Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-23 / 25. szám
6 Független Budapest "Budapest, 1937 június 23. MI TÖRTÉNIK A VIDÉKI VÁROSOKBAN ? ORSZÁGSZERTE SALGÓTARJÁN. Ünnepélyes külsőségek között ■vette át vasárnap Széli József belügyminiszter a salgótarjáni kerület mandátumát. A megbízólevél átadását közebéd követte, amelyen a belügyminiszter hosszabb beszédben köszönte meg a város egyhangúlag kifejezésre juttatott bizalmát. MISKOLC. Nagy izgalmat keltett egy kereskedelemügyi miniszteri leirat, amely a miskolci temetkezési vállalatok kérésére elrendelte a Városi TemeU kezési Intézet megszüntetését. Miskolcon négy temetkezési vállalat van a városi vállalattal együtt és ebből a temetkezések 62 százalékát a Városi Temetkezési. Vállalat látta el, míg 38 százalék három részre oszlott. A Városi Temetkezési Intézet elmúlt évi forgalma 60.000 pengőt tett ki, amiből a városnak mindössze 38 pengő haszonrészesedés jutott. Gebauer Kálmán miskolci temetkezési vállalkozónak, a Magyarországi Temetkezési Vállalkozók Ipartársulata díszelnökének kijelentése szerint nem helyt álló, hogy, a városnak a jövőben súlyos nehézségei lesznek a szegények eltemetése miatt, mert a magánvállalkozók hajlandók mindenkor olyan összegért elvégezni a temetést, mint amennyibe az ma a városnak kerül. De az sem érdeke a városnak, hogy olyan üzemet tartson fenn, amely a városnak semmi hasznot nem hoz. SZEGED. Tizenegy előadáson négy darab szerepel a Szegedi Szabadtéri Játékok idei programmján július 31 és ugusztus 15 között. Az idén nagy lendülettel kezdődtek meg az előkészületek a Dóm-téren évenként augusztusban rendezett ünnepi szabadtéri játékok előadásaira. Ismeretes az a nagy siker és eiu-ópai, nemzetközi elismerés, amely a szegedi játékokat az elmúlt évek során mindig kísérte és megszerezte a »Magyar Salzburg« kitüntető elnevezést. Szeged városa az idén mindent elkövet, hogy tovább fejlessze a játékok művészi érdekességét. Idén július 31-én kezdődnek az előadások a Dóm-téren. Július 31-én Az ember tragédiája egészen új sorozatával kezdődnek meg a játékok és Madách halhatatlan költeményének bemutatását augusztus 8-án és 11- én megismétlik, a János vitézt augusztus 1, 9 és 12- én mutatják be, a Bizáncot augusztus 7, 11 és 15-éu és a Fekete Máriát augusztus 4-én és 5-én, amikor az Ősi alsóvárosi Ferences templom előtt megtartják a Havi Boldogasszony búcsút, amelyre a távol vidékekről tízezrek és tízezrek zarándokolnak Szegedre. A belügyminiszter leiratot intézett Szeged városához, amelyben felszólítja a várost, hogy! « temető megfelelő elhelyezéséről, sírboltok építéséről, a sírboltokban való temetkezésről, a régi sírboltok megfelelő átalakításáról, a temetkezésekkel kapcsolatos közegészségügyi követelmények kielégítéséről és a kötelező ravatalozásról hat hónapon belül alkosson szabályrendeletet és azt jóváhagyás végett terjessze fel a kormányhatóságokhoz. BAJA. Baján nagyszabású tanin. (csersav) gyárat, akarnak létesíteni, mely a taningyártáson kívül nyers iparifát is készítene, parkettagyár és fűrésztelepi is lenne. Értesülésünk szerint a Nasicí Tanin- gyár foglalkozik ezzel a tervvel, hogy mintegy ezer munkást foglalkoztatva, gyárt alapítson Baja városában. Az érdekeltek a gyáralapítás céljára 4 hold ingyen területet kérnek a várostól. A tárgyalások már megindultak és remény van arra, hogy Baja város gazdagabb lesz egy számos családnak kenyeret adó gyárvállalattal. DEBRECEN. Debrecen városa évek óta foglalkozik a távfűtés bevezetésének kérdésével. A tervezet szerint a távfűtés részére- szükséges gőzt a debreceni villanytelep kazánjai szolgáltatnák. A távvezetékek berendezésére mintegy 1,200.000 pengőt irányoztak elő. A távfűtés tervezetét Balogh Gyula dr. kormányfőtanácsos, a debreceni egyetem gazdasági hivatalának igazgatója dolgozta ki. 'S ESZPRÉM. Veszprém városa felhívást intézett a szegedi Dóm-téri zenélő óra készítőjéhez, hogy a szegedi harangjátékéra mintájára Veszprémben is fel akarnak állítani harangjátékot, E célból költség- vetést kértek tőle. A város vezetőségének megtetszett ugyanis a szegedi zenélőöra és elhatározta, bogy még az idén nyáron elkészítteti annak hű mását és azt a veszprémi Vigyázó toronyban fogja elhelyezni. KOMÁROM. Vasárnap tartotta meg a komáromi Jókai Egyesület a Jókai szobor alapkőiéi ételi ünnepségét, amelyen megjelent és nagy magyarnyelvű beszedet mondott /lodzsa Milán dr., Csehszlovákia miniszterelnöke. Utána a Jókai család nevében Hegedűs Lóránt szólalt fel. GYŐR. A Baross Szövetség vasárnap tartotta győri csoportja alakuló gyűlését. A gyűlést Ilovszky János országos elnök nyitotta meg, utána JózseJ Ftrenc királyi herceg mondott nagyszabású beszédet. Spülh Gyula dr. polgármester üdvözölte a megjelent előkelőségeket, majd megválasztották a szövetség helyi vezetőségét. Hajdú hét üi*. SZÁLKAY ANTAL, Hajdúböszörmény város polgármestere nyilatkozik a Független Budapestnek a szeptemberben megtartandó Hajdú hét jelentőségéről és a város mai helyzetéről Hajdúböszörmény, június 15. Lassan döcög a böszörményi vicinális, amely Debrecenből visz bennünket, azért írom, hogy visz bennünket, mert velem utazik Rásó István alispán úr és a vármegye több ura is, akik hivatal-vizsgálatra mennek le Hajdúböszörménybe. Az alispán úr most járja a vármegye városait és községeit, vizsgálatot tart, a szokásos évi vizsgálatot. Rásó alispán úr két dologra büszke. Arra, hogy vármegyéjében a legnagyobb rend és nyugalom van, a városoknál és a községekben is legnagyobb rendben talált mindent és arra, hogy a vármegyéből csak az egységes párt képviselői ülnek a törvényhozók házában. A kávédaráló — mint ahogy errefelé nevezik a vicinálist — a 27 kilométeres utat alig másfél óra alatt teszi meg Debrecentől Böszörményig. A böszörményi városházán nagy a sürgés-forgás. Szálkay Antal dr.-ral, a város agilis polgár- mesterével beszélgetünk a város mai helyzetéről s a Hajduhét jelentőségéről. — A város mai helyzete — mondja Szálkay Antal dr. polgármester — bizony szomorú. Ez a város Hajdú megyének Debrecen után a második nagyvárosa, több, mint 30.000 lelkei számlál és a legnagyobb problémája az, hogy kiesünk a főútvonalból. A lakosság majdnem kivétel nélkül gazdálkodással foglalkozik, egyetlen komoly ipari üzeme a Hajdú- böszörményi Kötszövőgyár, amely többszáz munkásnak ad megélhetést. Magának a városnak úgynevezett terhes adóssága nincs. — Több mint három évszázad viharaiban a hajdúkat sok csapás érte. A nehéz idők fergetegei őket sem kímélték, de — mint az ezeréves magyar faj — a hajdúság is dacolt a viharokkal, megedzve, megsokasodva áll az új ezer év küszöbén,, hogy í'észese legyen az új integer Magyarország megalapításának. — Büszkén elmondhatjuk, hogy a hajdúság a Tiszántúlon úgy a gazdasági élet terén, mint iparban, kereskedelemben és műveltségben vezetöehelyen áll. Az élniakarás újabb tanúbizonyságát akarjuk bemutatni azzal, hogy 1937 szeptember 26-tól október 3-ig’ a hat hajdúváros, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Hajdúhadház, Hajdúdorog és Yámospéres, a régi hajdúkerület városai hajdúhetet rendeznek egyrészt, hogy vezérünk, Bocskay István emlékének áldozva bemutassuk a hajdúság három évszázados kultúrájátt néprajzát és történelmi múltját, másrészt a magyar haza minden fia elébe akarunk állam felemelt fővel, hogy tanúbizonyságot tegyünk gazdasági, ipari és kereskedelmi életünk fejlődéséről. — A hajdúhét célja az ország figyelmét felhívni a hajdúságra, A Tiszántúl és Hajdúság alatt köz- tudatban leginkább Debrecent értik, pedig a hajdúság Debrecenen túl van, A hajdúság híres búzája különösen állatai világhírűek. Kisiparosai, iparművészei messze vidéket bejárnak. Természeti kincsei közül elég, ha csak a. Hajdúszoboszlói világhírű gyógyfiir- dőt említem meg. A hajdúhét a hajdúság nagy összefogása lesz. — A üajdúhetünkre igen sok előkelőséget várunk, így elsősorban Darányi Kálmán miniszterelnök urat, aki városunk képviselőjének, Uzonyi György dr.,-nak megígérte, ha csak egy mód lesz rá, ö akarja megnyitni az első hajdúhetet, de várunk több minisztert, képviselőt, felsőházi tagot is. De szeretettel várunk mindenkit, aki eljön hozzánk, hogy megnézze a hajdúk élni akarását, tudását és fejlett kultúráját az egész vonalon. Aha Sándor. If]. Helfenstcin Károly hövezömester és úfépitövállaihozó Budapest, VI, Hungária-felsőkörút 71. sz. Telefon: 2 913-64. Lind fémáruüzem 'ViUUmMtvm Telefon: 1-348-21 Készít : Autó- és kocsilámpát, mindenfajta madárházat, háztartási bádogárut, katonai és műszaki cikkeket. Kitüntetve az 1895. évi ezredéves országos kiállításon. A vidéki városok súlyos anyagi helyzetét a jövedelmek csökkenése és a kiadások áthárítása idézik elő Felírnak a kormányhoz a íorgalmíadórészesedés emelése és a rendőrségi hozzájárulás csökkentése érdekében A vidéki városok közismerten siilyos pénzügyi helyzetükből nem tudnak kilábalni. Legsúlyosabb pénzügyi sérelmük a forgalmi adóból való részesedés és rendőrségi hozzájárulási díj. Az c téren fennálló panaszok orvoslása érdekében már számtalan lépést tettek, de komoly eredményt nem sikerült elérniöík. A rendőrségi hozzájárulási díj dolgában a bél- ügy- és a pénzügyminiszter legutóbb csupán annyi engedményre volt hajlandó, hogy a városok az eddig felgyülemlett hátralékukat tízévi egyforma résziéiben fizethetik, A hozzájárulás kulcsát azonban a kormány nem akarja mérsékelni és a hátralék elengedéséről sem akar hallani. Annyi koncessziót nyújt ellenben a kormány, hogy ha valamely város régi hátralékát pontosan törleszti, úgy a folyó évi rendőrségi hozzájárulási díjat egy harmaddal mérsékli. Ez a koncesszió azonban a városok szerint valójában nem engedmény, hanem újabb terhet jelent a városoknak, mert ha hátralékukat törlesztőnek, évente 1.5 millióval kellene többet [fizetniük, mint amennyi a folyó évi előírás. A városok a múlt év végén csaknem 28.8 millió pengő rendőrségi hozzájáhnlásl díjjal voltak adósok, az előző évvel szemben 2.5 millióval emelkedett e címen tartozásuk. Pedig a belügyminiszter tavaly erélyes- hangú leiratokkal kötelezte a városokat, hogy hátralékukat az óv végéig feltétlenül törlés szók. Ha ennek dacaira, a tartozási mégis 2.5 millióval emelkedőit, ebből csak az, a következtetés vonható le, hogy a Városok minden igyekezetük mellett s®ni képesek fizetési kötél ezcltségiiknek eleget tenni. Tavaly sok esetiben megtörtént, hogy a belügyminiszter a városok részére kiutalt segélyből vonta le a rendőrségi hozzájárulást és annak hátralékát. A forgalmi adó részesedés dolgában szintén nagyon panaszkodnak .a, városok. 1929-ben még 22,567.000 pengő volt a vidéki városok forgalmi adó részesedése, a múlt évben ez az összeg 8,478.000 pengőre zsugorodott. Több mint 14 milliót vesztettek tehát 7 év alatt a városok e jövedelmi forrásból. Ezzel szemben az állam, mely 1930-ba.n alig 76 milliót vett be a forgalmi adóból, most már 121 milliós, bevétellel rendelkezik. A városok jövedelme tehát az állam javára csökkeni. Kimutatják a. vidéki városok, hogy a jövedelem megvonások és kiadását hárítások folytán az állam 36.8 millióval terhelte évente a vidéki városokat. Mindezek a körülmények arra késztetik a miagytar városokat, hogy újabb feiter- jeiSiZtésisel hívják fel a kormány figyelmét súlyos- helyzetükre. Hangsúlyozzák, hogy kötelezettségeiknek a megterheléseik fenntartása és jövedelmeik megvonása miatt nem tudnak eleget tenni. Erre csak akkor nyílik lehetőség, ha a kormány a rendőrségi hozzájárulás csökkentésével és a forgalmi adórészesedés emelésével könnyít a vidéki városok háztartási helyzetéin. Sopron Löver-Szálló a gyönyörű magyar Semmering legszebb, legolcsóbb és legegészségesebb magyar nyaralóhelye.
