Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-04-14 / 15. szám

Budapest, 1937 április 14. Független Budapest 3 3 Ragyogó perspektívát mutat Szendy Károly polgármester fürdőváros-fejlesztési előterjesztése, amely számol az idegenforga M HÉT Az új belügyminiszter és a protekció Széli József belügyminiszter — mint ismeretes — több éven 'át főispánja volt Zemplén megyének, ahol kemény kezéért, szigorú, de mindig igazságos mivoltáért igen becsülték és szerették. Hz a ragasz­kodás annyira mélyre gyökerezett a zempléni nép­ben, hogy szinte rossznéven vették, mikor a kor- \ mány Ab au j-T o r n a vármegyéket is az ő ke­zére bízta. Nekik az egész ember kellett. Nem vol­tak hajlandók rajta osztozni, még akkor sem, ha ezt a kinevezést és megbízatást ai takarékossági elv mindenen keresztülgázoló szigora parancsolta. Valósággal féltékenykedtek a szomszédokra a jó zempléniek. Könnyem lehetett őket tűzbe hozni, ha azt hangoztatták előttük, hogy a főispánjuk sem érzi jól magát Ujhelyen — de annál jobban Abauj- ban. Meg is tettek mindent, hogy az egységesített kormányzásnak mielőbb végeszakadjon s legyen a fő­ispánjuk megint csak az övék s az aibaujiak kapja­nak valaki mást. Hiszen jelöli akad az ilyesfajta ál­lásokra, De a szándékukból nem lehetett semmi, ha politikai akadályok el is simultak volna, mert hi­szen mindig akadt volna főispánjelölt éppen ele­gendő, aki az egyik megyével is beérte volna, de éppen akkor szakadtak az országra a legnagyobb gondok. Baj volt a pénzügyi helyzettel is, de még magával Zemplénnel is. Leromlott az egész Hegy- alja, még pedig annyira, hogy kormánybiztost kel­lett kinevezni a megmentésére. Keresték a meg­felelő embert a nagy feladathoz. Ki tehetett róla, hogy erre megint csak egy embert találtak meg­felelőnek — még pedig Széli Józsefet, aki vaskézzel, de vaj-szívvel és mindenkor bepillantó tekintettel, igazi urává lett az egész megnyomorított Hegy aljá­nak. Olyan ura. akihez a szeretet szálai fűzték az egész vidéket, s akihez olyan bizalommal fordultak nagy bajukban, mint ahhoz a jő baráthoz, aki nemcsak, hogy meghallgatja a jogos kéréseket, de segít is rajta, ha csak lehetséges és erre mód adódik valamiképpen, És Széli Józsefnek adódott, mert minden alkal­mat felhasznált arra, hogy segíthessen. Még ma is emlékszik rá a zempléni 'nép, hogyan küldözte va- góntételekben a »kőszívűdnek tartott Budapest a meleg ruhákat Hegyaljára öregeknek és gyermekek­nek, hogy ne dideregjenek és a fagy ne fessen piros fagyrózsákat testükre. Nem csoda, ha ma is szeretik volt főispánjukat és igen örvendeznek néki, ha időnkint meg-megjele­nik, mit ha egyre ritkábban is, de meg-megcselekszi a kegyelmes úr. Kgy ilyen vendégség alkalmával egy öreg polgár kereste fel »fo nt o s ügyben« a kegyelmes urat. Ha a fontossághoz egy 'kis kétség is fér — mert hát ugyan ki nem tartja »fontos n a k« a maga dol­gát, de hát jól van. Jöjjön. Kitelik az időből, annál is inkább, mert egy jólismert emberről volt szó — egy levitézlett emberről, akinek az apja még nagy­szerű embere volt a megyének, hogy a fia már csak választások idején lásson jobb napokat, mint kortes. Az ember üdvözli a kegyelmes urat a maga szokott rigmusai szerint, aztán azt mondja: — Arra kérném kegyelmes urat. ha felmegy Pestre, adja át mindnyájunk üdvözletét Karajiáth kegyelmes úrnak, akit az Isten sokáig éltessen. — Bizony éltessen — ismétli a kegyelmes úr — nemcsak éppen azért, mert az írás is azt hirdeti, hogy holló kíméli a másik hollót — hanem igaz meggyőződésből is. — De hát kedves Márton barátom, — mondja a kegyelmes úr — mégis milyen alkalomból üdvözöl­jem én odafent Budapest új főpolgármesterét, Hát csak abból e, hogy olvastuk a levelét arról az átkos magyar betegségről, a protekció­ról. Szent és színarany igazsága vagyon. Minden szava cseppentett igazság, mert sok kárvallása van ennek a nyavalyának, aminek a halálát ’ mink is mindnyájan érezzük, akiket családapasággál látoga­tott meg az Űristen áldása. Mert hát nem tudjuk, hogy mitévők legyünk a gyermekeinkkel. Akár fiú, akár leány, egyformán nincsen 'helyük a nap alatt. Nem tudjuk őket elhelyezni. Gyilkol bennünket az az átkos protekció. Azért hát bátorkodom ezt a demizsont felküldeni a kegyelmes úrnak, hogy szol­gálja véle a maga egészségét és hogy a harca si­keres légyen neki, amit magára vállalt. Ez a kis levél pedig a fiam kérvénye volna, szintén a ke­gyelmes úrhoz. — Hát ebben mit kér a kegyelmes úrtól, bará­tom'? — kardi Széli József a régi hívét. Mit? Csak azt, kegyelmes uram, hogy a fia­mat dugja be valamiféle állásba, kérem. Akármilyen legyen, nem számít. Eddig a protekció miatt nem lehetett, de most már, hogy a kegyelmes úr, amint örömmel halljuk, belügyminiszter lesz, nem lesz semmi akadály. Csak egy ,szavába kerül 'a kegyel­mes úrnak. És azt csak nem sajnálja el tőlünk. Mert azzal is úgy leszünk kegyelmes uram, mint a pénzzel. Ha van, akkor miért nincsen, ha nincs, miért van. De most már van, hát akkor legyen, Zséjé. Í KARDOS JENÖ^jf: rendező, Központi fűtés, vízveze­ték és csatornázási vállalata Budapest, VI,, Ó ucca 31. Tel.: 1-179-05 Szendy Károly polgármester nyilvánosságra hozta ’ a nagy érdeklődéssel várt fürdőváros fejlesztési em­lékiratot. Minden várakozást felülmúl a hatalmas anyag és sok szép terv, amit ebben az elaborá- tumban a főváros veze­tősége feldolgozott és a nyilvánosság elé tárt. A j polgármester mellett Lamotte Károly alpol­gármestert és kitűnő munkatársait, elsősorban Kovácsházy Vilmos ta­nácsnokot, Bánlaky Géza és Kállay Sándor köz­ponti fürdőigazgátókat, vitéz Horváth László fő­jegyzőt, Lukács István tanácsjegyzőt és Maroth Gyula fogalmazót illeti nagy elismerés az érté­kes munkateljesítmé­nyért, mert fáradságos, körültekintő adatgyűjtésük és koncepciójuk eredmé­nyeként született meg ez a nagy előterjesztés, mely hosszú időre terjedően jelöli meg azt az utat, me­lyen Budapest-fürdővárosnak haladnia kell a fejlődés felé. A közel 150 nyomtatott oldalra terjedő emlékirat­ban a polgármester bevezetésként a probléma általá­nos alapelveivel foglalkozik és történelmi visszapil­lantást vet az egész fürdőváros múltjára. Rámutat arra, hogy nagyrészt a főváros áldozatkészségének az eredménye az, hogy most gyógyfürdőink nemcsak pá- j ratlan egészségügyi intézmények, hanem egyben I Budapest vonzó idegenforgalmi értékei közzé is tar­toznak. Fejlesztésük, tökéletesítésük ma már elsősor­ban idegenforgalmi feladat. Az utóbbi években ide­genforgalmunk emelkedésével a külföldiek, turisták és gyógy vendégek elhelyezése körül zavarok mutat­koztak. Szállóiparunk a megnövekedett igényeket nem tudta minden téren teljesen kielégíteni. A 'közvéleményben egyre erősebbé vált a meggyőző­dés, hogy új szálló építése nélkül idegenforgalmunk tovább fejlődése megakad. Miután a magánvállalko­zás egyelőre nem képes ilyen nagyobbszabású épít­kezésre, felmerült a kívánság, hogy a főváros esetleg ráfizetés vállalásával is építsen, modern elsősorban külföldi vendég igényeinek megfelelő gyógyszállót. Ennek megvalósítására irányul elsősorban az előter­jesztés. *— Mindazt amit Budapest idegenforgalmáról és fürdőjéről el kell mondanunk, szól a polgármester bevezetője, a legnagyobb nyíltsággal és őszinteséggel fogom előtárni. Nem fogok szépíteni, elhallgatni semmit, igyekezni fogok az összegyűjtött és bemuta­tott adatok alapján a különféle elgondolások és remé­nyek reális, értékét megállapítani. Nem leplezem, hogy a szállóépítés, mint általában idegenforgalmunk és fürdőügyünk minden fejlesztése jelentős áldoza­tokkal és kockázattal jár. Ezekkel az áldozatokkal szemben nem várhatunk mást, csak a valószínűségét annak, hogy tökéletesebb idegenforgalmunk berende­zésével Budapest a külföld felé a mainál, nagyobb vonzóerőt fog gyakorolni, a közgyűlésnek kell eldön­tenie, hogy Budapest polgársága idegenforgalmunk jövő fejlődése érdekében hajlandó-e ezen a téren is vállalni az áldozatot és esetleges kockázatot. Ezekután az idegenforgalom, a budapesti gyógy­fürdők és gyógyforrások ügyéről sorolja fel a polgár­mesteri előterjesztés a legapróbb részleteket. Fel­sorolja az eddig felmerült fejlesztési tereket, majd előterjeszti a határozati javaslatot, amely többek kö­zött a következőket tartalmazza: — A főváros az idegenforgalom fejlesztését, gaz­dasági és nemzeti jelentőségére való tekintettel pon­tos feladatnak tekinti, ezért szükségesnek tartja, hogy a főváros szervei minden olyan kérdés elbírálásánál ami az idegenforgalmat is érinti, ezekre a szempon- I tokra és érdekekre figyelemmel legyenek. E téren a megoldandó feladatok: minden kínálkozó propaganda­alkalom kihasználása, a propaganda eszközök tökéle­tesítése, a leghatásosabbnak bizonyult idegenfor­galmi naptár minél szélesebb körben való terjesztése. A propagandának a Balkánra és a távolabbi keletre való kiterjesztése. A bécsi iroda mintájára új propaganda irodák felállítása. A Szent István-hét programjának tökéletesítése. — A fürdőfejlesztés érdekében egyelőre a meg­lévő fürdők forgalmának fokozására kell törekedni, új fürdő építésére ezidőszerint szükség nincsen. A für­dők forgalmának növelése érdekében, fokozni kell a propagandát, a gyógyfürdők gyógyítóberendezéseit tökéletesíteni kell. Kívánatos a reumakórház vagy reumakutató intézet meg­valósításának elősegítése, lom hatalmas fellendülésével esetleg a főváros anyagi hozzájárulásával. A Gellért- smllónál esetleg emeletráépítés útján növelni kell a szobák számát. Szükséges a Gellért tér rendezése. A Széchenyi-fürdőnél az egyik oldalszárnyra emeletet építenek, ahol szanatóriumszerű gyógyosztályt ren­deznek be, később esetleg külön álló szállót építenek a fürdő mellé. A Rudasfürdőnél és az Ásványvízüzem­nél a most folyó átalakítási munkákon kívül szük­séges az ivóforrás rendezése egységes terv kidol­gozása, az ivócsarnok bővítése, fedett sétány építése, a park nagyobbítása, az uszoda napfürdőjének bővítése, a fürdőkörüli köz­lekedés rendezése. Meggondolandó vájjon továbbra is ■saját kezelésébe tartsa-e a főváros a Harmatvíz vál­lalkozást. A Szent Imre-fürdővel és a Tabánnal kap­csolatban a program új gyógyszálló építése, a tabáni gyógyhely végleges rendezésének megálla­pítása és keresztülvitele. A budapesti fürdők gyógy- vendégeiről statisztikát fognak vezetni. A fürdők üz­leti mérlegének javítása végett a fürdőárak szabály­zását és arányosítását, a kedvezmények erélyes korlá­tozását tűzik napirendre. Végül konkrét formában tesz előterjesztést a pol­gármester a Tabánban építendő gyógyszállóra vonat­kozóan és felhatalmazást kér, hogy legfeljebb Í.5 millió pengő költséggel ezt az intézményt kölcsön igénybevételével megépíthesse. Újabb rádiumot vesz a főváros Olcsóbb lett a rádium világpiaciára Még a múlt évben,, az Eötvös Loránd-rádiuminté- zet megnyitása előtt, gondoskodott a főváros veze­tősége a budapesti kórházak rádiumkészletének kiegé­szítéséről. Hosszas tárgyalások után az Union Miniere du Haut Katanga belga céggel létesítettek megálla­podást. Ez alapon a főváros 1.5 gramm rádiumot megvásárolt grammonkint 35.000 dollárért, ami az ak­kori árfolyamon 180.000 pengőnek felel meg. Ezen­kívül három gramm rádiumot bérbevettek azzal a feltétellel, hogy négy éven beliüil a főváros a bérelt rádiumot is megvásárolhatja. Bér, illetve használati díj fejében a rádium értékének 4°/o-át fizeti a főváros évente a. vállalatnak. Az elmúlt rövid idő alatt a rádium világpiacán nagy árlemorzsolódás történt. Új rádiumlelöhelyeket fedeztek fel, ahol a jelek sze­rint bőségesen található ez a kincs. Ennek következ­tében a rádium ára körülbelül egyharmadával csök­kent, ami a magas értéket tekintve, óriási árolcsóbbo­dást jelent. Kérdés azonban, meddig tart ez a helyzet, mert lehetséges', hogy egy újabb fordulat ismét fel­veri a rádium forgalmi árát. Ép ezért a mai kedvező helyzetet a főváros sze­retné a maga javára kihasználni és elhatározta, hogy félgramm rádiumot megvásárol a bérelt mennyiség­ből. Egyidejűleg lépéseket tesznek a belga cégnél, hogy a kölcsönadott rádium használati díját a mai értékelés alapján mérsékelje. Ezáltal jelentős meg­takarításra tennének szert. Lehetséges, hogy kedvező árfolyam esetén a főváros további rádiumot vásárol. Ez 'esetben azonban az eddig fizetett bérösszegeket a vételárból levonják. Dugattyús-, körforgó- ésturbina­szivattyúk, tüzoltószerek, gőz-, víz- és gázarmatúrák, útépítő gépek,köztisztasági szerek,gőz- fertőtlenitő berendezések, Job­bágy-féle barnaszéntüzelésü folytonégőkályhák, gépjármüvek * Magyar Királyi Állami Vasgyárak Kereskedelmi Képviselete Rt. Budapest, V. Vilmos császár út 28 T elefonszám: 1-273-20 Szendy Károiy

Next

/
Thumbnails
Contents