Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-03-04 / 9. szám
Budapest, 1936 március 4. Független Budapest 5 A mérnöki kar a műszaki képesítésű harmadik alpolgármesteri állásért A műszaki ügyosztályok kívánságai a státuszrendezéssel kapcsolatban M HÉJ Következetesség ? A múlt hét szerdáján tartott közgyűlésen a Keresztény Községi Párt élesen támadta a Közmunka- tanácsot a Dunapart tervbevett rendezéséért. Nem kell csodálkozni azon, ha a Nemzeti Egység pártja fejcsóválva vette ezt a- támadást tudomásul, mert a költségvetési vita során a Dunapart rendezését több oldalról sürgették és amikor az a bejelentés történt, hogy a Közmunkatanács a Dunapart rendezését most már komolyan tervbe vette, akkor ezt mindegyik párt örömmel és helyesléssel vette tudomásul. Most pedig megfeledkezünk Budapest idegenforgalmának sokszor hangoztatott jelentőségéről és egyszerre nem törődünk azzal, ha a budapesti szállodákban lakó idegenek a villamosok csilingelősétől és a kocsik lármájától elmenekülnek, vagy legalább is azon csodálkoznak, hogy Budapesten — ahol a város szépsége, amely ennek a szegény országnak az egyik legnagyobb kincse — miért nem tudják az Erzsébet híd és a Lánchíd közötti részt a város képéhez és idegenforgalmához fűződő követelményeknek megfelelőiig berendezni. Megértenénk azt, ha arról beszélnének, hogy a kikötők elhelyezésével kapcsolatban felszabaduló alsó part felhasználásával vagy más szellemes módon kerestessék meg a közlekedés lehetősége, vagy hogy létesítsen az autóbuszüzem és a BSzKRt — a két zseb között — egy olyan kivételes kapcsolatot, hogy ebben a relációban a villamos- és az autobusz- forgalomban az átszállás lehetőségét biztosítsa, de hogy odafejlődjön ez a kritika, hogy most minden eddigi követelést, célkitűzést félretesz és még a Fe- rencz József híd környékének rosszszagú élelmezési bódéit is visszakívánja, azt legkevésbé sem tudjuk megérteni, mint ahogy azt sem-, hogy a szóbari lévő kérdés tárgyalásánál miért kell idegeskedni, padot verni és személyeskedni, amikor annak, aki haragszik, — köztudomásúlag — nincs igaza. Kamarai nap a városházán A »Kamarai napon« eltört néhány régi lemez. Azok az ismert lemezek, amelyeken a főváros közüzemeit támadó közismert szólamok rovátkáin nye- kergett a támadók gramofóntűje. Éber Antal, Székács Antal, meg a többi Antßl támadott és a táona- dást követő vita után darabokra törve hevertek a rég elkopott lemezek a tárgyalóasztal alatt. Az egyik üzemvédő városatya megkérdezte: mutassanak egyetlenegy kisiparost, akinek haszna lett volna abból a milliókra-menő kárból, amely a fővárost érte egy sereg közüzemnek megszüntetésével. Dehát nem mutattak ilyent és nem is fognak mutatni, mert ilyen nincs. És ugyanilyen drámai módon omlott össze az a támadás is, amelyet a Gázművek ellen indítottak, amiért tüzelőszei-rel meri ellátni — olcsón és nyerészkedés nélkül — a főváros tisztviselőit. Miért éppen a Gázgyár? És miért haszon meg nyereség nélkül? Holott 3000 fa- és szén- kiskereskedŐ küszködik a megélhetésért Budapesten? Az üzemek ellenfelei megkapták a választ a kérdésekre. Aligha teszik ki az ablakba. Épp oly kevéssé, mint az Élelmiszerüzem elleni támadásokban kapott feleleteket. De azért ezentúl is, tovább is, »védik« majd a kiskereskedelmet és a kisipart ezek a professzionista védők, szemben a fővárossal, amely annyit áldoz a kisemberek védelmében. Különös játék ez, nem is lenne egészen érthető, ha nem tudnák, amit egyébként az ülésen is elmondtak, hogy itt nem a kiskereskedelemről és a kisiparról van szó, hanem a kartelekről, amelyek szeretnének üzletet csinálni abból, ami a főváros kezében nem üzlet, hanem — szociálpolitika. A Várhegy után a Gellérthegy?... A Várhegy csúszik továbbra is. Pedig a »szakértők« kimondták az első ijedtség után, hogy megállt a Várhegy lejtője, a csuszamlás befejeződött, nem kell félni, de azért jó volt, hogy megijedtünk. Az ősi domboldalnak azonban nem imponált a szakértői vélemény, csakazértis újból megindult és lassan bár, de csúszik-csúszik lefelé. De közben történt valami. Az első ijedtség elmúltával, de a hegycsuszamlás második periódusa előtt a főváros illetékes bizottsága határozatot hozott, hogy be kell építeni a Gellérthegy lejtőjét. Valószínűleg azzal az indokolással, hogy a lejtő nem azért van, hogy lejlsen, hanem-, hogy építési telek gyanánt szolgáljon. Mi, akik szerelmesei vagyunk minden kis zöld foltocskának Budapest testén, szomorúan olvastuk a határozatról szóló kommünikét: szomorúan, meri ezzel a határozattal veszélyeztetve láttuk azt a természeti csodát., azt a fölséges ajándékot, amelyet a Gellértheggyel kapott Budapest. Miért kell még jobban elrontani rossz építészek 'ízléstelen alkotásaival azt, a természeti csodál, amely páratlan a maga vernében az egész világon, miért kell művészietlen alkotásokkal még jobban teleszórni a hegyoldalt, mért nem maradhat az meg annak, aminek a természet szánta: teslet-lelkct gyönyörködtető tündér kertnek? A Várhegy tragédiája talán megmenti számunkra a fJeliértet. Talán. Bár könnyen, lehetséges, hogy ugyanazok a »szakértők",, akik alig néhány hét élőtI »befejezték« a hegyomlást, most ki fogják nyilvánítani, hogy a Gellérthegy lejtőjére nyugodtan építhetjük újabb paloták tömegeit, a, lejtőt nem kell, leltem, nem szabad lecsúsznia... A fővárosi státuszrendezés problémája változatlan izgalomban tartja a tisztviselői kart. Legutóbb már interpelláció is hangzott el ez ügyben és az elnöki szakbizottságban is többen érdeklődtek, mi az oka annak, hogy a státuszrendezés .ennyi idő után se kerül még tető alá, holott a javaslat már hónapok óta teljesen kész, azt a belügyminiszternek is bemutatták és a kormányhatóságnak nem is volt észrevétele a tervezet ellen. Most már azonban nem lehet sokáig húzni a státuszrendezés megvalósítását, mert ez a kérdés is szorosan összefügg a szanálási akcióval, a szanálást pedig két hónap alatt be kell fejezni. A sok mende-monda közepette egyetlen konkrétum az új státuszban az, hogy a műszaki tanácsnoki állások száma eggyel szaporodik, mégpedig a jogi tanácsnoki állások rovására. tassa. Nemcsak a tisztviselői érdekeltségek, hanem a mérnöki kar külső testületéi is a kari érdekek előmozdítására sietnek. A Mérnöki Kamara az iparügyi miniszterhez felterjesztett legújabb évi jelentésében bőven foglalkozik a fővárosi műszaki és kari problémákkal. Ennek keretében sürgeti a kamara a főváros műszaki igazgatásának átszervezését. Rámutat arra, hogy a városházi műszaki igazgatás olyan átszervezése, hogy az' jól, gyorsan és olcsón szolgálja ki a közönséget, elsősorban a főváros érdeke. Szükségesnek tartják a műszaki ügyosztályok szaporítását és felelevenítik a harmadik alpolgármesteri állás megszervezésére irányuló mozgalmat. A mérnöki kar kívánságait tudvalevőleg letárgyalta a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezete is, amelynek házi szakbizottsága Dorner Gyula előadásában teljes egészében magáévá tette a kar kívánságait. A műszaki érdekeltségek tehát sok követelésükből legalább ennek az egynek a teljesítését elérik. A mérnöki kar még az utolsó pillanatot is arra igyekszik felhasználni, hogy érdekeit érvényre jut________________________________________ Am erikai stílusban — 24 órán beiül levezették a bibictelepi árvizet A Nemzeti Egység pártja beavatkozására Király Kálmán tanácsnok száznál több munkással egy nap alatt rendet teremtett a Bibicz-telepen Sokszor volt már szó a közgyűlési teremben és a Független Budapest hasábjain is azokról az út- és csatornarendezési szempontból teljesen tűűrűhetetlen állapotokról, amelyek a XI. .kerület, a Szent Imre város déli részén fekvő, úgynevezett Bíbic-telepen fennállnak. Ezt a telepet már 25—110 évvel ezelőtt parcellázták és azóta a telepen 1000 ház épült fel a középosztályhoz tartozó tisztviselők, szellemi foglal- kozásúak és a kispolgárság tőkéjéből a telepnek azonban egy eredeti hibája van, az t. i., hogy mélyfekvésű, a Duna normális színvonala fölött mindössze 6 méterrel és nedves időszakokban ezt az egyébként agyagos talajú területet részben a talajvíz, részben a Sashegy vidékéről lezúduló esővizek elöntik. Normális nedvességű években is megszokott kép volt a téli hónapokban a Bibio-telepen a tavak sokasága, amelyek, ha befagytak, szinte jégtorlaszokat támasztottak iaz uccálkon és a kertekben. Azért is nevezték ezt a telepet Bibic-telepnek, ment a nedves hónapokban állandóan vízben volt és úgy éltek benne a telep lakói, mint iá most említett vízimadana.k. A legutóbbi törvényhatósági választások idején a telep lakossága — amely bizalmával a Nemzeti Egység Pártja felé fordult — nyomatékosan a jelöltek lelkére kötötte, hogy lai Bibic-telep sorsával az eddigieknél többet foglalkozzanak és ennek tudható be, hogy a Nemzeti Egység Pártja XI. kerületi képviselői a közgyűlési vita során is, de minden más alkalmat felhasználva foglalkoztak ennek ia szerencsétlen területnek a sorsával. A legutóbbi szokatlan terjedelmű esőzések a telepet valóságos tengerré változtatták, a víz még az uccákon is átcsapott és nemcsak a kerteket és a pincéket, hanem még a földszinti lakóhelyiségeket is elöntötte. A kétségbeesett lakosság a Nemzeti Egység Pártja segítségét kérte, a:mi meg is történt. A kerületi törvényható“ sági bizottsági tagok hangos és1 népes deputációt vezettek Király Kálmán tanácsnokhoz és erélyesem sürgették az azonrucáli segítséget. Király tanácsnok, me g ér tőle g fogadta a panaszokat és 24 órán belül megjelent vezérkarával a Bíbic-telepen és a, NÉP bizottsági tagjainak kíséretében gyalogszerrel végigjárta az elárasztott uccákat. s nyomban a helyszínén intézkedett a legégetőbb bajok sürgős megszüntetése iránt. Száznál több munkást állítottak a telepen munkába, MODERN KERTEK TERVEZESE ÉS KIY TELEZÉSE KIRCHLECHNER KERTÉPÍTŐ Budapest, II., Júlia u. 2. (Budakeszi út sarok) Tel.- 55-8-53 Ujváry Tibor bádogos, gáz- és vízvezeték, központi fűtés berendező vállalata. Budapest, IX., Sobíesky ucca 30 akik megfelelő árkolásokikal és árokszélesítésekkel, a szűkre méretezett átereszek kibővítésével és kitisztításával jóformán órák alatt vezették el az össze- gyülemlelt vizet. Tanujelét adta ezzel a Nemzeti Egység Pártja, hogy nemcsak a szavak, hanem a tettek pártja, amely a válazt'ások során tett ígéreteit komolyan veszi. De egyben tanúságot tett Király Kálmán tanácsnok minden elismerést érdemlő bürokratikus huzavonától mentes magatartása arról is, hogy Budapest székesfőváros adminisztrációja akar és tud is segíteni azokon a bajokon, amelyek a lakosságot érdemetlenül sújtják. A Bibie-telep kérdése természetesen ezzel még megoldva; nincs, mert itt csak egy organikus megoldás .segíthet, akkor, ha a székesfőváros megépítteti a már régóta esedékes főgyűjtő-csatornát és ezzel egyszersmindenkorra véget vet a jelenlegihez hasonló kataszrófális állapotoknak. Bátran állítjuk, hogy Budapest székesfőváros egyetlen külső telepe sincs olyan mértékben rászorulva arra, a segítségre, mint éppen a Bibic-telep. A főváros kegyelete az elhalálozó hadírokkantak és hadiözvegyek iránt A hadirokkantak érdekében a főváros már eddig is sokat tett és minden törekvésével igyekszik a hadirokkantak és hadi gondozottak érdekeit védeni. Most nemes intézkedést tett a polgármester a hadírokkantak és hadiözvegyek temetésének méltóbb keretek között történő lebonyolítására. A polgár- mester utasította a Községi Temetkezési Intézetet, hogy a hadirokkantak és hadiözvegyek temetése esetén a kegyeleti szolgáltatásokat egy osztállyal javítsák fel tehát alacsonyabb árért magasabb osztályú temetést, kell nyújtani az elhunyt hadirokkantnak. Még a legolcsóbb temetés mellett is szövettel bevont ravatalozótermet kell készíteni. Egyúttal felterjesztéssel fordult a polgármester a honvédelmi miniszterhez, hogy a hadirokkantak temetéséhez minden esetben tábori lelkészt rendeljen ki. Javasolta továbbá »Hősi lepel«, alkalmazását, mellyel az elhunyt hadirokkant, vagy hadiözvegy koporsóját leborítják. Hadirokkant temetésnél a halottaskocsi ajtaján a ravatalon és a halottaskocsin a hadirokkant jelvényt alkalmazzák, a főváros pedig minden hadirokkant koporsójára koszorút helyez. A honvédelmi miniszter leiratában értesítette a fővárost, hogy a polgármester által javasolt hadirokkant jelvény és hősi lepel alkalmazásához hozzájárul. A főváros tehát nemcsak életükben követ el mindent a hadirokkantak boldogulásáért, liánéin elmúlásuk után is gondoskodik' arról, hogy a fővaros és a nemzet hálája méltóképpen kifejezésre jusson a végtiszteség megadásánál. TRAUB SZIGETELŐ VÁLLALATA BUDAPEST, X., REZSŐ TÉR 3 | Telefon : 41-1-65 = Gondoljon egészségére, szívjon WKOTEXET
