Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-09-08 / 35-36. szám

2 Független Budapest Budapest, 1937 szeptember 8. Uj korszak kezdetét jelenti a Horthy Miklós híd a Szent Imre város életében írta: Dr. VÁLYS LAJOS főv. biz. tag A Horthy Miklós hid felavatása nagyjelentőségű esemény az egész főváros, de valósággal korszak- alkotó a közvetlenül érdekelt kerület: a Szent Imre város szempontjából. E városrésznek as főváros egé­széhez! viszonyított súlya és jelentősége egy csa­pásra megváltozik azáltal, hogy az új hícl révén a főváros belső területeinek a közelségébe, mondhatni közvetlen szomszédságba került. Szent Imre város rohamos fejlődése Dr. Vályi hajót Budapest bat-hétévtizedes roha­mos fejlődésében' példátlan gyorsa­sággal nőtt fel — népes, hatalmas és modern városrésszé — a Szent Imre város. Ami ennek a város­résznek kedvező viszonyaira tekin­tettel érthető is. A nyugati és északnyugati fő-szélirány ebbe a ikeriiletbe tiszta, oxigémdús hegyi levegőt hoz, amelyből hiányzik a. gyárak korma és a belső városré­szek pora. Sík, homokos dumaparti területei szinte kínálkoznak az építkezésre, mégis a kerület jelleg­zetes vonását a hegyvidéki: a Gel­lérthegy, a Sashegy, a sasadi és ai kamaraerdei dom­bok adják. A szinte állandó levegőmozgás felszívja a levegő káros nyirkosságát, csökkenti a hőséget s az erdők üde levegőjével, a kertek virágillatával hordja tele még a nagyvárosi negyedeket is. S igen sok olyan része van ennek, az Isten kegyelméből egyébként is fürdőkkel, g yógyvizekkel megáldott, napsugaras kerületnek, amely szép és csendes, mint egy messze fékwő hegyi nyaralóhely, pedig csak percek választják el a: világvárosi forgalom főút­vonalaitól. Hogy ez a: városrész ilyen viszonyok között az eddiginél is nem gyorsabban fejlődött, hogy kifelé haladva a Horthy Miklós úton, a világ­városi arányok hamarosan visszaesnek és kültelki képek sorakoznak fel, annak nagyrészben az volt az oka, hogy a Szent Imre város külső, már a Horthy Miklós körtéren túleső részei a főváros szi­vétől messze estéik és a túlterhelt és szűk Ferenc József hídon át csak nehezen és csak kerülővel vol­tak megközelíthetők. Már a Lenke téri autóbuszjárat is ríj fejlődésnek volt a kezdete. Elképzelhető, hogy milyen jelentékeny ösztönző erőt fog képviselni a kerület életében a Horthy Miklós híd megnyitása, amely Budapest egyik legfőbb közlekedési vonalát, a Margit (körutat helyezi át a Szent Imre városba, hogy a Szent Imre herceg útját és a Margit kor­ion át a Szent István körúttal találkozva, találja meg a maga rendeltetésszerű befejezését. A Szent Imre város igazi nagyarányú fejlődése most fog kez­dődni. Amely a maga természetes belső lendületével és súlyával át fogja törni a fejlődés akadályait, hamarosan ki fogja irtani azokat a kültelki el­hanyagoltságokat és hajolhat, amelyek a Szent Imre város lakosságának az életét napról-napra megkese­rítik. S ez az új fejlődés nemcsak a Szent Tűire, városnak, hanem az egész székesfővárosnak1 az ér­deke is! Mert általa szebb, nagyobb és gazdagabb lesz s mert ai fejlődés munkát, a munka életet, er­kölcsi fejlődést és megelégedettséget termel. A nagyvasúti vonalak problémája Ez a perspektíva rátereli azonban a figyelmet a továbbfejlődésnek egy igen' komoly és nagy aka­dályára, amely a fentebb kifejtett reményeknek is gátat vethet: a nagyvasúti pályatestek súlyos problémá­jára. Sújtja ez a székesfőváros többi külső kerületeit is, de talán sehol annyira, mint éppen a szétdarabolt XI. kerületben. Az összekötő vasúti híd hatalmas ívben kanyarodik a magas vasúti töltés, a kelen­földi pályaudvar felé, elzárva egymástól a Szent Imre város déli részének külső és belső negyedeit. A vasúti aluljárók szitkok és ritkák, n Fehérvári út és Horthy Miklós irt- között í éllel 1 o m é tér re esnek egymástól, holott a töltésen kívül rendezett régi lakótelepek és uccasorok vannak. A Déli pályaudvar sínéi a kerület északi és nyugati részeit vágják egy újabb töltéssel el a Szent Imre városi belső város­résztől. Ha ehhez a sivár képhez még hozzátesszük a Budafok és Budaörs irányába kivezető pályates­teket, teljes ennék a: kerületnek a széttagoltsága. A Szent Imre város várható fejlődéséhez fűződő ál­talános közérdek: követeli a székesfővárosi nagy­vasúti vonalak régóta húzódó, szerencsétlen problé­májának sürgős megoldását. Budapest elhibázott nagyvasúti rendszerének és nagyvasúti személypályaudvarainak az át­rendezése félévszázados megoldatlan probléma. A szakértők által legtökéletesebbnek talált meg­oldás: a főváros belsejében, mintegy súlypontjában elhelyezett fejállomás h a főváros súlyvonalában, a térszín alatt, vagy rosszabb esetben ,a térszín felett kivezető vasul! pályatesteik és a főváros különböző részeiben építendő átmenőáliomásolk •— a tényleg I kialakult helyzettel szemben olyan mélyreható és olyan költséges változtatásokat igényelnek, hogy egyik kormány se mer belekezdeni és hiányzik is rá a pénze. Fokozottabban áll ez ebben a, mai, el- szegényedet magyar világban. A hatalmas koncep­ciójú tervek árnyékában pedig marad minden a régiben s nyugodtan tenyésznek tovább a halál- sorompók rémregényei, a töltések és a fojtogató pályatestek nyomorúságai. A Szent Imre város szempontjából nézve a kér­dést, kétségtelenül arra volna szükség, hogy mielőbb megszűnjön ennek a kerületnek az, a széttagolt­sága, amelyet egyrészről az összekötő híd budai fejétől a kelenföldi pályaudvarra, másrészről a Gel- lért-hegyi alagút kijáratától haladó töltések és vasúti pályatestek átkoznak. Viszont irreálisnak és belátható időn belül me,gvalósíthatatlannak tartok minden olyan megoldást, amely nem számol az olyan adottságokkal, mint amilyen az összekötő vasúti híd ezidőszerinti fekvése, a kelenföldi pályaudvar és a vasúti híd között belátható időn bedül szükségte­lenné nem tehető összeköttetés. Félek az olyan elgondolásoktól, amelyek az összekötő vasúti híd kihelyezésében esetleg egy második vasúti híd építésében, a Kelen­földi pályaudvar áthelyezésében reményked­nek, mert attól tartok, hogy az ilyen •megoldásra még nagyon sokáig kellene várni. De nem hiszek azok­nak a, terveknek belátható időn belül való megvaló­sulásában sem, amelyek a pályatestnek az össze­kötő vasúti híd budai hídfőjétől délre a Dunaparton való kivezfe'té'sében reménykednek. A kelenföldi pá­lyaudvarnak — mint teher- és rendezőpályaudvar­nak ■— megszüntetéséről reálisan még nagyon hosszú időre nem lehet szó, ez esetben pedig pusztán a személypályaudvar és a személyvonatok vonalának az 'áthelyezése a vasúti híd és a kelenföldi púi ya­wl va,r közötti töltést feleslegessé nem tenné és így a kerület szempontjából legfeljebb újabb szétdara- bolódást eredményezhetne. Személypályaudvar a Lenke téren Ebből a szempontból nézve, a Lenke téri sze­mélypályaudvar építésére vonatkozó -— még csak naigyon nagy általán osságban ismert — terv meg­valósításától az,t lehetne remélni, hogy a Déli vasút és a kelenföldi pályaudvar közötti vasúti pályatest kiküszöbölésére vezet, viszont nem teszi feleslegessé a legfőbb bajt, a vasúti híd és a Kelenföldi pályaudvar közé eső töl­tést és pályatestet. A Lenke téri pályaudvar, mint budai központi sze­mélypályaudvar, mint budai fejállomás, tudomásom szerint, továbbra is számolna a kelenföldi pálya­udvarral, mint rendező- és teherpályaudvarral, ami jelentené nemcsak azt, hogy ia vasúti híd és a kelenföldi pályaudvar közötti vasúti vonal szüksé­ges maradna, hanem azt is, hogy összeköttetés léte­sülne a Lenke téri pályaudvar, a vasúti hídfő és kelenföldi pályaudvar között is. A Szent Imre vá­ros fejlődése szempontjából tehát ezt a tervet in­kább ag godalommal, mint lelkesedéssel szemlélem. Attól félek, hogy a töltés vaskapcsa mellé most még 'egy hatalmas vasék nyomul be ,a Szent Imre város­nak -abba a részébe, mely fekvésénél fogva ennék a területnek ai szíve lehetne és a pályaudvar, amely a maga városrendezési szempontból hibás fekvésé­vel a Szent Imre város legfejlődőképesebb irányát keresztezné és fejlődését bénítaná meg félévszá­zadra. Ha ugyanis a Lenke téri, személypályaudvar meg akar felelni a céljának és nem akar nyaranta a mindennapi, vagy legálább is minden vasárnapi és ünnepnapi botrányok színhelye- lenni, tágas meg­oldást és ennek megfelelőleg hatalmas területet igé­nyel. Erre a pályaudvarra koncentrálódnék ugyanis Buda egész személyforgalma s a pesti oldal déli részének nyugati irányú forgalmai is. -Sőt! Miután a budai központi személypályaudvarról indulnának a legforgalmasabb nyári belföldi és külföldi vonatok, ide nemcsak a pesti oldalról, hanem még a Tiszán­túlról is özönleine a. közönség. 'S ha továbbra is: meg­maradna a hídvámot magába foglaló, a pesti és a budai fejállomás között feltételezett (20 kilométeres virtuális táv és az ennek megfelelő tari fakul önbség a Pest és Buda közötti nagyvasúti és közúti közle­kedés között: a nyugat felé irányuló forgalomban az egész pesti oldal is a Lenke téri pályaudvar­ra nehezednék még akkor is, ha a pesti oldal vasúti állomásain közvetlen kocsik állanának ren­delkezésre. A székesfővárosi pályaudvarok forgalma az utolsó tíz, évben máris komoly eltolódást mutat a budai pályaudvarok felé. A Déli pályaudvarnak és a Kelenföldi pá­lyaudvarnak a forgalma szinte inegkótszerc- , ződött. Pusztán a kiadott menetjegyek alapján összeállított 1935. évi statisztika ennek a két budai pályaudvar­nak a forgalmát máris többre teszi, mint másfél- millióra. Holott iái kiadott napi menetjegyek megkö­zelítőleg sem merítik ki az egész utasforgalmat, I mert nem számolnak az oda-visza-, füzet-, a mun­kás-, a tanuló- stb. jegyes forgalommal. Ami pedig naigyon jelentékeny. Hozzáértők véleménye szerint az eddigi forgalomnak megtöbbszöröződésére lehet számítani a dunántúli vonalak végállomásának az áthelyezése és a Horthy Miklós híd megnyitásának a hatásaképpen. Amit még* csak súlyosbítani fog, hogy éppen (ezeknek a dunántúli és- 'általában nyu­gat felé vivő vonalaknak a forgalma nagyon el­térően oszlik: meg az év különböző szakaszaiban és a vasárnapok, ünnepnapok (•w'sekend-napok) és a hét­köznapok szerint. A bekövetkező óriási megrohanás síma leve­zetését csak megfelelő tér igénybevételével lehet biztosítani. s így jogos az aggodalom, hogy az új, hatalmas pályaudvar a Szent Imre város legtöbb reményre jogosító és közérdekű kifejlesztésre hivatott Horthy Miklós út és Horthy Miklós híd közé eső területén a fejlődés kerékkötőjévé és a vasúti töltés mögötti részek eltemetőjévé vá­lik. Anélkül, hogy közelebb vinne a kerület polgársága ama jogos igényének megvalósulásához, hogy fél­kilométeres akadályok és kerülők, szűk és életve­szélyes aluljárók, vagy halálsorom-pők nélkül jut­hasson járművön vagy gyalogosan az otthonába és hogy ugyancsak a városrésznek az egyik negyedét ne zárják el töltések és vasúti pályatestek kilométer- számra egymástól. A Kelenföldi pályaudvar legyen a budai közlekedés gócpontja Szerény megítélésem szerint a kelenföldi pálya­udvarra kellene alapítani a kérdés megoldását, mert .reálisan sem az nem tételezhető fel, hogy az össze­kötő vasúti híd belátható időn belül áthelyeztetik, sem egy második vasúti híd építésére, s,em a kelen­földi pályaudvar feladására nem lehet egyelőre gon­dolni. Legegyszerűbb tehát a kelenföldi pályaudvart tenni a budai nagy­vasúti közlekedés gócpontjává, amelynek te­rülete és közlekedési berendezése is adva van­nak és csak kibővítésre, modernizálásra szo­rulnak. A Lenike tér és a kelenföldi pályaudvar között a mai forgalmi viszonyok figyelembevételével már nincs számbavehető távolság. A Lenke térről a kelenföldi pályaudvar még a mai, egyedül rendelkezésre álló, lassú villamosközlekedés mellett is elérhető. Ha a személyforgalom lebonyolítása szempontjából meg­felelő helyen volna a budai központi pályaudvar a Lenke téren, akkor kétségtelenül megfelelő helyen lesz a Kelenf,öklön, illetőleg a kelenföldi pályaudvar helyén is. És még inkább, ha a megfelelő villamos- vasúti közlekedés mellé ez a pályaudvar is világ­városhoz méltó autobuszközlekedést kapna. így a Horthy Miklós hídon át a Boráros téri centrumba. A jelenlegi 1. számú autóbusz a pályaudvarig meg­hosszabbítva, közvetlen összeköttetést biztosítana a Ferenc József híd, a Váci ucca, a Vörösmarty tér, az Andrássy út és a Városliget felé. Egy harmadik vonal a 2f7-e's, a 4-es, a 2-es, sőt ai 3-as, 12-es és 7-es autóbuszvonalakhoz teremthetne a budai oldalon összeköttetést. Hyen és a vasutak forgalmához is ókszfcírűleg 'alkalmazkodó auto'buszközlekedés és meg­bízható, normális villamosközlekedés mellett ia köz­ponti személypályaudvar közlekedési szempontból semmiképpen sem volna előnytelenebbül elhelyezve itt, mint a Lenike' téren. Viszont ennek az elhelye­zésnek a javára kellene írni a perifériális fekvést, mint amely Budapest délbudai fejlődését a jövőben sem zavarná meg soha, s hogy a rendelkezésre álló tágas területeken minden újabb kisajátítás nélkül a pályaudvar a szükséges méreteiknek megfelelőleg kényelmesen volna berendezhető. A Lenke teret és a környékét pedig, amely annyi áldozat után már kezd kialakulni, nem kellene fejlődésében megakasz­tani, és felforgatni s a Horthy Miklós híd és a. Horthy Miklós út közé eső közérdekű fejlődés elé új nehézségeket kördíteni. Persze továbbra is megmaradna a töltés az Ösz- szekötő vasúti híd és a forgalmában megnövekedett új budai központi pályaudvar között. Viszont nincs olyan nagy távolságról szó, hogy a megtakarított kisajátítási árak és költségek, valamint a Déli vasút felől felszabaduló területek óráiból ne lehetne itt olyan modern magasvasúti pályatestet építeni, amely a Szent Imre város belső negyedei, között az összeköttetést és az egységet, végre a szükséges he­lyes mértékben képes volna biztosítani. Azt hi­szem, ez volna a legegyszerűbb és legalkalmasabb elérhető megoldás, amely a Szent Imre város fej­lődési irányárnak is leginkább megfelelne. Jenkey Marcella oki. kézimunkatanárnő, női szabómester női ruhaszalonja XL kér., Für j-utca 34/c Telefon : 151-093 Eredeti francia és angol modellek. Vállal minden szakbavágó munkát. —; Szabászat! és varróiskolája szeptember 15-ón nyilik meg — Fővárosi tiszt­viselők családtagjai részére árkedvezmény

Next

/
Thumbnails
Contents