Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-08-25 / 33-34. szám
Budapest, 1937 augusztus 25. Független Budapest 5 Megkezdik a Vízművek nagy fejlesztési programjának végrehajtását A belügyminiszter elutasította a háztulajdonosok érdekképviseletének fellebbezését Horthy Miklós kormányzó Szolnokon gyönyörű beszédet mondott az Alföld szerepéről, arról a magyar munkáról, amelyet el kell végeznie ennek a generációnak, hogy megalapozza a szebb jövőt. A kormányzó szava — cselekedet. Amit mondott — élő valósáig. Messzehangzó szavai nyomán új reménységeik támadnak. Az Alföld . .. Összeszorul a szívünk, ha reá gondolunk. Tragikus a nagy magyar Alföld sorsa: török, tatár, német ott dúlt, pusztított: ezerszer pusztult el, ezerszer támadt fel. A világháborúig eltelt békés évtizedek se hoztak azonban javulást az Alföldre, amely ellenzéki volt, 4S-as, már pedig a szabadelvűpárti kormányok jobban szerették a nemzetiségi területeket, amelyét az uralkodó hatalom számára, a mandátumokat szállította. Elhanyagolták az Alföldet, elnyomták és nem volt, aki segítsen a leg- törzsökösebb, legigazibb magyarok millióin. Most Horthy Miklós kormányzó szava az Alföld felé irányította az egész nemzet figyelmét. És ezzel új korszak elé tekint a végtelen rónaság. A kormányzó évszázadok bűneit és mulasztásait teszi jóvá: soha el nem múló hála illeti ezért. A magyar nemzet hódoló szeretete — ha lehetséges — csak növekedett fenkölt személye iránt és amikor most betegségének 'híre kelt — szerencsére azóta ezek a hírek már javulásról számolnak be — nemcsak a Csonkaország lakossága fordult aggódó féltéssel a betegség felé, de az elszakított területeken élő magyarság imádsága is. Bölcsebb, nemesebb vezetőt nem rendelhetett volna a Sors az átok alatt vergődő magyarságnak, amely tisztelettel, szívbéli hódolattal áll Horthy Miklós nagyszerű emberi alakja előtt. Pékár Gyula A '»régi gárda« egyik oszlopa dőlt ki Pékár Gyula halálával. Fogynak, egyre fogynak azok a közéleti férfiak, akiket még a régi Magyarország nevelt, akik lelkűkben egy szebb, nagyobb, dicsőbb Haza kéiiét tükrözték vissza. író és politikus volt Pékár Gyula, legelsősorban azonban finom kul- turember, aki telítve volt az európai műveltséggel. Szerény, kedves, közvetlen ember volt, mint minőién igazi intellektuell. Sokat szidták, támadták, gúnyolódtak felette: aki magas pozíciót tölt be, annak mindig vannak ellenfelei. írói értékének meg- állapítása a kritika feladata, a politikus értékét pedig végzett munkájának eredményei adják meg. Pékár Gyulában mi elsősorban a minden szépért és nemesért hevülő magyar kulturférfiút siratjuk, aki rengeteg barátot szerzett a magyarságnak külföldön, És svratjiúk benne régmúlt ifjúságunkat, mert hiszen Pékár Gyula a szerkesztőség íróasztala mellől nőtt fel a közszereplésig, a külügyi bizottság elnöki székéig. A régi újságírót, akit mindenki szeretett, az európai gondolkozáséi művészembert, aki hittel és lelkesedéssel dolgozott élete végéig a magyar kultúr élért, a szebb jövőért. Szent István-hét Tündökölt, ragyogott Budapest az ünnepi héten. Mint valami szépséges királyleány, úgy kápráztatott, bűvölt: talán még sohase volt olyan csodálatos, mint az elmúlt napokban. Mámorossá tette a lelket az a sok-sok szépség, amely varázslatként öntötte el Budapestet: a hétköznapok fakó városa kiszínesedett, a Hamupipőkéből tündér királynő lett, kinek láttán el- ámult az idegen. Sőt — valljuk meg - magunk, ennek a városnak szürke robotosai is belekábultunk a magyar főváros ünnepi szépségeibe. Szemünk láttára nőtt meg a Szent Istvám-nap Szent István-hétté. Amikor — mintegy tíz esztendeje — felvetődött a gondolat, hogy a szent király emlékét ne egyetlen napon ünnepeljük, hanem szélesítsük M azt egy ünnepi ihétté, kissé pesszimistáik voltunk. Nem bíztunk eléggé önmagunkban, Budapest csodálatos erejében, varázslatos bájéiban, bűvölő hatásában. Az első kísérletezések ügyetlenek voltak, bátortalanok és elhibáz ott ak: az ökörsütéses »népünnep« szomorú, és bántó, de a főváros megtalálta a helyes utat, megteremtette a »Gyöngyös Bokrétát«, és ezzel eltalálta azt az egyedid helyes utat, amelyen elindulva tényleg a magyar nép ünnepévé emelte Szent István királyunk ünnepét. Hálátlanság lenne, ha Ko- vácsházy Vilmos tanácsnoknak erről az érdeméről megfeledkeznénk: a magyar nép művészeiének felkaroláséival és világ elé tárásával el nem miiló tildékkel gazdagította az ünnepet. Művészit, európai értelemben széliét és magyart, egészen magyart tudunk nyújtani a nagyvilágnak és ez teremtette meg a Szent István-hét sikeréi. Az idei kísérlet, amely a Várban, a Szentháromság-téren tartott szabadtéri előadáson a magyar monumentális művészetet is a nagy ügy szolgálatába állította, logikus folytatása a »Gyöngyös Bokréta« kezdeményezésének. Egy-két év múlva gyönyörű eseményévé alakul ki a magyar zeneművészet Szent István-napi felvonulása, méltó lesz (éhhoz a nagy kultúrához, amit a magyar Budapest juttatott a bennünket most felfedező és ámuló világnak. Jakab Gyula műbútorgyára Budapest, XIV., Hungária középkorút 79. Tol: 296*881 Az orsz. iparmíívészcti kiállításon a M. Kir. Állami Nagydijjal kitüntetve Ismeretes, mekkora harc keletkezett a víz egységárának emelése körül. Az elkerülhetetlen beruházások fedezetének biztosítása végett vagy kölcsönt kellett volna felvennie a Vízműveknek, vagy pedig a vízdíj emelése útján kell a beruházási kiadásokat előteremtenie. Miután egy középlejáratú kölcsön 20 millióval nagyobb megterhelést jelentett volna, a törvényhatósági bizottság közgyűlése, a polgármester javaslata alapján, úgy döntött, hogy kölcsön helyett a folyó bevételekből fedezik azt az évi 1,740.000 pengős többkiadást, amit az üzem fejlesztése igényel. A Vízművek fejlesztésére ugyanis 17,400.000 pengőt .kell beruházni. Ezekkel a munkálatokkal azután hosszú időre biztosítják a főváros lakossága, sőt a környék vízszükségletét, továbbá aiz üzem berendezését is olyan nívóra emelik, hogy a vízszolgáltatásban fennakadás nem állhat be. A mai egységár mellett ez az évi 1,740.000 pengős bevételi többlet nem volt remélhető és így nem maradt lírás hátra, miint a tarifa emelésével biztosítani ezt az összeget. A polgármester azon az állásponton volt, hogy a Vízműveknek nemcsak sajéit szükségleteit kell anyagi téren kielégíteni, hanem a községi háztartáshoz is megfelelő ősz- szeggel kell hozzájárulnia. Ezért azt javasolta, hogy a mai 18 filléres vízdíjat 22 fillérre emeljék fel, mely esetben rendelkezésre áll a beruházáshoz szükséges évi összeg; és hasonló jövedelem biztosítható a községi háztartás' számára is. A közgyűlés csupán 2 filléres tarifaemeléshez járult hozzá,, ami ilyenformán csak a beruházásokra elegendő. A községi háztartás előreláthatólag nem Az állam éppen úgy, mint a főváros — rájön arra ,a helyes megállapításra, hogy valójában a . balatonmelléki üdülőtelepek nem elégítik ki a szükségletet, mert hiszen vannak gyermekbetegségek, Vitéz dr. Nagy Miklós, erről a kérdésről a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának:-— Közismert igazság, hogy Budapest nem riad vissza a legnagyobb áldozattól sem, hogy szegénysorsú s testileg nem elegendően fejlett gyermekeinek nyújtani tudja mindazt, ami testi megerősödésükhöz és (egészségük ^helyreállításához szükséges. Ennek tulajdonítható, hogy míg egyrészt a Balatonvidéket is felhasználja erre a nagy és nemes célra, most újabban — az akció kiszélesítésével — sor kerül a szubalpin telepek létesítésére is. Ismeretes országszerte, hogy Szendy Károly polgármester és Felkay Ferenc tanügyi tanácsnok milyen megértő lélekkel és odaadással kísérik, a törekvést, hogy minél szélesebb skálája a humanitásnak és gyermekszeretetnek szolgálja a fővéirosi gyermekek egészségének fontos kérdését. Talán senki nem magyarázza félre, ha az ügy igaz szeretete, amely minden magyar embert egyképen kötelez, mikor a gyermekegészség kérdéséről van szó: arra késztet engem is, hogy a vezető tényezők figyelmét felhívjam azokra az adottságokra, melyeket Kőszeg és egész vidéke jelent ma magaslati helyekben nem igen bővelkedő országunkban. A hely teljes ismerete feljogosít engem arra, hogy minden illetékes tényező figyelmét Kőszegre és vidékére felhívjam.. Ezzel nemcsak városunknak teszek szolgálatot, hanem mindazoknak is, akik e felhívásom követeztében abba a helyzetbe kerülhetnek, hogy jövőben eme helyek természeti kincseivel megismerkedve, azt vagy a maguk, vagy a hatáskörükbe tartozó gyermekek egészségének a megerősítésére fordíthatják. Tekintettel arra, hogy magéinak Kőszegnek ötezer hold erdeje van s ehhez kapcsolódik az Eszterliázy-uradalom mintegy tizenhatezer holdja — tiszta levegővel, amit se a város, .se gyártelepek kéményfüstje nem rongál és nem szennyez — egészséges ivóvízzel ellátva olyan adottságok, amiknek ki nem használása a magyar fővárosi és városi gyermekek száméira, valósággal tékozlásnak számít. Hiszen minden itt elköltött fillér bőven megtérül a kúrát igénybevevő és használó gyermekek vagy felnőttek megduzzadt egészségében, s életerejük olyan megnövekedésében és gyarapodásában, ami mellett valóban eltörpülnek az anyagi szempontok, mert hiszen ez a vidék — főként ha az ismert luxushelyek, avagy a szomszédos Ausztria áraival hasonlítjuk össze — valóban nem, drága. Ezért igen alkalmas helyül kínálkozik olyan intézmények létesítésére, ahol az embert szervezetnek a szubalpin vidék adottságaira van szüksége. Ezt zavartalanabb!!], bőkezűbben, szerencsésebben egy vidék se nyújtja, mint éppen Kőszeg számíthat arra, hogy a Vízmüveiktől hozzájárulást kapjon. A háztulajdonosok a 2 filléres vízdíjemelés miatt is elégedetlenkedtek és képviseletükben Teles Béla megfellebbezte a belügyminiszterhez a közgyűlési határozatot. A fellebbezést a Független Budapest már ismertette. A múlt héten megérkezett a városházára a miniszter döntése a vízdíj ügyében. A belügyminiszter közölte, hogy az iparügyi miniszerrel egyetértőén a közgyűlés által elfogadott 2 filléres tarifaemeléshez a maga részéről is hozzájárul, mert a Vízművek fejlesztését szükségesnek tartja és a megállapítások szerint ennek végrehajtására más fedezet nem áll rendelkezésre. Kijelentette a belügyminiszter, ha a tapasztalatok azt igazolnák, hogy a tarifaemelésből és a víz több fogyasztásából nagyobb jövedelem származik, mint amennyire az üzemnek a beruházások költségfedezetére szüksége van, úgy elvárja, hogy a főváros a tarifa mérséklése iránt tesz előterjesztést. A 20 filléres vízdíj az 1938 január havi leolvasástól lép életbe. A Vízművek nagy fejlesztése most már anyagilag is biztosítva van és a nagyszabású munkálatok már megindultak. Varga Testvérek lemezárugyár melyek magaslati kezelést igényelnek — most egymásután létesítik az úgynevezett »magaslati«, azaz szubalpin üdülőtelepeket az ország különböző vidékein. Kőszeg polgármestere s ezért kecsegtet a remény, hogy mind a főváros szociális érzésű vezetősége, mind az állami hasonló céléi intézmények vezetősége fel fognak figyelni eme szavaimra, hogy Kőszeg és vidékének természetadta előnyeit minél jobban igénybevehessék és kihasználhassák, (zs, j.) BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ELEKTROMOS MŰVEI új villanyárszabása igen olcsó, kilowattóránként 20 filléres egységárral lehetővé feszi a többioguaszfást! Ezzel az egységárral 1 órai vasalás költsége 6-7 fillér, tehát egész napi vasalás 60-70 fillér, a porszivógép 1 órai üzeme 4—5 fillér. 1 liter víz feiforra- lása pedig 2*2 fillér. Villamos főzés céljára az áram egységára kilowattóránként 12 fillér. Nógyszemólyes családnál a főzés-sütés áramköltsóge havonként 12-13 pengő. Villamos forróvízfároIőK számára az éjszakai áram ára kilowattóránként 6 fillér. Egy fürdővíz áramköltsége átlag 36 fillér. > Villamos tűzhelyok, kettős főzőlapok és forróvíztárolók az V., Honvéd ucca 22. szám alatti kiállításon részlefiizetésre vásárolhatók. Budapest, VI., Röppentyű, ncea 61. Telefon: 2-913-26 Kőszeg város polgármestere szubalpin üdülőtelep létesítését sürgeti
