Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1936-06-10 / 23. szám

Budapest, 1936 június 10. Független Budapest 9 A Gázművek nyugdíjszabályzatát kiterjesztették az összes fővárosi üzemekre A nagyüzemi alkalmazottak természetbeni illetményeinek új szabályozása A főváros átvette a BSE-től a Millenáris pályát és azt a tanuló ifjúság rendelkezésére bocsátja A Millenáris sporttelep, amely eddig- a BSE ke­zelésében működött, átment a főváros tulajdonába és kezelésébe. Hosszú, küzdelmes útja volt annak, amíg- a Millenáris ügye idáig jutott. A Thököly úti sportpályát a főváros által rendelkezésre bocsátott telken 1896-ban a BTC létesítette, amely 1915-ig tar­totta fenn a pályát. Akkor a főváros kezelésébe ke­rült a sporttelep, melyet a tanuló ifjúság rendelke­zésére bocsátottak iskolai sportok, tornagyakorlatok céljaira. 1925-ben kapta mep a főváros sport egyesü­lete, a BSE a Millenáris páll gát. Az akkor eléggé el­hanyagolt állapotban lévő sportelepet a BSE teljesen modernizálta. A főváros garanciája mellett 700.000 pengő kölcsönt vett fel a Vásár pénztártól és modern tribünöket, kerékpárversenypályát épít­tetett. A nagyösszegű kölcsön amortizációját azon­ban nehezen tudta viselni az egyesület. Nagynehézen törlesztett vagy 200.000 pengőt, azt is jobbára a fő­város által kiutalt támogatásokból, az utóbbi évek­ben azonban már képtelen volt a BSE további fizeté­seket teljesíteni. Miután a főváros garanciája fenn­állott, nem volt más hátra, mint hogy a város ve­gye át a BSE kötelezettségeit. Több mint 500.000 pengő tartozást vett át a főváros és ennek törlesztését a Vásárpénztár jogutódjának, a Községi Takarékpénztárnak teljesíti. De még ez sem segített a BSE helyzetén. Az egyesület nagyobb tömeget vonzó szakosztályai, töb­bek között a futball- és kerékpárszakosztályok egy­másután megszűntek, úgyhogy már nem volt értelme a nagy sportpálya megtartásának. Annál kevésbé, mert a Millenáris pálya fenntartásának költségei meghaladták az utóbbi években a pálya be­vételeit. Hókba került az adminisztráció is. Az egyesület ve­zetősége végül is elhatározta, hogy a Millenáris pá­lyát visszaadja a főváros kezelésébe, mert fenntar­tásáról többé nem tud gondoskodni. A polgármester a BSE kérelmére a pálya visszavétele mellett dön­tött és a tanügyi bizottságra hízta a pálya sorsát. Felkay Ferenc tanácsnok a, Millenáris verseny­pályáit most az iskolai sportok szolgálatába állítja. Az iskolák úgy is nélkülözik a modern versenypá­lyát, a Képligetben épülő stadion elkészülése pedig még messze van. Tekintve, hogy az iskolai év most már a vége felé közeledik, a pályát egy időre lezár­ják, ami egyúttal alkalmat ad arra is, hogy a ver­senypálya személyzetét elbocsássák. A Millenáris pá­lyánál ugyanis igen terhesek voltak a személyi költ­ségek. Az új tanévtől kezdve a tanulóifjúság sport­telepe lesz a Millenáris Pálya, de egyes alkalmakra bérbeadják magánegyesületek­nek is. A tanügyi ügyosztály felkérte az építési ügy­osztályokat, vizsgálják meg a pálya berendezését, épületeit és tegyenek jelentést, szükség van-e bizo­nyos átalakításokra, bővítésekre, vagy egyéb mun­kálatokra. A pálya végleges sorsáról később fognak dönteni. A Millenáris pálya mellett lévő uszodát a fővá­ros fenntartja. Az uszoda nyilvános jellege megma­rad, mert a környéken nincs olcsó fürdő. Ferenczy Károly Autókarosszéria, kocsigyártó- és lópat- koló műhely, autogénheggesz-tés Budapest, VII, Aréna út 46. Telefon: 39-1-02 vitéz ERDOSSY EDE épület- és műbádogos, vízvezetékszerelő — Budapest, VII., Valeró ucca 10. Telefon: 44-1-10. — A Baross Szövetség tagja, valamiirt a választott bíráskodási központ szakmai kéDviselőie MAGYAR KIR. | Állami vas-, acéL' ÉS GÉPGYÁRAK Budapest, X, Kőbányai út 21 I Lakóházak felszereléséhez a közismer- Il­ten elsőrangú Teudloff-Dittrlch-féle |. kivitelben gyártunk kézi- és eróhajtású B kűtszivatfyúkat I és kútfelszorelósi alkatrészeket, Házi víz- B ellátóberendezéseket, bor- és sav- B szivattyúkat stb. — Városok és egyéb l-l közületek részére tűzoltósági, közogósz- Bógügyi és köztisztasági szereket, eszkö- B zöket és berendezéseket. ; , Lakóházak, középületek etb. részére a leg- I alkalmasabbak a hazai barnaszóntüzelóere szer- |. kesztett Jobbágy-féle folytonógökályhák. Régóta húzódik a fővárosi üzemi alkalmazottak nyugdíjkérdésének szabályozása. 1931-ben már meg­alkotta a közgyűlés a nyugdíjszabályreiideletet, me­lyet hosszadalmas tárgyalások után a belügyminisz­ter jóvá is hagyott, azonban a szabályrendelet életbe­léptetésére nem került sor. Ugyanis a jóváhagyott szabályrendeletek alapján engedélyezendő nyugdíjak olyan nagy terhet okoztak volna az üzemeknek, amit azok nem tudtak volna elviselni. A szabályrendele­tek életbeléptetését tehát függőben hagyták. A kér­dés azóta is állandóan napirenden volt és most, a szanálás kapcsán, került csak sor ennek a problémá­nak a megoldására. A kormányhatóság jóváhagyásával a Gázmüvekre érvényes nyugdíjszabályzatot terjesztették ki, illetve léptették életbe az összes fővárosi üzemekre szóló hatállyal. A Gázmüvek nyugdíjszabályzata 1916-ban lépett életbe és olyan intézkedéseket tartalmaz, melyek úgy az üzemekre, mint az alkalmazottakra előnyö­sek. A belügyminiszter jóváhagyó leiratában bang­A Rudasfürdő újjáépítése végleg megbukott, sőt valószínű, hogy a terv soha többé fel nem éled. Ezt igazolja az az elhatározás, melyet a főváros illeté­kes tényezői most hoztak nyilvánosságra és amely szerint a Rudasfürdőn csak kevés költséggel járó ta­tarozást végeznek. Kovácsházy Vilmos tanácsnoknak eredetileg is az volt a terve, hogy a Rudasfürdőt maximálisan 300.000 pengő költséggel kell modernizálni, most azután még ennél a szerény tatarozási tervnél is csekélyebb átalakítást végleznek a fürdőn. Lebontják a régi ka­zánház épületét, a fürdőt belül kissé átalakítják, kí­vülről pedig kicsinosítják. Mindez még 100.000 pengőbe sem fog kerülni és a Rudas problémáját ezzel eS'yszersmin- denkorra elintézik. Ennek a döntésnek kapcsán merül fel a tabáni fürdőszálló problémája. A Budasfvrdöre szánt 2.3 milliót jelölték ki fedezetül erre a célra, de a szak­értők szerint ez az összeg kevés olyan fürdőszálló építésére, amely a fürdőváros központjában méltóan képviselhetné a főváros és a fürdőváros érdekeit. Legalább í millió pengőre van szükség modern be­rendezésű fürdőszálloda létesítéséhez, tehát a rendel­kezésre álló összeget meg kell duplázni. Ép ezért a főváros vezetősége egyelőre nem adott utasítást a A Feszty-körkép a régi képviselőházban Liber Endre alpolgármester nyilatkozata a felvetett áthelyezési tervről Igen érdekes tervvel foglalkozik a főváros veze­tősége a Sándor uccui régi képviselőház felhaszná­lására és hasznosítására vonatkozóan. Legutóbb a főváros évi vagyonleltárának ismertetése során meg­említettük, hogy a városi középületek leértékelésé­nél a régi képviselőház szenvedte a legnagyobb vesz­teséget, ' amennyiben a korábbi 0,825-000 pengőről 852.000 pengőre csökkenteti éle ennek a történelmi múltú épületnek a becsértékét. Tény, hogy az épület nagyon rossz állapotban vau és a becslésnél már nem annyira a felépítmény, mint inkább csak a te­lek értéke került számításba. A régi képviselőház helyiségeinek egyrészét a fővárosi Statisztikai Hiva­tal foglalja el, az épület többi része pedig jórészt üresen áll. Csilléig András vetette fel azt az ötletet, hogy a Fesziy-körkép a liget vásári környezetéből a régi képviselőházba kellene áthoz<ni, és az épület nagytermét alakíthatnák át a körkép elhelyezésére. A. Feszty-körkép nemzeti kincsünk és megérdemli, hogy az ideérkező idegenek csodájára járjanak. Ha azonban az, idegeneket a vurstliba visszük és azok ebben a környezetben tekintik meg azt a nagyértékű műkincset, bizony restelkednünk kell. A körkép most egy részvénytársaság tulajdona, amely nehézségek­kel küzd. Az állam vagy a főváros megszerezhetné a körképét és ,gondoskodhatnék annak méltóbb elhe­lyezéséről. Szóvá'"'fették azt a lehetőséget is, hogy a régi képviselő,házban kiállításokat rendezhetnének és ezoiL a réven az épület kihasználatlan részei is hasznosíthatók volnának. Liber Endre alpolgármester súlyozza, hogy az ellátások megállapításánál szigo­rúan a szóbanforgó szabályrendelet szerint kell el­járni és a jövőben a nyugdíjakat, nyugdíj természetű járandóságokat semmiféle címen, tehát mellékj;írau- dóságok emelésével sem szabad megnövelni. Itt említjük meg, hogy életbelépett a nagyüzemek alkalmazottaira vonatkozóan a természetbeni járandóságok szabályozása is. Mint már jelentettük, az Elektromos- és Vízmüvek alkalmazottai nem kaphatnak többé szenet, a gáz­gyárban és az elektromosműveknél működő alkalma­zottak pedig gázt, villanyt, kokszot csak térítés elle­nében kaphatnak. A Gázművek alkalmazottai állá­suk szerint évi 600—6000 köbméter gázt kapnak, me­lyért köbméteren kint 3 fillért kell fizetniük, koksz- járandóságuk pedig évi 6—60 métermázsa között váltakozik és métermázsánkiut évi 2 pengőt kell érte fizetniük. Az Elektromosmüvek alkalmazottai évente 100—800 kilowattóra áramot kapnak 3 filléres egy­ségáron. tabáni fürdőszálló terveinek kidolgozására, mert nem tudja, módjában lesz-e előteremteni további 2 milliót erre a célra, Amellett az a veszély is fenye­get, hogy a kétmillió is elúszik apránkint más cé­lokra. Nagyon sürgetik többek között a Gellért-szálló emeletráépítését, ami 500.000 pengőbe kerülne és a Rudasfürdő újjáépítéséire szánt összeget szánják az emeletráépítés fedezetéül, A Gellért-szálló most olyan jól prosperál, hogy csak a legnagyobb nehézségekkel tud­ják otl a külföldieket elhelyezni. Állandóan zsúfolt a szálló és hónapokkal előre le van foglalva, a szobák nagyrésze. Ép ez a túlzsúfoltság idézte elő, hogy a Gellért-szálló nem tudott eleget tehui a pausálkúrás vendégekkel, szemben vállalt kötelezettségiéinek. Az utazási irodák útján ugyanis olyan szelvényfüzetek kerültek külföldön forgalomba, amelyek a budapesti gyógyfürdők és szállók ked'vez- ményes, olcsó igénybevételét teszik lehetővé. A Gel- lért-szállót és fürdőt nagyon sokan akarták igénybe­venni a pausálkúrás vendégek közül, úgyhogy a szálló vezetősége kénytelen volt revízió alá venni az eddigi megállapodásokat. Most új szerződést kötöt­tek az TBUSz-szal, mely »Három gyógy hét Budapes­ten« címen új típusú szelvényfüzeteket hoz külföl­dön forgalomba. Az egész évben felhasználható szel­vényfüzet ára 560 pengő, a novembertől március vé­géig terjedő időre korlátozott háromhetes pausálkúra pedig csak 390 pengőbe fog kerülni. a felvetett érdekes gondolatról a következőket mon­dotta munkatársunknak: — Feszty-körkép elhelyezése ügyében felvetett gondolatra az a válaszom, hogy a körképnek Buda­pest látványosságai közé való bekapcsolását és hoz­záférhetőbbé tételét magam is kívánatosnak látorA. A körkép magántulajdonban van és így a rendelke­zés a tulajdonost illeti. A képnek a magántulajdonból való átvétele a főváros pillanatnyi teljesítőképességének ha­tárát meghaladja. Mégis meggondolást érdemel a, körképnek a régi képvüjselőház épületében, való elhelyezése. Kétségte­len, hogy a régi képviselőház nagytermének ilyen célra váló átalakítása nagy technikai feladat, külön­leges biztonsági és világítási követelményeket- tá­maszt ' 'és előreláthatólag nagy költséggel is járna. Művészettörténeti értékénél és tárgyánál fogva a Feszty-körkép megmentése állami feladat­nak látszik, de a főváros ennek dacára foglalkozni fog a kér­déssel. Húszfős Imre és Társa B. T. [ nemesvakolati és műmárvány gyár. I jjl\Uia£ll Cégtulajdonos: Kusztos Imrei Gyáritelefon: 49-1-82. Budapest, X, Szállás u. 28-301 Liftschauer és Göftz Lakkgyár Budapest, II., Margit körűt 42. sz. Alapítva: 1865 Telefon: 52-9-52. Postatakarékpénztári számla: 9.588 Gyárt: Nitro-, szesz-, hő-, sav-, lugálió- és olajlakkokat, bőr-, rozsdagátló-és lakk­különlegességeket minden ipari célrar. Elmarad a Rudasfürdő építése, csak kisebb átalakításokat végeznek az épületen Ki kell bővíteni az állandóan zsúfolt (Jellértszállót

Next

/
Thumbnails
Contents