Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1936-06-24 / 25. szám

Budapest, 1936 június 24. Független Budapest 5 Július 1-én felmondják a főváros összes közigazgatási jellegű biztosítási szerződéseit Űj fejezet Kezdődik a fővárosi biztosítások terén A fővárosi biztosítások problémája ismét új feje­zethez érkezett. Már ismertettük a polgármester elő­terjesztését, melyet egy korábbi indítvány alapján ebben a tárgyban készített. Ez az előterjesztés oda- konkludált, hogy a főváros legfeljebb a »neinbiztosí- tás« álláspontjára helyezkedhetik a kevésbé tűzveszé­lyes épületek és ingóságok terén, a kifejezett önbiz­tosításra azonban, anyagi okokból, még nem lehet ál térni. Sok vita folyt e kérdés körül, úgy a városgazda- sági, mint a pénzügyi bizottságban. Közben el is halasztották a döntést, mert az idő rövidsége folytán, a bizottságok nem mertek állást foglalni e nagy anyagi jelentőségű kérdésben. De végül mégis eldőlt a nehéz probléma, mégpedig a polgármester javas­latának megfelelően. Eszerint a főváros július 1-én, a féléves felmondási joggal élve, ez év végére felmondja az úgy­nevezett »eivilkockázatú«, azaz közigazgatási épületek és az azokban elhelyezett ingóságok, berendezési tárgyak biztosítását. Csupán az iizemi épületek biztosítása marad fenn. Megszűnik az úgynevezett vegyes biztosítás is. A főváros >a papírsz ámítások szerint évente 200.000 pengőt takaríthat így meg, nem valószínű azonban, hogy ez a megtakarítás ilyen összeg ere­jéig tényleg is jelentkezni fog. Előrelátható, hogy a biztosító intézetek a náluk maradt veszélyesebb jel­legű épületek biztosításának díjtételeit emelik, tehát a főváros megtakarítása már ezen a réven is csök­ken. Nem kell figyelmen kívül hagyni azt a körül­ményt sem, hogy közben előfordulhatnak kisebb-na- gyobb káresetek a biztosítás alól kivont vagyontár­gyaknál és ezeket a károkat is abból az összegből kell majd fedezni, amit a főváros a biztosíási díjak­nál igyekszik megtakarítani. A jövő év öl kezdődően az évi költségvetésben to­vábbra is előirányozzák a nem biztosított vagyon­tárgyak után eddig fizetett biztosítási díjösszegeket, hogy az esetleges károsodást abból fedezhessék. Csak a zárószámadásból fog kiderülni, ma­rad-e és mennyi tényleges megtakarítás. A városházán kíváncsian várják az eredményt, mely­nek alakulása a középületek biztosítására kétségte­lenül kihatással lesz. A városépítési műemlékek megmentéséről rendelkezett über Endre alpolgármester Rengeteg megmenthető érték ment veszendőbe a régi házak lerombolásánál Liber Endre alpolgármester rendeletét adott ki a régi épületek bontásánál követendő eljárás ügyében. Ezentúl fokozottabb figyel­met fognak szentelni a régi épületek bontásánál előke­rülő történelmi értékű marad­ványok megmentésére. A ren­delet kiadásáról és annak tar­talmáról Liber Endre alpolgármester a következőket mondotta munkatársunknak; — A Fővárosi Történeti Múzeum jelentéséből tudomá­sul vettem, hogy a főváros­ban lévő régi épületek lebon- Liber Endre tása kapcsán sokszor meg­menthető értékek mennek ve­szendőbe, mert a múzeumot csak később értesítik a bontásról. Sok régi épületen értékes részek, felszere­lési tárgyak találhatók, melyeknek a Történeti Mú­zeumban való megőrzése indokolt lenne és melyek­nek a múzeum részére való megszerzése nem ütköz­nék nehézségbe. Sok esetben kívánatos a lebontandó épület lefényképezése. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a Történeti Múzeumot a régi épületek lebontása előtt értesítsék. Ezért rendeletileg felhívtam a kerületi elöljárókat,, hogy minden olyan esetben, amikor olyan régi épü­letek lebontásáról van szó, amelyek a főváros fejlő­déstörténete, vagy építéstörténete szempontjából ér­dekeseknek látszanak, előzetesen közvetlenül lépjenek érintkezésbe a Történeti Múzeummal és kérjenek onnan véleményt az épületre vonatkozólag. —• Felhívtam az elöljárókat arra is, hogy a le­bontás során egyes épületrészeknek, vagy felszerelési tárgyaknak a múzeum számára való megszerzését mozdítsák elő és minden olyan esetben, ahol jelleg­zetesebb régi épületekről van szó, szerezzék meg az épület fényképét,, esetleg tervrajzait is. E rendelkezés alá nemcsak a régi stílusú jelentős épületek tartoz- j nak, hanem azok a régi épületek is, melyeknek képe l általában jellegzetes a városépítkezés szempontjából és amelyek az elmúlt korokban szokásos építőformá­kat vagy részlet megoldásokat mutatják. Még abban az esetben is, ha valamely épület különösebb figye­lemre méltónak nem mondható, a város .fejlődéstör­ténete és építéstörténete szempontjából kívánatos fényképének a Történeti Múzeum gyűjteményébe való beiktatása. — Ez az intézkedésem a Műemlékek Országos Bi­zottsága részére kötelező bejelentéseket nem érinti, azok megfelelő esetekben az eddigi szabályoknak megfelelően teljesítendők. Nem ír elő Kötelező áramfogyasztást az új elektromos tariíadíjszabás Legutóbb ismertettük az Elektromosművek új árszabását. Ebbe az ismertetésünkbe néhány téves adat csúszott be, melyet az Elektromosművek igaz­gatóságának felkérésére az alábbiakban helyesbíí- tiink. Az új árszabás szerint — amely a fogyasztásmé­rők szeptember havi leolvasásától kerül alkalma­zásra — a lakás szobáinak számához képest alapdíjat, a fogyasztott árammennyiségért pedig áramdíjat kell fizetni. Az alapdíj egy- és kétszobás lakásoknál szobán­ként és havonként 50 fillér, három- vagy ennél, több szobás lakásoknál pedig 00 fillér. Alapdíjat csak bennlakásra alkalmas 8 négyzetméternél nagyobb helyiség után kell fizetni. 50 négyzetméternél nagyobb helyiség két szobának számít. Az áramdíj a szobánként és havonként megállapí­tott mértékig, vagyis az ú. n. havi fogyasztási tömbig kilowattóránként 30 fillér, a havi fogyasztás­tömbön felüli fogyasztás után — ugyanabban a hó­napban — kilowattóránként 20 fillér. A havi fogyasztási tömbök szobánként a követ­kezők: .január, február, november és december hónapokban 9 kilowattóra március, április, szeptember és október hónapokban 0 kilowattóra május, június, július és augusztus hónapokban 3 kilowattóra Az új árszabás átmeneti intézkedést is tartalmaz. Eszerint egyszobás lakásoknál még 3 évig, kétszobás lakásoknál még két évig az összes áramfogyasztás elszámolása ■— alapdíj .fölszámítása nélkül — kilo­wattóránként >35 fillérrel történik,, hacsak a fogyasztó I az új árszabás alkalmazását kifejezetten nem igényli, j A fogyasztók külön írásbeli kívánságára pedig a teljes áramfogyasztás elszámolása — ugyancsak alap­díj nélkül — kilowattóránként 54 filléres egység­áron is történhetik. A fogyasztónál alkalmazandó fogyasztásmérő (villanyóra),, illetve az önműködő kikapcsoló erőssé­gének felső határát, az arra kapcsolt berendezés igénybevételéhez kiépest, az Elektromosművek álla­pítja meg. Oly fogyasztók részére pedig, akiknél ön­működő kikapcsoló nincsen, az Elektromosművek a fogyasztó költségére hivatalból szerel fel megfelelő önműködő kikapcsolót. Az új kirakat- és reklámvilágítási árszabás lé­nyege az, hogy az alkalmazott önműködő kikapcsoló teljesítményének 50 órai kihasználásáig télen az egy­ségár 50 fillér, tavasszal és ősszel 4(0 fillér,, az 50 órán felüli fogyasztásnál, valamint a nyári hónapok­ban történő teljes reklám fogyasztásnál az egységár 20 fillér. Az új reklámvilágítási árszabás ezenkívül oly i'o- I gyasztóknak, akiknél a reklámvilágítási berendezés változó igénybevételű vagy neoncsövekből készült, vagy pedig a reklámvilágítási berendezés az üzlet­helyiség belső világítási berendezéséből külön nem jt jjkX *céubuk a-ép-.V.katvés.<«• z0IStclv*o reszel oii, Sí««®« ésGÉPGyAB választható, kétárszabású fogyasztásmérés mellett előnyös új elszámolási lehetőséget is nyújt. E rövid ismertetés után külön hangsúlyozni kí­vánjuk, hogy az új háztartási árszabásnak olyan rendelke­zése, amely kötelező fogyasztási mennyisége­ket írna elő- nincsen. A múltkori közleményben foglalt az az állítás tehát, hogy a havi fogyasztási tömböt, vagyis a szo- bánkénti 3—6—9 kilowattórát akkor is meg kell fizetni, ha fogyasztás nem történt, nyilvánvalóan téves. Ezek szerint olyan esetben, ha valamely hónap­ban fogyasztás nem történt, csak a lakószobák szá­méihoz mért alapdíjat kell megfizetni. a városháza nyara Mikor mennek szabadságra a tanácsnokok és kik helyettesítik őket Ezen a héten kezdődik hivatalosan a városháza nyári vakációja. Szerdán lesz az utolsó közgyűlés, melyen még részt vesz a tanácsnoki kar, jóllehet a tanácsnokok egyrésze hétfőn már megkezdte szabad­ságát. Szendy Károly polgármesternek egész sereg el­intéznivalója van még hátra, ezért csak július köze­pén veszi ki vakációját. Az alpolgármesterek közül előbb Lamotte Károly megy, júliusban, azután Liber Endre, augusztusban, szabadságra. A tanácsnokok első csoportjának vakációja jú­nius 22-én kezdődött és augusztus 3-ig tart. Ez idő alatt W ossala Sándor, Kovácsházy Vilmos, Némethy Károly, Szepesváry Pál, Salamon Géza és Király Kálmán lesznek távol. Július 12-től augusztus 22-ig Bódy László, ,július 13-tól augusztus 24-ig Felkay Fe­renc és Farkas Ákos, július 20-tól augusztus 26-ig Schuler Dezső, augusztus 2-től szeptember 13-ig Mor- vay Endre, Babarczy István, Rosta János és Rem­ijeién Ágoston lesznek szabadságon. A szabadságidő alatt az egyes tanácsnokok he­lyettesítése iránt megfelelő intézkedés történt. Schu­ler tanácsnokot Babarczy báró, Wossalát Kempelen, Kovácsházyt Babarczy báró, Némethyt Morvay, Sze- pesváryt Rosta, Salamont Morvay, Bódyt Salamon, Király Kempelent, Felkayl Némethy és Babarczy, Morvayt Némethy, báró Babarczyt Kovácsházy, Far­kast Szepesváry és Rosta, Rostát pedig Salamon he­lyettesíti. A többi tisztviselő szabadságolási rendje is meg van már állapítva. A köztisztviselők ismert nehéz helyzetére vall, hogy idén rengetegen kérték a Segítőalaptól különböző üdülőhelyekre való beutalásukat, de a felszaporodott igényeknek csak csekély hánya­dát tudta az intézmény teljesíteni. Emiatt nagy az elkeseredés a tisztviselők körében. Hibáztatják, hogy a Segítőalap, sokéves tervezgetés ellenére, még min­dig nem valósította meg építkezési tervéit, nem lé­tesített kellő számú üdülőtelepet. A sokezer tag igé­nyeinek kielégítése természetesen lehetetlen a ren­delkezésre álló csekély számú férőhelyek mellett. De panaszkodnak azok is, akik beutalást kaptak. A múlt évben életbeléptetett takarékossági intézke­dések folytán a Segítőalap most már csak lakást és gyógy­fürdőt nyújt a beutalt tagoknak, ellátásukról, étkezésükről azonban az illetőknek ma­guknak kell gondoskodniok. Cnnril/ Paranf »etőfedőmester és tetőket JpUl ll\ rdCIlV jókarbantartó vállalkozó Vállal : pala-, műpala- cserép- és kátránylemezzel ledőlt tetők javítását ós .jókarbantartását Budapest, 111., Pacsirtamező u. 53. Telefon: (52-5-72

Next

/
Thumbnails
Contents