Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-09-29 / 39. szám
6 Független Budapest Budapest, 1937 szeptember 29. Hevesi notesz Frank Tivadar Eger h. polgármestere nyilatkozik a város fejlődéséről Beszámoló a Gyöngyös Mátrai Hétről Kékes (A Független Budapest kiküldött munkatársától.) EGER Mjaigyar országnak .kevés1 olyan ■csodás fekvésű városa v,an, mint Eger. Örömmel állapítjuk meg, hogy Gárdonyi Géza szülővárosa már iaiz ország egyik idegenforgalmi gócpontja, lett. Különösen az angolok és franciák keresik fel előszeretettel Eger városát, amit azért emelünk ki, marit az .angolok bírnak a legtöbb érzékkel ia történelmi nevezetességek és műkincsek iránt. Hát .mindezeket Egerben meg is találhatja. Nagy vonzóerő a csodás székesegyház, a vár, a líceum és neun utolsó sorban a város 'természetes szénsavas strandfürdője, amely az országban szintén egyedülálló. Mi sem jellemzőbb Eger város idegenforgalma fejlődésére, mint az, hogy 1934-ben huszonhétezer, 1935-ben harminckétezer, 1936-ban negyvenháromezer és 1937-ben eddig már több mint hatvanezer idegen fordult meg a városban. A városnak külön idegenforgalmi hivatala van, melyet egy kiváló szakember: Kar cos Béla mérnök nagy hozzáértéssel]) és szaktudással vezeit. Tőle* 'tudtuk meg a további adatokat arra nézve, hoigy az idegenek mennyit költöttek és menynyit hagytuk a városban. 1934-ben háromszáz/húszezer pengőit, 1935-ben öt-száznyolcezer pengőt és 1938-ban hétszáznyoloezer pengőt, 1937-ben már eddig kb. egymillió pengőt költöttek el ia:z idegenek élelmezésre, szállodára ési üzletekben. Eger városának nagy jövője van. A városban az élelmezés olcsó, á vidéki városok közt a legmodernebbül berendezett szállodája Egernek van. A szálloda a város tulajdona, bérlője a Budapesten is ismert Unterreiner János, aki ia szállodát fővárosi nívóra emelte és ma az országban mindenütt ismerik a híres Korona-szállót és annak kitűnő konyháját. Felkerestük Frank Tivadart Eger város h,. polgármesterét, ;afci munkatársunknak a következőket mondotta: — Eger városa az elmúlt évtizedben ia fejlődésnek bámulatosan szép útját futatta meg. Ez a város az összes vidéki magyar városok közt a legtöbb természetes adottsággal rendelkezik. Fejlődése tekintetében az okos, tervszerű városfejlesztési politika kell, hogy Egert gazdaságilag iá legjobban megalapozott városok közé emelje. Csák egy pár természetes adottságot említek meg: így a város Bükkliegységhez való közelségét, a határban szőlő- és gyümölcstermelésre alkalmas helyeket, a- város központjában óriási mennyiségben természetes gyógyhatású meleg vízforrások fakadnak fel, klímája pedig szub-alpin jellegű. Utai, terei gyönyörűen parkírozva vannak, a város barakk jellegű és európai hírű műkincsekkel rendelkezik. Eger városát egyébként az iskolák városának is hívják, mert a vidéki városok közt itt vau a legtöbb iskola. látja, hogy mit jelenetek a fürdő-, a nyaraló- és az idegenforgalom, a gazdasági fellendítés biztosítása szempontjából. GYÖNGYÖS Kevesen tudják, hogy iá Gyöngyös—Mátrai Hét megrendezését milyen belső harcok előzték meg. És ■ennek az ünnepi hétnek megrendezésére, alig négy bét állít rendelkezésre. Történt pedig az, hogy a város polgáirmestere nem a legjobb szemmel nézte a Mátrai Hétnek a megrendezését és semmi néven nevezendő hivatalos jelleget nem akart megengedni. Már márciusban felvetődött a »Gyöngyös—Mátrai Hétnek a megrendezése olyképpen, hogy a város két évvel ezelőtt ünnepelte hatszáz éves fennállásának jubileumát és ezt a jubileumot szerették volna, felhasználni az ünnepi hét megrendezésére. .De mintán Puky polgár- mester nem hízott a sikerben, nem kívánt a rendezés munkájában résztvenni. Az iparosság, kereskedők és gazdabözönség erős nyomásánál azonban mégis megrendezték a Gyöngyös—Mátrai Hetet éspedig olyképpen, bogy bekapcsolódott a TESz, az iparosok és a gazdák köre és ezeknek az égisze alatt alig egy hónapi erős munkával fényes sikerrel zárult az ünnepi hét. A rendezésbe bekapcsolódott a Corvin-áruhúz utazási irodájia is, amely — kiváló igazgatója, Sebestyén Gyula vezetésével — óriási propagandát fejtett ki a hét sikere érdekében, A főirányítást dr. Bgkó Oszkár és dr. Makrányi Gyula tanácsnokok intézték, míg a megnyitásira dr. Halta Aurél kereskedelmi és iparügyi államtitkár érkezett meg, Horváth István az OTI vezérigazgatója), Baross Gábor országgyűlési képviselő, a TESz elnöke és ide. Tc- mesváry Imre Gyöngyös város képviselőjének társaságában. A kiállításon, moly a maga neméiben igazán párját ritkítja, Heves vármegye gyümölcstermelőinek a színe-java. sorakozott fel és remekelt, de hitettek magukért a kereskedők és iparosok is. A Gyöngyös—Mátrai Hét fényes itanubizonysága annak, hogy ez a vármegye lakossága tud és akar termelni és dolgozni és megmutatja a magyar élniafcarás soha el nem vitatható hazafias magatartását. Alkalmunk volt beszélgetni Holla Aurél dr. kereskedelmi és ipari államtitkárral. laíki munkatársunknak a következőket mondotta: — -»Gyöngyös lakossága a történelem tanúsága szerint nemcsak kiváltságokkal rendelkezik de mindig kivette részét a nemzeti kötelezettségek teljesítéséből is- A város sokszor volt színhelye a hadak járásának ki volt téve tatárok, törökök dúló pusztításának, ia törökhódoltság alatt fizette adóját a török] nek, magyarnak egyaránt, még sem menekült meg a szomorú sorstól. Lakói nem egyszer voltak kényte- j lenek a hegyek közé és az erdőbe menekülni, hogy ! puszta életüket megmentsék. Családok százai veszlek oda élkhaiállal, különösen a török uralom vége felé, amikor a török és a német egyaránt ellenségként viselkedett. Gyöngyös kivette részét a különböző szabadságharcokból, a világháború utáni idők mozgalmaiból, fegyveres erővel, gazdasági áldozatokkal, de mindig a magyar nemzeti gondolat mellett. Ma a város lakossága örömünnepel ül, büszkén tekint vissza múltjára, azonban érzi, hogy a modern élet szakadatlan iramában még ez az ünnep sem jelenthet megállást, mert a visszanézés csak a munka eredményeiből jövő építésre való erősítés. A megnyílt ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági kiállítás mutatja be az egész ország előtt a város kultúr szer epét és egyúttal a becsületes és szakképzett magyar iparos, mezőgazda és kereskedő kiváló munkáját. Szabó Jágó városi képviselő, a 'Gyöngyösi Takarékpénztár Egyesület vezér igazgató ja az alábbiakat mondotta: »— Gyöngyös város, amikor még a technika nem volt eléggé fejlett és nem a vasutak, autók, repülőgépek bonyolították le a forgalmat, mint a Mátra alján épült és a nagy Alföld bejáratát képező város, gócpontja volt Felső-Mflgyarország egy részének és a hozzáúk csatlakozó Jászságnak. Azóta is erősebb kereskedelmi lendület volt a városban mindenkor. Élelmes, ügyes, szorgalmas, takarékos, tiszta magyar nép lakja a városit és környékét és münden időben a hazafias érzés sok-sok tanú jelét adta. Békében munkával, háborúban vitézséggel tűnt ki, mindenképpen megérdemli, hogy az ország felfigyeljen rá és támogassa ezt a várost.« Felkerestük Vas Pál, a Gyöngyösi Bank Rt. vezérigazgatóját, akitől a város gazdasági helyzetére vonatkozólag kértünk felvilágosítást. A következőket mondta: Gyöngyös város és vidéke gazdasági életének legfőbb erőforrása a bortermelés és gyümölcstermesztés. Történelmi borvidék, .magas kultúrájával és kiváló boraival messze külföldön már jó hírnevet szerzett. iGyöngyös város gazdasági életében ma már jelentős szerepet játszik a Mátra fejlődése is. Megcsonkított kis országunk legszebb hegyvidékén egymásután épülnek a szanatóriumok, üdülők, szállodák, ahol évről évre többen keresnek üdülést és pihenést, ahol ma már átlag állandóan három-négyezer ember él, akiknek szükségleteit legnagyobbrészt Gyöngyös és környéke látja el. KÉKES A Mátra legszebb helye, kétségtelen, az 1010 méteren fekvő Kékes, nem hiába kapta a »magyar Semmering■« elnevezést, de fekvése, csodálatos természetes szépségei ezt a világhírű helyet is felülmúlják. Kékesein nem látszik meg a nyári szezonnak a vége, Kékes-szálló ima is telve van és épül mellette egy második nagy szálloda is, a mai kornak minden igényével berendezve. Csonka László, a szálló tulajdonosa, aki nemcsak mint szakember, hanem mint üzletember is szerencsés! kézzel fogta meg a dolgokat, igyekszik évről évre Magyarország legszebb helyén a Kékes-hegytetőn, az idegenforgalmat, .a pihenni és í üdülni vágyó közönségnek igényeit mindjobban biz- j tosítani és az új Kékes-szállót Európa Legszebb szál- I lói sorába emelni. Aha Sándor A Városok Szövetsége a vidéki városok idegenforgalmáért Összegyűjtik a városok idegenforgalmi adatait Gyümölcse és bikavér bora ma már világhírű. Tehát, ha mindezeket sorba vesszük, akikor azt látjuk, hogy Eger városa a fejlődések városa és ennek a városnak kell, hogy meg legyen a jövője. A város gazdasági termelés terén erősen el van maradva! és ha a város lakóinak jólétét biztosítani akarjuk, nemcsak arra van szükség, hogy a fejlődés szempontjából a termelés irányítását hatósági kézbe vegyük, hanem a hatóság és gazdaközönség megértő összefogására rakjuk le a fejlődés alapjait. A^ város tulajdonát képező faiskolát céljainak megfelelően át kell szerveznünk. Városi mintatelepet, gyümölcsöst kell létesítenünk és a határban mindenféle kisgaadahirtokoikat mintaterületté kell berendezni. Elsősorban szükséges, hogy a gazdaközönséget a szakszerű termelésre ki kell oktatnunk éspedig a felnőtteket téli szaktanfolyamokon, a fiatalságot P;ec\ig a város kertmun kásképző iskolájában kell a jövő fejlődését biztosító szakszerű termelésre előkészíteni. — A városnak eltökélt szándéka az exportpiac A Magyar Városok Országos Szövetsége Lukács Ödön ügyvezető-alelnök irányításával nagy erővel folytatja a vidéki magyar idegenforgalom megszervezését és megerősítését. A szövetség, felhasználva az alkalmat, hogy a jövő évűén Budapesten és az egész országban nagyjelentőségű idegenforgalmi események lesznek, már most igyekszik előmozdítani, hogy az ideérkező külföldiek tömegesen keressék fel a magyar vidéket, ismerjék meg városainkat. Ehhez azonban szükséges, hogy a vidék is megértse a szervezkedés fontosságát és a maga erejével is támogassa azt. A Városok Szvetsége Mik a városnak, illetve környékének olyan nevezetességei, vagy eseményei, amelyek az eddigi tapasztalatok szerint idegenforgalmi szempontból kiaknázhatták? Milyen kulturális intézmények vannak a városban, illetve a közvetlen környéken? Az 193»8. évi Eucharisztikus Világkongresszus, illetve Szent István király halálának 900 éves évfordulója alkalmából terveznek-e a? eddigi elgondolások szerint valamilyen eseményt, vagy ünnepséget a városban, illetve környékén? Az adatok beérkezése után állítják fel a központi szervezetet, amely a vidék idegenforgalmának fejlesztése érdekében nagy szolgálatokra lesz hivatott. létesítése és az értékesítés megszervezése. Épp ezért hatósági vezetés alatt bor- és pinceszövetkezetei létesít, gy ü.m ölostároló, gyümölosiaszialó és konzervgyár- mák a [elállítása van terv hévévé. A város gazdasági politikáját .már ezen szempontok irányítják és a fejlődés _ biztosítására az elmúlt két év alatt már számos intézkedést tettünk. A város vezetősége első és legfontosabb feladatának tartja az idegenforgalom kiépítéséi. Az idegen- forgailotm megalapozása tekintetében már eddig is nagyjelentőségű intézkedéseket foganatosított a város elöljárósága. Az elmúlt 5—6 év tapasztalatai fényesen igazolták ia város idevomátlkoizó politikájának helyességét, hiszen urna már a lakosság mindem rétege Műterem-lakás: Budapest, Vili., " Kisstáció u. 13 szobrászművész Telefon 1-305-23 központi tanácsadó és útbaigazító szervezetet kíván létesíteni, amely a vidéki eseményekre felhívja a kiil Tölti figyelmét. Kapcsolatot kíván létesíteni a többi idegenforgalmi intézményekkel is. Ezt megelőzően azonban megfelelő adatokra van szüksége, hogy az érdeklődésekre pontos válaszokat adhasson. A szövetség elnöksége most felirattal fordult a vidéki polgármesterekhez és ismertette előttük terveit. Tizienlcét pontból álló kérdőívet juttatott hozzájuk, amelyen egyebek közt a következő kérdésekre is kér válaszokat: Van-e a városnak kimutatható belső, vágy külső idegenforgalma? Ily igen, milyen időszakokban észlelhető ez leginkább? Vezet-e a vjjros. vagy a városban valamilyen más testület idegenforgalmi statisztikát? Van-e a városnak az 1ÖJW. évi költségvetésében az idegenforgalom emelésére szolgáló hitelkeret? Van-e a városnak, illetve a környéknek idegenforgalmi propagandaaiiyuga, prospektusa, plakátja és egyéb ilyen tömeges reklámkiadványa? Van-e a városról, vagy környékéről szóló olyan mo- • nog.ráfia, amely „a város; illetve a környék történetét, leírását és adatait tartalmazza? Felsőmagyarország ezévi esemény© lesz a miskolci Ipari Vásár. Mint ismeretes a belügyminiszter ez évben nem engedélyezte a miskolci hét megrendezését, tekintettel arra, hogy a város az elmúlt évben közel 20 ezer pengőt fizetett rá a miskolci hétre. Miután a kereskedőknek és iparosoknak a miskolci hét elmaradása nagy kárt jelentett volna, ez évben házilag rendezik meg a kiállítást, és pedig október 2-ián nagy ünnepség keretében nyílik meg az első 'miskolci Ipari. Vásár. A megnyitásra Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter is leutazik. fttálvintéri Gyógyintézet Rt. IX., Ráday utca 2., II. kapu. Telefon: 1-865-01 Főváios, MABI, Hangya stb. betegsegélvzők utalványaira díjtalan kezelés. — Idegesség, mozgásszervi megbetegedések, koravénülés fáradékonyság stb. szakszem gyógyítása. Az összes legmodernebb gyógytényezökkel felszerelve '•
