Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1936-02-19 / 7. szám

Budapest, 1936 február 19. Független Budapest 5 Szendy Károly Szendy Károly bécsi útja Hodzsa Milán várisi tárgyalásainak tengelyében tudvalevőleg a Duna kérdése állott. Főként Ausztria sorsa izgatja a cseh urak idegszálait. Sehogyan sincs ínyükre a helyzet. Szeretnék, ha úgy volna, ahogyan nincsen s ha Ausztria miatt nem kel­lene gggódniok. No mert aggódnak. Ha azt is mondják voltaképpen, hogy Ausztria szabad ál­lam, amelynek a belső dolgaiba senkinek sem szabad beleavatkozni, — de ezt magukra már nem vonatkoztatják. Mert ha szabad állam is Auszt­ria, de a szabadságának demarkációs vonalai van­nak, amelyet Prága hú­zott meg számára a kis ántánt határozataképpen. Szabad állam, de nem szabad Németországhoz csatlakoznia. Szabad állam, de nem szabad a Habs­burgokat trónra ültetnie. Szabad állam, de a kis- ántánthoz kell csatlakoznia, ha boldogulni akar. Sza­bad állam, de lehetőleg éket kell vernie azon a szándékon, amely Ausztriát Magyarországhoz a gaz­dasági kérdések reális valóságával akarja szövet­ségbe vonni. Különösen a római egyezmény fáj a kisántánt- nak, főleg pedig Prágának. Érthető ez a nyugtalan­ság. Hiszen ha be is váltak a fegyveres erőhöz kö­tött reménységeik, de annál nagyobb kudarcot val­lottak gazdasági elgondolásaik, melyeknek számadatai a kisántánt fővárosai felé azt a valóságot hirdetik, hogy isem Csehország nem találhatja meg iparának a megfelelő piacát Belgrádban és Bukarestben, sem ezek a maguk mezőgazdaságának Prágában. Ezért van aztán ,a nagy nyugtalanság. No mert egyre szembetűnőbbé válik a valóság, hogy orszá­gok között nem lehet mesterségesen érdekközösséget teremteni, ahol az adottságok nincsenek meg hozzá. Az a politika, amit Hodzsáék és Titulescuék ma folytatnak azzal a szándékkal, hogy Bécset minél jobban eltávolítsák Budapesttől, nem új. A keleti tudós is mondatta, hogy semmi új nincsen a nap alatt. Hát valóban nincsen. Legalább is ezúttal és e kérdésben nincsen. Csak emlékezzünk vissza Lueger Károlyra — Bécs egykor oly hatalmas polgármesterére, aki nem csinált tAkot abból, hogy nem szeret bennünket s aki minden módon Bukaresttel akarta megteremteni a barátságot Budapest rovására. Luegernek akkor nem sikerült a terve, amint­hogy nem is sikerülhetett. De nem fog Hodzsáéknak sem sikerülni, mert ez sem sikerülhet. Talán nem szándékos, hanem egészen véletlen, hogy amikor Hodzsa Párásba készült Ausztria kér- désének t.sztázására és megnyugtató megoldására, a párisi látogatással párhuzamosan egy másik látoga­tás is történt, mégpedig Bécsben. Szendy Károly Budapest polgármestere tette ezt a látogatást, amelynek háromnapos tartama alatt nem egy meleg, bensőséges megnyilatkozásra került alkalom, mind a két város vezető férfiúinak módot adva, hogy az egymásrautaltság érzetének kifejezést adjanak. Szívből, mesterkéltség nélkül, őszinte be­csületességgel. Bizonyos, hogy a Szendy Károly polgármester útját nem a »magas« diplomácia készítette elő. Nem is zöldpárnás ajtók mögött lefolytatott titkos tárgya­lásokon hányták-vetették meg, hogy melyik szom­szédnak akarnak használni és melyiknek akarnak borsot törni az orra alá. Nem. Ilyen »diplomáciai« tervek nem foglalkoztatták egyik felet sem. Ön­magukért keresték a találkozás lehetőségét. S ami­kor Szendy Károly — mint Budapest polgármestere — az »Árpád« sínautóval Bécs földjére lépett s ami­kor a bécsi polgármesternek kezet nyújtott, — bát­ran, férfias nyíltsággal nézhetett a vendéglátó gazda szemébe. Mert igazi barátságot sugározhattak szemei Schmitz polgármester felé s azzal a meggyőződéssel fogadhatta el a feléje nyújtott baráti kezet, hogy nem rejtegeti titkos gondolatok tövét a gazda ellen. Nyílt szívvel, nyílt lélekkel mondhatta el Szendy Károly Bécsben is, amit Budapestre való visszaérke­zésekor mondott, hogy a két város is, de maga a két ország is egymásra vannak utalval mert a hét mil­liós Ausztria iparának csak olyan szüksége van a kilenc milliós Magyarország mezőgazdaságára, minit ahogy megfordítva. S ebben az egyszerű közvetlen­ségben, ebben a nyílt és őszinte nyilatkozatban, amelyben nincsen egyetlen frázis, egyetlen szóvirág és cikornya sem: ebben csak úgy benne van a Szendy Károly polgármester közismerten nemes, közvetlen ! egyénisége, mint a magyarság leplezetlen szándt-'kaí egy olyan közös alap megteremtésére a két főváros között, amelyre barátság épülhet, melyet a négyszáz éves vérkeresztségek után az egészséges és termé­szetes egymásrautaltság nemes, önzése tehet elkerül­hetetlenné és hasznossá. Ahol nincsen se kihasználó, se kihasznált. Se elnyomó, se elnyomott. Ahol csak megelégedett felek vannak. Hiszen mindig az a leg­jobb és legtartósabb szövetség, ahol mind a két fél meg van elégedve a szövetséggel s a köteléket nem béklyónak, hanem lendítő köteléknek érzi, a maga javára. Szendy Károly háromnapos látogatásával erre az álra igyekezett terelni Bécs barátságát velünk szem­ben. S éppen ezért merjük mondani, hogy útja a* élet útjánuk fog bizonyulni, S bár elindulásakor nem is gondolt többre, minthogy szeretett városának te­gyem látogatásával szolgálatot, merjük mondani, hogy t az egész országnak aiz) egész magyarságnak tett ázzál szolgálatot. Ezt a jövő igazolni fogja. Zs. J. Betöltik a megüresedett tisztviselői állásokat Hásvét előtt döntenek a pályázatok felett A fővárosi üzemek ezidőszerint még- betöltetlen igazgatói állásai körül a közeli napokban fordulat áll be: a polgármester kinevezi a Községi kenyér­gyár és a Hirdetővállalat új igazgatóit. Jelentettük, hogy a két állás ügyében régen folynak tárgyalások és a pártok meg is egyeztek a kinevezendő igazgatók személyében. Az új üzemi igazgatók száma, azonban még egy- gyel szaporodik. Most járt le Járitz Gyulának, a Községi Lóhúsüzem igazgatójának szerződése és miután az igazgató ez év közepén betölti 40 éves közszolgálatát és 64-,ik életévét, szerződését nem hosz- szabbították meg, hanem júlüws 1-re állását felmond­ták. Az igazgató még egy ideig szolgálatot teljesít ugyan, de rövidesen átadja az üzemet az új igazga­tónak, akit Mósch Béla személyében már ki is jelölt a főváros vezetősége. Mósch Béla, aki élelmiszernagykereskedelemmel foglalkozik, a közelmúltban, már szerepelt hasonló vonatkozásban a fővárosinál. Néhány hónappal ezelőtt Mósch Bélát emleget­ték ía Községi Elelmiszerárusítóüzem új vezérigaz­gatójaként. Mósch Béla kitűnő összeköttetésekkel rendelkezik és a fővároshoz fűző kapcolatai révén most a Községi Lóhúsüzem igazgatói állásával kár­pótolják a múltbeli mellőzésért. Kitűnő szakember hírében áll és remélik, hogy működésével a haldokló, deficittel küzdő Lóhúsüzemet új életre tudja kelteni. Kineve­zése ügyében a végleges megállapodás már meg is történt. Városházi körökben úgy tudják, hogy a státuszrendezés elhúzódása folytán a pol­gármester rövidesen kiírja a pályázatot az üresedésben lévő állásokra. Az utóbbi hónapokban végbement sorozatos nyugdí­jazások folytán egész sereg állás van üresedésben a közigazgatás minden szakán és az állások minden kategóriájában. A tisztviselők károsulnának, ha ezek az állások sokáig üresedésben maradnának, de az adminisztráció szempontjából sem kívánatos a maga- sabb állások gazdátlan volta. Ezért határozták el az üres állások mielőbbi betöltését és nehogy a leg­utóbbi behelyettesítésekkel történt bonyodalmak megismétlődjenek, szabályszerű pályázatot hirdetnek. Értesülésünk szerint a pályázat kiírásához szüksé­ges előkészületek már folyamatban vannak. Az üres állásokat az elnöki ügyosztály összeírja és március elején a pályázatot meg is hirdetik. Ilyenformán még húsvét előtt az állások betöltésére is sor kerül. Nem készül el idén az új repülőtér Kora tavasszal kezdenek az építkezéshez, amely 2 millió pengőbe kerül SZILAGYI ELEK Gyártia az összes'ipari valamint hentes-, mészáros- és béliparban használatos késeket, viszonteladók részére Budapest, VIÍI., Gólya ucca 41. Teleíon: 34-8-93 Író-, számoló- es soksz irosítógó- pek Kellékek uz ös-zes író- és számológépek­hez Szakszeri! író-és számológép javítóműhely író- és számológép karbantariás Budapest, V., Bálvány ucce 6. Telefon: 82-9 15 A téli időszak alatt szünetelt az új repülőtér te­rületének rendezése. Amint az idő megenyhül, azon­nal folytatják a félbemaradt munkálatokat. Most már csak a rendezésnek kis része van hátra, utána elvégzik a több mint 100 holdas terület füvesítését, mert a repülőtér egyik legfontosabb kelléke a jó fü­ves talaj. A volt földtulajdonosokkal még mind:g nem in­téződött el a kártalanítás kérdése. Ez azonban nem befolyásolja a repülőtér kialakítását és# az építések megindítását, A bíróság majd megállapítja a kár­talanítási árat, melyet a főváros azután kiegyenlít. Előreláthatólag 600.000 pengőnél is több lesz a terü­let megszerzési költsége. A fővárost terhelik ezenkívül a repülőtér köz­müvekkel való ellátásának kiadásai is. Mint már legutóbbi számunkban jelentettük, a kereskedelmi miniszter felkérésére a főváros magáravállalta az útépítéseken kí­vül a vízvezeték, a világítási hálózat és a szükséges csatornázás odavezetését is. Ezeket a költségeket az érdekelt üzemek viselik. Még a tavasszal megkezdődik a repülőtér épüle­teinek építése is. Erre külön tervpályázatot írt ki az iparügyi miniszter. Az a cél, hogy a Budaörs hatá­rában létesülő új budapesti repülőtér európai viszonylatban is egyike legyen a legmodernebb repülőállo- ni ásóknak. Az új repiülőállomáissal Budapest még jobban bekap­csolódik a nemzetközi lé g if or g alomba és kívánatos, hogy a repülőtér képe és környéke már a megérke­zés pillanatában fogalmat nyújtson a repülőutasok- tiak Budapest színvonaláról. Ezért rendeznek terv­pályázatot a repülőtér épületeinek elrendezésére és kiképzésére. A pályázat országos jellegű. Megterve­zendő az építendő épületek elhelyezése, a repülő­térre érkezők és onnan távozók útja, a járművek tá­rolási helye (a tároló képesség feltüntetésével), végül a felvételi é(pülct, teljes részletességgel. A .tervezők nem esak alaprajzokat, metsizeteket és homlokzat­terveket tartó,znak bemutatni, hanem távlati képe­ket is kell készíteniük. Március 31-én jár le a tervpályázat. A bíráló- bizottság elnöke Kováts Gyula államtitkár. A bíráló bizottságban a különböző minisztériumok, a légügyi hivatal, a mérnöki érdekeltségek képviselőin kívül a főviáros é,s a Közmunkatanács iisi egy-egy taggal vesz részt. Az iparügyi minisztérium 1400, 100 és 600 P-ős díjakat tűzött ki, azonkívül négy jó pályaművet egyenként 400 pengőért megvásárol. Ilyenformán áprilisban a repülőtér építkezése megkezdhető. Az építkezés körülbelül 2 millióba kerül. A felvételi épületen kívül ugyanis megfelelő számú hangárok és raktárépületekről isi kell gondoskodni. Előbb arra számítottak, hogy ez év őszén az új re­pülőtér már átadható lesz a használatnak, ez azon­ban nem valószínű. Uigy látszik, csak a jövő óv ta­vaszán kerül erre a sor. A mátyásföldi repülőtér nem szűnik meg, azt gyakorlatozó repülőállomásnak fogják használni. Teniszpá vákhoz calal/nt legjutánvosabban, és kerti utakhoz "UIU3 äCHQKUl úgv vágón-, mint Delta Vállalat viselete : fuvartételek­ben szállít vcmiaidt viselete: Oblath lm re B“"„ Dr, Szász Zoltán tárnok' kő-, kavics- és homok­bányáinak vezérképviselete. 'TZc

Next

/
Thumbnails
Contents