Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-03-04 / 9. szám
Budapest, 1936 március 4. Független Budapest 9 KÖZGAZDASÁG — VÁLLALKOZÁS 1 úgynevezett várakozási idő dolgávat. Erre nézve közli, hogy a várakozási idő nem a felszólítástól, hanem a munka kiadásától számítandó. Semmiféle rendelkezés se tiltja, hogy arra érdemes, megbízható iparos egymásután többször is ne kapjon felszólítást ajánlattételre, feltéve, hogy valamely felszólítás folytán munkát nem kapott. A »favorizált« cégekre vonatkozó állítást is cáfolja az ügyosztályi jelentés. Kimutatja, hogy a névsorban szereplő, ajánlattételre többször felszólított cégek közül sok egyáltalán nem részesült a múlt évben közmunkában, a többiek pedig csak csekély értékű meg'bízást kaptak. A legnagyobb értékű ilyen munka 18.528 pengő volt, melyet Méhes Emil kapott, a legkisebb értékű 72 pengő, melyet szűkkörű versenytárgyaláson a Paulheim és Weninger cég nyert el. Végül tájékoztatásképpen közli az ügyosztály, hogy a múlt év folyamán vállalatba adott építési közmunkákban 9212 cég részesedett, mégpedig 4,947.911 pengő értékben. E vállalkozók közül 74114 volt igazolt kisiparos,, akik 3,190.541 pengő értékű megbízásban részesültek. Nagyiparos csak 845 dolgozott a fővárosnak, ezek csupán 1,424.000 pengő értékű munkát kaptak. A Hitelbank nagyszerű üzleteredménye A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága feb- j ruár 25-én Harkányi János báró b. t. t. elnöklete alatt tartott ülésében megállapította az 1935-ös üzletév mérlegét. A nyereség- és veszteségszámla 2,076.378 P 71 fillérrel javasolt leírások után — a nyereségáthozat figyelembevétele nélkül 2,211.569 P és 68 fillér nyereséggel zárul a tavalyi 2,093.997 P 87 fillérrel szemben. A multévi 1,191.648. P 22 f. nyereségáthozat betudásával összesen 3,406.217 P 90 fillér áll a közgyűlés rendelkezésére. Az igazgatóság a március 19-re egybehívandó közgyűlés elé azt az indítványt fogja terjeszteni, hogy ezen összegből 500.000 P a rendesi tartalékalap növelésére, 200.000 P az értékcsökkenési tartalékalap gyarapítására, 900.000 P az alkalmazottak nyugdíjalapjainak javadalmazására fordíttassék, a fennmaradó 1,806.217 P 90 f, pedig az 1936-os üzletévre vitessék elő. Az igazgatóság azon meggyőződés alapján, hogy a jelenlegi viszonyok mellett üzleti politikájában ezúttal is az intézet belső erősítésének szempontját kell irányadó elvként érvényre juttatnia, azt a javaslatot terjeszti a közgyűlés elé, hogy | osztalék és igazgatósági tantieme az idén se kerül- { jön kifizetésre. Az előterjesztett mérleg adataiból mindenekelőtt két fontos körülmény emelkedik ki: az egyik a betétállomány igen tekintélyes megnövekedése, a .másik az az újabb számottevő haladás, melyet a bank külföldi kötelezettségeinek leépítése terén a lefolyt évben is felmutathat. A bank, szem előtt tartva az érdekkörébe tartozó vállalatokhoz fűződő fontos közgazdasági érdekeket, úgyszintén a vállalatok foglalkoztatásának szociális; jelentőségét, valamint saját bankári folyóüzlete alimentálásának szempontjait, még az elmúlt évek kedvezőtlen gazdasági viszonyai közepette is változatlan készséggel állott az említett vállalatok rendelkezésére. Ugyanezen megfontolásoktól indíttatva, az intézet továbbra isi nagy gondot kíván fordítani azon kapcsolatok ápolására, amelyek őt a hozzá közelálló iparágakhoz fűzik, annál is inkább, mert az ipari helyzet fokozatos javulása immár a termelés legtöbb ágában mindjobban érezhetővé válik. Pál, építkezésiúj- és használt VSS* ablak, kapu, gerenda, sín, kapcsok, gépek Budapest, V., Váci út 14 — Telefon : 13-4-35 78.7 miíttó pengő az Olasz Bank betétállománya A Magyar-Olasz Bank mérlegének közlésével lezáródott a tizenegy fővárosi vezető pénzintézet mérlegközleményeinek publikálása. A Magyar-Olasz Bank mérlegtételeinek főbb adatai változatlanul azt igazolják, hogy az intézet vezetősége kitartott annál az évek óta követett s a gyakorlatban kitűnően be- ] vált üzletpolitikánál, hogy az intézet likviditását minél nagyobb mértékben fokozza. A Magyar-Olasz Bank igazgatóságának február 29-én tartott mérleg- ülésén megállapították, ' hogy az intézet ,1935-ben 999.254 pengő leírás után, 1,003.501 pengő nyereséget ért el. A mérlegszámlából kitűnőleg a takarékbetétek összege 37.198.067 pengő (1934-ben 36,731.589), a folyószámlán elhelyezett betétek összege 41,523.922 pengő (1934-ben 40,940.150!). A betétállomány tehát összesen 78,721.990 pengő az előző évi 77,671.739 pengővel szemben. A váltótárca összege 57,584.945 pengő, ami némileg meghaladja az elmúlt üzletévben kimutatott összeget. A jelzálogkölcsönök összege 27,219.322 pengőre csökkent, míg a forgalomban lévő záloglevelek összege 17,939.574 pengőre apadt, az ötéves kötvényekből pedig mindössze már csak 331.620 pengőnek megfelelő névértékű címlet van forgalomban. A március 16-ra egybehívott közgyűlésnek az igazgatóság azt javasolja, hogy részvényenként 1.5 pengő kerüljön kifizetésre. Versenufargijalási IiínlcOiiCnij Utalással1 a Fővárosi Közlöny »Hivatalos hirdetések« rovatának élén közölt általános ajánlati feltételekre, nyilvános versenytárgyalást hirdetek mintegy 1000 q öntöttvas csatornázási vasszerelvény szállítására. ] Az aláírt és megfelelően előkészített ajánlatokat sértetlen j borítékban elhelyezve, pecséttel lezárva a polgármesteri II. j ügyosztályban, IV. kér., /Központi városház II. emelet 284. ( ajtószám alatt 193G. évi március hó 6. napján délelőtt 9—10 óra I között személyesen vagy megbízott útján kell benyújtani. Az ajánlat benyújtásához szükséges nyomtatványok a IV. kér., Központi városház II. emelet 289. szám alatti helyiségben — a hivatalos órák alatt — 3 pengő 30 filléres/ áron szerezhetők be. A főváros a közszállítást esetleg megosztva fogja kiadni. Ajánlatokat részmennyiség szállítására vagy a munkálat egy .részére is lehet tenni. A székesfőváros polgármestere. A Magyar Általános Takarékpénztár hatalmas előretörése Vezető pénzintézeteink sorában e héten a Magyar Általános Takarékpénztár hozta nyilvánosságra 1935. évi zárszámadásait. Imponálóan hat és a közönség nagy bizalmát a takarékpénztár iránt tanúsítja az a körülmény, hogy az intézet betétállománya az elmúlt évben is több mint ötmillió pengővel emelkedett, ami 10 és félszázalékos szaporodásnak felel meg. Az intézet elmúlt évi működéséről az alábbi hivatalos jelentésben számol be: A Magyar Általános Takarékpénztár Részvény- társaság igazgatósága február 28-án tartott ülésében megállapította az 1935. üzletév mérlegét. A nyereség tulajdonképpen 1,133.496.45 P (tavaly 1,210.234 P 22 f.), amelyből a nyugdíjpénztárnak mérlegen belül 160.000 pengőt utaltak át (tavaly 250.000 P), 471.368.29 pengőt leírásokra és tartalékolásokra fordítottak (tavaly 453.331.74 P), úgyhogy a közgyűlés rendelkezésre 502.128.16 P tiszta nyereség (tavaly 506.902.48 P) áll. Azonkívül igen jelentékeny belső tartalékolásokat eszközöltek, az értékpapirállomány- nál pedig a 100/1936. M. E. számú rendlelet intézkedéseinél több esetben túlmenő mértékben történtek leírások. Az igazgatóság a március 14-re egybehívandó 54. rendes közgyűlésnek javasolni fogja, hogy a kimutatott tiszta nyereségből a tartalékalap növelésére — úgy, mint tavaly — 100.000 P fordíttassék. a vállalati nyugdíjpénztár erősítésére további 65.000 P (tavaly 60.000 P) utaltassák át, osztalék fejében pedig részvényenként — úgy, mint tavaly — 75 fillér = 300.000 P fizettessék ki március 16-tól kezdve. A tartalékalap ezen dotációja után 13.950.000 pengőre, az összes saját tőkék pedig 33.950.000 pengőre emelkednek. A mérleg adatai a következő kedvező képet mutatják: A betétállomány 53.120.390 P-t tesz ki (tavaly 48,094.650 P, 1933-ban 43,454.669 P), amely ösz- szegből a betétkönyvecskékre 32.617.500 pengő, azaz 61.4% esik. Úgy a takarékkönyvecskékre, mint a folyószámlán és csekkszámlán elhelyezett betéteknél örvendetes emelkedés mutatkozik éspedig úgy a fővárosban, mint az összes vidéki fiókoknál. A takarékpénztár 10 budapesti és 21 vidéki fiókja, valamint 8 affiliált intézete az eilmult évben is megfelelő eredménnyel zárta le mérlegét. A takarékpénztár csaknem összes érdekelt vállalata az elmúlt üzletévben belső gesztióját az előző évinél kedvezőbb eredménnyel végezte. , A Hazai Bank közgyűlése. A Hazai Bank Részvénytársaság Szécsi Pál m. kir. kincstári főtanácsos elnöklete alatt tegnap tartott XLI. üzletévi rendes közgyűlésé az igazgatóság jelentését egyhangúlag tudomásul vette, az 1935. üzletévre vonatkozó mérleget, valamint az igazgatóság összes javaslatait elfogadta és elhatározta, hogy a kimutatott 408.746.18 pengő tiszta nyereségből — az alap- szabályszerű levonás, a tartalékalap, az Elismert Vállalati Nyugdíjpénztár és az ingatlanok érték- csökkenési tartalékának javadalmazása után — osztalékra részvényenként 1 pengő, vagyis ösiszesen 250.000 pengő fordíttassék, 60.603.28 pengői pedig az 1936. üzletév számlájára vitessék át. Az osztalék a 41. sz. osztalékszelvény beszolgáltatása ellenében a társaság pénztáránál f é. március 2-ától kezdődő- leg kerül kifizetésre s ugyanakkor a szelvényutalvány átadása ellenében az új szelvényív is ki fog szolgáltatni. A közgyűlés a felügyelőbizottságba új tagként Válkay Kálmán részvényest beválasztotta. A MOKTÁR közgyűlése. Á Magyar Országos Központi T akar ékpénztár a napokban tartotta Metzler Jenő dr. vezérigazgató elnöklete alatt 64-ik évi rendes közgyűlését. A közgyűlés az igazgatóság összes javaslatait változatlanul elfogadta és elhatározta, hogy a kimutatott 823.344.90 pengő nyereségből az osztalékszelvényeknek folyó hó 25-tőíl történő beváltására az előző évhez hasonlóan darabonként egy pengőt, vagyis összesen 200.000 pengőt fordít, a külön tartalékba 100.000 pengőt helyez, továbbá 70.000 pengőt a takarékpénztár nyugdíjpénztárába utal át és 30.000 pengőt a hivatalnokok külön jutalmazására fordít. A fennmaradó 389.686.68 pengőt mint nyereségmaradványt az 1936. év számlájára vezették át. A megejtett választások folyamán az igazgatóságba egyhangúlag Hodossy Sándor dr., Metzler Jenő dr., Pucher István és Burányi Miklós dr. újból megválasztattak. A flelügyelőbizottságba pedig Beck Lajos, Gregersen Béla, Steffanits István dr. eddigi tagokat választották meg ismét, a fe 1 ügyelúlbizo11ság új tagjai lettek: Czabalay Kálmán dt. és Appel Aurél. A közgyűlés végül egyhangúlag 36 tagot választott a választmányba. Vállalkozói körökben sokat beszélnek azokról a pa- i nászokról, melyeket a Kőműves Ipartestület terjese- | tett a polgármester elé a magasépítési ügyosztály ! munkakiadási rendszere ellen. Főleg- azt panaszol- j jak, hogy a kisértékű munkákat, melyeket a Köz- l szállítási Szabályzat értelmében kisiparosoknak kel- | lene kapniok, az ügyosztály gyakran nagyvállalko- j zóknak juttatja, a panasz másik része pedig azt I adta elő, hogy egyes favorizált cégek egymásután sűrűn jutnak a közmunkákhoz, holott a polgármes- j tér rendellete értelmében, aki egy ízben már munka- J hoz jutott, csak bizonyos várakozási idő elteltével kaphat újra felszólítást ajánlattételre. Ez az ügy szerepelt a legutóbbi kamarai ankéten is. A magasépítési ügyosztály minden részletre kiterjedő jelentésben válaszolt az ipartestület beadványára. Az ügyosztály rámutatott arra, hogy a Közszállítási Szabályzat nem zárja ki, hogy bizonyos j munkákra kisiparosok mellett nagy-vállalkozók ne volnának ajánlattételre felhívhatók. A Szabályzat szerint ugyanis, ha elfogadható ajánlat nincs, úgy másnak is kiadható a munka. Az ügyosztály azt állítja, hogy a nagyiparosok felhívása egyáltalán nem jár a kisiparosok károsodásával, amit a válla- Iatbaadások statisztikai adatai is igazolnak. Azokban a sérelmezett esetekben, melyeket a kőmű- vesipartestiilet felsorol, azért kapták a nagy vállalkozók a kisértékű munkálatokat, mert a kisiparosok árajánlatai magasabbak voltak. j Bőven foglalkozik az ügyosztályi jelentés az 1 9212 cég, köztük 7494 kisiparos kapott munkát 1935-ben a fővárostól Á magasépítési ügyosztály jelentése a Kőműves Ipartestület panaszaira
