Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-10-28 / 43. szám
2 Független Budapest Budapest, 1986 október 28. máért annyit nyújt, amennyit ma nyújtani lehetséges. Itt megkoOkáztatoik egy kérdést. — Kegyelmes uram, te, aki nagyon jól ismered a főváros anyagi ügyeit, azt is tudod nyilván, hogy miért van a fővárosnak még a hozott áldozatok s a szanálás kész-keserves ideje után is ötmillió pengőt meghaladó költségvetési hiánya. Ennek nem kellene lennie, ha a, pénzügyi kormányzat nem követelne olyan áldozatokat a fővárostól, amilyeneket tényleg követel. Szendy polgármester döntő lépésre is határozta magát, amelyet egész Budapest nagy helyeslésléssel vett tudomásul. Felterjesztéssel él a pénzügyi kormányhoz — melyben a sérelmek orvoslását kéri. Tudod mire vonatkozik ez. A forgalmiadé részesedési kulcsára és... — Tudom. Ismerem a kérdést.- Nos és! Számíthat Budapest polgármestere Kegyelmes Uram támogatására ebben a kérdésben? Milam és főváros szervezzenek közös munkabizottságot Habozás nélkül kapom meg a kérdésre a választ : — Ügyeket — amelyek élnek, vannak és elintézésre várnak — nem lehet hallgatással és köntörfalazással sem eltüntetni, sem megoldani. Az állam és a főváros között vannak vitás kérdések, ezt mindenki tudja. Az állam és a főváros ma — szerencsére — a lehető legjobb viszonyban vannak egymással s így el sem képzelhető, hogy a kormányzat bármit is tenne abban a szándékos tudatban, hogy ezzel a fővárosnak ártson. Ez a tudat — azt hiszem — minden magyar ember tudatában él, akár fővárosi, akár vidéki, hiszen mindnyájunknak szemünkfénye és büszkesége Budapest. Most már rátérhetek az én kedvenc gondolatomra, amivel attól a. pillanattól foglalkozok, hogy az előző kormány bizalmából a fővárosi szervezet élére kerültem. De méginkább foglalkozom most, miután az új kormányelnök megtisztelő bizalmával dicse- kedhetem, ami csak méginkább sarkal, hogy a főváros és a kormányzat közt meglévő jó viszonyt kimélyítsem és erősítsem a főváros és az ország javára. Köztudomás szerint az én indítványomra jött létre az üzempolitikai bizottság — amely pártközi bizottság feladata az üzemek gazdaságos menetének a felülvizsgálása és biztosítása volt. Nos, én azt óhajtanám, hogy egy ilyen természetű bizottság alakulna, mégpedig a főváros és a kormány megbízott vezetőiből, akik nek az ügyszeretete és ügyismerete kizárna minden kétséget állásfoglalásuk tárgyilagossága és érdemi értékük szempontjából. — Ennek a bizottságnak volna a feladata, hogy a vitás kérdéseket megvizsgálja s a két fél között az ütközőfelületeket letompítsa. — Ennek a bizottságnak lehetne a feladata az is, hogy a nagy kérdéseket, mint például a közmunkák kérdése is, előre meghatározóit tervek szerint irányítsa és bonyolítsa le. Mert sokkal nagyobb kérdés ez, mintsem, hogy nélkülözhetné az előrelátó megfontolást s a tervszerűséget. Így aztán a főváros sem volna kitéve, hogy meglepetésszerűen kelljen egy-egy ilyen munkát vállalnia. Hivatkozom a .Fórum-tervpályázatra, amelynek gondolata először is a mi pártunkban bukant fel, amikor az volt az elgondolás, hogy az egyes városrendezési kérdések ne egyerukint, szórványosan kerüljenek megvitatásra, de egységbe foglaltan, tervszerűen és egybefogóan. Nos, kérdem, miért ne lehetne ilyen rendszerben tárgyalni, nevelni és lebonyolítani a gazdasági természetű kérdések nagy tömegét is? Legalább tisztán állna előttünk a helyzet, s tudnánk mit várhatunk s mi az, amire nem szabad számítanunk. Magam részéről csakis egy ilyen megoldástól várnánk mindazon kérdések békés és barátságos le tárgyalás óit, amelyeket sokan arra használnak fel, hogy indokolatlanul a főváros közönségét a kormány ellen hangolják. Azt hiszem, ez gyakorlatilag is keresztül vihető megoldás, aminek lebonyolítását csak úgy kívánja a kormány, mint a főváros érdeke. Az utolsó percet házi ügynök szentelem, mikor is megköszönöm az újságíró kollégák nevében is azt az előzékeny figyelmet, hogy a kegyelmes úr indítványára Szendy polgármester az újságírók jóléti intézményének segélyét felemelte. — iSose [köszönd — feleli. — Meggyőződésből tettem az indítványt. A sajtó munkásságát mindig nagyrabecsültem, de mióta a jelen helyemen állok — kétszeresen tudom értékelni a fővárosért tett szolgálatait. •— Ebből az elismerésedből, remélem a Független Budapest íróasztalára is szakíthatok egynéhány virágszálat. Barátságosan a váltamra teszi a kezét a kegyelmes úr. — Köszönöm. Zsirkay János , ni (örfónjtt a Budai Szinhörrel ? SzesieSti päUüarmesfer le aftaría bonfasni a színházai, az országos Színészegsjesiiíeí valamelu vsdéhí larsulatnah ahana ienniarianí Hómon miniszter a színészen pariján A Budai Színkör sorsa most dűlőre jut. Az idei szezon végével lejárt néhai Sebestyén Géza bérleti szerződése ési a fővárosnak most döntenie kell afelett, mi történjék a Budai Színkörrel. Nemcsak az a kérdés merülit fel, bérbeadják-e ismét a nagymuHú j színházat, hanem döntésre bocsájtják azt az újabban felmerült kérdést, fennmaradjon-e egyáltalán Buda nyári színháza. A polgármester a közművelődési bizottság mai, szerdai ülése elé feltűnést keltő javaslatot terjeszt. A javaslat egyáltalán nem foglalkozik a színház újbb hasznosításának ügyével, hanem egyenesen azt javasolja, hogy a főváros közgyűlése határozza el a Budai Színkör épületének lebontását. Az előterjesztés rámutat arra, hogy a nagy színházi sikereknek eiz a hajléka a felette elmúlt bosszú évtizedek után olyan rozoga állapotba került, hogy ebben az állapotban már nem képviselheti méltóan Thália templomát. Ha a színházat gyökeresen helyre akarnák állítani, a mai kor követelményeinek megfelelően kívántaik berendezni, ez olyan óriási költséget igényelne, amelyből nyugodtan építhet nek teljesen új, modern színházat. A Budai Színkör épülete különben sem maradhatna, sokáig mai helyén, ahol immár közforgalmi akadályul szolgál. Ha Budán új színházat létesítsenek, at okvetlenül más, alkalmasabb helyen, — talán a Tabánban — kellene felépíteni. A polgármester az előterjesztésében felhozott nyomós indok alapján arra kéri a törvényhatósági bizottságot, ne kívánja a Budai Színkör - további bérbeadását, hanem határozza cl a régi színház lebontását. Ugyanekkor azonban az Országos Színészegyesület mozgalmat indított annak érdekéiben, hogy a Budai Színkört továbbra is tartsák fenn és a színházai, amely ezelőtt is a vidéki színészet egyik legfontosabb állomáshelye volt, újból engedjék át a vidéki színtár sulgtok számára. Az Országos Színészegyesület beadványt intézett Szendy Károly polgármesterhez és ebben elmondja, hogy Buda színészetének aranykora az volt, amikor Krecsányi Ignác, Makó Lajos, Komjáthy János társulata teljesítette kultúrmisszióját és változatos műsorával, kitűnő előadásaival gyönyörködtette Buda közönségét és elégítette ki legmagasabbra fokozott kultúr- igényeit. Fentemlített kitűnő társulatok kebeléből minden esztendőben kirobbant egy-egy nagy színész- tehetség. De a magyar vidéki színészetnek a boldog békeidőben is jelentős állomás,a volt Buda, melynek visszaszerzése nemcsak művészi, hanem anyagi szempontból is fontos lenne a szerencsétlen békeszerződés által legtöbbet vesztett vidéki színészet számára, mert ezzeil egy arra érdemes nagy vidéki társulat meleg otthont talál a nyári időszakban a Budai Színkörben, viszont az ily módon felszabadult vidéki nyári állomást egy másik arra érdemes társulat foglalhatná el. Az egyesület a kultuszminisztert is felkérte ügyének támogatására, aki leiratban tette magáévá a vidéki színészek ügyét. Ezek után nagy érdeklődéssel várja a- fővárosi, de az egész magyar kultúr- közönség és a színészet, mit határoznak a városházán a Budai Színkör jövőjéről. Budapest minden egyes lakosára 10 pengő 85 fillér nyugdíjteher jut Milyen nyugdíjösszegek terhelik a magyar városokat? A Magyar Városok Országos Szövetsége összeállította a magyar városok nyugdíjterhének kimutatását. Kitűnik ebből, hogy az 56 magyar város 1(1,850.656 pengő évi nyug- díjterhet visel, amiből egyedül Budapestre 10,850.546 pengő jut. A törvényhatósági városok nyugdíjterhe 3,124.202 pengő, a megyei városoké pedig 2,538.918 pengő évente. Ha összeg szerint vesszük az egyes városok lakosainak jutó nyugdíj terhet, úgy Budapest áll az első helyen, mert a fővárosban minden egyes lakosra 10.85 pengő nyugdíjteher jut. Utána következik Győr 6.53. Sopron 6.41. Debrecen 5.03 és Pécs 5 pengős nyugdíj teherrel lakosonkint. A törvényhatósági városokban az átlagos nyugdíjteher 4.66 pengő, a megyei városokban 2.10 pengő. Van néhány fiatal város, ahol csak pár fillér esik a nyugidíj fehérből egy- egy lakosra. Sőt Budafok — nemrég alakult várossá és csupa fiatal tisztviselőkkel vezetteti közigazgatását — egyáltalán nem visel nyug díjköltséget. Egy százaléknál kevesebb az egy lakosra jutó nyügdíj- tel íer; Mohácson, Bákospalotán, Magyaróvár ott, Pe stsz,e 111 eras éhe t e>.i és Hajduhadházon. A háborúelőtti állapothoz képest rendkívül meg- növekedett a városok ■ nyugdíjköltsége. A háború előtt alig másfél millió korona volt ez a tehertétel az összes városoknál. A nyugdíjalapok vagyonából a legtöbb város hadikölcsünt jégyzett és így az elértéktelenedett. Ezért sok városban ma már teljesen megszüntették a nyugdíjalapot és a. kiadásokat a közpénztár vezeti. Ez általános okon kívül azonban a városokban, ahol különösen súlyos a nyugdíjteher, más tényezők is közreműködtek a helyzet súlyossabbá tételénél. Először is megállapítható, hogy ott van súlyos nyugdíjteher, ahol a háború után kormányrendelettel kötelezővé telt létszámcsökkentéseket szigorúan hajtják végre. így az egyik városban húsz nyugdíjas tisztviselő közül tizenegy van olyan, aki szolgálati idő kitöltése előtt kényszer útján került a nyugállományba. Közülök több még ma is munkaképes. Viszont azóta kiderüli, hogy a városigazgatásnál nem létszámcsökkentésre, hanem lét számemelésre van szükség és ma ennek a megyei városnak több alkalmazottja van. mint volt a létszámcsökkentés előtt. A másik feltűnő jelenség egyes súlyos helyzetben lévő városnál a nyugdíjas altisztek és egyéb alkalmazónak magas száma. így van város, ahol a nyugBwdapest elit-osztályának szállítója FÜLÖP és WUNDERLICH angol űri szabók Budapest, IV., Váci u. 78. sz. Telefon : 1-803-68 Választékos nagy raktár bel- és külföldi szövetekben — Olcsó árak — Könnyített tizetés — Köztisztviselőknek e lapra való hivatkozás esetén árengedmény díjas altisztek száma 50 százalékkal is meghaladja a nyugdíjas tisztviselők számát. Ez viszont azzal magyarázható, ■hogy ezekben a városokban annakidején nem ügyeltek arra, hogy az altiszti állásokat fiatal és munkaképes egyének nyerjék el, aminek az lett a következménye, hogy az altiszti státuszban aránylag rövid szolgálat után kerültek az alkalmazottak nyugállományba. Végül a harmadik ok egyes városok nyugdíjterhének magasságánál: a nyugdíjas özvegyek számának aránytalan magassága. Egyik megyei városnál 70 nyugdíjas közül 25 a nyugdíjas özvegy. Ez viszont a nyugdíjtörvény liberális feltételeinek a következménye, (hogy sok fiatal nő azért megy idősebb tisztviselőhöz feleségül, hogy biztosítsa maga számára az özvegyi nyugdíjat és ezzel a biztos megélhetést. Ezen csak úgy lehetne segíteni, ha az özvegyek nyugdíj jogosultságának megállapításánál bizonyos szabályok volnának felállítva a házastársak közötti nagy korkülönbség megakadályozására. Ferenczy Károly I Autókarosszéria, kocsigyártó- és lópat- koló műhely, autogénheggesztés Budapest, VII, Aréna út 46 Telefon: 1-391-02 | Szlllcr 1, Károm egészségügyi BeIroda : Budapest, IV, Párisi u. 2.,1 , e. 4. Tel. 1-18S-85 Telep: Kispest, Zrínyi utca 31. Telefon: 1-470-88 Húszfős Imre és Társa s.T. Koria-ríf** nGMGSvakolnti és műmárvány gyár. „IVUrdZl! Cégtulajdonos: Kusztos Imre Gyári telelőn: 1-491-82. Budapest, X., Szállás u. 28-30 Sélley Mihályi szí. csatorna- és pöccgödörtisziítási vállalkozó lí ii ti apes t, XIV., Kerepesi út 144. sz. I Telelőn: 2—969-46 DOTTERWEICH ANTAL kályhásmester, aranyérem ós diszoklovól Vállalok; új munkát, átrakást, falburkolást ós minden o szakmába vágó munkát Budapest, II., Batthyány ucca 2. Tel.: 1-556-74
