Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-09-30 / 39. szám
2 Független Budapest Budapest, 1936 szeptember 30. !S,oíril,é,rha4cUuRha „K1R ÁLY“ GŐZMOSÓ IV., Magyar ucca 3, VII., Király ucca 15, V., Bálvány ucca 23 VII., Dohány ucca 20 — Telefon — Házhoz küldene ki ség áll fővárosunk előtt. Hiszen néhány esztendő alatt az idegenforgalom, mint valuta szerző jövedelem közgazdaságunkban a harmadik helyre emelkedett. Azt hiszem, ez még mindig nem a csúcspont. Még attól igen messze vagyunk — s amit — megfelelő propaganda munkával további fejlesztésével még' igen csak fokozhatunk. Itt közle vetem: — Ez a jövő. De a jelenre vonatkozólag- liog'yan látja méltóság'os uram Budapest helyzetét? Mi a véleménye az új költségvetésről? Sokaknak még' mindig fáj az ötmillió deficit. — Természetes, hogy a deficit nekem is fáj s mindenkinek, aki előtt nem közömbös a főváros sorsa. De itt két körülményre kell felhívni a figyelmet. Először is arra, hogy a javulás tünete kétségtelenül megállapítható. Nemcsak abban az egy tételben, hogy a hiány ma a tavalyi 6.6 millió pengőről 5.4 millióra csökkent. Ez az 1.2 millió pengő egymagában még nem indokolná derűlátásunkat. A gazdasági erők izmosodását sokkal szemléltetőbben hangsúlyozza az a tétel, amely a beruházások céljait szolgálja s amely az idei 102 milliót a jövő évben 118 millióra emeli. Itt egymagában 16 millió pengős az emelkedés, ami az iparban és kereskedelemben éreztetni fogja a maga termékenyítő hatását. S mivel az egész költségvetés abból a helyes megállapításból indul ki, hogy egy oldalról a fővárosi polgárság adózó képessége elérte a teljesítő képesség határát s így a terhek tovább nem szaporíthatok: s más oldalról viszont gondolkodás történt, hogy a beruházások terén fokozódó irányzat érvényesüljön: számítani lehet a további gazdasági javulásra. Hiszen az említett 118 millió pengőn kívül még további 20 millió pengő áll rendelkezésre új beruházásokra, ami a különböző hitelekből maradt fent a jövő évre. Mindezek eredményeképpen a gazdasági élet vérkeringése a fővárosban felfrissül és élénkebbé válik. A több munka több keresetet, a több kereset pedig a; polgárság teherbírását növeli. _Az angol közgazdasági vélemény szerint a legjobb adópolitika a polgárság gazdagodása. Ez megfelelő adóerkölcs mellett mindig a legjobban biztosítja a kincstári szempontok érvényesülését is. Nos, a főváros költségvetése — szerintem — ezt az elvet érvényesíti, amikor a közmunkák szaporításával — természetesen a józan lehetőségek határain belül — a polgárság kereseti lehetőségét szolgálja. Az a józan gazdaságpolitika, amely még az utóbbi évek gazdasági depressziójában is a fejlődés irányzatát tudta a főváros életében megvalósítani, mindnyájunkban csak azt a hitet és reményt keltheti, hogy igazuk van a nálunk megfordult idegen pénzügyi embereknek, mikor nagy küzdelmeinket, erőfeszítéseinket és látható eredményeinket látván, bennünk nem a múlt, hanem a jövő népét látják. És ez csak megnyugtató és bíztató lehet mindnyájunkra. Még egy kérdést teszek fel Öméltóságának. Megkérdem, hogy mi a véleménye arról a mozgalomról, amelynek az volna a célja, hogy a közgyűlésen keresztiül arra kérje a kormányt, hogy a forgalmiadó részesedésének újabb rendezésével tegye lehetővé az ötmillió pengő hiánynak az 1937. évi költségvetésből való eltüntetését. Hiszen ez annál inkább keresztülvihető volna, mert a válságos években az állam bevétele Budapesten igen erősen emelkedett, míg a főváros adóbevétele erősen csökkent. Erre a főpolgármester: — Ebben a kérdésben a kormányé a dön- tes s így arra csak azt felelhetem, amit hasonló esetekben mindig hangsúlyozni szók tam. Nevezetesen: a kormány olyan szeretettel es jóindulattal van eltelve a, főváros iránt hogy minden kérést csak egy szemszögből ítél meg: vájjon összeegyeztető-e az az orszáí egyetemes érdekével. Ha igen, ami kétség’em hogy eddig tanúsított szeretetét ezúttal is ta paszialm lógjuk. _________ Zsirkay János. Ró zsafa -védő zacskókat vízhatlan erőpapirosból darabonként 28 fillérért szállít Magyar vegykészítményű papírgyá Oser Jakab B,,dapcst,x^é^.' 49 1-233-9 Kriska János kőművesmester, építési vállalkozó Budapest, I. Karolina út 14. Telefon 2-695-58 LIBER ENDRE HALÁLA Budapest polgársága mélységesen gyászol. Váratlanul és korán elköltözött közülünk egy nemes lélek, egy érzéssel, megértéssel és jósággal telített ember: Liber Endre Budapest székesfőváros alpolgármestere. Ez a szomorú eset sajgó sebet ütött nemcsak szűkebb családja tagjain, nemcsak a főváros vezetőin, közvetlen munkatársain, hanem minden budapesti polgár szívén is, mert Liber Endre Budapest polgárainak szerető atyja, segítője, támogatója volt. Szeg'éoiy és gazdag egyaránt pótolhatatlan támaszt barátot, nagy értéket veszített benne. Budapest székesfőváros * tisztviselőkara nagy patrónusát gyászolja Liber Endrében. A megnyilvánult részvét megrendítő kifejezése mutatja azt az őszinte és mély fájdalmat, amit osztatlanul érez mindenki a gyászeset felett. Ez a gyász nem ideig-óráig tartó múló érzés, hanem kitörölhetetlen fájdalom mindazok szívében, akik Liber Endrét ismerték, szerették, tisztelték és becsülték. Pótolhatatlan veszteség ennek a jó embernek az elmúlása. Sorsának tragikuma, hogy jó szíve ölte meg, szíve: amely mindig és mindenkivel -szemben telve volt jósággal és szeretettel. Életerejének teljében érte őt a halál, amikor még oly sokat akart cselekedni az elesettekért és Budapestért és amikor még oly sokat vártak tőle embertársai. * A Független Budapest gyásza Hozzánk: a Független Budapest szerkesztőségéhez meghitt baráti belső szálak fűzték Liber Endrét. La- j púnknak csaknem egy évtizeden át rendes belső mnn- i katársa volt és amikor közhivatali pályája előkelő j pozícióba lendítette: szerkesztőségi köteléken kívül állandó rendes cikkírója maradt e lapnak. Harminc évnél hosszabb idő óta — a Független Budapest megindulásától — tisztelt és nagyrabecsiilt munkatársiunk volt és sokszor büszkén utált azokra az időkre, amikor íróasztala volt a Független Budapest szerkesztőségében is. Legutolsó cikke június 10-én jelent meg lapunkban és abban nagy tanító- mesterét, Bdrczy Istvánt méltatta, polgármesterré választásának 30-ik évfordulója alkalmából. Liber i halála nekünk mérhetetlen gyász és fájdalom, de örök büszkeségünk, hogy őt a magunkénak tudtuk. | i * Életrajza Liber Endre 1878 augusztus 15-én született Budapesten. Igen korán jutott árvaságra. Élete végéig büszkén emlegette, hogy a József-fiúárvaházban maga a székesfőváros nevelte öt a szociális, közjótékonysági munkára. Középiskolai tanulmányait. ia budapesti kegyesrendieknél, főiskolai tanulmányait pedig a budapesti tudomány-egyetemen végezte. A főváros szolgálatába mint dijnok lépett 1896 november 5-én, tehát már 18 éves korában. Gyorsan haladt előre. Hosz- szabb ideig volt polgármesteri titkár, ia. székesfőváros hivatalos lapjának, a Fővárosi Közlönynek társ szerkesztő je, majd a közgyűlés gyorsírója és a tanácsülések jegyzője. A világháború alatt — 1916-ban. — olyau ügyosztályba helyezte iá polgármester, ahol életfelfogásának és melegen érző szívéinek leginkább megfelelő ügyeket intézhetett: a közjótékonysági ügyosztályba, -amelynek később önálló vezetőjévé nevezték -ki. A szociálpolitikai ügyosztály helyettes vezetője volt még akkor, amikor 1916 augusztus végén, az első romáin betörés után, a menekültek ügyeinek intézésére kapott megbízást, később ennek az ügykörnek kormánybiztosává nevezték ki az egész országra -kiterjedő hatáskörrel. A kormány ugyanis Libetr Endrét, aki akkor még csak főjegyző volt, a háború esetére szó-ló kivételes intézkedésekről alkotott törvény alapján Magyarország bármelyik területéről menekülő polgári lakosság elhelyezésével, élelmezésével és felruházásával bízta meg és kivételes- hatáskörrel ruházta fel. 1931 márciusában választották meg egyhangúlag alpolgármesterré és ettől az időtől kezdve -— mint ö mondotta magáról — olyan pozícióba került, iából ,az eddigi működése során szivéhez nőtt közügyeket nagyobb hatáskörrel, nagyobb felelősséggel, nagyobb szeretettel. szolgálhatta. Tisztviselötárs-ai el nem múló hálával és -szeretettel gondolnak rá, mert nem volt olyan jogos kérelem, amelyért Liber Endre meggyőződéssel síkra ne szállt volna. A fővárosi tisztviselői társasháziak egész sorának felépítését tette lehetővé és az egyik legutóbbi társas-házat Liber Endre I udvarinak is nevezték el. ; Közéleti érdemeinek elismeréséül 1927-be.n kormány-főfallá- | esős lett. Már korábbi idő-ben. tulajdonosa volt a II. polgári hadiérdemkeresztnek, a háborús érdeméremnek, a Signum Laudisruak és 1929-ben -a TE-Sz jubileumi- emlékérmet kapta, 1935-ben a II. oszt. polgári érdemkeresztet. Érdemkeresztese volt -a Magyar Vörös-kereszt Egyletnek és tulajdonosa az olasz koronarend parancsnoki keresztjének. Háláját és szeretetét megőrizte -a -székesfővárosi József fiú- árviaházzal szemben és cinnek bizonyságául, annak ellenére, hogy nem volt vagyonos ember, fizetéséből és irodalmi tevékenységének tiszteletdíjasból 30.000 (pengős- alapítványt tett -a fiúárvaliázban. Mint. a közjótékonysági ügyek -irányítója, különös gondot fordított a különböző árvaházak bővítésére, így jött létre Fonyód Bólia-telepen két árvaházi üdülőtelep: egy a fiúk, egy a leányok részére. A szegényházak, szeretetotthonok, köztük á »Horthy Miklós Szeretetotthon« a Maglódi úton, a menhelyek, a nyomorenyhí'tö-akeió, az anya- és csecse- mövédcleim intézményes szervezése, számos hézagpótló szociális- intézmény (csecsemő- és leányotthonok) létesítése vagy fejlesztése az ö nevéhez fűződik, Az ő javaslatára indult meg a főváros- kislakásépitési akciója, melynek során ezrekre menő lakásokat épített a főváros. A köz,művelődés hatalmas arányú fellendülése is a.z ő gondoskodásáról tanúskodik; a fiókkönyvtárak szaporítása, a központi könyvtár méltó helyre elhelyezése a Wencklieim-p-alota megszerzésével. A művészetek pártolása és Is táp olása Liber Endréinek imindi-g gondjai közé tartozott. Az elhunyt alpolgármester jelentős irodalmi tevékenységet is folytatott. Feldolgozta a háborús menekülések korszakát. Megírta Budapest -székesfőváros közjótékonysági,- szociálpolitikai és közművelődési közigazgatásának kézikönyvét, majd magyar, olasz, német, francia és- angol nyelven jelent m-c-gí Budapest középítkezóscirül szóló munkája. Sikert ért el »Budapest szobrai és emléktáblái« című tanulmányával, most élete utolsó hónapjaiban pedig sajtó alá, rendezte leghatalmasabb, müvét, amelynek elme »Budapest fürdőváros- kialakulása, különös tekintettel a székesfőváros községi fürdÖpo 1 itiká.jára«. A másfélezer oldalas mű valóságos tárháza a gondosan felkutatott adatoknak. Sok előadást is tartott. A rádiónak egyik legkedveltebb előadója volt, még a legutóbbi időben is hallani lehetett -a mi-krofónon- keresztül hangját. Kiváló szónok volt, aki számtalan társadalmi egyesületben mondott beszédeket. Különös szeretettel beszélt a budapesti -piarista diákszövetben, mindig hálával emlékezve meg arról az intézményről, amelynek falai közül a.z életbe került. A főváros gyászjelentése A nagy halottról a főváros vezetősége a következő gyászjelentést adta ki. »Budapest -székesfőváros törvényhatósága mélységes fájdalommal jelenti, hogy Liber Endre m. kir kormán.vfötaná- csos, a székesfőváros alpolgármestere, a II. osztályú magyar érdem-kereszt és több -más kitüntetésnek tulajdonosa, számos (társadalmi, kulturális és jótékonysági egyesületnek elnöke, stb. folyó évi szeptember hó 26-án, 58 éves korában., rövid szenvedés után, a szentségekkel megerősítve, váratlanul elhunyt. Kora fiatalságától kezdve fáradhatatlan és önfeláldozó munkássággal -szolgálta ia- székesfőváros törvényhatóságát és azt. a várost, amelynek minden kövéhez és minden fűszálához a szeretet elszakíthatatlan kötelékei fűzték. Kiváló képességeivel, törhetetlen szorgalmával, határtalan munkaszeretetével, nemes lelkének magasra ívelő. áldozatosságával, közel négy évtizedes hivatali pályája alatt elévülhetetlen szolgálatokat tett a székesfővárosnak és a nemzetnek egyaránt. Nagy halottunkat folyó hó 29-én, kedden délelőtt 10 órakor fogjuk a belvárosi római katolikus, föplébániatemplomban bemutatandó engesztelő szentmise-áldozat, után beszcnteltetni és a Kerepesi úti temetőben kijelölt örök nyugvóhelyére kísérni. Nemes emléke felett a béke nyuglaJimá lebegjen.« Külön gyászjelentést adott ki a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége, -amelynek az elhunyt ügyvezető elnöke volt. A fővárosi rovatvezetők gyászüiése A Fővárosi Rovatvezetők Testületé .szombaton délben 1 órakor d-r. Rátkai Károly elnöklésével gyászüiést tartott abból a szomorú alkalomból, hogy Liber Endre alpolgármester elhunyt. Az elnöklő dr. Rátkai Károly ia. következőket mondotta: —■ Szomorú bejelentést kell tennem. Budapest székesfővárosnak súlyos gyásza van. Mélységes megrendüléssel jelentem, hogy ma délelőtt 10 órakor meghalt Liber Endre alpolgármester. Halála súlyos veszteséget jelent nemcsak a főváros közigazgatásának, amelynek lelkiismeretes, fáradhatatlan, buzgó munkása volt, hanem a. főváros egész közönségének is, amelynek érdekeit mindenkor önzetlenül szolgálta. Súlyos gyásza ez ia- miagyar uj.ságírótársadalomnak is, amelynek Liber Endre alpolgármester mindenkor lelkes barátja és híve volt. Puritán közéleti férfiú, melegszívű emberbarát, az ínségesek, szegények és elesettek mindenkor lelkes és szolgálat- kész támogatója, a Föváro-Si Rovatvezetők Testületének is, minden ízében igaz ember távozott el -az élők sorából. Javasolom, hogy emlékezetét jegyzőkön y yü n k b en örökítsük meg, mélységes részvétünkről táviratilag értesítsük özvegyét, temetésén testületileg jelenjünk meg és sírjára koszorút helyezzünk. A Fővárosi Rovatvezetők Testületének a tagjai állva hallgatták végig >az elnöki bejelentést és az előterjesztett indítványokat egyhangúlag ' elfogadták. * A temetés Az elhunytat, kedden délelőtt 10 órakor temették a -belvárosi főplébániate-mplomból. A templom falait gyászlepel' lel vonták be és gyászfátyolba öltöztették az uccák világító oszlopait, amerre a temetési menet elhaladt. A templom eiőttt felállított, ravatal körül a főváros altiszti kara, a tűzoltóság, az árvaházak növendékei és valamennyi fővárosi és társadalmi intézmény nagy küldöttségei helyezkedtek el. Ott volt a főváros minden rendű és rangú rétege, -a kormány é-s- a politikai világ -képviselői és sok-sok ezerre rúgott lazoknak a száma, akiket a hála, a szeretet és kegyelet vezetett ki Liber utolsó útjára. A gyászszertartást nagy papi segédlettel Bednárz Róbert pápai prelátus-, apát' kanonok celebrálta, a fővárosi és a törvényhatóság nevében pedig Szendy Károly búcsúztatta a főváros nagy halottját. A gyászszertartás, után megindult a hatalmas menet a Kerepesi temetőbe, ahol a főváros díszsírhelyén temették el Liber Endrét. G „ i I _ festékgyár és ásványérlőmürU D6l JullOS vek, építési anyagok és ve —m gyószeti termékek raktára Központi iroda: Biirlsnart Kálmán ucca 22. sz DUUdpcM, Telefon: 1-230-33Alapíttatott: 184: csempe, kőpadló szállít, vállal, javít Porta épületburkoló Szövetkezet. Építőbolt. V., Qr. Tisza István u. 1 Tel. : 1-S24-81 Lantos Mihály építőmester Budapest, V., Váci út 34. Telefon: 2-936-52 FÜLÖP DEZSŐ építőmester Budapest, XIV., Aréna út 11 Telefon: 1-355-84 Imorbitzer Nándor! építész és építőmester I Budapest, Vili, Nap u.10. Tel.: 1-310-90 I
