Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1936-12-23 / 51-52. szám

6 Független Budapest Budapest, 1936 december 23. BUDAPEST Irta: Dp. DÉSI A napokban, útról hazatérőben, már messziről a vonatról, majd megérkezvén, a városon keresztül ha­zafelé haladva, közelről szemlél­tem Budapestet. Újra meg újra néztem g nem tudtam betelni Bu­dapest képével, a fénnyel, kúpra- zattal, zajjal, mindazzal, ami Bu­dapestet adja, ami jellegzetes, egyéni sajátosságba, ami ő és ami az övé, nem másé s amiben min­den mástól különbözik. »La vilié hírűiéire«, a fény váxo- | sa büszke nevét adta magúnak I Párizs, — ki ne ismerné Chaplin mester csodálatos filmjét, a »City lights«-tí Minden nagyváros kival- J kod'ik fényével, mutatja országnak­Dési Géza világnak ragyogását, a «siviLizá- ció, a technika, a gazdagság kirakatát. Mint a nagy áruházak fényreklámjali, az éjszaka sötétjén át is hirdetik a. cég ossz ehasonlí thatatlan és utol­érhetetlen nagyságát, azt. hogy ott minden kap­ható és minden a legjobb, legszebb és leg jutányo­sabb s nem versenyezhet velük senki iseim. Nem tudom, emlékszik-e még a közönség Náday Ferencre, a Nemzeti Színház volt nagy művészére, minden idők legnagyobb boovivánjára? Nagyszerű alakításai közül is kitűnt egyik szerepében: »A pá- rtesi«-l>an. Köviden arról van szó, hogy a nagyvilági életet élő, vérbeli párizsi elfárad és kimerül s orvo­sai tanácsára a vidék csöndjébe menekül. Az áldott vidék azonban nemcsak nem gyógyítja meg a párizsit, hanem valósággal beteggé teszi, úgyhogy kénytelen Párizsba visszatérni. Hazaérkezik, kinyitja az abla­kot, karosszékébe ül és kinyujtózkodva, elbűvölve nézi és hallgatja az ő Párizsát, gyönyörködik csillogó fényében és zajának muzsikájában. Aki látta ezt a jelenetet, sohasem fogja elfelejteni s különösen a budapesti ember érti meg és érzi át, mi minden van benne a párizsi ember Párizsrajongásában. Budapestnek is sok ilyen szerelmese van, minden nap több és több s ellentétben más szerelmekkel, itt a vetélytái'sak nem gyűlölik egymást, nem féltékeny- kednek egymásra, hanem a közös ideál iránt való kódolásban egyesülve, annál boldogabbak, mennél többen vannak azok, akik Budapest szerelmetes Ró­meói vagy Júliái. Ne szerénykediiünk, mondjuk ki bátran és önérze­tesen, hogy Budapest csodaszép város, a természet és a művészet Isten áldása és a polgárság áldozat- készsége, akarat, tudás, ízlés és életrevalóság, .együt­tesen varázsolták elő szépségét. Aránylag igen rövid idő alatt a kezdetleges, vi­dékies színezetű, túlnyomóan németajkú városkából hatalmas nagyváros lett, világváros nemzetközi ér­telemben, de magyar város is, nyelvében, szellemé­ben, gondolkozásában és érzelmeiben, a magyar gé­niusznak nagyszerű megnyilvánulása és megtestesü­lése, egyúttal a magyar élet apoteózisa, a magyar hivatásnak kiteljesülése. Amikor ebben a csodálatos eredményben gyönyör­ködünk, ne kigyjük azt, hogy mindez földöntúli csoda, amely magától jött és váratlanul sugárzott reánk. Ezt a »csodát« Budapest tiszteletreméltó, ál­dozó és önfeláldozó polgársága, de meg hivatalos és hivatott vezetői, bosszú és fáradságos, hozzáértő és céltudatos munkával, erkölcsi, szellemi és gazdasági adottságaik állandó és lelkes sorompóbaléptetésével tették valósággá. Most, az esztendő búcsúzása és az új-esztendő ko­pogtatása idején, a ma és a holnap találkozása kü­szöbén méltó és igazságos dolog, hogy emlékezzünk a jelenben a múltra és gondoljunk a jövőre. Emlékezzünk azokra és azokról, akik Budapest ■sorsát intézték, kicsiny kezdetből naggyá, hatal­massá, ragyogóvá fejlesztették. Budapestet valamikor Bukaresttel téveszgették össze s még ma is van olyan törekvés, amely Ofen- Pest elnevezéssel óhajtaná megcsúfolni és lesüly- lyeszteni. Csalódni fognak azok, akik tudatlanul vagy tuda­tosan tévednek, a hatalmas magyar Budapestet többé sem el­idegeníteni, sem idegenné tenni nem lehet. Budapest magyar és magyar fog maradni, nyel­vében, szellemében és intézményeiben fi mint a ma­gyar őserő és összeró osúcsnyilvánulása és fogla­latja. új évezredek felé haladva, örök magyar élet­nek szentséges ígérete és üdvözítő megvalósulása lesz. Magyar-, die egyszersmint idegenforgalmi közép­pont, nekünk magyaroknak szerel me tes, becézett esz­ményképünk s a folytonosan nagyobb tömegekben ideözönlő idegeneknek gyönyörködtető, vonzó szép- ség'egyeteme, — aki egyszer itt járt, az elragadtatás­sal beszél Budapestről, s szíve, szeme, mindig vissza­vágyik. Heltcry Ferenc, Báth Károly, Márkus József, Bárczy István, Ripka Ferenc, Borvendég Ferenc, Hal­mos János, Gerlóczy Károly, Kammermayer Károly, Bódy Tivadar, Sipőcz Jenő, Folkusházy Lajos, Szendy Károly, Déri Ferenc, Liber Endre, Lamotte Károly és Budapestnek több más hivatott vezetője alapoz­ták meg, fejlesztették és virágoztatták fel ezt a mai nagy Budapestet s ami nem lekiosinylendő, az utódok megtartották azt, amit az elődök megszereztek. Budapest polgársága szerencsésen és bölcsen egyesíti a konzervatív tapasztalat életképes hagyo­mányait, mint kegyeietes hagyatékokat, a modern, okos haladás követelményeivel. Régi is, új is, mindig okosan, helyesen, az élet­viszonyokat megértőén mérlegelve, a város, az or­szág, a magyar élet érdekében. Néha takarékoskodva, máskor bőkezűen, mindig aszerint, hogy a salus rei publicae mit követel, meg­teremtette és fejlődésképessé tette a magyar Buda­pestet. A »kövek beszélnek«, Budapest lelkének szószólói. Azt mondják, hogy úgy mint, Nagy-Magyarország aranykorában, úgy Trianon nyomorúságábau is, a vi­lágosság, a szeretet, az igazság, a jog, az áldozat- készség, a szolidaritás, az egyenjogúság, a munka szabadsága, élteti a magyar életet. Mindez együtt jelentette és adta a múlt minden áldását s csak így következhet el a magyar feltámadás megváltása is. így emelkedünk újból Nagy-Magyarország üd­vössége ormára, nagy Budapest így lesz nagy ország fővárosa, ez az örök magyar élet rendeltetése, a múlt öröksége és a jövő reménysége. A Nemzeti Egység Fővárosi Pártjának szervezési szabályzata Irta: Dr. Vályi Lajos főv. biz. tag BAJKAY FERENC víz-, gáz- és k ö z p önti f ű t é s szerelő Budapest, IX, Sobieski János ucca 28 Telefon: 1-380-56 ZOLLER FERENC festő és mázoló Budapest, II, Margit körűt 2. Tel, 1-552-47 A Nemzeti Egység Országos Pártja alkotmá- j nyának reformját nyomon követte a Fővárosi Párt szervzeti szabályzatának a megalkotása. A december 19-én tartott pártértekezlet részletmódo- sításokkal elfogadta az elnöki ta­nács tervezetét és a Párt alkotmányát azon­nali hatállyal életbelép­tette. Tehette ezt annál is inkább, mert a Fővárosi Párt szervezeti sza­bályzata alapelveit a Párt elnöke Dr. Vályi Lajot Zsitvay Tibor már hetekkel előbb letárgyalta a pártvezérrel. Darányi Kálmán miniszterelnök úrral s mert a Fővárosi Párt szervezeti szabályzata — bár teljes mértékben biztosítja a Fővárosi Szervezet külön­leges jogállását, önálló hatáskörét és mozgási sza­badságát — mégis összhangban marad az országos pártalkotmánnyal. Mindenesetre meg kellett érnie a pillanatnak a szervezeti szabályzat közmegnyugvást keltő meg­oldására. A pártértekezlet lefolyása azt igazolta, hogy szervezeti szabályzatát a Nemzeti Egység­Fővárosi Pártja általános megnyugvással fogadta. Alapvető elvi módosítások iránt indítvány föl sem merült. A részlet-indítványok az alapelgondolást nem veszélyeztették, sőt, ahol kellett kidomborították, megvilágították, szabatosabbá tették —- s így azokat mindenki örömmel fogadta. A szervezeti szabályzat kérdésében határozó pártértekezlet teljes mértékben igazolta a párt elnökének Zsitvay Tibor őexcellen­ciájának azt a magatartását, amellyel mindaddig halogatta a pártalkotmány tárgyalását, amíg a hely­zet kellőleg meg nem érett, a gyakorlat a helyes elve­ket ki nem alakította, az ellentétek egy megnyug­tató középvonalon kiegyenlítést nem nyertek: Az új szervezeti szabályzat alapél gondolását a következőkben ismertethetem: A Nemzeti Egység Fővárosi Pártja a székes­fővárosban valósítja meg a nemzeti egység eszmé­jét és a Nemzeti Egység Pártja célkitűzéseit. Poli­tikai vezére a pártelnök, aki tisztségét az országos pártvezér és a fővárosi pártértekezlet közös bizalma alapján bírja. A pártelnök tanácsadó szerve az elnöki tanács. Pontosabb kérdésekben, az esetenként összeállított és összehívott elnöki értekezlet. A párt pénz- és gazda­sági ügyeit felsőfokon a gazdasági tanács intézi, amely a központosított pénzkezelési rend­szer mellett úgy a központi, mint a kerületi pénz­intézeti és gazdasági ügyvitel felett ellenőrzést gya­korol. A kér illetek harmonikus együttműködését a pártelnök közvetlen vezetése alatt működő kerületi elnöki tanács biztosítja. A párttagok politikai és társadalmi érintkezéseinek biztosítására szolgál a központi pártkor, amely előadásokat, vitákat, va­csorákat, pártnapokat, közös kirándulásokat és egyéb társas összejöveteleket rendez. A Fővárosi Párt képviseleti szerve a pártértekezlet, amely a párt­vezetés felett ellenőrzést gyakorol és párt poli­tikai magatartását meghatározza. A pártértekezlöt­nek a tagjai a parthoz tartozó budapesti felsőházi, képviselőházi és székesfővárosi törvényhatósági bi­zottsági tagok. A pártigazgatásban a pártelnök állandó helyettese az ügyvezető főtitkár és egy vagy több helyettese. A sajtó összeköttetéseket intézményesen egy sajtó­bizottság tartja fenn. Az időszerű fővárosi politikai ügyek előkészítésével a szakbizottságok, általáno­sabb érdekű szakkérdések megvizsgálásával és tisz­tázásával a szakcsoportok foglalkoznak. A nők a Fővárosi Párt teljesen egyenjogú tagjai. Azokról az esetekről és formákról, amelyekben a nők külön szer­vezése indokolttá válhat ik, pártértekezlet később határoz. A központi adminisztrációt egy központi iroda végzi, alkalmazott titkárokkal és más alkalmazottak­kal. Az elnöki titkáron, köziponti titkárokon, kerü­leti titkárokon és irodai alkalmazottakon kívül, minden más tisztség a pártban tiszteletbeli, amiért sem díjazás, sem semminevű más ellenérték meg nem állapítható. Aki a párttól bárnemű fizetést vesz fel, sem képviselőházi, sem bizottsági tag nem lehet. A választókerületek érdekeit, összejöveteleit a vá­lasztókerületi tanács intézi. A közigazgatási kerüle­tek érdekeinek az összeegyeztetésére, mint vélemé­nyező szerve a 14-es kerületközi bizottság hivatott. A kerületi szervek élén a kerületi elnök áll. A kerületi szerv legfontosabb képviseleti szerve a kerületi pártválasztmány, amelynek tagjai nagyobb részben választás útján nyerik tisztségüket. A ke­rületi választmány határozza meg a kerületi szerve­zetet és választja meg a kerületi szerv tisztikarát, kivéve a kerületi elnököt, akinek megbízatása a párt­elnök felkérésén nyugszik. A kerületi titkárok min­den politikai hatáskör nélkül, a pártigazgatást lát­ják el az ügyrend és a kerületi pártelnök és az ügyvezető főtitkár kívánságai szerint. A párttagokat a kerületi választmány veszi fel. Párttag lehet min­den 24 éves fedhetetlen előéletű magyar állampol­gár, akár férfi, akár nő. Fiatalabb is, ha önálló keresettel rendelkezik. A párt és párttagok között az állandó és közvetlen összeköttetést a körzetek tartják í'euai. Az új szervezeti szabályok tehát, nagyban egész­ben az alkotmányos gondolaton, a pártdemokráeián épülnek fel s a gyakorlatban kialakult és bevált szervezeti elveket kodifikálják. Az ünnepek után ezeknek az elveknek az alapján indul meg a párt átszervezése. HOFER műszaki, óla] és villamossáqi k. ff. t. Budapest, VII., Ktrály ucca 55. sz. Szállít I-a minőségben előnyösen : gép- és hengerolajat, gépzsírt, aslbest- és gumiárut, tömítéseket, szersznmokat és az összes műszaki cikkeket* Telelőn 1 453-15 Zubovits István női és férfi bőrkabát készítő Budapest, VII, Károly király út 13 (Ledermann udvar) Kiss Ernő w Asztalos MunKáK Üzeme Készít: épület, bútor.portál és intézeti berendezéseket 51 960 62 Telep. Budapest, XIV, SÍAS? i Sélley Mihály szí. csatorna- és pöcegödörtisztítási vállalkozó IJ udapes t, XIV., Kerepesi út 144. sz. Telefoni 2—969-46 Horváth Lajos épületbádogos, lógszosz és vízvezeték berondoző Budaoest, IV., Magyar u. 30. Tel: 1-854-77

Next

/
Thumbnails
Contents