Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-02 / 22. szám
VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel ogyütt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 1-199-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJA SZÉKESFŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA Dj fővárosi törvény BESSENYEY ZÉNÓ dr: a Közmunkatanács elnöke nyilatkozik a Független Budapestének a kultuszminiszteri leiratról az új Nemzeti Színház kérdéséről, a Fórum-tervről és a városrendezés nagy problémáiról Széli József belügyminiszter a belügyi tárca költségvetési tárgyalása során bejelentette, bioigy a fővárosi törvény újabb módosítása küszöbön áll. Közel 60 évig volt érvényben laz első fővárosi törvény, most pedig, 1930 óta miár a harmadizben fejteiiik meg a főváros életét szabályozó alapokmányt. Kijelentette a belügyminiszter, bogy az új fővárosi novellának egyik célja az önkormányzat megerősítése. Ezt pedig azzal is szolgálni akarja; a kormány, hegy visszaállítja a törvényhatósági tanácsot, amelyet az 1930. évi XVIII. te. hívott életre, de amelyet az 1934. évi törvénymódosítás eltörölt. A törvény- hatósági tanács restituálásának egyik oka, — mint a miniszter többek közt kijelentette — hogy a közgyűlést tehermentesítsék, ne kerüljenek ia kisebb jelentőségű kérdések a törvényhatósági bizottság egész pléoiu'ma elé. Ha főváros közgyűlésének idei munkásságát és elfoglaltságát vesszük mértékül, akikor ugyan nem nagyon látjuk megokoltnak a belügyminiszternek ezt az utóbbi argumentumát. Legutóbb, mint emlékezetes, a közigazgatási bizottságban követelték, hogy sűrűbben hívják össze a közgyűlést és Karafiáth Jenő főpolgármester erre nézve készséges ígéretet is tett. Hiába azonban minden főpolgármesteri ígéret és jóakarat, hiábavaló a közgyűlés összehívása is: amióta a tekintetes tanácsot megszüntették, sokkal kisebb az érdeklődés ia közgyűlés iránt, annál is inkább, mert az autonómia hatásköréből a tisztviselői választások legnagyobb részét elvonták. A törvényhatósági tanács csak néhány évig élt és nem volt népszerű működésének e rövid idejie alatt. Népszerűtlenségének legfőbb oka az volt, hogy elzárták a nyilvánosság elől, ülései titkosak voltak. Ez ,a titkosság már csak azért is érthetetlen és lehetetlen volt, mert a tanács célja állítólag az autonómia erősítése, szemben a régi hivatalnoki tanáccsal. Miféle polgári önkormányzat az, amely titokban, a közvélemény elől elbújva működik"? Amikor az 1934. évi novella eltörölte a törvényhatósági tanácsot, úgyszólván senki sem siratta, holott kétségtelen, hogy az önkormányzat képviseletéből alakult »kis- gyűlés« demokratikus intézmény volt, olyan, amely tényleg az autonómia szelleméből fakadt. Ha tehát most feltámasztják ezt az intézményt, úgy olyanná kell tenni, hogy népszerű legyen azok előtt is, akik az önkormányzati szabadság hívei. Széli József belügyminiszter parlamenti bejelentése, bár erre nézve pozitívum nem hangzott el, kétségtelenné teszi annak a várakozásnak a jogosságát, hogy az éj törvényhatósági tanácsban meg lesznek a régi, megszüntetett intézmény összes előnyei, a réginek hibái nélkül. Vagyis: erősíteni fogja a főváros önkormányzati szabadságát, meggyorsítja a,z adminisztráció menetét, megkönnyíti a városvezetők munkáját, mindezt pedig olyan módon és olyan formák közt, amelyek általános megnyugvást keltenek az egész közvéleményben. Az összes szempontok közül, amelyek kívánatossá, sőt szükségessé teszik a tanács visszaállítását, az praedominálhat, hogy a mai rendszer mellett túlságosan nagy az a felelősség, amely a polgármesterre és általában a városvezetőkre hárul. A most érvényben lévő törvény mindenért a polgármestert teszi felelőssé. Olyan kicsiny semmiségért is, amelynek elvégzése, vagy végeztetése igazán nem lehet Budapest székesfőváros polgármesterének feladata. Szendy Károlynál munkabíróbb polgármestere nem volt és nem is lehet Budapestnek, sokszor mégis felmerül a jogos aggodalom: bírhat.ja-e fizikummal a fiatal és igazán duzzadó erejű polgármester azt a példátlan munkát, amelyet a törvény a vállaira rak? ö is csak ember és embertől nem szabad emberfelettit követelni! A fővárosi törvénymódosításnak erre a szempontra feltétlenül, ki kell terjeszkednie. Es ha a törvényhatósági tanács visszaállítására szükség van, úgy legelsősorban itt van szükség. A főváros közönsége és a városháza egyaránt izgalmas érdeklődéssel tekint az új fővárosi javaslat Hé. Izgalommal, de egyben megnyugvásnál is. Szélt József belügyminiszternél olyan kezeikben van a főváros sorsa, hogy bizalommal néz az autonómia min den híve a bejelentett események elé: végre valahára olyan fővárosi törvény alakul ki az eddigi kísérletezések nyomán, amely nem akadályozza, de teljes erővel elősegíti Budapest fejlődését azzá a világvárossá, amely minden magyarnak álma. Egészen váratlan 'hatást váltott ki a kultuszminisztérium leirata a Nemzeti Színház ügyében a városházán is, a Közmunkatanácsnál is. A kérdés sokáig váltási volt. Mindenki tisztában volt vele, hogy a mai állapot sokáig fent nem tartható — mert hiszen a mai megoldást már kezdetiben is csak átmenetinek tekintették. Egyszerű bérletnek, amitől mind a bérbeadó főváros, mind a bérbevevő állam mielőbb szaba- dulná akar. S ha közbe nem jön a háború, már régen nem kérdés a kérdés. Még boldog-emlékű Ap- ponyi gróf szerette volna a végleges megoldáshoz juttatná az ország első nagyhagyományú műintéze- téneik a kérdését. Pályázatot is hirdetett rá. Persze, az eredeti helyén. A pályázat nem is volt .eredménytelen és szakemberek szerint a Pogány-féle terv megvalósítás esetén nem vált. volna szégyenére a megújhódni vágyó Budapestnek. De a tervet a körülményeik arra kárhoztatták, hogy papírnak maradjon meg és testet sohase ölthessen. Volt egy felfogás, amely azt hirdette, hogy az eredeti (helyhez ragaszkodni kell, mert az attól való eltérés a perek lavináját indítaná meg, amikor is az örökösök magúiknak követelnék vissza az igen értékes telket, mégpedig azzal az indokkal, hogy kimondottan a Nemzeti Színház céljára hagyományozta ezt Grassalkovicíh s amennyiben .a színház más helyen épülne fel, az örökösöknek joguk támad a te-. lekhez. Mások vitatták ezt a jog-ot, de annyi mégis tény, hogy a bizonytalanság Damokles-kardja ott lógott sokáig a kérdés felett. M városrendezés nagy problémái A Nemzeti Egység Pártjának fővárosi szervezete, tudvalevőleg a múlt év telén hosszú vitaestélyeiket rendezett Zsitvay Tibor dr. elnök kezdeményezésére, a városrendezés kérdéséről. Olyan magas és mély nyomokat szántó kérdések kerültek itt ,szőnyegre, amiknek kár volt a szavaik szárnyán tovább rebbenniük, mert igen bő anyagul szolgálhatnának valamikor, mikor a gazdasági, helyzet már nem rak annyi kölöncöt és akadályt a megvalósítás útjába. Itt .merült fel a Fórum-terve is, ami az eddigi részlettervek helyett egy nagy — .egész városrészt felölelő gondolat,ot vetett fel, a művészi szépségek annyi gazdagságával ama méltán keltette Budapest híveiben azt a sóvárgást, hogy bár csak valóra vál- l hatnának. S a Fórum-tervnek egyik érdekessége é,si újítása volt éppen, hogy elszakadva a régi felfogástól, már a körút rendezésébe vonta az új Nemzeti Színház felépítését is. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a mai miniszteri állásfoglalás és a Zsitvay Tibor-féle városrendezési mozgalom között nem. nehéz megtalálni az összefüggést és a kapcsolatot. A Független Budapestet joggal 'érdekli ez a nagyfontosságú kérdés •— s mivel tiszta képet óhajt rögzíteni a kérdésről .olvasói elé, azzal a kéréssel fordult Bessenyey Zénó titkos tanácsoshoz, a Közmunkatanács elnökéhez mint aki szintén megkapta a minisztérium ismertetett átiratát, vázolná, vájjon mi a véleménye és hogyan látja a Nemzeti Színház megoldását az átirat utáni —Megvallom — mondja őn agyméltósága — a minisztérium állásfoglalását igen nagyjelentőségűnek tartom, mégpedig elsősorban éppen elvi szempontból. — Mikor a városrendezés kérdése nyilvános vitaestélyen keresztül — a Zsitvay Tibor kezdeményezésére — napirendre került, amikor nagynevű szakférfiak ismertették terveiket és megoldásaikat a régóta húzódó kérdéseikben — hallottam a sokmegérdemelt elismerés és méltánylás mellett — olyan lekicsinylő állásfoglalást is — amilyenek nélkül nem igen vannak nálunk (mozgalmak és törekvések. Azt mondotta ez a kételkedés: ugyan minek dolgoztatni a legkiválóbb férfiakat is, s minek megmozgatni a nagykő,zönséget, mikor mindez csak elmélet marad úgy is, ábráncl — ami legfeljebb egynéhány embert ha érdekel hogy néhány nap múlva a legszebb terv is porlepte aktává váljon. Kinek is volna mersze una olyan kérdések megoldásához nyúlni, melyek megoldatlanok maradtak a bőké g és gondtalanság béke éveiben is s így alig remélhető hogy a mai csonka ország gazdasági helyzetében komolyan foglalkozhatnánk megoldásukkal. Harc a kis kittiek ellen — Ezeknek a kishHűeknek, ezeknek a kétkedőknek, a minden megmozdulást és cselekvést Trianonnal magyarázó és indokoló »negatívok-nak a megfelelő válaszát látom én a minisztérium most leérkezett válaszában. Mert ez a válasz a maga állásfoglalásával azt hirdeti, hogy az élet nem állt meg s néni lehet •egy ponthoz kötni, mint a babonás ember a talált patkó vas at a küszöbére. Ebben az állás- foglalásban — ha. hallgatagon is — de nagy elismerés van ama cselekvő városszeretet mellett, amely a Szendy Károlyok merészségével csákányt tud emeltetni a Tabán viskóira és mer rombolni is, de csak azért, hogy a korhadt odúk helyett, mindenkit gyönyörködtető ligetet teremtsen. Ez a miniszteri leirat a maga döntésén fkeresz- tül azt mondja Budapest vezetőinek éppen úgy, mint minden polgárának, hogy csak foglalkozzunk a városrendezés kérdésével s ne riadjunk vissza az új elgondolásoktól, az új megoldásoktól sem. Sőt, még az áldozatoktól sem, ha ezt az ügy (megérdemli s iha a hozott áldozattal arányos a kapott ellenérték, amely bőséges megtérítést talál a főváros szépítése mellett kultúrintézményeinek gazdagodásában és megifjodásában. — Mert hogy unit lelhet még a mai gazdasági viszonyok mellett is teljesíteni ,s az .alkotó szellem milyen sikeresen tudja elhárítani .írtjából az akadályokat, arra igen jó példával szolgál annak a városnak az esete, amelynek a kormányzó úr őfőméltósága éppen most avatta fel egyik művészi alkotását. A szegedi Hősök Kapujára gondolok, hogy ezen keresztül rámutassak arra a sok-sok kifogásra, kritikára és gáncsra, amiken keresztül gróf Klebelsbergnek mind át kellett verekednie magát, hogy az ő álmodta gyönyörű Szeged ott állhasson büszkén, hivatása magaslatán: a Tisza partján abban a tetszetős megújult, formában — Bessenyey Zénó HARMINCKETTED1K évfolyam 1937 június 2 22. szám
