Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-08-26 / 34-35. szám
4 Független Budapest Budapest, 1936 augusztus 26. A budapesti kézmOtparosság helyzete Az ipartesfületeK örvendetes jetentese az 1935. évről Legutóbb jelent meg a budapesti ipartestületek | múlt évi tevékenységéről szóló beszámoló. Ebből j a jelentésből az ipartestületek gazdasági megerősö- j désének és komoly helyzet javulásának képe tárul elénk. Nemcsak az ipartestületek által elvégzett munka és taglétszámuk szaporodása, hanem elsősorban anyagi helyzetük lényeges megerősödése mutatja, hogy a fővárosi kéznüívesiparosság 1935-ben javuló gazdasági helyzetben dolgozott. A 44 budapesti ipartestület taglétszáma 30.523 volt, 949-cel több, mint az előző év végén. A szaporodás tehát 3.2 százalék, ami normálisnak tekinthető és cáfolata annak a megállapításnak, mintha a rossz gazdasági helyzet miatt az ipari pályák elvesztették volna vonzó hatásukat. A legnagyobb szaporodás, 20.7 százalék, a nőifadrász iparban volt, aminek nyilvánvalóan nem gazdasági okai vannak, hanem arra "vezethető vissza, hogy az úri és női fodrászok ipartestületemek egyesítésére törekvő1 úri fodrászok | a rokonipari lehetőséggel élve tömegesen egészítik ki ipar jogosítványukat női fodrászattal is. Az épületburkolóknál 11.9 százalék volt a szaporodás, ami az épülettatarozás és modernizálási munkalehetőségekkel kapcsolatos több munkaalkalomban leli magyarázatát. Ezekkel szemben jelentős hanyatlás mutatkozott a fehérneműtisztítóknál, akiknek száma 15.6 százalékkal esett vissza. Ez azzal magyarázható, hogy a középosztálybeli háztartások nagyobb mértékben térnek vissza a házi mosás rendszeréhez. A kárpitos- és paszományos- iparban 9.2 százalékkal esett a tagok száma, ami a szakma munkaalkalmainak úgy a lakberendezésekben, mint a ruházkodásban való divatváltozás miatt való csökkenését tükrözi vissza. A budapesti ipartestületek bevételei lényegesen emelkedtek. Összes bevételük 7S9.196 pengő volt, ami 7.1 százalékkal múlja felül az előző évi összes bevételeket. Különösen a tagsági díjak bevétele emelkedett, ami az iparosok helyzetének javulására enged következtetni. Emelkedett a tanonclétszám is a különböző iparágakban, viszont csökkent a segédlevelek kiállítása, ami annak következménye, hogy az előző években kevesebb tanoncot foglalkoztatott az ipar. Megállapítja a jelentés, hogy az iparosság részéről igen komoly áldozatkészség mutatkozik az ipar- testületek iránt. A legnagyobb terhet az épületburkolók viselték, akiknek fejenkinti ipartestületi tag- I dip a 149.87 pengő volt, míg a legkisebb átlagos teher a cipészeké volt, fejenkint 4 pengő. Az ipartes- I tületi békéltető fórumok is jó munkát végeztek. Közmunkáknál ismert cég : Búza István és Molnár Géza ÁCSMESTEREK Budapest, I., DeréK ucca 19. sz. Telefon 1-666-18 Elvállalnak minden a szakmába vágó ács- és parkettmunkálatokat SZILÁGYI ELEK &ÍK Gyártja az összes ipari, valamint hemes-, mészáros-és bél iparban használatos késeket, viszonteladók részére Budapest,VIII., Gólya ueca 41. Telefon: 1-348-93 IKECSE NAGY SÁNDOR p ácsmester I BUDAPEST, X., KERESZTÚRI UT 8 £ Telefon: 1-424-97 Silmann épület-üveges és Budapest, IX, F Telefon: 1-815-80 Béla képkeretező táday u. 11, EGLIS JÁNOS Haidekker Sándor Rt. sodronymű „keleti'7 Icrakata Válla! minden félő korítési munkákat! BUDAPEST, VIII, Fiumei út 3. sz. Teleionszám : 1-415-94 A vidéki városok pénzügyi és gazdasági helyzete Lukáfs Odora előadása a Városok Országos Szövetségének miskolci közgyűlésén Lukáts Ödön, a Magyar Városok Országos Szövetségének ügyvezető-alelnöke, a szövetség most lezajlott kongresszusán rendkívül érdekes előadást tartott a vidéki városok pénzügyi és gazdasági helyzetéről. A 20 év előtti viszonylatokkal összehasonlítva megállapítja, hogy a városi vagyon és tartozások aránya a múlthoz viszonyítva sokkal kedvezőbb, amennyiben az adósság a vagyonnak alig 25 százaléka. A városok eladósodottsága nem mulat aggasztó képet, mert a kölesönszolgálat összege az előirányzott szükségdetnek Budapesten 13.7, a törvényhatósági városokban 15.1, a megyei városokban pedig 14.5 százaléka és mindenütt kisebb, mint 20 évvel ezelőtt volt. Mindezek ellenére a városok hitelügyi helyzete nehéz. Mégpedig három okból. Először, mert Budapest és a vidéki városok 411.2 milliót kitevő hosszúlejáratú kölcsönéből 340.6 millió a külföldi és csak 75 millió a belföldi kölcsön és bár egyelőre a kormány a valutanehézségekre való tekintettel e kölcsönök törlesztését felfüggesztette, előbb-utóbb mégis csak számolni kell a külföldi kölcsönök rendezésével. A másik nehézség az, hogy a városok a hitelszerzési nehézségek miatt drága füg gőkölc sünöket voltak kénytelenek felvenni. A fővárosnak 56.2, a vidéki városoknak 64.4 millió pengő függőkölcsöntartozásuk van. Az utóbbinak fele még ma is 7—9.5 százalék kamatfizetést követel. Súlyosbítja a helyzetet, hog-y e függőtartozások nagyrészét sürgősen kell visszafizetni. Ugyanekkor viszont közel 56 millió kiadási hátralék mutatkozik a városok zárszámadásaiban. Ebből a helyzetből ered a hitelügyi bajok harmadik oka, nevezetesen az, hogy a városok újabb kölcsönhöz nem jutnak és még a fizetőkészségük fenntartása céljából szükséges forgótőkét sem tudják kölesemképpen megszerezni. A bevételek elmaradása miatt a városok nagyrésze csak nagy nehézségek árán tudja a fizetési zavarokat elkerülni. Egyre több és több az olyan város, amely nem tudja alkalmazottainak illetményét pontosan fizetni. Ezért minden városnak forgótőkére van szüksége. Megállapítható a rendelkezésre álló adatokból, hogy a városok háztartási keretei, mennyire összezsugorodtak. Három évvel ezelőtt még 365.6 millió volt a városok évi szükséglete, ez most 233.7 millióra csökkent. Közel 72 millióval, mintegy 25 százalékkal redukálódott tehát a városok háztartási kerete. A megmaradt kiadások egynegyedrésze is olyan természetű, amely állami feladatok ellátására szolgál, így iskolafenntartás, rendőrségi hozzájárulás, népművelési költség, szegényei!átási és hatósági munkaközvetítés céljaira. A közeljövőben még újabb kiadások is hárulnak a városokra: így többek között a tűzrendészet megszervezése és a közegészségügy fejlesztése okoz majd újabb kiadást városainknak. Ugyanakkor, amikor a városok kiadásaikat 72 millióval csökkentették, a bevételek 84 millió pengővel estek vissza. Megállapítható, hogy a szanálási intézkedések nem érték el céljukat. A városok helyzetének nehézségeit nem jelentéktelen módon az a kormányzati tendencia idézte elő, amely az állami feladatokkal járó terhek rendszeres áthárításéiban nyilvánul. Amellett a városok jövedelmeit is nagymértékben elvonta a kormányzati intézkedés. Az állami megtérítéseket csökkentették, a forgalmiadé fázisrendszerével 14 millióval, a borfogyasztási adó leszállításával hatmillióval károsították a városokat. Az egyszobás lakások adómentesítése szintén sok jövedelemtől fosztja meg a városokat. Ez a pénzügyi irányzat oda vezet, hogy a városok háztartásának egyensúlyban tartása a legnagyobb erőkifejtést igényli. A túlfeszített községi adózás mellett is a városok nemcsak erőtlenek a nemzeti újjáépítés szolgálatára, de a helyiszükségletek kielégítése is kimeríti őket. A magyar városok helyzetének rosszabbodását négy okra lehet visszavezetni: a) az általános gazdasági és pénzügyi válságra; b) egyes városok szervezetének kény szer űtlensé- gére, az üzempolitika hiányaira; c) az állam pénzügyi politikájában a városi pénzügyi érdekek háttérbeszorítására; d) aa adóztatási rendszer hibáira. Mélyrehatóbb intézkedésre van szükség, hogy a városi közigazgatás munkája egyensúlyozott háztartás melleit biztosítva legyen. E célból a városok részéről tudatos takarékosságra, előrelátó és tervszerű gazdasági- és üzempolitikára van szükség, a kormány részéről pedig az állami feladatok áthárításának megállítására, az eddig áthárított terhek fokozatos visszafejlesztésere és a vcirosi hitelügyek rendezésére van szükség. Meg kell állapítani, hogy a városigazgatásban is sok hiba van, bár ezek kisebb mértékben előidézői az anyagi nehézségeknek. Adminisztratív reformokra van szükség, a legfontosabb feladat, hogy a városok igyekezzenek a maguk erejéből rendet teremteni a maguk portáján. PURMMNN JENŐ orlhopädiai üzeme Budapest, IX., Ültői űt27. Telefon : 1-891-87 csmszmrImre Linoleum-, Gummi-, Beton- Estrich burkolási szakvállalata BUDAPEST, IX., Lónyay ucca 36. Telefon: 1-887-49 műszaki, olaj és villamossági k. f, ft. Budapest, VII., Király ucca 55. sz. Szállít I-a minőségben előnyösen: sep-és hengerolajat, gépzsírt, astbest- és gumiárut, tömítéseket, szerszamokat és az összes műszaki cikkeket. Telefon 1-453-15 CftlAPiS/ tetőfedőmester és tetőket JgJUl lí\ Sémii jókarbantartó vállalkozó Vállal : pala-, műpala-, cserép- és kátránylemezzel fedett tetők javítását és jókarbantartását Budapest, III., Pacsirtamező u. 53. Telefon: 1-627-13 Nagy Zoltán Sírkőraktár: Vili, Légszesz u. 1 kőszobrász és kőfaragó Telep: X«, Kerepesi út 31 a B U (l a ]> e S [Telefon: 1-339-10 LACZKÓ ISTVÁN IfpÄe^e I Budapest, VI., Horn Ede ucca 12. sz. Telefon : 1-105-23 I Mindennemű papír bőr és faipari gépkések, lemezollók, szerszámok gyártása, köszörülése Rosenthal épületüvegezést vállalata Budapest, V., Tátra ucca 26 Telefon : 2-929-77 ® Alapítva : 1908 Pr. Gerő Imre I P sí rkettvállalata A Szék- és Faárugyár rt. parkettgyártmányainak egyedárusítója Budapest, IV., Vei es Páinó ucca 33. Telefon 1-835-20 BAJKAYFERENC viz-, gáz- és központi fűtés szerelő Budapest, IX, Sobieski János ucca 28 Telefon : 1-380-56 a FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ műsora szenzáció
