Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-11-04 / 44. szám
2 Független Budapest Budapest, 1936 november 4. !So”ál.áSraácsaUkhl „IC IR A LY“ GŐZMOSÓ IV., Magyar ucca 3, VII., Király ucca 15, V., Bálvány ucca 23 VII., Dohány ucca 20 — Telefon — Házhoz ktlldene ki A hadirokkant-ügy a főváros parlamentjében Sárkány Ferenc bizottsági tag a hadirokkantak sérelmeinek orvoslásáért szállt síkra bekövetkezett s évekig tartó nagy gazdasági válságot számítva, kapjuk meg a fenti eredménynek tiszta képét. — Ennek a nagy lendületnek és elért' eredménynek az igazi jelentőségét nem is maga a megkétszereződés adja meg, mint inkább az a cáfolat, amit ezzel Budapest adott a kishitűségre idebent és a kárörvemlőknek a határokon túlra, ahol már számítottak Budapest lassú és biztos elsorvadására, visszaesésére és elnéptelenedésére. S mindennek éppen az ellenkezője következett be, -ami csak azt igazolja, hogy minden gazdasági javakon felül van még olyan lelkiérték is, ami egy nép fejlődését, gyarapodását sokkal hatékonyabban mozdítja elő, mint bármilyen anyagi javak nagysága és bősége. Hogyan fejlődött egy év alatt a magyar ipar? — De, hogy megítélésünkben^ ne legyünk egyoldalúak s a magyar bizakodást minél több biztos példára támasszuk, ne sajnáljuk a fáradságot és vessünk egy pillantást a magyar nagyipar fejlődésére is. Maga a'z a tény, hogy 1935-ben a (j.várj ellepd ipartelepek száma 115-tel, szaporodott — amelyből 62 az üzemeik száma, amelyek gyári üzemekké fejlődtek s 52 az új gyár alapítás, s.z egymaga a gazdasági élet jelentős fejlődésének igazolása. — Hogy ez a fejlődés1- mit jelent aztán a munkanélküliség leküzdésében s magában a gazdasági erők gyarapításában, arra talán elég utalás, ha tudjuk, hogy végeredményben a 115 ipartelep 3718 főnyi munkás kenyerét jelenti s 37 millió pengő gyáripari termelést eredményezett. Hz áruházi rendelet Itt egy új s nagyon is időszerű kérdés bukkan elő. Ismeretes az a mozgalom, ami különösen a fővárosi kisiparosság és kiskereskedelem érdekében indult -meg az egyre szaporodó áruházak ellen, úgy állítva be a dolgot, mintha ezek életérdekükben támadnák meg a kisipart és kiskereskedelmet. A mozgalom — érthetően —- nagy hullámokat vert, hiszen többezer ember egzisztenciája van benne érdeköve. A kérdés súlyát jelzi ,hogy a kereskedelmi minisztérium hosszú időn át foglalkozott a kérdéssel s a tanulmányuk eredményeképpen új rendelet is jelenik meg, mégpedig a köizeli napokban, sőt órákban, ami a remények szerint, egyszer s mindenkorra véget vet a vitának s pontot tesz az oly sokáig elit ázódó kérdésre. Erre vonatkozólag a legilletéke&ebb tényező, maga a kereskedelmi miniszter: Bornemisza Géza a. következő álláspontot képviseli, amint azt a Független Budapest e hasábokon ismételten ismertette s amely a most megjelenő rendeletben s annak: szakaszában teljesen érvényesül is. — El sem képzelhető, hogy a milliós lakosú Budapest nélkülözni tudná .az áruházak rendszerét. Ez a nagyvárosok kereskede-l-mével -szorosan összefügg s ahogyan nem nélkülözhetik az amerikai, angol, német nagyvárosok, úgy nem hiányozhat az Budapest -életéből sem. Csak a vidéki vásárlókra, kell gondolnunk, akiknek bevásárlását korlátozza a kiszabott idő — s ahol a széteső bevásárlási források felkeresését akadályozza a közlekedés, ami kiadást s így a bevásárlás drágítását is jelenti. Ez nem érdek. Sem a fővárosnak, sem a vevőnek, de még csak az eladónak sem érdeke. Különben is a hivatalos megállapítás azt mutatja, hogy az áruházi forgalom csak igen kis hányadát vonja el-a kisipar és kiskereskedelem körzetéből. A minisztérium kereste a megoldás lehetőségét, mégpedig, mint mindig — ezúttal is az igazság és méltányosság vonalán. A rendelet kiadását, megelőzte az összes érdekelt felek meghallgatása. Az audiatur et altera pears-elvénél fogva a minisztériumban tárgyalások folytak, ahol -a kereskedelmi és iparkamara ik ép viselője csak úgy előadhatta a maga szempontjait, mint -a kisipar. Nem szétválasztani, hanem összeegyeztetni a különböző érdekeket, ez volt ezúttal is a kitűzött cél, s ha az új rendelet ezt az óhajtott célt szolgálni is fogja — akkor a minisztérium fáradozása nem volt hiábavaló. A rendelet remélhetőleg biztosítani fogja a, teljes békét és megértést az egyes érdekelt felek között. Ennek a békének és nyugalomnak megteremtése volt a legfőbb cél, ami a minisztériumot munkájában vezette s ebből a szándékból született inog az új áruházi rendelet s így semmi kétség, hogy ,a kívánt célt szolgálni is lógja, minden érdekelt fél javára. Zsirkay János A költségvetési vita keretében a h-adirokkautak és hadiözvegyek érdekében pénteken felszólalt Sárkány Ferenc törvényhatósági bizottsági tag, akinek nagyértékű -előadását a törvényhatósági bizottság nagy érdeklődéssel, megértéssel és helyesléssel fogadta. A nagysikerű felszólalás alapján felkerestük Sárkány Ferencet, aki a HONSz országos társelnöke és a terézvárosi kerület elnöke és így egyike a hadirokkant-probléma legalaposabb ismerőinek, hogy Sárkány Ferenc milyen stádiumban is van jelenleg ez a nemzetvédelmet szolgáló ügy és milyen alapon képzeli el a megoldást, hogy végre a magyar hadigondozottak sorsa is közmegelégedésre biztosítva legyen. — Szerény felszólalásommal — kezdte Sárkány Ferenc törvényhatósági bizottsági tag rir válaszát — magam is arra törekedtem, hogy egyrészt a székes- főváros hadirokkantjainak, hadiözvegyeinek és serdülő hadiárváinak sorsán könnyíthessek, másrészt pedig benyújtott indítványaimmal lehetőséget akartam nyújtani a törvényhatósági bizottságnak és a székesfőváros polgármesterének, hogy megértő magyar lélekkel siessenek a legégetőbb kérdések megoldását elősegíteni. — Ma, a háború befejezése után 18 évvel, ténylegesen már nagyon sietni kell. A 45—50—60 éves -életkorú hadirokkantak és a rettenetes gondok közepette élő hadiözvegyek helyzete napról-napra nehezebb lesz, — Mert nem szabad elfelejteni, hogy a hadigondozott nemcsak a háborúnak, hanem az utána következő éveknek, a hadirokkantügy rendezetlenségének, az életnek is áldozata. — Én azt az elvet vallom és nem mulasztom el állandóan hangsúlyozni, hogyha a volt magyar katonát az Úristen kifürkészhetetlen akarata hazaseg í- tetle a, poklok füzéből, vagyis megajándékozta egy második élettel, akkor az őt ismét befogadó polgári társadalomnak szeretettel és embertársi megértéssel kell támogatni az élet ritjain. — A hadirokkantok beteg emberek. Testi és szervezeti épségük hiányos. A hadiözvegyek a mindennapi élet küzdelmeiben elfáradva és összetörve nevelték fel gyermekeiket és immár az új generáció kopogtat az élet ajtaján akkor, amikor a hősi halottak hátramaradottjának, a haza élő áldozatának testi és lelki szenvedései még nincsenek közmegnyugvásra enyhítve. — Az 1933-as VII. te., vagyis a »Hadirokkant Törvény« igyekezett a hadirokkantkérdést intézményesem megoldani, amely megoldás azonban nem tudta és tudja biztosítani azokat a legfontosabb kellékeket, melyek a hadigondozott társadalom lét- fenntartásához szükségesek. — Elsősorban is nem sikerült a kérdés anyagi megoldása. Nem törtéint meg a j ár a dók ok emelése, sem a járadékok arányosítása és ennek következtében a hadiözvegyek még mindig csak havi 5 pengő, a 25 százalékos hadirokkantak havi 2 pengő és az 50 százalékos hadirokkantak havi 1G pengő járadékot kapnak. — De nem is az anyagi kérdés az, amelytől a. hadigondozottak az ő helyzetük jobbra fordulását várták, hanem inkább azoknak a paragrafusoknak törvénybe iktatása, melyek lehetővé tették, hogy a kevesebb munkabírással rendelkező ember is munkához, kenyérkeresethez juthasson. A hadigondozottak kenyérkérdése azonban sokkal nehezebb probléma, mint a. gazdasági élet elesettjeinek, avagy az ifjúság elhelyezésének kérdése., mert a. háború áldozatának beteg testtel, deresedé fejjel kell felvennie a mai gazdasági válság közepette a versenyt azokkal, akik testi épségük teljes erejében vannak és az emberi jog alapján követelik, a munkál és az életet. ,— A hadigondozási ügy rendezésének legsúlyosabb hibája az, hogy az intézményes megoldás nem 1918-ban történt, amikor a hadigondozott társadalom munkaképessége sokkal magasabb fokon állott, amikor a hadirokkant és hadiözvegy életkora 18 évvel alacsonyabb volt és az azóta átélt súlyos nélkülözések még nem kezdték ki a szervezet még egészségesen maradt részét. — Nagy feladat hárul tehát úgy a kormányzatra, Rózsafa védő zacskókat vízhatlan erőpapirosból darabonként 28 fillérért szállít Magyar vegykészítményű papírgyár Oser Jakab "•‘■'“''Si'SS mint a városokra, hogy az évek hosszú sorának mulasztásait a. leggyorsabb tempóban pótolják. — Nekem a székesfőváros törvényhatóságában nem az a feladatom, hogy a hadirokkant-törvény hibáinak kiküszöbölésével foglalkozzam és reámutassak a súlyos felülvizsgálati sérelmekre, az Orvosi Utasítás szigorú előírásaira, a felülvizsgálati zaklatásokra, a hadigondozottak munkavállalási nehézségeire, a hadirokkant-jog on való gyógykezeltetés bonyodalmas mivoltára, a hadiözvegyek és hadi- árvák járadékának, valamint neveltetési járulékának felemelésére stb., stb. mert ez a képviselőházban ülő bajtársaim munkakörébe esik, hanem egész szerényen az, hogy a Hadirokkant Törvény paragrafusainak legszigorúbb betartására hívjam fel az illetékesek figyelmét. — A székesfőváros főpolgármestere, valamint polgármestere teljes mértékben átérzik a haza élő áldozatainak rendkívüli sorsát és úgy gondolom, hogy benyújtott indítványaim, amelyek a közgyűlés teljességének megértésével találkoztak, a székesfőváros megértő polgármesterét, akinek akaratereje közismert, a legerélyesebb cselekvésre fogják bírni. — Mindenekelőtt azt kívánom, hogy a Hadirokkant Törvény 27. §-a, amely bizonyos munkavállalásokat kizárólag hadigondozottak részére tart fenn, •minden mellékkörülményt és protekciót kizárva, a legszigorúbban végrehajtassák és ellenőíriztessék. — A Hadirokkant Törvény 12. §-a a hadirokkant- jogon való gyógykezelésről és gyógyszerellátásról intézkedik. Ezeknek eszközlését azonban a végrehajtási utasítás oly bonyolult igazolásokhoz köti, hogy sürgős esetben a gyógykezelés megkezdése szinte lehetetlenné válik. — Fájdalmas tény az is, hogy a fürdővárosban, ahol a. külföldiek mint szívesen és örömmel látott vendégek részesülnek a gyógyforrások áldásaiban, a hadigondozottak az ö testi sérülésük és fogyatékosságuk gyógykezelése céljából, fürdőkúrát eddig nem tarthattak, mert nem állott megfelelő mennyiségű fürdőjegy a kerületi orvosok részére. — Kértem továbbá, hogy a BSzKRt által budapesti és környéki szegénysorsú hadigondozottak részére, a HONSz országos központja útján juttatott kb. 29.000 darab 3 filléres kedvezményes jegymennyiség helyett, a jövőben a polgármester úr évi 50.000 darabot utaljon ki. — Kifogásoltam továbbá, hogy a szellemi szükségmunkások felvételénél sem tartották be a Hadirokkant Törvény vonatkozó paragrafuséinak előírását, amely félre nem érthető módon világosan úgy intézkedik, hogy bármily munkamegbízásnál, avagy alkalmazásnál a létszám 19 százaléka hadigondozottakkal töltendő he. — Ami pedig a ázékesfőváros területén működő magángazdaságot illeti, a Hadirokkant Törvény végrehajtási utasításának 230-ik fejezete kimondja, hogy az ipari és kereskedelmi vállalatokkal kapcsolatos alkalmaztatások ellenőrzése az elsőfokú iparhatóság feladata és így kértem a polgármester urat, hogy az ellenőrzést és a jelentés-tételt ennek a paragrafusnak betartására is rendelje e.l, hogy állandóan tájék-ozódhassé-k a hadigondozottak munkába- helyezéséről és az esetleges visszaélések megtorlása érdekében a 27. § 6. bekezdése alapján jelentéseit a honvédelmi és kereskedelemügyi minisztereknek megtehesse. — Ha mindezen indítványaim és kéréseim szeretetteljes elfogadásban részesülnek, ha a székesfőváros különböző nagyszabású közmunkáinak kiírásánál a hadigondozottak törvényes jogon alapuló alkalmaztatását a székesfőváros már a szerződés aláírásakor biztosítani fogja, — fejezte be igen komoly és megvalósításra joggal Igényt tartó nyilatkozatát Sárkány Ferenc —• akkor a polgármester úr igen sok könnyet fog letörölni azoknak gondterhes arcáról, akik egyszer észak, kelet, dél, nyugat dicsőséges világharcainak, rettegetett hősei, voltak. Horváth Lajos épületbádogos, lógszosz és vízvezeték berendező Budapest, IV., Magyar u. 30. Tel: 1-854-77 ClCf P,rec,í?iós mechanikai üzeme. Budapest, riSWlldl V., Visegrádi ucca 64. Telefon : 2-910-57 Elvállaljuk: fogaskerekek, tömegcikkek és más géprészek készítését precíziós kivitelb-n. — Edzés GUTWILLIG IMRE csatorna- és pöcegödörtisztító Budapest, VII., Damjanich u. 33. Tel: 1-363-09
