Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-02-12 / 6. szám
Budapest, 1936 február 12. Független Budapest 5 Mekkora kár érte a fővárost az üzemek és hatósági műhelyek megszüntetésével A polgármester utasítására most készül a teljes kimutatás a megszüntetések eredményeiről A Független Budapest so,k cikkben foglalkozott a megszüntetett fővárosi üzemek és üatósági műhelyek dolgával. Számos alkalommal mutattunk rá arra, hogy a fővárost milyen károk érték az intézmények megszüntetésével, mennyi érték pusztult el és mennyivel drágábban fedezik most azokat a szükségleteket, melyeket azelőtt ezek a megszüntetett üzemek és műhelyek láttak el. A közigazgatási bizottságban néhány hónap óta üEsről-ülésre felszólalnak ebben az ügyben és kimutatást kérnek arra vonatkozóan, mennyi kár érte ténylegesen az üzem- megszüntetések folytán a fővárost és hogyan alakulnak azóta a beszerzési árak. A polgármester megígérte, hogy a kért kimutatást a bizottság rendelkezésére bocsátja, de eddig még mindig nem került erre sor. Érdeklődtünk illetékes helyen, hogyan áll ez a kérdés. A következő információt kaptuk: — A polgármester tényleg utasítást adott az ille- | tékes ügyosztályoknak és üzemeknek, hogy pontos • kimutatást készítsenek, melyből megállapítható lenne, j hogy az egyes háziműhelyek megszüntetésének és a műhelyek által korábban végzett munkák vállalatba- adásának a fővárosra nézve milyen pénzügyi következményük volt. Valamennyi érdekelt hivatal, üzem és intézet azt az utasítást kapta, hogy erről az 1935. évi zárószámadás kapcsán minden részletre kiterjedő jelentést tegyen. Az adatok összegyűjtése és feldolgozása már folya- j matban van. A kérdés igen kényes és komplikált, nem lehet tehát azt várni, hogy a jelentés hamarosan elkészül. — Nagy felelősséggel jár ennek a jelentésnek a i megszerkesztése, mert számtalan mellékkörülményre } kell tekintettel lenni. A műhelymegszüntetésnek vol- j tak előnyéi, de kétségtelenül hátrányai is, az adatok ; gondos vizsgálata során tehát mindezeket mérlegelni : kell és csak a legprecize'bb vizsgálat után állapítható meg, vájjon végeredményben hasznos, vagy káros \ volt-e az üzemek és műhelyek leépítése. A magánipar kétségtelenül jól járt, mert h sizen azok a nagy- értékű szükségletek, melyeket azelőtt a háziműhelyek elégítettek ki, most a magánipar útján kerülnek a fővároshoz. A zárószámadás csak április vége felé készül el, előbb tehát a műhelymegszüntetés mérlegét közlő jelentés sem kerülhet nyilvánosságra. csempe, kőpadló szállii, válla', javít Porta éoületburkoló Szövetkezet Építőbolt. V,. gr. Tisza István u. 1 Tel : 82-4-81 »Hungária« hőszigetelő vállalat BaSaFerenc Magas- es alacsonynyomasú, túlhevített- és telítettgőzű cs vezetékek, készülékek, berendezések. Központi fűtés csővezetékeinek és berendezéseinek, hűtőtelepek jéggyárak és tartozékainak hőelszigeteldse. Buda] est, II., Olaszfaso/ 1. Telefon: 54-7-07 Q PIGINAL- o DHNEP SVÉD számológépek ésszámleiró 31-9-31 összeadógépek 31-9-31 Halda-Norden nXiéiXtó Pirkner Kon rád Budapest, Vili., József körút í) __________ Fl iegt Mihály egészségügyi berendező, bádogos- és szerelőmester Budapest, VII., Lőcsei ucca Telefon : í)7-7-:í7 ZOLLER FERENC festő és mázoló Budapest, II, Margit körút 2. Tel,« 55-2-47 Szép, olcsó, jó KERET csak a Políáfc-féle lehet Üzlet: Budapest, VII., Király ucca 89. sz. Gyár: VII., Almássy-tór 2. Teletonszám 33—4 — 62 Vita a főváros és MÁV közt a vámelszámolás miatt A M ÁV tervezete milliókkal csökkentené a főváros vámjövedelmeit Sokáig harcias volt a helyzet a főváros és a MÁV között, mert mint köztudomású, a MÁV éveken át beszedte a vasúton érkező áruk után a városi vámot, de nem számolt el vele a fővárosnak. Sok millióra szaporodott fel idők folyamán ez a tartozás és csak a múlt évben — erélyes sürgetésre — kezdte meg a vasút ezeknek az összegeknek a törlesztését. A hátralékos vámok bevételezése kedvezően befolyásolta a főváros múlt évi pénzügyi helyzetét, annál is inkább, mert tavaly már az 1935-ben beszedett vámokkal isi pontosan elszámolt a MÄV. A vasútnak azonban nem tetszik a mostani helyzet. Azt állítja, hogy a vasúton érkező áruk városi vámja miatt a vasúti szállítás nagyon drága és ilyen viszonyok mellett az autó- ; és szekérfuvarozásnak tágabb tere nyílik a fejlődésre. I Erről egyébként a Független Budapest hasábjain már Szendy polgármester is nyilatkozott. A MÁV azzal a tervvel foglalkozik, hogy a vasúton érkező áruk inai városi vámolási rendszerét megváltoztatja. Errenézve már el is készítette tervezetét. A MÁV elgondolása az, hogy nemcsak a fővárosnak, hanem a többi vámszedő közületeknek is átalányösszegben vámmegváltéist fizetne: Ennek fejében a főváros és a többi városok nem vizsgálnák, hógy vasúton menynyi áru érkezik. Á MÁV a vámátalányok fedezésére bizonyos pótdíjat vetne ki a szállított árukra, ami kevesebb lenne, mint a mai vámtétel. I Ebben az ügyben már a fővároshoz is átüatot intóz- j tek és a küszöbön álló fővárosi vámtarifareform kapcsán töröltetni kívánják a vasúton érkező áruk vámját. A főváros nem lelkesedik ezért a reformért, mert nyilvánvaló, hogy rosszul járna vele. A MÁV-nak bevallottan az a célja, hogy a vasúton szállított áruk költségét csökkentse, tehát az általa felajánlandó vámmegváltási pausálé egészen bizonyosan lényegesen kevesebb, mint amennyi jövedelme a mai rendszer szerint van a fővárosnak a vasúton érkező áruk vámjából. Sokmilliós differenciáról lehet szó, amit a főváros mai pénzügyi helyzetében nem engedhető el. Egészen bizonyos, hogy a főváros el is utasítja a MÁV ajánlatát, mert semmi érdeke sem fűződik ahhoz, hogy vasúton több áru érkezzék, mént eddig, sőt az a veszély fenyegeti, hogy ha ezt a rendszert életbeléptetik, úgy az áruszállítmány jórésze tényleg vasúton érkeznék és a főváros teljesen elveszítené a rendes vámfizetéseket. ! A vízdíj drágítása ellen tiltakoznak a háztulajdonosok Ä lakókra akarják áthárítani a magasabb tarifát A szanálási intézkedések során dől el, vájjon a főváros emeli-e a vízdíjakat és ha igen, milyen mértékben. Nem mai keletű terv a vízdíjak drágítása, hiszen még Borvendég Ferenc tanácsneksága idején, amikor a Vízművek beruházási programját kidolgozták, már szó volt arról, hogy a víz egységárát emelik, mert csak ilyen módon tudják fedezni a beruházások költségeinek amortizációját. A terv végrehajtását folyton halogatták, ép az ingatlantulajdonosok érdekében. Most már elkerülhetetlen ez a lépés és a különböző tarifareformok végrehajtása kapcsán ,a vízdíjak megdrágítására is sor kerül. Természetes, hog*y ez ellen elkeseredetten küzdenek a háztulajdonosok, akiket közvetlenül érint a vízdíjak drágulása. Hiába hivatkozik a főváros arra, hogy külföldön mindenütt drágább a víz, mint nálunk, az ingatlantulajdonosok a budapesti víz drágulásába nem akarnak belenyugodni. Hatalmas akciót indítottak a terv megbuktatására és aki ismeri a ház- tulajdonosok k.tűnő szervezetét és nagy összeköttetéseit, nem tartja kizártnak, hogy a mozgalom olyan eredményt ér el, mely a háztulajdonosok számára nem jelent nagy terhet. Az ingatlantulajdonosok azt vallják, hogy a Vízművek fejlesztésének költségeit nem lehet egyedül az ingatlantulajdonosokra hárítani, hanem erről a lakosság minden rétegének bevonásával kell gondoskodni. Szerintük az volna a legmegfelelőbb és legmegnyugtatóbb. ha a villany és gázhasználat mintájára minden lakásban külön vízmérőórát szerelnének fel és a lakók az általuk fogyasztott víz- mennyiséget maguk fizetnék. A közüzemi pótlék rendszere éveken át megoldotta ezt a kérdést, de amikor a közüzemi pótlék megszűnt, azóta a háziurak kénytelenek az. egész vízfogyasztás költségét viselné Méltánytalannak tartják ezt, mert sok esetben a lakók még házbért sem. fizetnek. A háztulajdonosoknak rosszul esik, hogy a nem fizető lakóknak még drága vizet is adjanak. De vitába szállnak azzal az állítással is, mintha a vízdíjak emelése nélkül a beruházások költségének amortizálására nem lenne fedezet. Kifogásolják, hogy a Vízművek felesleget juttatnak a községi háztartásnak. A különböző tételek átcsoportosításával kimutatják, hogy mintegy kétmillió pengő áll rendelkezésre a Vízművek bevételi feleslegeiből kölcsöntörlesz- tésre. Ilyen esetben pedig nőm lenne szabad vízdíj-eauolós- ■ről beszélni. Élesen kritizálják a Vízművek egész gazdálkodását. A háború előtt az üzem ugyanannyi vizet termelt, mint most és 6 5 milliós bevétel mellett több mint 4 millió tiszta felesleget ért el. A mostani 12 milliós bevétel mellett viszont csak 172.000 pengős felesleg jelentkezik. Ez úgy történt, hogy a Vízművek kiadásai hallatlan módon felszaporodtak. A háború előtt 091.000 korona volt a személyzeti kiadás, ma 3.5 millió pengő. Amíg a háború előtt ugyanezt a teljesítményt 396 i főnyi személyzettel végezték, ma 11A0 t.sztvnselöje és alkalmazottja van az üzemnek. A háztulajdonosok kitartanak amellett, hogy ha a főváros nem mond le a vízdíj megdrágításáról, úgy az új terheket kénytelenek lesznek a lakókra áthárítani, akár a házbérek emelése útján, akár más formában. á főváros tanácsadó- és pártoló- irodái szegényeit részére Egyelőre két ianacsadó-irodáí állítanak fel, egyel Pesten, a máskát Budán Néhány hónappal ezelőtt határozta el a főváros szociális és közjótékonysági ügyeinek vezetősége, hogy a kevésbbé tanult, szegénysorsú, Ínséges polgárok részére ingyenes hatósági tanácsadó- és ügyintéző szervet állít fel. Akkor az ügyet levették a napirendről és az intézmény megszervezése eltolódott. Most azonban újra előveszik a kérdést és a közjótékonysági szakbizottságban Schuler Dezső tanácsnok előterjeszti javaslatát a községi tanácsadó- és pártolóirodák felállítása ügyében. Az irodáknak az lesz a feladatuk, hogy az elszegényedett, válsággal küzdő fővárosi polgárok segítségére siessenek. Két ilyen irodát állítanak fel, az egyiket az Aréna út 150. szám alatti Népszállóban, a másikat a 11. kerületi elöljáróság épületében. Az irodák tanáccsal szolgálnak, személyesen vagy írásban élj árnak mindazokban az ügyekben, amelyeket szegénységi bizonyítványra jogosult, vagy közsegélyes polgárok eléje terjesztenek. Olyan ügyekben, amelyekben az odaforduló felek igénye jogosulatlan, vagy az eljárás kilátástalannak látszik, ezt igyekeznek a feleknek megmagyarázni, őket megnyugtatni, hogy ezáltal a vélt sérelem káros lelki hatása kiküszöbölhető legyen. Főleg lakásbérleti, illetőségi, államjwlgársági, hadikárosodással összefüggő, társadalombiztosítás, házassági gyermekvédelmi, okmánybeszerzési és fordítási hagyatéki. munkaviszonnyal összefüggő ügyekben, kell majd eljárniok a tanácsadó irodáknak. Az intézmények működése semminemű anyagi megterhelést nem okoz a fővárosnak, mert az irodákat egy-egy kerületi népjóléti megbízott vezetné, akiket munkájukban megfelelő képzettséggel és rátermettséggel bíró, jelenleg is szolgálatot teljesítő szellemi szükségmunkások és önkéntes munkaerők támogatnának. A Szociálpolitikai Intézet és a Magyar Vöröskereszt Egylet önkéntes munkatábora már fel is ajánlkozott ilyen munkára. Az irodák hivatalos elnevezése: »Budapest székesfőváros községi tanácsadó és pártoló irodája szegények számára.« Március 16-án kezdi meg a két iroda működését, j Egyelőre hetenkint, két hétköznapon, délután 5—7 óra között tartanak hivatalos órát. Horváth lajos épületbádogos, Jógszesz és vízvezeték berondozö Budapest, IV., Magyar u. 30. Tel: 85-4-77
