Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-11-17 / 46. szám

2

Független Budapest

Budapest, 1937 november 17.

sének szükségétől és nagy jelentőségétől, csak örülhet, mert egy békésebb világ kialakulásainak a hírnökéül jelentkezik.

Elmélet és gyakorlat

A költségvetés befejezéséről esvén szó, a polgármester ezt mondja:

— Már a múlt alkalommal mondottam, hogy gyakorlati célt akartam szolgálni a pártok értekezletein való megjelenésemmel, hogy a felmerülő ó Hajókat és kívánságokat ott mindjárt a helyszínén a lehetőség* ^ mindig döntő szemszögéből tudjuk elbírálni. És ezt az eljárást a gyakorlat igazolta is. Minden javas latot mérlegre tettünk és megfontoltunk a főváros érdekében. Ezzel az egyes ügyosztályok munkáját könnyítettük meg és tettük eredményesebbé. Nem akartam, hogy a bizottsági tagok — hogy úgy mondjam — az egyes ügyosztályoktól elszakadtam lég üres térbe kerüljenek, ahol akaratuk és elgondolásuk meddőségéből azt a levevő és elszomorító következtetést vonhatnák le, hogy nem érdemes a közgyűlésen dolgozni, mert ott úgy sem hallgatlak meg az embert s a tervek úgyis csak papírkosárba kerülnek s nem válhatnak valósággá. Ennek fényes cáfolata a mai helyzet, ahol merem mondani, minden gondolat és terv mér legre került és a gyakorlati tervek már elfogadottan érnek is a megvalósulás felé. Mindez a törvényhatóság életképessége és gyakorlatiassága mellett bizonyít s minden önkormányzatért lelkesülő embernek örömet szerezhet.

M közlekedés problémái

— Vissza kell térnünk a közlekedés kérdésére, amivel — sajnos — a napi sajtó is oly sokat foglalkozik, úgy tüntetve fel a helyzetet, hogy egy megnövekedett forgalom a Beszkárt teljesítő képességét még jobban fogja korlátozni. Milyen módszei eket tart potyán mester úr szükségesnek, hogy ezeket a hibákat kilehessen küszöbölni akkorára, mikor a megnagyobbodott forgalom már kizárja a beavatkozás lehetőségét?

— Amint legutóbb is mondottam, csak azt mondhatom most is: minden váiltozás nyugtalanságot idéz elő, ami elmúlik, ha a vádozás gyakorlatiasságát az idő igazolja. Beszédes példával szolgálhatok erre. Mikor a Rákóczi úti forgalmat kellett újra rendezni s amikor először merült fel a gondolat, hogy a kőrútokról jobbról és balról nem kanyarodnak be többé a villamosok a Rákóczi útra, hanem egyenesen áthaladnak: valósággal felháborodtak a tervre az emberek. Olyan nagy volt ez a felluiborodás, hogy a vezetőség alig merte keresztülvinni a »refo\rm«-ot és valósággal »puccs«-szerűen, éjjel kellett azt életbeléptetni. S mi történt1? A nagy felháborodás lassanként nerniosak, hogy elült, de ma már ez az újítás annyira bevált, hogy talán ímeg iis linjesieílnék az illetőt, aki a régi befoirdulós járatokat akarná újra 'bevezetni a mostani rendszer helyett. Elismerem, hogy ezzel viszont nem lehet minden újítást és reformot megindokolni. Mert minden újítást és reformot emberi ész goin dől ki és visz keresetül, s úgy, mint minden emberi munkába, ide ii& kerülhetnek tévedések, amiket a gyakorlat nem igazol. De ez ha meg is történik, a helyesbítést nem zárja ki. A közönségnek sem szabad abból a feltevésből kiindulnia, hogy olyan intézménynyel áll szemben, amely célul tekintené a közönség boszantását és örömét lelné abban, ha közönségének megnehezítené a közlekedési esz,- közök igénybevételét. Ez nincs így. Sőt, ellenkezőleg: a cél éppen a közönség érdekének minél tökéletesebb kiszolgálása és védelme.

Sokan panaszolják például a margithidi közieke (Léseiéi az aluljárók megépíté-ét. TTgy tüntetik fel. mintha ezek megépítése felesleges pénzkidobást jelentene, 'amire éppenséggel nincsen szükség. Ez a kritika, azonban szem elől téveszti, hogy nekünk, aikök felelősséggel tartozunk a főváros minden filléréért, nem a mát kellett szem előtt tartanunk, hanem azt a holnapot is, ami olyan

megnövekedett gépkocsiforgalmat jeleni bet, hogy az úttesten való átmenés életveszedelem nélkül nem oldható meg,

s amikor elkerülhetetlen az alujárón való átszállás. Mit tegyünk akkor? Üjra felbontsunk kövezetét s újra rakassunk síneket csak azért, mert elfelejtettünk isizamolni a holnap nagyobb forgalmával s most kezdhetjük újra az egészek ezreket és százezreket költve el megint az adófizetők terheire, holott a kérdést imár előbb megoldhattuk volna az egyetemes, rendezés kapcsán. Hát mi, igenis,

előre megépítettük az aluljárókat, hogy kétszer ne kelljen az elkerülhetetlen megoldásért fizetnünk.-őzt hiszem, a polgárság érdekét így szolgáltuk a legjobban s így nem jövünk zavarba a növekedő forgalom láttán, tépd őri ve, hogv miért nem Jattunk egy kicsit előre iis. Magam figyelemmel kiserem a forgalmi változásokat, 6 azt In szem, a nyugtalanság lassanként el fon műim, mert ami po és gyakorlatilag helyes az megmarad, s ami nielm válik be, azt úgy sem lehet erőszakosan el fogadtatni és igazolni.

Zslrkay János

A Nemzeti Egység pártjának munkája a költségvetés mérlegén

Beszédek és indítványok a NÉP részéről a költségvetés részletes vitájában

A főváros költségvetésének általános vitája — tudvalevőleg — két napot vesz igénybe, amikor is a pártvezérek tartják meg nagy figyelem közepette a maguk rendesen sattes átfogójú és nagyvonalú beszédjüket a polgármesteri expozéval kapcsolatban. Hogy az idei vitában milyen szerepet töltött be a NÉP vezérkara, élükön: Zsitvay Tiborral és Harrer Ferenccel — azt a Független Budapest múlt számában már ismertettük. De hogy a munka ezzel még korántsem fejeződött be s hogy a NÉP az^ egész tárgyalás alatt fegyverzetben állt s megvívta a maga harcát, azt az alanti részletes ismertetésünk igazolja, amely azokat az indítványokat ismerteti, melyeket a párt bizottsági tagjai a közgyűlésen felszólalásuk kapcsán be is nyújtottak.

íme, ez a tevékenység mindennél fényesebb igazolása a Párt sikeres átszervezési munkája s a lüktető élet sikere mellett.

Október 28-án

kezdte meg a közgyűlés a költségvetés részletes vitáját. Napirenden: Elnöki ügyosztály és útépítési ügyosztályok költségvetése.

Ezen a napom felszólaltak a NÉP részéről: Hencz Lajos, Sárkány Ferenc, Bényi Károly és Szántay István.

A Sárkány Ferenc által beterjesztett öt indít- ván.yt lapunk legutóbbi számában részletesen ismertettük.

Bényi Károly két indítványt nyújtott be:

I. Az új és most létesülő telepek c-satorná-zása, valamint ai régebben keletkezett telepek út és csatornázási kérdéseinek mielőbbi megoldása.

II. A párt, megbízásából ismerteti a párt (kívánságait az útépítés, .burkolás, csatornázás é® kertészeti vonat- koizásban. Kiéri sürgős,»égre való tekintettel a munkásaitok megkezdését és végrehajtását. Előterjeszti a »Független Buda,pest«-ben már a párt értek ez letekből ismertetett határozatokat a főváros ú t k ö v e z é s i, útjavítási, csatornázási, fásítási munkálataira vonatkozólag s kiéri sürgős megvalósításukat.

Szánthay István két indítványa:

I. A budai részek fásítása;

II uecarendezések és útburkolási munkák végrehajtása Budán, a KÉP párthatározatai szerint.

Október 29-én.

(Városrendezés.)

A réfezletes vita továbbfolytatása.

Szónokok a NÉP részéről: Dorner Gyula, Wellisch Andor, Becsey Antal, Vály Lajos dr., Katona János. Indítványok a párt részéről:

Wellisch Andor bárom indítványa:

I. A Ferencvárosi Közraktárak eltávolítása, a Dunapart parkírozása. A Horthy Miklós,-■híd pesti oldalára adó- mentesség kiterjesztése.

II. A ferencvárosi kiserdőben lévő egészségtelen lakások lebontása, az erdő parkosítása lés kis 'Családi otthonok építése.

III. A kerepesiúti dísznaivatalozó felépítésiének pályázati meghirdetése, minden 50.000 pengőn felüli munkának magánépítészékkel való megterveltetése. 300.000 pengőn felüli építkezések tervpályázat .mellett történjék s az ügyosztály 50.000 pengőn felüli építkezést maga ne végezhessen.

Beesey Antal egy indítványa:

I. A Horthy Miklós-híd budai hídfőjének, mintegy 100 kát. holdn.yd területének Nemzetközi Áruminta- vásár és Stadionliget céljaira való felhasználása tárgyában.

Vályi Lajos dr. három indítványa:

I. A nagyvasút kérdésével kapcsolatosan biztosíttaassék a Szent Imre város további fejlődése s éppen e célból

teljesítessék a XI. kerület kívánsága a Péli- és Kelenföldi pályaudvarok kitelepítésével felszabadult pályatest rendezésében a vasúti töltések olyan módoni átépítésével, hogy jövőben zavartalanul közlekedhesséik a kerület belső északi és külső déli része.

II. A lenketéri személypályaudvar építési terveinek mielőbbi ismertetése a törvényhatósággal).

III. Uecarendezések .a XI. kerület déli részén, valamint ara egész, kerület rendezését és parkírozását.

Katona János egy indítványa:

I. A Teleki tér végleges, rendezéséről s onnan az áru- bódék kitelepítéséről.

Dongó Orbán a N. kerület több uccájának rendezés,érői terjeszt be indítványt.

November 4.

(Közlekedés, ipar és kereskedelem.)

A réfezletes vita továbbfolytatás,au

A NÉP szónokai: Kertész Elemér, Szántay István, Hajnóczy Béla, Sárkány Ferenc. Vályi Lajos dr, Dcmény Aladár.

Indítványok a NEp tagjai részéröl:

Kertész Elemér három indítvány:

I. A r on dő nép ül etek jelzéseinek megváltozt a,tás a.

^ szocHlpolitikai ügyosztály előirányzásából külön alap létesítendő az elaggott és munkaképtelen frontharcosok támogatására.

II t. A főváros egy menháza külön frontharoos-menházzá alakítandó.

Hajnóczy Béla két indítványa:

I- Az V-lik ügyosztály oly módon való szétválasztása, ,?£y az 11,ar és kereskedelem érdekei jobban érvényesülhessenek,

ügyosztály költségvetésében az ínségesek közvetlen megsegítése oly módon alakíttassák át, hogy ez aí\..ÍparI)olhikft ipari céljait szolgálja 8 az ínségesek töooé ilyen támogatásra ne legyenek ráutalva.

Sárkány Ferenc két indítványa:

I. A kisiparosság nyugdijk érdésének valamely fönnáll. Védekezés a gyárvállalatok egyre szaporodó detail- vállalkozása ellen a kiskereskedelem érdekeinek védel- mélbcn.

Vályi Lajos dr. bét indítványa:

a közlekedés megjavítása, rendezése és biztosítása érdekéiben .

I. kívánsága: Uj gépjárművezetői vizsga elrendelése.

II. Az összes budapesti iskolák egyik megfelelő osztályában az uccai közlekedés alaptörvényeinek az ismertetéséit és tanítását.

III. Ebbe a munkába a népművelési bizottság bevonandó.

IV. Az iskolai fiknoktatás bekapcsolása a közlekedés törvényeinek ismertetésébe.

V. A helytelen közlekedés áldozatainak statisztikája falragaszokon szerepeljen s forgalmi pontokon kiragasztandó, Ugyancsak elrcndelend'őnek tartja a kerékpárve- zetök új közlekedési vizsgája.

VI. Feltűnőbb közlekedési jelzőtáblák felállítása a főváros forgalmasabb pontjain.

VII. A szürketaxik jelzőkarral látandók el. A szüktor- kolatú uceáikon — mint a Ráday ucca bejárata is —

közlekedés új és gyakorlatibb átszervezése keresztülviendő. Az újonnan építendő utakon már meg kell kezdeni a kerékpárutak építését s el kell rendelni a fölösleges tülkölés megtiltását a főbb vonalakon.

November 5.

(Tanügy.)

A részletes vita továbbfolytatása.

Szónokok a NEP részéről: Dongó Orbán, Gazdy Jenő, nemes Juhász Jenő, Usetty Béla.

A párt tagjainak indítványai:

Dongó Orbán négy indítványa:

I. Általános iskolaépítési program kidolgozása egy nagy beruházási terv keretében.

II. A kőbányai iskola, felépítése 1938-ban a harmatuccai iskola építésével kapcsolatosan.

III. A fővárosi középiskolai tanárok fizetéisrendezése aiz államiakkal való egyenlő elbánás alapján.

IV. A polgári iskoláit tanári és tanulódrönyvtárainak gyarapítási lehetőségeinek biztosításáról.

Gazdy Jenő kért indítványa:

I. A Belső-Józsefvárosban építendő iskoláról.

II. A külsö-sorofcsáriúti római katolikus templom mielőbbi felépítéséről.

nemes Juhász Jenő két indítványa:

I. vezető óvónők illetményeinek rendezéséiről.

II. Magasabb képzettségű tanerők alacsonyabb iskoláknál való alkalmaztatása ellen s a rendes státusba való beosztásáról.

November 8.

(Közélelmezés, pénzügy, szociálpolitika.)

A réfezletes vita továbbfolytatása.

A NEP szónokai: Hegedűs Bertalan, Katona János, Vályi Lajos dr., vitéz nemes Juhász Jenő, Kertész Elemér, Wellisch Andor, Gazdy Jenő.

A NEP indítványai:

Hegedűs Bertalan bárom indítványa:

I. A fővárosnál alkalmazott családos munkások karácsonyi segélye.

II. 1988. évre oj segélyt háromszor engedélyezzék; bus- vétkor, a kormányzó születésnapján, karácsonykor.

III. 1939-ben a fővárosi munkások 17 éven aluli gyermekeik részére heti 1—1 pengő családi bér engedélyeztessék.

Katona János egy indítványa:

I. A kislakások 'építésiéinek fokozása, különösen a József- és Ferencvárosoknak a Nagy,körúttól keletre fekvő részeiben csakis ilyenek építése engedélyezendő.

Vályi Lajos dr. öt indítványa:

I. A budapesti illetőségű hajléktalanok sürgős fedél alá juttatása érdeklőben azonnali intézkedést kér. A IX. ügyosztály hatáskörébe a kérdés visszautalandó.

II. Idegen illetőségűek visszautalása iránt a belügyminisztérium megkeresendő.

III. Kivételes intézkedési 1 ehetőség biztosítása olyan háztulajdonosokkal szemben, akik a gyermeket akadálynak tekintik a bérletnél.

IV. A házfelügyelők szolgálati viszonyainak olyan rendezése, hogy ezek a központi fűtőberendezés és porszívóik kezeléséért is díjazásban részesüljenek és a szolgálatban állók szociális biztosításának előnyeit élvezhes, sék.

V. Az elhagyatott, erkölcsi züllésnek kitett gyermekek és fiatalkorúak védelme új megfelelő napközi otthonok felállítása útján.

vitéz nemes Juhász Jenő két indítványa:

I. Olyan mérleg készítendő, amelyből megáilapítható legyen az a 'kiadás, amibe a fővárosnak a különböző biztosítások kerülnek s ara elkészítés olyan módon történjék, hogy amennyiben a biztosítás a fővárosra nem gazdaságos, az idejében felmondható legyen.

II. A Szent István-nap és Szent István-hetének olyan

keretben való megtartásával, amely a szent király nagyságához és a magyar nemzet bálájához és Budapesthez méltó.

Kertész Eleméi- három indítványa:

I. A hősök terének olymódon való rendezésiéről, and lehetővé teszi ott egy megfelolöleg elhelyezett hadimü- zeum létesítését az emlékek megőrzésére.