Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-07-28 / 29-30. szám

6 Független Budapest Budapest, 1937 'július 28. Hőgyészi Pál, Sopron város és vármegye főispánja nyilatkozik a Független Budapest-nek a város és a vármegye problémáiról Hőgyészy Pál, Sopron vármegye főispánja, > installációs beszédében mondotta: — A vármegyémért j dolgoztam eddig is, a vármegyémért fogok dolgozni i ezután is — és Hőgyészy Pál nemcsak a szavak em- j here, hanem a tetteké is, mert reggeltől késő estig j szünet nélkül dolgozik a vármegye és a város érdeké- ( ben, kitűnő munkatársával, dr. Sopronyi Thurner ■ Mihállyal, a város agilis polgármesterével együtt. > iA Független Budapest munkatársának alkalma j volt beszélgetni Hőgyészy Pál főispánnal, aki a város és a vármegye legfontosabb problémáiról | így nyilatkozott: — A vármegyének legfontosabb problémája az j állami utak kérdése s ebben a tekintetben igen je- : lentős eredményt sikerült elérni, Ígéretet kaptunk, i hogy a sopron—győri állami utat 3 éven belül vég- \ leges burkolattal kiépítik. Ezzel a megyének évtize- | des sérelme nyer orvoslást, mert a megye ugyan a | saját útjainak fenntartására mindenkor a legmesz- j szebbmenő áldozatot hozta meg, az állami utak álla- i pota tekintetében nagyon hátrányos helyzetben volt. J A vármegyének legfontosabb forgalmi ere a sopron— győri útvonal, amely még az autótérképen is az autók i számára járhatatlannak volt feltüntetve. Ennek az I útnak a kiépítése nagy mértékben fogja szolgálni j a vármegye gazdasági fejlődését és Sopron város j idegenforgalmát. A másik fontos útvonal a Sopronon i át a Balaton felé vezető út, amely egyúttal Becsnek j és Ausztria nagyrészének a Balaton felé való forgal- | mát is szolgálná. Bízunk abban, hogyha az államház- \ tartás helyzete megengedi: ennek az útnak végleges j burkolattal való kiépítése szintén meg fog valósulni, j — A vármegye gazdasági helyzete, eltekintve az | idei tavaszi nagy esőzéseik és a későbbi szárazság által okozott károktól, általában kedvező és főleg állattenyésztése rendkívüli módon fejlett. Nagyon fontos probléma, ránknézve, hogy a termények a szomszédos Ausztria felé lehetőleg értékesíthetők le­gyenek, mert a békében is a vármegyének kiviteli piaca főleg Ausztria és Becs volt. A vármegyében nagyobb munkanélküliség nincsen, az ínségesek segélyezése iránt a vármegye nagy ál­dozatkészséggel a szükséges intézkedéseket megtette. — A városban és a megyében az adómorál rend­kívül fejlett, régebbi hátralékok egyáltalán nincse­nek és a. múlt évi adóbefizetések eredménye a 95%-ot meghaladja. Nagy érdeme ez a vármegye és a város adózó közönségének, amely belátja azt, hogy az ál­lamtól is csak akkor várhat támogatást, ha ő a hon- polgári kötelezettségét híven teljesíti. — A vármegye gyáripara nagyobbrészt a trianoni békeszerződés által elszakított területen volt elhe­lyezve, úgyhogy a megyénák békében öt virágzó cukorgyára volt, melyek nagyrésze az elcsatolt Auszt­ria területére esnek és a cukor gyárak közül jelenleg csak egy működik. Régi sérelme a vármegyének, hogy a kataszteri tiszta jövedelem annakidején a kedve­zőbb kiviteli lehetőségek és virágzó cukorgyárak folytán rendkívül magasan lett megállapítva, ennek a revízióját a vármegye állandóan sürgeti. 1— Az ipar és kereskedelem a gazdásági helyzet által akozott nagy nehézségekkel küzd, de éppen az mutatja életképességét, hogy ilyen nehéz körülmé­nyek között is meg tudja állani a helyét, sőt sok tekintetben fejlődést mutat. Sopron város a gyárvál­lalatok letelepedését mindenkor jelentős kedvezmé­nyekkel, ingyen terület átengedésével, stb. stb. segí­tette elő. — Sopron város speciális problémája az idegenforgalom kérdése, amely az utóbbi években örvendetes fellendülést mu­tat és a nyári hónapokban a kövérekben épített szál­lodák úgyszólván állandóan tele vannak. Ennek az idegenforgalomnak további fejlesztése, vagy legalább is fenntartása érdekében a város mindenkor nagy áldozatokat hoz. — Több mint 30 évi vármegyei szolgálatra tekin­tek vissza és majdnem ugyanannyi ideje lakom Sop­ron városában. A vármegye kitűnő alispánjának és a város kitűnő polgármesterének támogatása nehéz feladatom elátását könnyűvé teszi. Dr. Sopronyi-Thurner Mihály, amikor a város la­kosságának a bizalma a polgármesteri székbe ül­tette, első és lgefou.tosa.bb feladatának tekintette a munkáskérdés megoldását és ezt úgy oldotta meg, hogy ingyentelket adott a város azoknak, akik gyárat létesítettek és ma már csaknem az a helyzet, hogy Sopron va­ros egyik vezető helyén áll Magyarországnak gyár­ipar tekintetében. Ezekben a gyárakban 8—10.000 munkás dolgozik állandóan. Ép ezért a soproni la­kosság nem panaszkodik; a kereskedőik, iparosok igen jelentős forgalmat, bonyolítanak le és ezt mind a gyáriparnak köszönhetik. Végigjártuk! Sopron város néhány vezető gyárát, hogy képet nyújtsunk rövid összefoglalásban a sepr on vidéki gyáripar mai helyzetéről. Első útuiiK a Trebitsch S. és Fiai selyemgyárába vezetett, ahol Oberholzer Ernő igaz­gató fogadott 'és kalauzolt a gyár területén. A Tre­bitsch-gyár egyike Magyarországon azoknak a gyá­raknak, amelyek az úgynevezett finom selyemanya­got hozzák forgalomba. Ezek a selymek ma már úgyszólván kiszorították a külföldi drága selymet a magyar piacról. A gyár 160 munkást foglalkoztat, 140 szövőszékkel dolgozik, munkásait a mai viszo­nyokhoz képest igen jól fizeti. Oberholzer Ernő tíz éve a gyárnak, a vezetője és felettesei a legnagyobb elismeréssel- nyilatkoznak műkülcüéséről. Innen a Soproni Pamutipar gyárát látogattuk meg, ahol Gróf László igazg-aio kalauzolt végig a hatalmas gyárterületen. A Sop­roni Pamutipar Sopron városának a legnagyobb gyára. Főrészvényese és elnöke Eisenmann Gyula is­mert nagyiparos, aki nagy szakértelemmel hatalmas vállalattá fejlesztette a Soproni Pamutipart. Ebben a fejlesztésben kitűnő munkatársakra talált Bartók j Zoltán vezérigazgató és Gróf László üzemigazgató személyében. Mindketten kiváló szakemberek. Gróf László legelőször az új fonódat mutatta be, amelyet a gyár csak most épített meg közel félmillió pengő költséggel. Végigjártuk a gyár összes szövőtermeít, ebben a gyárban 700 szorgalmas munkáskéz szövi a vásznat, a selymet és a szövetet. A város másik végén van a Soproni Selyemipar-gyár, — ezt Sopronban csak a. Madarász-gyár néven isme­rik — ennek a gyárnak az alapítója, ugyanis Mada­rász Imre volt, aki most két éve halt meg, azóta a gyárat az özvegye vezeti, akinek a munkáját szak­mai körökben a legnagyobb csodálattal nézik. Segítő munkatársa az özvegynek Vikár József igazgató, aki a gyár egész ügyvezetését intézi. Több mint 500 munkást foglalkoztat a Soproni Selyemipar, gyárt­mányai ma már úgyszólván konkurrenciamentesek, legdivatosabb és a legszebb női selyemanyagok a (A Független Budapest kiküldött munkatársától.) Fényes és impozáns keretek közt ünnepelte Pé­csett az Első Duna Gőzhajózási Társaság fennállá­sának százéves fordulóját. Ezen az ünnepségen Pécs minden számottevő tényezője megjelent, mert min­denki jelen akart lenni Magyarország egyik leg­nagyobb bányavállalatának ünnepén. Dr. Sík Jenő a bányatársaság ügyésze, heteken át fáradozott az ünnepség megrendezésén. Sík Jenő dr. mindenütt ott van, a bányászokat ismeri személyesen, ő Szabolcs Rezső magy. kir. bányatanácsosnak, a pécsvidéki bányák igazgatójának legbensőbb munkatársa és közvetlen helyettese. Együtt megyünk be Szabolcs Rezső igazgatóhoz akit arra kérünk, hogy nyilatkozzék a Független | Budapest részére a Pécsvidéki bányák mai helyzeté­ről. Szabolcs Rezső bányatanácsos nem szeret sze­repelni a nyilvánosság előtt, nem szokott intervjút adni, de a Független Budapest kérése elől nem zár­kózik el és készséggel áll rendelkezésre. Először a jubileumi ünnepséggel kapcsolatos kérdésekről kívánok beszélni, de ő Sik Jenőre mu­tatva, mosolyogva mondja: — ez kérem az ügyész űr reszortja, ezt ő rendezi. — Felteszem a kérdtést: — Az emlékezetes éhségsztrájk hullámai el­ültek-e már teljesen s milyen jelenleg a viszony a vállalat és a munkások közötte — Az éhségsztrájk alkalmával is hangoztattam és most is állítom, hogy a vállalat és munkásai mindaddig megértik egymást, amíg kívülállók ezt a harmóniát mesterségesen meg nem zavarják. Mint­hogy az éhségsztrájk óta klülső beavatkozás nem történt, ennek megfelelően közöttünk és a munkás­ság között teljes a megértés. — Javult-e a munkásság kereseti viszonya a sztrájk óta? — A sztrájkot megelőzően is meghatározott terv szerint arra törekedtünk, hogy a munkásság kereseti viszonyait megjavítsuk. A, szerencsétlen sztrájk-moz­galom kitörése nélkül is — az, említett tervnek 'meg­felelően, amint a pénzügyi feltételek beállottak — az időközben megadott hat-, illetőleg nyolcszázalékos béremelést biztosítottuk volna munkásaink részére. Ezen túlmenően folyó évi július hó 1-től kezdve Soproni Selyemipar gyárából kerülnek ki ma a piacra. Sopronban van a központja az országos hírű Stauffer és Fia sajtgyárnak. Itt Stauffer Sándor, a gyár egyik tulajdonosa foga­dott, akitől megtudtuk azt, hogy a Stauffer-család 1870 óta foglalkozik sajtkészítéssel és a mai tulaj­donosok édesapja Nagyszécsényben az első állami sajtiskolának volt a tanára. A jelenlegi gyárat 1902. évben alapították Stauffer Sándor, Ernő és Vilmos. A központi irodát Stauffer Sándor, a gyárat pedig Ernő és Vilmos vezetik. Alapításkor 3—400 liter te- | jet dolgoztak fel, mert a svájci és a tirjgi sajtgyá- j rak készítményeivel kellett megküzdeniük. A gyár azonban a szorgalmas és becsületes munka réven napról-napra fejlődött. 1927-ben 300.000 pengővel mo­dernizálták az egész gyárat, legmodernebb gépekkel szerelték föl és most is évről-évre újabb és újabb tőkebefektetést létesítenek. H gyár ebben az évben tartja 35 éves fennállásának jubileumát. 35 év kel­lett ahhoz, hogy a napi 3—400 liter tejfogyasztást napi 30.000 liter fogyasztásra emeljék fel. Ma napi 30.090 liter tejből gyártanak sajtot. A Stauffer-gyiárbó] 15 féle sajt kerül forga­lomba. így elsősorban az ementáli, a roquefort, a i Camembert, eidami, parmezán és a kiilönfajta hol­landi, olasz, francia és svájci módra készült specia­litások. A gyár hozta, legelőször forgalomba az úgy­nevezett csomagolt ementálit, amely ma igen nagy közkedyelts égnek örvend. A Stauffer-gyár a külföldi sajtokat már teljesen kiszorította a magyar piacról, . ( most ő dolgozik exportra, szállít a külföld majdnem valamennyi államába. A gyár állandóan 150 munkást foglalkoztat. Modlern vegyészetet és bakteriológiai laborató­riumot is szereltek fel, amelyet Stauffer Sándor fia vezet. Végül fölkerestük a 120 éves Seltenhofer harangöntőgyárat. Ez a gyár Sopron egyik legtekintélyesebb vállalata, a Seltenhofer Frigyes és Fiai gyár immár 120 évesi, a gyár vezetője ma Seltenhofer Frigyes, mint ahogy ez volt a neve a gyáralapító dédapának is. A gyár nagyon sok magyarországi községnek és különböző egyházaknak szállítja a szebbnél szebb harangokat. Legutóbb a vállalat 2100 kilogrammos harangot szállí­tott a szombathelyi egyházmegyei püspöki templom részére. Aba Sándor. teljesítmény-jutalom-rendszert is bevezettük, amelynek alapján minden egyszázalé­kos teljesítmény után egy százalék teljesítmény ju­talmat adunk a munkásságnak a nyiersbéri keresetére. — Mennyit jelent százalékban a munkásság havi kereset emelkedése az azelőtti keresetekkel szemben? — E kérdés magválaszolásánál rá kell mutatnom azon örvendetes tényre, hogy a munkaszüneti napo­kat eltöröltük, így munkásaink jelenleg minden hét­köznapon dolgoznak. Ha tehát a bat-, illetőleg a nyolcszázalékos béremelés mellett azon tényt is figyelembe vesszük, hogy a munkásság minden hét­köznap dolgozhat, úgy körülbelül 30%-os kereset-emelkedés álla­pítható meg. Ezenfelül június hónapra kétszázalékos teljesítmény jutalom is jutott munkásainknak. Az előadottakból kitűnik, hogy munkásaink szociális helyzete az el­múlt hónapokban örvendetesen javult. — Ismételten a közvéleménybe dobták azt a vádat, hogy a társaság nem törődik kellő ,mérték­ben a munkásság szociális és kulturális igényé­nek kielégítésével? — Tapasztalati tény, hogy amikor az egyes egyé­nek gazdasági depresszió alatt szenvednek, keve­sebbet tudnak szociális és kulturális célokra köl­teni. Ugyanez áll a vállalatokra is. Amint és amilyen mértékben azonban ez a depressziós állapot szűnik, úgy és olyan mértékben nyílik meg a lehetőség© annak, hogy vállalatunk is fokozatosan többet ál­dozhasson az említett célokra. Ezen téren is előre kidolgozott és megállapított terv szerint járunk el s örömmel közölhetem, hogy már az idei évben is har- hatós segítséget tudunk nyújtani munkásaink kultúr egyesületeinek, továbbá az anya- és csecsemő-vóde- detem terén is fokozatabb tevékenységet fejtünk ki. Jelenleg elszórtan működő egyesületeket fokozato­san kultúrhásakba tömörítjük, mert így sokkal hatékonyabban tudunk közreműködni abban, hogy munkásaink helyesen felfogott szociális és kulturális igényeinek kielégítésével olyan hazafias és szociális szellem alakuljon ki, amely a munkást vezetőivel harmonikus egységbe olvasztja össze. a. s. Érdekes beszélgetés Szabolcs Rezső m. kir. bányatanácsossal. a pccsvidőki kányák igazgatójával, a pécsi bánnák mai helyzetéről

Next

/
Thumbnails
Contents