Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1936-04-22 / 16. szám

Budapest, 1936 április 2'2. Független Budapest 5 Egy ünnepelt férfi szürke ruhában Wüde Oszkárról, az angol íróról mondják, hogg mikor színdarabjait adták Londonban, ott járt a színház elölt, még pedig szürke, uccui ruhában s amikor az éljenző közönség tapsa és él jene meg­jelenésre kényszerítette, úgy ment a színpad füg­gönye elé, mintha őt lepné meg a legjobban, a ki­hívás s mintha csak véletlenül toppanna a közön­ség elé, uccui sétáját megszakítva, még hamvas ci­garettáját is olt szorongatta ujjal között. A Nemzeti Egység fővárosi szervezete legutóbbi csütörtöki pártvacsorájának résztvevői hasonló jele­netnek és helyzetnek lehettek az élvezői. Egy kicsi kis különbséggel, persze. Azzal még pedig, hogy míg WUde Oszkár esetében az előre kiszámított terv­szerűség és hatásvadászat titkolt szándéka volt a rugó, addig a mi csütörtöki esetünkben Zsitvay Tibor maga volt a legnagyobb zavarban, amikor a sok ujjongó, éljenző ember között csak magát fedez­hette fel, mint aki nincsen ünneplő feketében s nagy- hirtelen nem is tudván, hogy voltaképpen ez ünnep­lés az ő személyének szól, lévén az ő nevenapja, amely alkalomból szeretedével ragaszkodásával akart mellette tüntetni a pártja, De amint odakerült abba a zsibongó emberhul­lámba, amely őt úgy vette körül, mint szeretedének, hitének, bizalmának a megtestesült kifejezőjét és képviselőjét — amint elfogadta s vissza-vissza szo­rongatta a feléje nyújtott baráti kezek sokaságát, amint szinte szégyenkezve szabódott, hogy ő mind­erre nem számított, mert a névnapot a maga sze­mélyes ügyének tartja, ami nem szolgálhat indokul sem ünneplésre, sem felköszöntőkre, amint aztán helyét elfoglalta, ö, az elnök, akit most ünnepelnek, anélkül, hogy erre egyetlen pillanatig készült volna: mindez a közvetlen keresetnélküliségnek olyan va­rázslatos hatását váltja ki a telkekből, aminek a hatása alól nem igen tudnak szabadulni a jelen­lévők. De még csak jobban a hatás alá kerülnek, amikor az aranyszájú pap: Kálay plénános mond Zsitvay felé köszöntőt, a fényszórók világító sugarai­val világítja meg azt a munkásságot, amit a Zsitvay Tibor egyénisége és munkássága a magyar főváros életében jelent. Erre a köszöntőre felelni kelleti és Zsitvay Tibor felelt is. S mivel minden jel azt magyarázta, hogy az ünnepelt valóban nem is gondolt arra, hogy ma még nyilatkozatot is kell tennie, a figyelem meg­feszült s a várakozás, pihegő csendje fojtja most vissza a lélekzeteket. Az emberek szeretnek szónok­latokat hallgatni. De csodás ösztönük kétszeres figyelemre készteti őket, valahányszor alkalmuk nyílik, hogy egy emberi lélek mélységébe csak olyan zavartalanul pillanthassanak bele, mint ciz erdő tit­kára kiváncsi vadász szeme a hold ragyogó fényébe merült erdei tisz\tás tündérvilágába. És ez az alkalom olyankor adódik a legtisztáb­ban, mikor a közéleti embernek meg kell nyilat­koznia s nem volt alkalma a készüléshez. A meg­lepett leányzó helyzete ez, akinek nincsen alkalma többé szépítő és kendőző szereivel más formát mu­tatni, mint amilyennek a teremtő keze megalkotta. Meg kell mutatkoznia, tehát a maga leplezetlen valóságában. És Zsitvay Tibor nem tért ki e lelki feltárulás elöl. Mintha csak azt mondta volna: Nincsen szük­ségem a politikai ravaszkodások rúzsára és festé­keire. A telkembe merülök és annak a mélységéből hozom fel a magam igazságának ériékköveit. Ez vagyok, ilyen vagyok, ez van bennem — s vegyétek úgy, ahogyan adni tudom magam, mert úgy sem tudnék másnak lenni, másnak mutatkozni, mint amilyennek az Isten teremtett s amilyennek a szü­leim neveltek engem. És beszélni kezd. A közvetlenség, az őszinte megnyilatkozás va­rázsa töltötte be az ünneplő helyiséget. A lelkek egy csodás igézet hatása alá kerültek. Rákóczi fejedelemről beszél. Az ő példáját hozza fel, mint azt az< örök példát, amelyet minden köz­életi magyarnak követnie kell, ha szolgálni akarja hazáját, nemzetét, amikor is egyetlen jelszónak kell szeme előtt lebegnie: — Nihil privatum.:. Semmi magánérdek. Ha a fejedelem ezt nem tette volna a maga hitvallásává, — csak egyetlen mozdulatot kellett volna tennie, hogy a világ egyik leghatalmasabb vagyonát magának megmenthesse és érintetlenül megtarthassa. De nem tette. A közérdekbe nem akarta bele­keverni a »privatumot« s inkább választotta a hon­talanságot, a bujdosást, a szegénységet, mint a maga egyéni érdekeinek a közérdek fölé helyezését. Ez'érf vált Rákóczi a magyar nemzet hitévé s a magyar honszeretet igazi vértanújává és szentjévé. ■— S ezért vagyok boldog, hogy a mi mozgal­munk a fővárosban éppen a Rákóczi emlékezés évé­ben indult el, mert; így tudjuk, hogy kitől kell ven­nünk a követendő példái s melyik úton kell halad­nunk a magyar jövendő érdekében és szolgálatában. A terem áhitatos csendje a kápolnák ihletett hangulatává varázslódtak a szavak hatása, alatt. Vájjon ki látta, ki vette volna e percben észre, hogy az összes ünneplők közül csak éppen Zsitvay Tibor van hét köznapi szürke ruhában, mikor szinte mennyei fényt vetett az egész emberre, egy igaz ma­gyar lélek feltáruló glóriája... (Zs.) Gondoljon egészségére, szívjon Ml KO TEXET lenesen úiifóplfih a Rókusi ÍI| emeletei építenek rá - A Rákóczi úlí iróniái keljeim helyezik Eltolták helyéből a Rókus kápolnát A Független Budapest legutóbbi számában kö­zöltük Salamon Géza tanácsnok nyilatkozatát a fő­város idei kórháztatarozási programjáról. Az évek óta folyó céltudatos munkálatok folytán a budapesti kórházak teljesem modernizálódtak é,s most már a legöregebb kórház is olyan modern berendezéssel, felszereléssel és higiéniai külsőségekkel rendelkezik, hogy felveheti a versenyt a legmodernebb külföldi kórházak nívójával. A Rókus nemrég még lebecsült épületkoloisszus volt és egyre sürgetőbben követel­ték ennek a »patkányfészeknek«, ennek a »szégyen­foltnak« az eltávolítását. Egyideig napirenden isi volt a ÍRó'kusi lebontása, de utóbb meggondolta magát a főváros és lebontás helyett, tekintélyes összegeket invesztált az öreg épület rendbehozatalára. Kívül- belül kicsino'fútották, modernül felszerelték az épü­letet és ma már senki isem gondol a Rókus eltávolí­tására, sőt a legkomolyabb formában szó esik a Rókus- kórház továbbfejlesztéséről is. A polgármester legújabb havi jelentésében egy eldugott félmondatban közli a magasépítési ügyosiz- tály, hogy előkészíti a Rókus-kórház emeletráépítését és új garázs építését. Ez azonban csak kisebb jelen­tőségű fejlesztése a kórháznak. Az emeletráépítést a Gyulai Pál uccui és a Stáhly uccui fronton fogják végrehajtani, a garázst pedig a Stáhly uccában építik. A magasépítési ügyosztály azonban javában dolgozik a Rókus-kórház teljes átépítésének nagyszabású tervezetén is, amelyről még a múlt év elején adott hírt a Függet­len Budapest. A főváros vezetőinek meggyőződése, hogy a Rókus kórház évtizedek múlva se kerül el mai helyéről, mert szükség van egy központi fek­vésű nagy kórházra. Már pedig, ha a Rókusi csak­ugyan még beláthatatlan időkig fenn fog állani, úgy elkerülhetetlen, hogy az eddig végzett moderni­zálásokon túlmenően ,a városrendezési ési forgalmi szempontok egyidejű fig-yelembevételével az egész kórházat gyökeresen át ne építsék. A városházán Szinte. László műszaki főtanácsos, a magasépítési ügyosztály helyettesi vezetője dolgo­zik hónapok óta a Rókus teljes átépítésének tervein. Az illetékes tényezők, akik Szinte László elgondolá­sát megismerték, valósággal el vannak ragadtatva a megoldástól és megadták a felhatalmazást a részle­tes tervek kidolgozására. A Szinte-féle tervek a városszabályozási érdeke­ket is figyelembe veszik. A Rókus kórháznál össze­szűkül a Rákóczi út, mert a kórházépület mai el­helyezkedésével mélyen belenyúlik a forgalmas Rá­kóczi út vonalába. A már régebben elkészült szabá- . lyozási tervek szerint a Rákóczi utat itt olyan méretűvé kell kiszé­lesíteni, mint a Blaha Lujza térnél, vagy a Nagydiófa, uccu és Gyulai Pál uccu előtti szakaszon. Ezt a kiszélesítést a Szinte-féle tervek megvalósíthatóvá teszik. A kész ' tervek szerint a Rókus-kórháznak azt az épületfrontját, mely most a Rákóczi útba benyűlik, egysze­rűen leborotválják. Ez azért sem ütköznék nehézségbe, mert a kórház­nak két udvara van és az egyik udvar választófala, illetve a két udvar közötti szárnyépület éppen a Rákóczi út kiszélesített vonalában húzódik. A Rákóczi úti benyúló homlokzat lebontásának pótlására ési a kórház további bővítésére a Stáhly uccui fronton építik fel az új kórházi épületsz'árnya- kat. Ugyancsak a Stáhly uccában, a szem beidével ol­dalon van a Rókus kórházinak egy másik telke, ahol moist a hullaház van. Itt is kórház épülne és a két szemben lévő kórházi frontot az ucca felett az első, vagy második emelet vonalában beépített híddal kötnék össze. Négy emeletesre tervezik az átépítendő Rókus kór­házat, melyben 1200 ágy lenne, 50 százalékkal több, mint eziclöszerint. Az érdekesi terv szerint az átépítést végrehajtják anélkül, hogy a kór­ház üzemében fennakadás állana be. Előbb felépítik a Stáhly ucca két oldalán az új kór­házi épületeket és ha már ezek teljesen elkészültek és rendeltetésüknek átadhatók, akkor kerülne sor a Rákóczi úti front részleges lebontására és újjáépí­tésére. A Rókus-kápolnát, amely nevezetes műemlék, megmentik és a Gyulai Pál ucca torkolatá­ban a kórház előtti tér közepére tólnák. A nagyszabású terv végrehajtása négy millióba ke­rülne és ezzel Budapest a város szívében valóban modern kórházintézményt kapna. Az' anyagi kérdés rendezése nem okozna sok gon­dot. A szomszédos Kis-Rókus telkét a főváros el akarja adni. E:zl az ingatlan mindig a Rókus-kórház tartozéka volt. Ha tehát most az ingatlan értékesítésére gon­dolnak, kézenfekvő, hogy a befolyó összeg továbbra is a Rókus-kórház céljait, szolgálja. A nagykiterje- désű ingatlant hct bérháztelekre osztották. Az in­gatlan becsértéke megközelíti a két milliót, ha azon­ban csak 1.5 milliót kapna érte a főváros, már ez­zel is rendelkezésre állana a Rókus-kórház1 újjáépí­tési költségének jelentős része. A még szükséges 2.5 milliót az OTI előlegképpen bocsáthatná a kórház rendelkezésére. Tudvalevő, hogy a főváros és az OTI között most jött létre a megállapodás 800 kórházi ágy igénybevételére, ami évi 1,200.000 pengőt jelent a fővárosnak. Összesen tehát, két évi ápolási díjnak felel meg ez az összeg az OTI szempontjából. Ha a 2.5 milliót az OTI előlegezné és négy vagy öt évi részletben a fővárosnak járó ápolási díjakból le­vonná, már együtt lenne a Rókus újjáépítésének teljes költségfedezete. Ez irányban megkezdik a táv­ugyan is gyalásokat. precíziós mechanikai üzeme. Budapest, ■ IwVllCilV V., Visegrádi ucca 64. Telefon: 9S-6-41 Elvállaljuk: fogaskerekek, tömegcikkek és más gép- részek készítését precíziós kivitelben. — Edzés Csúcsteljesítményű, precíziós, kompresz- szorok, fogaskerekek, h ű t „ö gépek Drabek Ferenc Gépgyár Budapest, Vili, Gólya u. 8. Telefon: 38-8-83 és 38-8-82 Központi fűtések, egészségügyi berendezések DOBRAY KÁLMÁN oki. mérnök Budapest, V, Katona József ucca 41. sz. (Újpesti rakpart sarok.) Telefon : 21-0-19 B ECHTJÓZSEF építészmérnök, építőmester Budapest, IV., Kecskeméti u. 4 Telefon: 84-1-97 CUSTODIS ALPHONS Mérnöki iroda és épí­tési vállalat ipari berendezések részére Budapest, V., Nádor ucca 19 Telefon: 12 007 Alapítási óv 1876 Gyárkóményépitós, gözkazánbefalazás, ipari kemencék építése és tervezése Schütz Testvérek, ktj Tel.: 53-0-92 „Optalit“! könnyűfém-dugattyú P.-bronz Konnyurem-augattyu fehér-csapágyfém GYÁRTMÁNYAI K IVÁLÓAK H ACKER EMIL OKLEVELES MÉRNÖK Budapest, V., Kossuth Lajos tér 16 TELEFON: 29-0-95 KOVÁCS A. ODON GÉPÉSZMÉRNÖK Budapest, VIII., Bezerédy ucca 8 Telefonszám : 38-2-93, 40-8-78 Közp. fűtés-, vízvezeték-, csatornaíelszerelési vállalata I Gergely fém- és lemezárugyára, reflektorok és jelzőlámpák Budapest, VII., Rózsa ucca 6, sz, Telefon: 3-14-95 NAGY LAJOS okleveles mérnök, építési vállalata Budapest,VII., Jósika ucca 15 Telefon: 45-3-28

Next

/
Thumbnails
Contents