Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-04-28 / 17. szám

6 Független Budapest Budapest, 1937 április 28. MI TÖRTÉNIK A VIDÉKI VÁROSOKBAN? Csitáry G. Emil Székesfehérvár polgármestere nyilatkozik a Független Budapestnek a város mai helyzetéről és problémáiról ORSZÁGSZERTE ESZTERGOM: A város képviselőtestülete elhatá- ! rozta, hogy Magyarország nagy barátja nevéről, j Mussoliniról uccát fog elnevezni. * GYŐR: Hír szerint több miniszter látogatását várják Győrben, így többek között Bornemisza Géza iparügyi és Fabinyi Tihamér pénzügyminiszterek lá­togatását. A város képviselőtestülete dr. Spät Gyula polgármester indítványára elhatározta, hogy a mi­nisztereket ünnepélyes fogadtatásban részesítik. •fc VESZPRÉM: Nagyban folyik Veszprémben a budapest—gráci országait építése, ez az út, mely Veszprémen fog keresztülmenni, a városnak óriási előnyt jelent idegenforgalmi szempontból. * KOMÁROM: Május hó 9-én Bornemisza Géza ke­reskedelemügyi miniszter a komárommegyei keres­kedelmi egyesület meghívására panasznapot tart. A komárommegyei kereskedők és iparosok elpanaszolják a miniszternek jogos sérelmeiket és panaszaikat. A miniszter fogadtatására már nagyban folyik az elő­készület. A minisztert Halla Aurél államtitkár és több képviselő fogja komáromi útjára kísérni. NAGYKANIZSA: A Franck Henrik Fiai pótkávé­gyár az évekkel ezelőtt leállított pótkávégyárát újból üzembe helyezi. A gyárépület renoválása már nagy­ban folyik, a gyár teljesen modern gépeket szerzett be. Nagykanizsán nagy örömmel fogadták a gyár újból való megindulását, mert az a gazdasági életben nagy fellendülést jelent. Egyelőre 150 munkást alkal­maztak a meginduló gyárba. N/VGYKANIZSA közelében fekvő Lispe községben, mely község iSzentadorjánnal egyesi ttetctt, — egy angol társaság huzamosabb ideig tartó olajpróba- fúrást végzett, amely igen kecsegtető eredményekkel biztat. Az eddig fúrt kútból nyert gázzal — amely­nek vegyi tartalmát a minisztériumban vizsgálják — a gázt a további fúrásokhoz, mint hajtóerőt használ­ják. Amennyiben a fúrások eredménnyel végződnek, a város kitűnő polgármestere, dr. Krátky István lé­péseket tett arra nézve, hogy a feltörő olajat csöve­ken keresztül Kanizsára vezessék és az itt felállítandó finomítóban azt feldolgozzák. Nagykanizsának tehát kilátása van arra nézve, hogy a közeljövőben egy nagy iparteleppel fog gazdagodni. NAGYKÖRÖS. A város képviselőtestülete egyik legutóbbi közgyűlésén az árvízkárosultak megsegíté­sére követésre méltó határozatokat hozott. Rendkí­vüli hitelt szavaztak meg a rossz időjárás- követhez-, tében összeomlás veszélyének kitett magánházak, személy- vagy vagyonbiztonsági szempontból esetleg szükséges hatósági megerősítésére vagy lebontására. Ugyancsak rendkívüli hitelt szavaztak meg a kila- j koltatások folytán hajléktalanná vált szegénysorsú lakosság lakbérrel való támogatására is. Ezenkívül több folyamodónak kamatmentes kölcsönt folyósí­tottak az esőzés folytán megrongálódott épületek rendbehozására. 'G MISKOLC. Miskolc város elmúlt heti közgyűlé­sén javaslatot terjesztettek elő új vágóhíd építésére. E célból szákbizottság kiküldését javasolták a kis­pesti vágóhíd tanulmányozására, amely ma az or­szág vidéki városainak egyik legmodernebben felsze­relt vágóhídja. A kispesti vágóhíd mintájára szeret­nék rendbehozni a miskolci vágóhíd kérdését is. SZOLNOK. A városban mozgalmat indítottak repülőtér megteremtése érdekében. A kiszemelt terü­let megszerzése mintegy 30.000 pengőbe kerülne a vá­rosnak. * PÉO^: Mahay István polgármester elnökletével együttes ülést tartott a város építészeti és pénzügyi bizottsága, amelyen elhatározták, a villamos pálya­test átépítését. Erre a célra 57.000 pengőt szavaztak meg. Elhatározták továbbá, egy süllyesztett illemhely építését is, amelynek költségeire 10.000 pengőt irá­nyoztak elő.-5‘í. 'fi BÉKÉSCSABA. Békéscsaba és Kétegyházia között, — mint ismeretes — megkezdték az országút átépí­tését, amit azonban abba kellett hagyni, mert nem állt kellő fedezet rendelkezésre. A város e heti köz­gyűlésén tárgyalják esetleges póthitel felvételét, hogy a megkezdett munkálatokat rövidesen folytat­hassák. KARCAG. Karcagon mozgalmat indítottak az út­építések megkezdésére. A városban, és környékén ugyanis évtizedek óta nem volt útépítés és az útak annyira rosszak már, hogy esős időben lehetetlenné teszik még a közlekedést is. Ebben az ügyben útügyi értekezlet összehívását kérték. Végre egy város, ahol a polgármester nem pa­naszkodik, nem hivatkozik a kormány támogatására, mert a város saját erejéből épít, alkot és teremt mun kaalkalmakat. Ez a város Székesfehérvár, polgármestere pedig dr. Csi­táry G. Emil. A város maga olyan, mint egy kis mézes vár; rende­zett uccái, modem épületei, épülés alatt levő modern házak, lüktető élet; folyik az alkotó és építő munka Székesfehérvár városában. Csodálatraméltó egy vá­ros, amely öt év alatt négy millió pengő közmunkát végeztetett s ezt az összeget saját erejéből és az igen jól vezetett üzemek tartalékalapjából teremtette elő. De nemcsak ezt a négymillió pengőt igyekezett be­építeni, hanem még a tartozásaira is tudott 600.000 pengőt visszafizetni. De nagy súlyt helyez a város kiváló polgármestere magyar művészek támogatására is, amit azzal bizonyított be, hogy évente több szob­rot s emlékművet állíttatott fel. Nagy munkaelfoglaltsága közepette kerestem; fel dr. Csitáry G. Emilt, a város nagynevű polgármeste­rét, hogy megkérdezzem őt Székesfehérvár mai hely­zetéről. Dr. Csitáry polgármester készséggel állt rendelkezésemre és közel két órát szánt arra, hogy nyilatkozzon a Független Budapest­nek. Dr. Csitáry polgármester kérdésemre a követ­kezőket mondotta: — Amint a 23-iki rádióelőadásomban is hangsú­lyoztam, Székesfehérvár 1938. évben hármas ünnepet fog ülni. —> Elsősorban marandanó emléket kíván állítani alapítójá­nak: az ország és városépítő nagy királynak, Szent Ist­vánnak, akit 900 esztendővel ezelőtt, 1038-ban a vá­rosban állított világhíres bazilikában helyeztek örök nyugalomra. Másodsorban meg fogja ünnepelni a város a törökhódoltság alóli felszabadulásának 250-ik évfordulóját, amely csodálatos véletlen folytán ugyancsak 1938-ra esik. Székesfehérvár a leghosszabb ideig szenvedte a törökhódoltság szomorú időszakát és a legnagyobb árat is fizetett érte, mert a város visszafoglalása után úgyszólván minden romhalmazban volt. Végül 1938-ban fogja utolsó útján elkísérni a város halhatatlan emlékű nagy püspökét: Proliászka Ottokárt, akinek emlékére több miint 600.000 pengős költséggel hatalmas emléktemplomot emeltünk.-— A hármas ünnepséget a város közönsége nem­csak fényes külsőségekben, hanem amint említettem, maradandó alkotásokban kívánja megülni, 5 év óta igen erős munkát végezünk, hogy kulturális, egésZr ségügyi és szociális alkotásokat, létesítményeket hív­hassunk életre, amik kivétel nélkül Szent István nevét fogják viselni. így épül már a nagy királyról elnevezett 2-í osztályos elemi iskola, rövidesen meg­kezdődik az ugyancsak róla elnevezett gimnázium, valamint a középfokú gazdasági iskola építése is és 1938-ra be fogják fejezem az emlékét hirdető szere- tetház munkáját is. — A városnak alig van pontja, ahol no lennének láthatók a készülődés, a lázas munka jelei, amikből joggal remélhetjük azt, hogy az ősi város külső meg­jelenésében is méltóan fogja fogadni az ünnepi év­ben idejövő vendégeket. — A munka terjedelmére és nagyságára vonat- ! kozólag csak annyit jegyzek meg, hogy öt év alatt 4,1100.000 pengő ára közmunkát vé­geztettünk és pedig hál Isten oly módon, hogy az ehhez szük­séges összeget saját erőnkből, elsősorban igen jól vezetett üzemünk tartalékalap jóiból teremtettük elő. — Hatodik éve vagyok polgármester, de szeren­csére még nem kellett külső forrásból kölcsönt igénybe vennünk, sőt az igen erősen érvényesített, de nem a meglevő értékeink feláldozását jelentő takarékosság mellett, az elődöm idején felvett köl- csönünkből is már mintegy 600.000 pengőt visszafi­zettünk, ami által a helyi pénzpiacon lehetőséget nyújtottunk a magánosok hiteligényeinek könnyebb kielégítésére. — Újabb alkotásaink közül fel kell említenem az GUTWILLIG IMRE csatorna- és pöcegödörtisztító Budapest, VII., Damjanich u. 33. Tel: 1-363-09 országos viszonylatban is ismert és a mai követel­ményeket tökéletesen kielégítő új vízmüveinket, ahol meg kellett oldani a székesfehérvári víznek vas­es szénsavtalanítását, — közvágóhidunkat és hűtőhá­zunkat — az 5 kát. holdnyi területen elhelyezett strandfürdőnket, az ország első fedett sportcsarnokát, a városi korcsolya és teniszcsarnokot, a most folya­matban levő városház\ átépítési munkálatait stb., stb. — Ha szerény keretben is, de állandóan támo­gatni tudjuk a nehéz sorsban levő magyar művésze­ket is. Egymás után állítjuk régi nagyjaink emlék­műveit, amikkel a város nagy történelmi múltját akarjuk kihangsúlyozni. Mindezt a rendelkezésre álló anyagi eszközeinknek helyes, gondos beosztásával igyekszünk megvalósítani, amit legjobban bizonyít az a körülmény, hogy a községi pótadókulcs 50%-ban, az általános keresetiadó kulcsa pedig 5%-ban van évek óta megállapítva. Tudtommal a törvényhatósági jogú városok közül csak Sopron és Pécs városok dolgoznak hasonló adó­kulccsal. !; — A város igen nagy gondot fordít a szem méh láthatólag emelkedő idegenforgalomra, illetve annak fejlesztésére, de, sajnos, leküzdhetetlen nehézségként áll fenn a meg uem oldott szállodakérdés. Egyre erősebben tapasztaljuk, hogy modern szállodára lenne szükségünk, de a magántőke nem mutat megfelelő érdeklődést, visztont egyelőre hiányoznak annak az előfeltételei, hogy a város építsen szállodát. — Igen sok irányban tettünk azonban lépéseket és így meg van a remény, hogy az ünnepi évre szál­lodáinkat a megkívánható módon rendbe tudjuk hozatni. Székesfehérvár közönsége a város sorsában egy örök szimbólumot lát és tudja azt, hogy minden megpróbál ta t ás, legyőzetés, pusztulás utánj is el következik az újjáéledés, a feltámadás korszaka. Ez­zel a megingathatatlan bittel tekint a nemzet jövője felé is és lélekben, külsőben ünnepre készülődve várja szeretettel falai közé a város sorsából reményt meríteni kívánó magyarokat. Aha Sándor. * Közgazdasági intézmények Székesfehérváron. Szé­kesfehérvári beszámolónkkal kapcsolatban meg kell emlékeznünk a Székesfehérvári és Fehérmegyei Ta­karékpénztár eredményes működéséről. Ez a pénz­intézet a vidéki városok között vezető helyen áll, vezérigazgatója Csikós Andor ikormányfőtanáesos. — Szép eredménnyel dolgozik a székesfehérvári Kölcsö­nös Népsegélyzö Egylet, mely 1870-ben alakult, tagja a PK-nak és a TÉBE-nek. 1100 tagja van és Magyar- ország szövetkezetei között egyik vezető helyen áll. Ügyvezető igazgatója Bezdek Károly, aki nagy hozzáértéssel és szaktudással vezeti a Kölcsönös Nép­segélyzö Egylet ügyeit. Komoly és nagy iparvállalata Székesfehérvárnak Weisz és Túli bőrgyára, A gyárat 1834-ben Weisz Simon és Túli Antal alapították és a gyár fiúról fiúra szállt, Weisz Simon halála után fia Károly, majd ennek, fia Miksa, utána pedig ennek fia, I as Endre lettek a hatalmas gyárnak tulajdonosai. A gyár a múlt században az úgynevezett cseres jnhbélésbőrt, kobakos-szattyánt, fehér irhát gyártott, mely az egész monarchia területén közkedveltségnek örvendett. 1923-ban a gyárat kibővítették és már talpbőrök, felsőbőrök, lószerszámbőrök, majd később színes és fekete boksz és lósevró g’yártását is beve­zették. A » Herkules« védjegyű bőrök ma már nem­csak belföldön, Ihainem külföldön is közismertek. A gyár 150 munkást foglalkoztat. Megnyílt az Angol-Park!

Next

/
Thumbnails
Contents