Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1936-09-16 / 37. szám

4 Független Budapest Budapest, 1936 szeptember 16. Tűrhetetlen állapotok a fürdőváros közvetlen szomszédságában pótokat nem hiszi, annak ajánlom, hogy nézze meg a Sósfürdő környékét, lehetőleg olyankor, amikor néhány órán át esett az eső. A szép és fejlődő Szent Imre várost könyörtele­nül szeli át a Dléli pályaudvar felől és az összekötő vasúti híd felől a kelenföldi pályaudvar felé Haladó két töltés vasgyűrűje. Ennek is A Scsfürdő és környéke írta: Dr. VÁLYI LAJOS, széKesfőv. törv. bizottsági tag Tizenötéves távlatból nézve, el kell ismerni, bogy a városrendezés terén nagyon sok történt. Kü­lönösen, ami Budapest reprezentatív arculatát illeti. A nyáron egy szép, tiszta augusz­tusi este nagy, nemzetközi társaság­gal érkeztem a bécsi hajóval. Ez alkalommal én is látliattfam fény- benúszó csodaszép fővárosunk va­rázshatalmát, A római parttól egy­re fokozódó figyelem — abban a pillanatban, amikor a hajó orra a Margitsziget déli csúcsánál kibuk­kant, — a hajón tartózkodó idege- genek számára egyszerre káprázat- tá változott. A csodálkozás, az el- elragadtatás kiáltásai hallatszottak Dr. Vályi Lajos mindenünnen. Egy sok világot járt amerikai tiszt mondta nekem a szinte misztikusan ható kivilágított parlamentünk előtt, hogy az az érzése, mintha álmodna és hirte­len valami tündérkertbe került volna. És valóban, az az idegen, aki néhány napon keresztül itt élvezi, itt csodálja Budapest szépségeit, ragyogását, für­dőit, elsőrendű vendéglőit és tüzes borait -— csak meséből ismerheti, hogy ebben a ragyogó városban is vannak árnyékos oldalak. Hogy itt sem minden arany, ami fénylik. Mi persze akik itt élünk és ép­pen ezért az érem másik oldalát még jobban ismer­jük, nagyon is jól tudjuk, hogy az az aranyos ide­genforgalmi ragyogás, az a cigány zenés- vendégfo­gadó mámor, az a mese; s a valóság minden vona­lon a szegénység. A Független Budapest a székesfőváros közönsé­gének képviselői: országgyűlési képviselők és tör­vényhatósági bizottsági tagok megszólaltatásával igyekszik.feltárni egyes kerületek bajait és kíván­ságait. így már eddig nekem is többízben volt al­kalmam a XI. kerület, a tipikusán idegenforgalmi jelentőségű Szent Imre fürdővárosrész különböző bajai­val, Sasad elégtelen forgalmával, a Bibiez- telep reménytelen tál aj vízviszonyaival és csatornázatlanságával, a Kelenföldi pálya­udvar környékének méltatlan sivárságával foglalkozni. így jutok el most Szent Imre város egy másik árva részéhez, a Sósfürdőhöz, nyáron sűrű szürke por, télen végetnemérő pocsolyák fogadják a látogatót. Nagy haladás, hogy a szűk gyalogjárón — a Sósfür­dőig — a legutóbb járdáról gondoskodtak. Az úton omladozó sárkupacokat mos a nyári zápor. Kérdé­seire megtudom, hogy a múlt év őszén hordták ösz- sze ezeket a sái kupacokat, de mert ott hagyták őket, mos újra szétterülnek az úttesten, ahonnan összeka­parták. Kőkupacok nyomait is látni és sósfürdői barátaimtól úgy hallom, hogy ezek a kockakőraká­sok is ottfelejtődtek, s ott hevernek, atmíg a környék lakossága lassan házihasználatra szét nem hordja őket. A villamos egész tengerben áll meg a Sósfürdő bejárata előtt. (Néhány órás nyári zápor idején sze­reztem ezeket a tapasztalatokat!) A fürdést egészen bátran már a villamosállomásnál el lehetett volna kezdeni. Az úton nincs egy fa. A Tétényi útii háztu­lajdonosok már abba is belemennének, hogy a saját költségükön ültessenek ki megfelelő nemű fákat. De az ucca szabályozatlansága és egyes bürokratikus okok miatt ezt sem engedik meg a részükre s min­den marad az eddigi sivárságában. Az autó nedves időben kerékagyig jár a vízben, száraz időben a porban. Ezek a tapasztalatok kísérik a fürdővendéget a Sósfürdő árnyas parkjába, amelynek elmaradt és korszerűsítésre váró állapotával itt két okból nem kívánok részletesebben foglalkozni. Először azért, mert magánváiallkozás kezében van ezidőszerint ez a fürdő, másrészt, mert azok az állapotok, amiket leírtam és amelyek a Sósfürdőt egyébként környe­zik, általában nem alkalmasak a n'agyobbszabású vállalkozásra és modernizáló befektetésre. A Sósfürdő körül egy kedves tisztviselőtelep épült még abban az időben, amikor remélni lehetett, hogy a székesfőváros nem fogja elhanyagolni a Sós­fürdő környékét. Ennek la telepnek háztulajdonosai azonban, akik már a legtöbb esetben teljes adófize­tők s joggal kívánhatnak a községi pótadó ellené­ben minimális civilizációt, a bossúszágmk és keserű­ségük sóslevében fürödhetnek a Sósfürdőn minden­nap az őket érő egyenlőtlen elbánás következtében. Amikor a Sashegy uccái, az Orbánhegyi út vidéke stb., sokkal későbbi települések, rendes útiakkal, rendes vízlevezetéssel vannak ellátva, itt az uccák, az átjárók még a nyári esőzé­sek mellett is járhatatlanok. amelyről — az az érzésem -— a főváros vezetőségé­nek illetékesei is lesütött szemmel beszélnek — s ha igaz, hogy minden fénynek megvannak az árnyé­kai, akkor a Sósfürdőt mindenesetre a fürdőváros ragyogásának az árnyékában találjuk meg. Budapesten igen sokan tudnak, hallanak róla. vannak hívői, de mégis kevesen ismerik, ami nem is csoda. Mert Budapestnek ez a jobbsorsot érdemlő fürdője, — bár a Kálvin tértől 15 perc alatt villamo­son is elérhető, — olyan messze van Budapesttől, mintha csak a kiskunhalasi sósfürdő volna. Vizétől, szép, terebélyes fáitól, amelyeket a természet adott neki — eltekintve, semmit sem kapott édesanyjának, Budapestnek az előkelő európai fürdővárosnJak ra­gyogásából és civilizációjából. Valóban, ha a G-el- lért-szálló halijában valami prospektusból egyszer­egyszer kiássa az idegen Budapest fürdőváros emez elhanyagolt fürdőjét. 10 percen belül alapos megle­petésben és kiábrándulásban lehet része. De a bu­dapesti fürdővendégek is azt hiszik, hogy a világ végére jutottak, ha a Horthy Miklós úti átjárótól elind.ulnak az alig 5 perc alatt gyalogosan is elérhető sósfürdő felé. A Sósfürdő környéki csinos családiházak előte­rében egy kb. 1200—1GOO négyszögöles kukoricaföld az első meglepetés. A kukoricaföldön szabályszerűen d'üledező őrbódé áll és rozsdás szögesdrót veszi kö­rül . . . Nagyon csúnya! . . . Valami minimális bérért adja a székesfőváros bérbe ezt a közterületét s ezzel annyit ront az egyébként is nagyon elhanya­golt városképen amit a filléres bér ezer év alatt sem fog kárpótolni. A száradó kukoricák világvégi hangulatában in­dulhatunk el a Tétényi úton. amelyen térdigérő igaz­ban vág magának utat néhány kocsinyom és né­hány lépés után A sziőv. Állat- és Növénykertben folyó hó lő én nyílt meg az átala­kított és megnagyobbított majomház! Európa egyik legszobh és leglátványosabb állat­házában száznál több különféle fajú majom látható Felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt szó­rakoztató, tanulságos, kedves látványosság ! Belépődíj felnőtteknek hétköznapon : 70 fillér ,, ,, vasárnap: 50 ,. ; „ gyermekeknek: 30 „ A járdaszegélyek legtöbb helyen hiányoznak, az uc- cák súlyos szabályozási hiányokban és hibákban szenvednek. Pl. a Szováta uccában a házak egy részét kötelezőleg előkerttel kellett ellátni, a másik részét nem. Édemes volna fényképen bemutatni ennek a szépnevű uccának eltorzult képét a Tétényi út sar­káról, ahol a székesfőváros az idén tavasszal csi­náltatta meg az átjárót, de a fentebb említett júliusi, zápor alkalmával személyes tapasztalatom szerint máris járhatatlan volt. Egyes uccák közepén valami különös, kémény- szerű építmények fogadják a szemlélőt. A csodála­tos jelenségnek — egyébként egészen érthetetlen — magyarázata íaz volna, hogy a jelenleginél 70—80 cm-rel magasabbra van tervezve az ucca majdani szintje és így a csatornák immár kivételes előrelá­tással elkészített levezető nyílásai kémények mód­jára 70—80 cm-rel állnak ki az uccák jeleni cigi szint­vonalából. A viszonyok ismerete mellett feltételezni ' sem lehet, hogy egyhamar az uccák szintje ilyen ma­gasságig tényleg fel is fog töltetni, viszont a fel­sőbb területekről lefolyó vizek nem juthatnak be a csatornákba, illetőleg ezekbe a kéményszerű épít­ményekbe és elárasztják az alsóbb részeket. Ha va­laha megérjük, hogy az uccák a tervezett magas­ságig emeltetnek, kis költséggel akkor is fel lehetne I építeni ezeket a csiatornanyílásokat. De szinte ab­szurdum, hogy ilyen messzi feltevésekért álljanak ott évtizedekig ezek az instrumentumok egyedül a gyermekhad örömére — amely kö Mii öt tűk vámhábo­rúkat játszik — s amelyek ebben a formájukban nem felelnek meg céljuknak, mert éppen csak azt a vizet vezetik el, ami a jó Isten kegyelméből beléjük csöp­pent az égből. A rosszul világított uccákon viszont már eddig is nem egy baleset származott abból, hogy a vesztére odatévedt autó és kocsi nekiütkö­zött a métérmagas lefolyóknak. Néhány ilyen csa­tornaperiszkópot egy szemléje alkalmával már Ki­rály tanácsnok úr is megcsodált. A tőle megszokott expéditivitással le is szereltette azokat, csak az a kár, hogy ott maradtak azok, amelyeket Király Kálmán tanácsnok úr nem látott és így nem ítélhe­tett halálra. Aki ezeket és az ebhez hasonló különleges álla­Dénes József „Nemzeti Szálló“ éttermei Budapest, Vili., József körút 4 sz. Közismerten elsőrangú konyha, olcsó árak, naponta többször Dreher-sör csapolás. Elsőrendű cigányzene. Fenyesen átalakított, megnagyobbított éttermek. Társaságoknak külön terem. Telefon: 1-324-66, 1-446-04 közvetlen kárvallottja a Sósfürdő és környé- ke, amelyet az összekötő híd felöl haladó töl­tés szinte hermetikusan elzár a fővárostól, illetőleg a kerület belsőbb részeitől. A Horthy Mik­lós úti és a Fehérvári úti átjái’ók igen messze fek­szenek egymástól. Igen messze, különösen a sárnak és a pornak ebben a kellemetlen világában. Közben még egy gyalogút járó sincs, holott a Lenke tér irányá­ban a forgalom természetes gravitációjai tör magá­nak utat, mint azt a töltésen kijárt gyalogutak iga­zolják. A rászoruló közönség, munkások, iskolásgye-, rekek egyszerűién a nagyforgalmú vasúti pályatesten járnak ke­resztül, minden pillanatban a katasztrófa lehetőségének téve ki magukat. Emellett a Horthy Miklós úti átjáró is hihetetlenül szűk. A nemrégen igen helyesen létesített gyalog­járón csak egyesével tudnak mindkét irányba közle­kedni az emberek és éppen ezért csúszós, fagyos reggeleken sorba kell állni a munkája után siető közönségnek, amíg a töltésátjárón keresztül bejut­hat a belső városrészbe és megfordítva. így folytathatnám a Sósfürdő környéke kétség­beejtő állapotának ismertetését. További részletek helyett azonban ezúttal az elmondottakkal csak jellemzésül akartam szolgálni. Ha nem a fürdő ked­véért, akkor mindenesetre az ott lakó adófizető polgárok érdekében kell ezeken az állapotokon feltétlenül és sürgősen változtatni. Tudom, hogy nem lehet egyszerre, szegények va­gyunk! De a helyzet alapos feltárásával rendszeres gondoskodással és tervszerű előrehaladással, — húsz vagy harmincéves tervvel —- mégis csak lehetne ja­vítani és megnyugvást szolgáltatni a környék el­keseredett és igazságtalanul háttérbe szorított adó­fizető polgárságának. Nem is beszélve arról, hogy olyan intézkedésekkel, mint az uccák derékig érő füvének a lekaszáltatása, megfelelő világítás (pl. a Forrás uccában egy lámpa helyes elhelyezése), az uccák fásításának engedélyezése, a fentebb említett csatornakémények eltüntetése, az uceákról lekapar- tatott föld és törmelék eltakarítása oda. ahol arra szükség van, végül a legnélkülözhetetlenebb gyalog­járdák elkészíttetése: —• mindez elviselhetetlen költ­ség nélkül — azonnal is sokat javítana a - mai álla­potok sivárságéin és bizonysága lehetne a székesfő­város gondoskodásának, amit a Sósfürdő közönsége ma nem érez! Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Építőanyag ipara: Budapest, V., Sas ucca 25. síim Telefon: 1 153-32. 1-252 80, 1 281 26 Cementgyári Lábatlanban .................. éri telj. kép. 12.000 ▼. Mé sagyáraki Lábatlanban.................. ,, ,, „ 3.000 „ Do rogon .................................... ,, 3.000 „ Té glagyárak! Buda-Ujlak, Kőbánya, Nyergesujfalu.......éri telj. kép. 80,000.000 drb Cserépgyári Buda-Ujlak ............... ,, ,, 8,000 000 drb Ba uer Zsigmond Parkett és Padlózási Vállalat, harfelen hívül Budapest, VII., Erzsébet körút 58. Telefon: 1-382-36 I ............................. Ba ráth György hat. eng. villanyfelszerelósi vállalata. A kereske­delmi minisztérium szerződéses szállítója! Budapest, II., Olasz fasor 4. szám — rl eleí'on : (-609-67 esAsznn imre Linoleum-, Gummi-, Beton- Estrich burkolási szakvállalata BUDAPEST, !X.# Lónyay u«a 36. Telefon: 1-887-49 TRAUB ODON SZIGETELŐ VÁLLALATA BUDAPEST, X., REZSŐ TÉR 3 Telefon : 1-411-65 = Gera Lajos Fiai épület- es hútoraszlnlosmesler Budapest, VIII., Thék Endre u. 35 í 1 370 20. Alapíttatott 1870 Használt vasanyagok, csövek, lemezek, tartályok, lépcsők, gőzgépek, szivattyúk, motorok, gázgyári berendezési tárgyak stb. és chamotte téglák kedvező áron kaphatók Ferencvárosi Gázgyár lesze­relési irodája IX., Koppány uqpa 2-4. Telefon: 1-340-54

Next

/
Thumbnails
Contents