Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-05-12 / 19-20. szám

2 Független Budapest Budapest, 1937 május 12. mészet törvénye parancsolja a belenyugvást, hogy a kis hal ellenkezés nélkül törődjék bele a megfellebbezhetetlen ténybe, hogy a nagy hal felfalhatja. Sokan már el is siratták ezt a kis­ipart, mint feltétlenül halálraítéltet. S az ered­ményi Semmiesere sem az, amit vártak. A kisiparnak nem lehet ellenfele, ver­senytársa a gyáripar. Hiszen pontosan meg van adva a jelleg, ami egyiknek éppen úgy megindokolja a létét, mint a másikét. Míg a gyáripar a nagy tömegcikkek előállítását szolgálja, addig a kisipar és a kézmű vés ipar az egyéni ízlést szolgálja s a művészi elgondolások megvalósítását esz­közli- S amíg vannak emberek, akik környeze­tükbe, hivatalukba viszik bele az egyénit, az átlagtól kiilönlevőt, mint a sablont, az átlagot, addig nem kell tartani a kisipar pusztulásától sem. Hiszen hogy csak a kézimunkára hivat­kozzunk. Itt is gépierőkkel dolgoznak ma már. És vájjon megölte-e ez a gépi munka a kézimunkát, vagy a gépi szőnyeg a kézierővel előállított szőnyeget? Ügy-e, hogy nem. Sőt a gépi áru csak még jobban hangsúlyozza a kézi- produkciók értékét. M GyOSZ példaadása — Ha szabad érdeklődnöm, mi volt az a szub­jektív érzés, ami kegyelmes uramnak a nemzetközi vásárral kapcsolatban a legnagyobb egyéni örömet okozta'? — Szubjektív érzés? No, arra nem igen ki­váncsi a közönség, hogy az ipar és kereskedelem miniszterének - szóval a reális valóságok mi­niszterének — mik a személyes érzései. — Sőt. Nagyon is érdekelné. — Hát akkor legyen. Megmondom. Közel két órát töltöttem legutoljára is a vásáron, mindent pontosan átnézve, áttanulmányozva. Búcsúzáskor Chorin Ferenc, mint a Gyáriparo­sok Országos Szövetségének az elnöke, tudomá­somra adta, hogy a GYOSz kétezer pengőt ajánlott fel, hogy 200—200 pengős jutalmakkal tün­tessék ki azt a tíz kisiparost, aki a leg­tökéletesebb munkát állította ki a vá­sárra. Ebben a mozdulatban annyi megértés, annyi szeretet, annyi nemesség van a nagyipar részé­ről a kisipar felé. hogy valóban meghatott. Zsirkay János NEP-HIREK Levente-sportbemutató. A X. kér. Szent László levente-, sport- és kultúr egyesület vasárnap d. u. a Kőbányai Kaszinó nagytermében első nyilvános sze­repléseként igen sikerült sportbemutatót rendezett. A zenés felvonulás és a. Hiszekegy után Szieberth Imre kormánytanácsos, az egyesület elnöke, hatásos buzdító beszédet intézett a leventékhez, majd Berényi József levente nagy sikerrel szavalta el Mihály Györgynek erre az alkalomra írt »Mult, jelen, jövő« című gyönyörű költeményét. Ezután zenés szabad - gyakorlat, szalagfutás, partertorna, szertornagyakor­lat és ökölvívó bemutató következett. A birkózó be­mutatóval kapcsolatban Kárpáti Károly, a birkózás világbajnoka., olimpiai emlékeiből mondott el igen érdekes részleteket. A sportbemutató általános tetszést aratott. A sportbeli siker elsősorban Morich Ervin testnevelési tanács egyesültei alelnök és Szijj Ferenc leventefőoktató érdeme. A kifogástalan rendezés kö­rül főleg dr. Szabó Gyula alelnök. Ramsay Győző fő­titkár, Szentiványi József titkár és Szabó János kei', testnevelési hivatalvezető buzgólkodott. Az újonnan átszervezett X. kér. leventezenekar vitéz Kiss J. kar­nagy vezetése mellett nagy haladásról tett tanúságot. A közönség soraiban megjelent dr. Vigyázó Géza kér. elöljáró, Halter Károly és Dongó Orbán székesfővá- | rosi biz. tagok, Neuhold Kornél, a XIV. kér. Horthy 1 Miklós levente-, sport- és kultúregyesület elnöke, ! Tomaschek Ferenc államgépgyári igazgató, Szent- \ Jváuyi István őrnagy, kér. testnev. vezető, Fáczányi István gyógyszerész és Mátéffy József gyárigazgató. Pártértekezlet. A Nemzeti Egység Pártja Székes­fővárosi Szervezete május 11-én, kedden d. u. r> óra­kor Zsitvay Tibor elnöklésével pártértekezletet tar­tott, amelynek napirendjén a főváros múlt évi zár­számadása is a párt állásfoglalása a költségvetés mó­dosítása tárgyában szerepeltek. I kálviniéra Gyógyintézet | IX., Ráday ucca 2., II. kapu. Telefon: 1-865-01 I Főváios, MABI, Hangya slb. betegsegélyzők utalványaira H díjtalan kezelés. — Idegesség, mozgásszervi megbetegedé- H sek, koravénülés fáradékonyság stb. szakszeiü gyógyítása. H Az összes legmodernebb gyógytényezőkkel felszerelve. Közel 101 százalékban folytak be | az előírt adók 1936-ban Budapesten A zárószámadás a számszéki igazgató tükrében Vetess Imre számszéki igazgató már elkészítette jelentését a főváros most nyilvánosságra került záró­számadására vonatkozóan. Megállapítja, hogy az ál­talános gazdasági helyzet kedvező hatást gyakorolt a főváros mérlegére. A községi közszolgáltatások, me­lyek a főváros legjelentősebb bevételei, mintegy 2 I millió ipeingő többletbevételt prcdukóltak, ami 3.35 százalékos emelkedésnek felel meg. A városi vámok jövedelmének leszámításával azonban ez az emelke­dés 5.61%-ot tesz ki. Ez a kedvező eredmény kétség­kívül bizonyítja a gazdásági helyzetnek, az adózók fizetőképességének javulását A múlt évben pl. az előírt adók 100.92%-a folyt be, holott a legeredményesebb adószedési évben is a folyó előírásnak csak 90%-a szokott befolyni. Az adó­hátralékokból a lakosság mintegy 4.05 millió pengőt törlesztett. A főváros forgalmiadórészesedése 10.2%-kal emelkedett. Az alkalmazottak kereseti adójánál 8.83% az emelkedés. Leszögezi a számszéki igazgató, hogy a főváros a múlt évi gazdálkodás során 7,369.000 pen­gővel kedvezőbb eredményt tudott elérni, mint aho­gyan azt a költségvetésben előirányozta. Az államkincstárral szemben a fővárosnak 2,645.400 pengő újabb követeléshátraléka áll fenn. A kórházi ápolási díjaknál a hátralék 13,068.856 pengő, a városi házak telekbéreinél 1,822.717 pengő szegény­házi ápolási díjaknál 1,854.000 pengő. A bírságpén­zeknél 123.500 pengői, a tandíjaknál közel 70.000 pengő, az útburkolási és csatornaépítési járuléknál 25.000 pengő, a különféle helypénzeknél, közterülethaszná­lati béreknél 494.000 pengő. Az elmúlt év folyamán a főváros ingatlanai terü­letben 9583 négyszögöllel csökkentek, de értékben 554.520 pengővel gyarapodtak. Bőven foglalkozik a számszéki igazgató a fővárosi üzemek helyzetével és sok figyelemreméltó megjegy­zést tesz ezek gazdálkodására. A főváros üzemeiben fekvő vagyon, a Beszkárt vagyonával együtt 772.06 millió pengőt re­prezentál. A számsziéki igazgató ismét felhívja a figyelmet egyes üzemek forgótőkehiányára. Több üzem beruhá­zásait részben vagy egészben forgótőkéből kénytelen eszközölni, úgyhogy fokozatosan az immobiltzálódás veszélyének teszik ki magúkat. Tavaly az üzemek több mint 19 millió pengőt írtak le különböző értékeikből, ami a beruházott vagyon 2.94%-a. Az üzemek az el­múlt 3 év folyamán 40.8 millió pengő értékű beruhá­zást eszközöltek, de ez összegből csak 10.5 millió voÜ a kölcsöntőke, úgyhogy a beruházások 75%-át saját bevételeikből fe dezték. Az üzemek tiszta hazadéba a múlt évben 20.1 millió j pengő volt, 2.4 millióval több, mint az előző évben. Az j üzemek nyugdíjtartaléka, a részvénytársaságokéval együtt, közel 63 millió pengő volt az év végén, 4.3 millióval több, mint az előző évben. Az öregségi és rokkantsági tartalék áüadáka 5.6 millió pengő. A részve ytársasági vállalatok a múlt évben 142.670 pengőt fizettek ki igazgatósági és felügyelő- bizottsági tagjaik tiszteletdíjai címén. Ez az összeg 200.000 pengővel kevesebb, mint a három év előtti tan­tieme összege. Az üzemi választmány tagjai összesen 21.680 pengő tisztelet,díjat vettek fel. A számszéki igazgató azután részletesen foglalko­zik az egyes üzemek zárszámadásaival. Az Elektro­mosműveknél megállapítja, hogy az üzem pénzügyi helyzete javult, de még mindig nem teljesen kielé­gítő. A Gázmüvet- gazdálkodása kedvezőtlenebb ered­ményt mutat, nolia a számszerű adatok látszólag ja­vulásról tanúskodnak. Az üzemi kiadások emelkedése jóval meghaladja a bevételek emelkedésének mérteket. A Vízmüveiénél szükségesnek tartja a számszéki igaz­gató a bevételek arányos emelkedésének biztosítását. A fürdőkkel külön foglalkozik a jelentés. A Gfi­iért fürdő és szálló gazdasági helyzete örvendetes ja­vulást mutat. A fedett uszoda építésének költségére felvett 200.000 pengő kölcsönt az üzem már vissza­fizette. A Széchenyi-fürdő helyzete azonban nagyon kedvezőtlen, noha az előző .években tapasztalt rosz- szabbodás megái lőtt. Kívánatosnak tartja a szám- széki igazgató, hogy a Széchenyi-fürdő jövedelmének emelése érdekében a főváros létesítsen megállapodást a betegbiztosító intézetekkel, hogy beteg tagjaikat a gyógyfürdőbe beutalják. Erőteljesebb és meggyőzőbb propagandára, is szükség van. Az 1928. évi bevételekkel szemben niég mindig 58%-os visszaesése vaii a Széchenyi-fürdőnek. A Rudasfürdő helyzete is kedvezőtlen. Mentesíteni kell a Rudasfürdőt a gellérthegyi vízesés világítási és üzemköltsége alól, mert ez a kiadás nem a gyógy- türdő céljait szolgálja. Xem javult a Szent Imre fürdő helyzete sem. Az Ásványvízüzem. gazdasági helyzete viszont tovább rosszabbodott. Nagyon ma­gasak a Harmatvíz értékesítési költségei, drága a fuvarozási költség, túlzottak az üzemszerzési jutalé­kok. A Községi Élelmiszerüzem a fejlődés képét mu­tatja, annak ellenére, hogy áruforgalma 23%-kal csök­kent, jövedelme 5.38%-kal emelkedett. Az üzemi kiadá­sokat lényegesen csökkentették, ami a gondos és lelkiismeretes üzletvezetés bizonyítéka. A Községi Élelmiszerüzem múlt évi hoza- déka a befektetett tőke 48.1%-os jövedelmezőségét jelenti. Tekintve, hogy az üzem elsősorban tömegfo­gyasztásra szolgáló élelmicikkeket hoz forgalomba, megokoltunk látja a számszéki igazgató, hogy a jövő­ben jövedelmezőségének fokozása helyett a szolyálta­tások árát mérsékelje, de csak addig a határig, míg a magánkereskedelem jogos, érdekeit nem sérti. Szük­séges az üzem megfelelő forgótőkével való ellátása. A Községi Kenyérgyár helyzete rosszabbodott. Ez szorosan összefügg a forgalomcsökkenéssel. Az üze­met a magániparral szemben még mindig összehason­líthatatlanul magas munkabérek terhelik, ami a gyártmányok önköltségi árát kedvezőtlenül befolyá­solja. Magasak a fuvarköltségek is. Egy kg kenyér fuvarköltsége 1.91 fillérbe kerül Helyes lenne a bér- fuvarczásra való áttérés. A Lóhúsüzem vesztesége onnan származik, hogy önköltségi áron alul kénytelen áruját forgalomba hozni. Helyes lenne, ha a Lóhúsüizem előrelátható de­ficitjét már a költségvetésben az Ínség enyhít és kere­tében térítenék meg, miután az üzem ■voltaképpen szociális feladatot teljesít. Ezzel elejéi vennék annak, hogy kívülállók az üzem gazdálkodását alaptalan bí­rálat és támadás tárgyává tegyék. A Hirdetővállalat fejlődése folytatódik. Ellentétben más üzemekkel, a Hirdetővállalat tőkefelesleggel rendelkezik. Mintegy 650.000 pengő felesleges tőkéje van, amit célszerű lenne az üzemből kivonni és más, tőkeszegény fővá­rosi üzemek rendelkezésére bocsátani. Javult a Köz­ségi Temetkezési Üzem helyzete is. Ez az üzem a fő­város befektetett tőkéjének 41.46%-os jövedelmezősé­gét biztosítja, ami szintén hatalmas arány. Nincs szük­ség arra, hogy a Temetkezési Intézet ilyen nagy jö­vedelmet hajtson, inkább a temetések, árának leszállí­tására törekedjék. Részletesen foglalkozik a számszéki igazgató a Beszkárt zárszámadásával is. Az adatokból arra a következtetésre jut, hogy a viteldíjemelés hatása kedvezőtlen volt, noha. elfogadja azt a tényállítást, hogy a viteldíjeme­lés nélkül a személyszállítási bevételek további csök­kenése következett volna be. A Beszkárt javuló gaz­dasági helyzete nem enged meg egyelőre olyan fel­tevést., mely szerint a vállalat gazdaságos üzemvitele minden tekintetben biztosítva volna. A vállalati nyugdíjalap és a társvasutak növekvő veszteségének rendezése nélkül a. Beszkárt gazdasági és pénzügyi egyensúlya nem biztosítható. Aggályos a HÉV hely­zete, nemcsak a nagy deficit, hanem a forgótőkeellá­tás miatt is. A vállalat ugyanis közel 14 milliós beru­házásait részben készpénztőkéjéből, részben rövidle­járatú függőkölcsöneiből végezte, úgyhogy forgótőke céljaira semmiféle pénze nem ma­radt. A HÉV gazdasági és pénzügyi helyzetét igen súlyosnak tartja a számszéki igazgató. Az Autóbuszüzem javuló eredményt tüntet fel. Elismeréssel szól a Községi Takarék vezetőségé­ről, melynek eddig is bevált gondos üzletpolitikája biztosította és megtartotta a Takarékkal szemben a közönség és pénzpiac bizalmát. Az újabb tőkék fel- használása a Takarék kifogástalan mobilitása szem­pontjából teljesen megnyugtató. A Takarék jövedel­mezőségét viszont hátrányosan befolyásolta, hogy a Parkváros rt.-bau fekvő tőke az ingatlanpiac nyo­móit helyzete következtében jövedelmet még mindig nem hozott. Meg van elégedve a számszék a. Kisipari Hitelintézet gazdálkodásával is. Töltse a nyarat Sopronban a Roverben a GRUBER penzióban 40 szoba, folyóvíz, olcsó árak, fi gye nies kiszolgálás Intézeti és háziruha mosására csak a király- mmm IV., raagyar ucca 3, Vll. her. Király ucca 15, V., Bálvány ucca 23, VII., Dohánu ucca 20 Telefon - Házhoz hUldench)

Next

/
Thumbnails
Contents