Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1936-05-06 / 18. szám

Budapest, 1936 május 6. Független Budapest 5 A Rudas-fürdő problémája Becsey Antal részletesen kifejti a Nemzeti Egység álláspontját a Rudas-fürdő újjáépítésének kérdésében Megkértük Becsey Antalt, a törvényhatósági bizottság örököis tagját, aki a városgazdasági szakbizottságnak is tagja és aki a Rudas-fürdő kérdésében a Nemzeti Egység Pártjának szakbi­zottsági előadója volt: tájékoztassa lapunk olva­sóit a párt egyhangú állásfoglalásáról és annak indokairól. Becsey w következőkben volt szives bennünket tájékoztatni. — Pártunk a bizottsági tagok rendkívül népes értekezletén foglalkozott a Rudas-fürdő átalakítására vonatkozó hivatalos előterjesztés­sel. Tudott dolog, hogy a Rudas- fürdő jelenlegi állapotában fenn nem tartható, rontja a városképet, balneológiái és fürdőpolitikai szempontból is revízióra szorul, hiszen mindezen körülmények is­meretében az elmúlt években nagy­szabású pályázatokon igyekezett a főváros vezetősége gondolatokat gyűjteni és javaslatokat tenni. Foglalkozott a városfejlesztési program megállapítására kikül­dött bizottság is a gyógyfürdő to­vábbfejlesztésének ügyével; mind­ezeknek a széleskörű előmunkála- Beesey Antal toknak eredménye volt a Rác­fürdő megvásárlása is; ami vég­eredményben nem abból a célból történt, hogy egy régi, többé-kevésbé lejárt fürdő birtokába, jusson a főváros, Ihanem azért, hogy a Gellérthegy és a Tabán környéke egységes fürdőpolitikai elgondolásának se vízjogi, se városépítési szempontból ne álljon útjában. — Már a Rác-fürdő megvásárlása előtt is meg­indultak azok a kutató-fúrások, amelyek célja a kör­nyék balneológiái értékének felkutatása, és megállapí­tása volt. Tudvalévő dolog, hogy e kutató-fúrások egyenesen szenzációs felfedezésekre vezettek; a pá­ratlanul magas rádiumsó-tartalmú Juventus, a kén- hydrogén és b'róm-tartalmú Attila-f orr ások híre és a gyógyászatban elért jelentősége Európában hírnévre tettek szert. Önként adódott tehát a feladat: a Rudas- fürdő átalakításának vezető gondolata, ezeknek az új, világhírre jutott gyógytényezőknek és a Rác-fürdő megvásárlása folytán beállott adottságoknak felisme­rése és bekapcsolása. — Joggal merült fel azonban a kérdés, hogy úti közlekedés igényein felül még a későbbi dunaparti gyors közlekedésre alkalmas útvonal gondolata is el­helyezkedést keres. Ugyanakkor, amidőn balneológiái szempontok az üdülő betegek részére nélkülözhetetlen sétányokat és parkokat és zavartalan csendet követel­nek meg. Hogy Kara Musztaía pasa 500 évvel ezelőtt nem szérencsés helyre telepítette a fürdőt, az bizonyos, de az ő terveit és elgondolásait Budapest jelenlegi problémái bizonyára nem zavarták. — Pártunk hajlandó is bizonyos adottságokkal megalkudni. Főleg két ponton: tegyük a históriai emlékű törökfürdőt, mint műemléket és a rádiumos forrást, mint jelen­korunk legjelentősebb vívmányát, a Rudas- fürdő-probléma két fix pontjává. Minden, ami e két fixpont körül csoportosítható szük­ségesség, azt támogatjuk, ami ezen túl van, sőt za­varja az alapvető gondolatokat, le kell operálnunk a tervezg elésekből. — Szükséges tehát az ivókúrának modern, nagy­szabású kifejlesztése, a rádiumos-víz kihasználásának a lehetőségig való fokozása, a szálloda1 méreteinek a jövedelmezőséget biztosító fejlesztése és minden oly gondolat felkárolásia., amely ezen a helyen kifejezetten rádiumos fürdő-kúrának megalapozására alkalmas. Ezzel szemben el kell távolítani az ásványvízüzemet, amely lármás, teherautói zavarják a gyógyszálló csendjét és amely elhelyezhető lenne — ha egyálta­lában szükséges — <a megvásárolt Rác-fürdőbe is. Nem erre a helyre való a 40 évvel ezelőtt épült uszoda sem, nemeseik azért, mert uszodánk van még a köb- nyéken is elég, hanem, mert erre egy rádiumos gyógyfürdő vendégeinek semmi szüksége nincsen. — Rá kell mutatnom végül arra, hogy a Rudas- fürdő régi, ócska kazánházára semmi szükség nincsen. Meggyőződtem arról, hogy az uszoda-épület mély- földiSizintjén teljesen készen, üzemképesen áll ren­delkezésre a gázművek tervei szerint készült, gáz­fűtésre berendeett 150 m2-es kazántelep, valamint a fürdők ellátására szükséges thermálisi szivattyú­berendezés is. A berendezés már ki volt próbálva és bármikor néhány egyszerű, esetleg ideiglenes csatla­kozás; létesítésével üzembe is vehető. A főváros legexponáltabb helyén éktelenkedő kazánházat és kéményt tehát okvetlenül el kell távolítani. Őszintén szólva szívesebben vettem volna, ha ezen elég költséges gáztüzelés helyett több súlyt, fektet­tünk volna a thermális-vízzel való fűtésre, illetve az e célra szükséges kutató-fúrás végrehajtására. Tudva­lévő, hogy ebből a célból múlt évben a Rudas-fürdő melletti dunaparton végeztek is próbafúrást, azonban. a geológiai valószínűségek szerint 200—300 méter mélységben várható forróvíz kutatását 80—100 méter mélységnél érthetetlen okokból, meglepetésszerűen abbahagyták. Megtörténhetik tehát az, hogy a forróvíz-kutatást mégis csak folytatjuk, mert erre sok biztató valószí­nűség áll fenn és akkor majd válogatni lehet abban, hogy vájjon a teljesen füstnélküli ingyen thermális- víz ingyen melegével, vagy az ócska kazánház füstös gőzkazánjaival, avagy a füstmentes, de drága gázzal fűtött kazánberendezéssel lássuk-e el a melegszolgál­tatást. Ide vezethet a nem kellő tervszerűséggel elő­készített munka. Hasonló esetek elkerülése végett tartjia szükségesnek pártunk a kérdések újbóli alapos megrostálását, mielőtt az első kapavágást megtesszük. A BSzKRt súlyos aggodalmak közt várja a döntést a tarifák reformja ügyében Csak a saját tarifatervezetétől vár javulást a vállalat vezetősége miért maradtak félbe a rendkívül biztató forráskutatások, éppen akkor, amikor a Rác-fürdő megvásárlása foly­tán ezeknek a kutatásoknak vízjogi és technikai aka- , dályai elhárultak. — Az előterjesztés kétségtelenül elismerési'eméltó \ gondossággal állította össze a Rudas-fürdő régi- és újabb-kori történetének és fejleményeinek sorrendjét; ismertette 'azokat az értékesí építészeti munkálatokat | is, amelyek a különböző bizottságok által kidolgozott j program alapján 1934-ben d'r. Hiiltl Dezső műegyetemi tanár, kitűnő műépítészünk díjnyertes tervében ju­tottak kifejezésre és amelyek költségei az ügyosztály hozzávetőleges számítása alapján, a belügyminiszter jóváhagyásával 1,350.000 pengőben irányoztattak elő. Ennek a programnak végrehajtása tárgyában kellett ai szakbizottságoknak és a törvényhatóságnak végle­ges állást foglalnia. Az előterjesztés konklúziója az engedélyezett hitelösszegnek 875.000 pengővel való túl­lépését kérte engedélyezni, ugyanakkor azonban őszinteséggel bevallja, hogy a Rudasfürdőnek a tervezett keretekben való átépítése évi 183.ÍHM) pengő deficitet okoz a községi háztartásnak. Budapest eddigi deficites fiirdőpolitikája tehát újabb 200.000 P deficittel gyarapodnék. — Kétségtelen, hogy a székesfőváros fürdő-politi­kájának eredményét nem lehet abból az egyoldalú szemszögből elbírálni, hogy egyik-másik fürdőjének üzeme nem járt kellő pénzügyi eredménnyel; viszont a kérdés elbírálásánál a pénzügyi szempontokat tel­jesen figyelmen kívül hagyni sem lehet. Annyira még sem lehet sürgős a probléma, hogy az előterjesz­tés átolvasásához szükséges fizikai idő se álljon ren­delkezésre. Nem indokolhatja ezt a rettenetes sürgős­séget az a körülmény sem, hogy hiszen már évek óta foglalkoznak a különböző bizottságok a problémával, így az kellően fel van dolgozva, elvégre az utolsó néhány év alatt, is újabb döntő momentumok merültek fel, amelyek újabb és újabb irányokat szabtak ia meg­fontolásoknak. Az sem döntheti el a kérdést, hogy munkaalkalmakra van szükség; nem lehet ezzel az indokolással esetleg oly soronMvüli döntéseket pro­vokálni, amelyeket azután jóvátenni többé nem lehet. A lludas-fürdő nem az a, probléma, amellyel a munka- nélküliség ügyét kell megoldani. — Nem akarok a másik végletbe esni. Joggal ve­tődött ugyan fel a kérdés, hogy A BSzKRt-nál komoly elkese'redést szültek azok a sorozatos sikertelenségek, amelyek a vezetőséget az autonómia különböző fórumai részéről az utóbbi na­pokban érték. A tarifakérdésben — mint ismeretes — az egész vonalon elutasították a szakértők és a páirt- megbizottak a BSzKRt hivatalos javaslatait és most már csak a főpolgármestertől függ, milyen mérték­ben érvényesül e fontos kérdésben az üzem vezető­ségének álláspontja. A BSzKRt vezetői kijelentik, hogy nem vállalják a felelősséget a vasútvállalat sorsáért, ha a tarifák módosítása nem az ál­taluk javasolt mértékben kerül megvalósí­tásra. A BSzKRt pénzügyi helyzete folyton romlik, ami ki­tűnik az általunk legutóbb is ismertetett zárszámadás­ból. A helyzetet még inkább rontja a HÉV folyton fokozódó deficitje, ami szintén a BSzKRt-ot terheli. Sipőcz Jenő főpolgármester átérzi a helyzet sú­lyosságát és bár mindkét ’részről elismeri az álláspon­tok helyességét, még sem áll a végletek mellé, hanem a BiSzKRt hivatalos javaslatai, meg az autonóm fóru­mok előterjesztései között áthidaló megoldást kíván teremteni. A belügyminisztériumi ankéteket is ez a ki­egyenlítő megoldás volt előtérben. Ezen a héten összeül a 17-eis; bizottság, ahol a főpolgármester bemutatja végleges terveze­tét a BSzKRt-tarifára vonatkozóan. A főpolgármester javaslata a 6 filléres tanhusz fenn­tartása és az átszálló je gyek árának 30 fillérre való felemelésére fog vonatkozni és kétségtelen, hogy a 17-es bizottság véleményétől függetlenül ez a tarifa lép életbe. ! mert ha a tantusz ára változatlan marad, az átszálló­utasok inkább négy tantusiszal fognak közlekedni, ami csak 24 fillérbe kerül és az átszállójegyes utasok száma a minimumra csökken. A BSzKRt szerint inkább a bevételek csökkenésére van kilátás e megoldás ré- | vén, mert i a táskajegyeladás teljes megszűnése várható. | Már pedig a BSzKRt-nak 2,400.000 pengő nettó több- ! let-bevétel're van szüksége, hogy rekonstrukciós ter­veit keresztülviíhesse és pénzügyi helyzetét egyen­súlyba hozza. Az elkeseredés további oka a BSzKRt-nál az, hogy a pártvezérek nem tették magukévá a válla­lat hatmilliós beruházó programját és különösen nehezményezik, hogy a racionális menet­rend életbeléptetésével kapcsolatosan tervezett hurok­vágány-létesítéseket és egyéb átalakításokat elvetet­ték. Ez teljesen felborítja a BSzKRt programját és ha a szóbanforgó vágányátépítéseket nem hajtják végre, elmaradnak azok a megtakarítások is, melye­ket a racionális menetrend életbeléptetésétől remélnek. A BSzKRt vezetői hangsúlyozzák, hogy a vállalat ilyen körülmények között katasztrofális helyzetbe jut és a következményekért minden felelősséget elháríta­nak maguktól. Súlyosbítja a BSzKRt anyagi helyzetét az is, hogy a 'belügyminisztériumban folytatott tárgyalások során kötelezték a vállalatot, hogy fizesse vissza a nyugdíjalapjától kölcsönvett súlyos összegeket. vájjon itt kell-e maradnia az új RudasUirdő- nek, azon a helyen, amely kétségtelenül a Dunapart egyik legalkalmatlanahb helye, ahol az összeszűkített Dunaparton az illeté­kes hatóságok az útvonalak megfelelő megol­dásával sem tudtak még megbirkózni. Azon a helyen, ahol a meglévő villamosvasút és köz­A BSzKRt nincs megelégedve ezzel éisi a pártok se ’rajonganak ezért a megoldásért, mert egyik állás­pontot seim teszi magáévá. A BSzKRt nagyobb arányú drágítást, a pártok pedig olcsóbbítást követeltek. A RSzKItt szerint az átszállójegy árának 30 fillérre való emelése egyetlen fillérrel se fogja növelni a vasút jövedelmeit, 30 millió pengő ikörül van az az összeg, mellyel a BSzKRt nyugdíjalapjának és tartalékalapjának tarto­zik. Ezekből a házi kölcsönökből fedezték eddig a rekonstrukciós kiadásokat.^ BSzKRI-nak most néhány év alatt vissza, kell fizetnie ezeket a kölcsönöket, mert a felügyelő hatóság" nem hajlandó tűrni, hogy a nyugdíjasok vagyona sínekben feküdjék és a nagy vasútvállalat immobil tartalékalappal rendelkezzék.

Next

/
Thumbnails
Contents