Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-11-18 / 46. szám
Budapest, 1936 november 18. Független Budapest 3 A nagyüzemek problémája írta: BECSEY ANTAL íőv. biz. tag A közvélemény figyelme felfokozott várakozással | fordul az üzemek felé, ami érthető. Költségvetésünk deficites, erőforrásaink kimerülőben vannak, a közterhek soha nem látott magasságot értek el, azon a határon vannak, ahol nemcsak a termelést, hanem az összes élet- lehetőségeket lefékezik és veszélyeztetik. Joggal fordul tékát minden tekintet az üzemeinkben rejlő lehetőségek felé, nemcsak azért, mert az üzemekben a közületnek hatalmas, mégpedig cselekvő vagyona fekszik, hanem azért is, mert a jövedelmezőség fokozásában elért eddigi technikai és kommerciális eredmények Joggal keltették azt a hitet, hogy ebben az irányban még további lehetőségek ig állanak fenn. Ebből a szemszögből óhajtok a két jövedelmet hajtó nagy üzemnek: a Gázmüveknek és Elektromos Müveknek költségvetéséhez hozzászólni, hogy rámutassak arra, van-e jogunk ebben az irányban optimizmlsra, avagy hiú reménykedés minden biztató elgondolás. Ha pedig vannak lehetőségek, úgy mikép kell azokat a város deficitjének csökkentésére kihasználni. A két üzemben összesen 280 millió pengő beruházott tőke fekszik. Ezzel szemben a két nagyüzem jövedelme a kölcsönpénzek törlesztésével, új beszerzések értékelésével együtt kereken 26 millió pengőt tesz ki, ami a beruházott tőkének kb. 9 százaléka. Ennyi a bruttó jövedelem. Ha ebből a jövedelemből a kölcsönök törlesztésére és kamatfizetésekre előirányzott összegeket levonjuk, úgy kb. 5%-ra tehető az üzemek tiszta jövedelme. Igaz, hogy e számok mögött nem lekicsinyelhető burkolt jövedelmek is húzódnak meg, de ennek dacára egy ily aktív . tőkével szemben jogunk is van, fokozottabb jövedelemre. A jövedelem fokozásának azonban két gátja van. Mindkettő szociális jellegű. Az egyik az, hogy az önálló vagyonkezelésű intézmények üzemvitelének rendszere a kereskedelmi elveknek megfelelően átszervezendő és ennek révén gazdaságosabbá teendő. Nyíltan kijelentem, hogy a fővárosi üzemek jelenlegi üzemvitele homlokegyenest ellenkezik minden józan kereskedelmi elgondolással. Az üzemvitelnek üzleti szempontból alapfeltétele a gyors, az élethez alkfilmazkodó cselekvőképesség és azzal járó fokozott felelősség. Ezzel szemben üzemeink cselekvőképességére ólomsúllyal nehezednek a bürokrácia I összes hátrányai, a felelősség alól való menekülés bürokratikus formái; úgyhogy üzemeink törvényszerűen fejlődnek a joolgármester úr által helyesen kiemelt irány helyett a bürokratizálás felé, úgyhogy az üzemek ma már bátran nevezhetők hivataloknak. Ha azt akarjuk, hogy a polgármester úr expozéjában kifejezett elgondolás mielőbb érvényesülhessen, úgy sürgősen revízió alá kell venni üzemeink üzemvitelét l és javaslatokat kell kidolgozni arra nézve, hogy | miként lehet az üzemi igazgatás üzleti szempontjait J az adminisztráció merev formáitól mentesíteni. Erre j mód és alkalom kínálkozik a törvényben előírt üzemviteli szabályzat élettbeléptetése során, amelyben a szabadabb üzleti mozgást, a vezérigazgatói felelősség, esetleg az üzemekhez rendelt üzemi választmányok felelősségének fokozásával lehet és kell kiegyensúlyozni. Az üzemek produktivitása szempontjából elsősorban az teendő vizsgálat tárgyává, hogy lehet-e a két nagyüzemnél a termelést fokozni a meglevő termelő- eszközökkel éisi van-e a piacnak még* felvevőképessége. A válasz mindkét Hányban kedvező. Az Elektromos Műveknél, amint azt több cikkemben kifejtettem, lehet még szó a termelőképesség kb. 50%-os fokozásáról. Ugyanis a kelenföldi centráléi- ban rendelkezésre áll összesen 150.000 kilowattos gépállomány. Ebből az elmúlt évben a csúcsterhelések 71.00z kilowattot vettek fel, vagyis a berendezés nagyobbik fel& kihasználatlan tartalék. nem lehet és nem szabad a jövedelem fokozását az ú. n. szanálás eddigi eszközeivel folytatni. Mert ezek negatívuntyok, amelyeknél elérhető financiális eredmények nincsenek arányban azokkal a negatív erkölcsi és üzleti eredményekkel, amelyeket vele elérhetünk. Ez a negatívum a tisztviselői fizetéseken és a munkások bérjövedelmein elérhető megtakarítások. Az 1937. évi költség-vetésben e elmen a két nagyüzem együttesen kb. 1 millió pengő csökkentést vett tervbe. Aki figyelemmel kíséri az eddigi fizetéscsökkentések, kedvezmények, adóterhek átruházásából eredő egyéb jövedeiemcsökkentések nyomában jelentkezett felzúdulást, az igazat ad nekem abban a megállapításban, hogy ez nem az az út, amely az üzemek jövedelmezőségének fokozásához vezet, sőt meg kell állnunk ezen az úton, A főváros áramfogyasztásának fejkvótája még olyan alacsony, hogy európai városokhoz képest 50—100%os emelkedés remélhető céltudatos tarifapolitikával. A Gázműveknél az óbudai gázmüvek kapacitása kb. évi 120,000.000 m3, amiből ezidőszerint kb. 90,000.000 m3 a termelés. A legnagyobb napi termelés kb. 310.000 m3. Tényleg azonban csak a legintenzívebb propagandával és kedvezmények nyújtásával sikerül a fogyasztást a jelenlegi nívón fenntartani; mert egyfelől a kényszerű takarékoskodás, másfelől a gáztüzelő berendezések fokozódó gazdaságossága és nem utolsó sorban a változott háztartási viszonyok is a háztartásonként! fogyasztás csökkenését idézik elő. Hozzájárul ehhez még az a körülmény is, hogy az új épületek központi fűtésberendezése szolgál a háztartási meleg víz- szükséglet ellátására is, így a Gázművek elesnek a meleg vízszolgáltatástól, annál is inkább, mert ha eredményt akarunk elérni. E negatívumokkal j eszemben más, pozitív bázison kell a megoldást keresni. Remélni valónk csak a produktív gondolat fokozott érvényesítése irányában van. Ebben az, irányiban pedig mindenekelőtt adminisztratív szempontból óhajtok két körülményre rámutatni, amelyek az üzemek cselekvőképességét és eredményességét kétségtelenül hatalmasan befolyásolják. Az egyik az üzemekbe mind jobban befészkelődő bürokrácia túltengése. Rengeteg sok a felesleges időpazarlással járó alakiság és feleslegest munka. Aki a két nagyüzem adminisztrációjába beletekintett, igazat ad nekem abban, hogy: rengeteg sok a statisztikai kimutatás, amely a szállításokkal kapcsolatos kereskedelmi és iparügyi szempontok miatt az üzemek munkaerejét leköti. Túlzottan sok a különböző közigazgatási fórumoknak, bizottságoknak szükséges jelentések készítése; saját számvevőség és számszók, közérdekeltségek felügyelő hatóságának szükséges jelentések, csaknem állandó vizsgálatok, az üzemi Választmány, üzempolitikai bizottság és egyéb bizottságok vizsgálatai, adatgyűjtések, nem is szólva az adminsztráció részére szükséges jelentések, budgetális. kimutatások készítéséről, szerződéskötéseknél kikérendő különböző jogi fórumok véleménye, dacára annak, hogy minden üzem önálló, jelentős létszámú ügyészséggel rendelkezik. A polgármester úr expozéjában nagyon helyesen utalt annak szükségességére, hogy KARDOS JENŐ íggey“sbe: rendező, Központi fűtés, vízveze- téK és csatornázási vállalata Budapest, VI., Ó ucca 31. Tel.: 1-179-05 a közönség körében még mindig drágának tartják a gáz egységárát. Ezt a kiesést azonban ellensúlyozni lehetne pl. a mosókonyhák gáztüzelésre való berendezésével; — j ebben az irányban történt is a Gázművek részéről i előterjesztés. Lehet tehát és szükséges is az üzemi kapacitá- ! sok fokozott kihasználásával szaporítani a művek í jövedelmeit. Becslésem szerint, beleértve a tarifák i mérséklését is, az elérhető többletjövedelem az Elek- I tromos Műveknél kb. évi 100.000 kwó. 8—10 millió I pengő, a Gázműveknél kb. évi 20—30 millió m3, mintegy 2—3 millió pengő. Összesen évi 10—12 millió pengővel lenne a termelés fokozható. Ká kell hogy mutassak az üzemek fejlesztésével kapcsolatban l a szénproblémára. Kétféle vonatkozásban kell vele foglalkoznom. Az egyik a hazai szénárak drágaságára, a másik a széngazdaság újabb célkitűzéseire vonatkozik. A két nagyüzem évi hazai szénszükséglete több mint 30.000 vagon, ami pénzértékben közel van a 10 millió pengőhöz. Panasz tárgya, hogy a hazai szén ára a békeárakhoz viszonyítva és külföldi relációban is túlzottan drága, pedig az áremelkedést sem a munkabérek, tisztviselőfizetések, sem a termelés egyéb költségei nem, indokolják. Igaz, hogy a békeviszonyokhoz képest jóval magasabbak a termelést drágító közterhek, a vasúti fuvarköltségek és a munkásság szociális igényeinek ■kielégítése is stb. új költségtöbbleteket okoznak, de mindenesetre fontos lenne a szembenálló érveket megvizsgálva megállapítani az igazságot. A másik tisztázandó szempont, hogy gázmüveink, beleértve a többi magyar város gázgyárának szükségletét is, évi 20.000 vágón külföldi szénbehozatalt tesznek szükségessé. Hiszen vitatható, hogy a külföldi szén tulajdonképpen nyersanyagnak tekintendő, amelynek értékesíthető »melléktermékei külkereskedelmünk egyéb vonatkozásaiban javítják mérlegünket; mindamellett kétségtelen az is, hogy mindezeket a szükségleteket a technika mai fejlettsége mellett belföldi szeneinkkel is tudnák fedezni, ami annyit jelent, hogy a 20.000 vágón külföldi szűnnél égyenértékü 30.000 vágón többtermelés jutna hazai bányászatunknak. Az is bizonyos, hogy a széngazdaság területén az egész világon oly problémák merültek fel és lettek úrrá stratégiai és közgazdasági viszonylatban, amelyeket meg kell látnunk és amelyeknek tanulságait nemzetünk javára értékesítenünk kell. A szén- és meleggazdálkoiásnak területén az új problémák egész sora vár megoldásra. a meleg ellátást ól kezdve a kátrány-, kén- és benzintermelésig. Hozzájárulnak ehhez még Budapest-f ürdő- város igényei is a városi levegő tisztaságának, íüsit- mentességének kérdéseivel. Sorsdöntő kérdés, hogy be tudunk-e kapcsolódni e problémákba hazai szemeinkkel. Ma már többó- kevésbé meg is van a válasz. Hazai, túlnyomórészt eocén-korú barnaszeneink alkalmasak arra, hogy belőlük új cljá- i ásókkal magas hőértékű fűtögázt állíthassunk elő, ß péti benzin gyárt ás pedig beigazolta, hogy a modern iSizéngazdasági problémákat hazai szeneink és hazai szakembereink nagyszerűen meg tudták oldani. Most még csak arra van szükség, hogy a végleges megoldásokra a hazai gazdasági erőket megszervezzük. Ebben a szervező munkábam, a székesfővárost vezető szerep illeti meg, mint az ország legnagyobb energia-termelőjét, amelynek nagy gazdasági érdekei is fűződnek a problémák mielőbbi sikeres megoldásához. És ez a feladat nemcsak lokális jellegű, hanem egyetemés nemzeti célokat is szolgál. higgy üzemeinknek és Budapest székesfőváros vezetőségének nemcsak várospolitikai, hanem nemzeti érdekeink szempontjából is vezetnie kell o feladatok megoldásában. Harmincöt fővel szaporítják a főváros mérnöki létszámát A Független Budapest bőven foglalkozott a 80 pengő havi fizetéssel dotált mérnökök ügyével, amelynek aktualitást adott a Rákóczi úti házbeom- lás, majd! a nyomában megindult miniszteri vizsgálat. A vizsgálat megállapította, hogy a főváros műszaki adminisztrációja elégtelen a nagy feladatok teljesítésére és szükséges a mérnökök szaporítása, hogy az ellenőrzés hatályosabb legyen. Előbb arról volt szó, hogy 30 fiatal mérnököt alkalmaznak egészen kis fizetéssel, de a mérnöki kar tiltakozott a túlságosan szerény dotáció ellen. A városházán erre úgy határoztak, hogy magasabb fizetéssel, több gyakorlattal rendelkező mérnököket fognak alkalmazni, egészen kezdőket pedig" csak kis számban. A műszaki ügyosztályok az elnöki ügyosztállyal tárgyalták meg a kérdést és ennek eredményekép született meg az előterjesztés az új mérnökök felvétele ügyében. Már nem 30, hanem 35 mérnök felvételéről van szó; akik között különböző iszakú mérnökök szerepelnek. A. javaslat a jövő héten kerül előbb az elnöki szak- bizottság, majd a pénzügyi bizottság és december elején a közgyűlés elé. Miután a mérnöki létszám szaporítása a belügyminiszter egyenes utasítására történik, az állásokat a legsürgősebben, mégpedig január 1-iki hatállyal betöltik, még akkor is, ha addig a kormányhatósági jóváhagyás nem érkezett meg. Az új mérnökök nemcsak a központi városházán fognak szolgálatot teljesíteni, hanem minden kerületbe beosztanak egy-két új alkalmazottat, mert különösen a kerületekben mutatkozik a mérnöki szakon a munkaerők hiánya. Értesülésünk szerint a főváros megtalálta a fedezetet is az új mérnökök alkalmazása által jelentkező többköltségre. Revízió alá veszik az építési engedélydíjakat, a különböző hatósági eljárási dijakat és illetékeket. Ezeket arányosítani fogják és a díjak módosítása sok esetben azok emelését vonja majd maga után. Az ebből eredő többjövedelem, ha nem is teljes mértékben, de jórészt fedezetet nyújt az új alkalmazások többkiadásaira. Ezt látni és hallani kell! m Beimen uccai Corso kávéháziban VII, Bethlen ucca 5 sz. A híres harmonikái Gizi ve; női zenekar hangversenye: kávéházi árak, reggeligbékebeli hangulat. Kr Asztalrendelés tel: 1-393-81 tetősével nagy e. Hanpulati'S edék, ausz Hugó kávés SURÁNYI ISTVÁN lakatosmester Budapest, X., Román ucca 14 Beesey Antal
