Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-04-01 / 13. szám
Budapest, 1936 április 1. 3 Független Budapest n HÉ A Bohóc, mint drámai hős Már a neve is milyen különös: Kóbor s hozzá: Jancsi. Mintha csak a természet is arra utalta volna, hogy kacajt és derűt támasszon mindenütt, ahol csak megjelenik. S a mis Kóborunk nem is szegül ellen ennek a hivatásnak. Mintha csak jókedvű beletörődése és megadása, hogy ő ne legyen más, mint csörgősapkása ennek a búval bélelt világnak, teljesen kielégítette volna. Az a tudat, hogyha többet és mást nem is tehet, de ha legalább arra a néhány percre, amikor a gondtei'helt s az élet nagy cirkuszában elfáradt emberek beülnek a kisebb, mondjuk így: az igazibb cirkuszba, hogy Jancsi bohóc megnevettesse őket — hát ez a Kóbor Jancsi csakugyan meg is , neveteti a szegényeket — ez már olyan hivatás, amiért érdemes volt születnie. A Városligeti kis névtelen rajongói hálásak is voltak az önfeledt pillanatokért, amikre Jancsi bohóc csörgősapkája szórta rá a humor verőfényét és napsugarait: Hosszú évekig, sőt lassan évtizedekig tartott ez a szellemi) rokonság a nagyérdemű közönség és Jancsi között s hogy ez a lelki értelemben vett szerelmi viszony nem is nélkülözte a reális világ anyagi alap- föltételeit, mi sem bizonyította jobban, mint az a valóság, amely elringatta a maga rózsás álmait egy kis könyvecske kék- és fehérnyomású lapjain, amelynek virgoncásos betűi elárulták a bankot, amelynek pénzszekrényei a bohóc pénzeit fiaztalták. Bármenynyire különösen hangzik is ez, de mégis a valóság az, hogy a csörgősapka e tekintetben a legnyárs- polgáribb gondolatok fedője lett, amely alatt óvatosan számolgatták a kamatos kamatok szaporodó hatványait. Egyszer — amikor már ősz volt a ligetben is, a Kóbor Jcmcsi koponyatarlóin is — fura gondolata támadt Jancsi bohócnak. Mintha csak valami furcsa ördög, kobold vagy dzsin szállta volna meg és elégedetlenné tette volna önmagával. Komor gondolatai voltak Kóbor Jánosnak: — Mi célra vagyok én voltaképpen a világon? Hogy örökké fintorgassam a púderezett pofámat a közönség előtt? S hogy rúzsos szájam széle csóktalan sóvárgásban fonnyadjon bele a megöregedés fáradságába, nem találva soha választ arra, hogy miért is voltam én ezen a világon? Nem, nem. Ez nem jól van így — ezen fordítani kell valahogyan, hogy érezzem az önmagam és a hivatásom célját. Unott lett előtte a bohóckodása és a csörgősapka. A bohóc az élet delének küszöbén beleért a gyümölcsutáni sóvárgásba s mivel gyümölcstelennek érezte eddigi életét, egy nagy, egy merész, egy férfias elhatározással eldöntötte a maga sorsát, föltevén magában, hogy nem lesz többé se Jancsi, se bohóc. Tőkéje van s így módjában áll, hogy hóitatfordítson elmúlt önmagának s istenhozzádot mondva a fintornak, a kócnyelésnek, a csörgősapkának — komoly munkáira adja a fejét. A fiatalság elmúlt — elröppent ezzel könnyelmű ledérsége, kacagó derűje. Kóbor János lesz ezután, mint a rendes polgári emberek és dolgozni fog. Tőkéjét mozgósította s vállalatba fektette. És ez — oly fölemelt, oly nagyszerű gondolatnak tűnt fel előtte. Az önmaga fölmag osztódását, életének igazoló szentesítését látta abban, hogy embereknek adhat majd munkát és kenyeret. A boldogság könnye pergett végig ráncos arcán, mikor azt mondták neki a munkásai: „gazdám“. És az a boldogság teljességéi jelentette az öregnek, mikor úgy félfüllel hallotta, hogy az alkalmazottai á jó szívét és emberszeretét mennyire emlegetik. Ilyenkor kitágult a melle és úgy járt, mint a. fújtató. Azt érezte, hogy mégis csak jó és fölemelő embernek és tegyük hozzá — tőkésnek lenni a világon. De a boldogsága nem sokáig tartott. Egy napon csak jött az OTI-ember, aztán a gáz-ember, aztán az adószedő. Idézések, felebbezések, szaladgálások, kilincselések. És elmondani egy nap tízszer, húszszor, hogy van pénz, csak nem a kasszában, hanem kintlevőségben. Ezzel pedig nem lehet fizetni se adót, se villanyszámlát. Szegény Kóbor János. Szegény János olyan hamarosan tudta ismételgetni: — Az emberek elszoktak a fizetéstől. Nem fizetnek. Az az erő, ami félszázados bohóckodás után a. szegény jó Jancsi bohócnak — azaz bocsánat! Jánosunknak még megmaradt, — néhány hónap alatt úgy fölemésztődtek, minit az égő gyertya viaszmasszája. S mikor egy napon foglalni jöttek hozzá: ráeszmélt a maga borzalmas helyzetére. Félévszázad bohóckodásának megtakarított vagyonkája eltűnt, megsemmisült egy komoly vállalkozás egyetlen rövid hónapja alatt. Ez többvolt, mint amit ő elbírhatott. Nagyon elkedvetlenedett. Meg akart halni. De mivel ma olyan időket élünk, hogy élni is nehéz, do meghalni sem éppen könnyű, hát nem hall meg kóbor János. Mikor levágták a kötélről melyet nyaka köré csavart és amikor életre keltették — körülnézett és kacagni kezdett s az ujjaival úgy per- gettyűzött, • mintha a sapkája csörgőit akarná befehéríteni. és azt mondta: — Hát nem bolondság ez nagyérdemű közönség? Míg bohóckodtam — jól éltem és vagyont szereztem. Mikor dolgozni kezdtem — felkapott az állam, és minden pénzemet elvesztettem. Hát most már valójában ki, a, bolond,? Én-e, vagy a világ? No hát ki? A szegény életre kelteit Jancsi bohóc várja, a kérdésre a feleletet, hogy visszamenjen-e loválű) bohóckodni, vagy folytassa tovább a komoly munkát? Zséjé. Megkezdik munkájukat a kényszernyugdíjazást intéző bizottságok Kijelölték a hét bizottság elnökeit és szerdán megválasztják a bizottságok tagjait A sokat emlegetett kényszer nyugdíjazásokra mégis sor kerül a városházán. Az ismeretes belügyminiszteri rendelet most kerül végrehajtásra és a városházi tisztviselők izgalommal várják a bizonytalanság elmúlását. Senki sincs biztonságban afelől, nem sujt-e le rája is a kényszernyugdíjazás veszedelme és ez a hangulat rányomja bélyegét az egész városházi adminisztrációra. A szerdai közgyűlésen választják meg azt a hét állandó bizottságot, illetve azok két-két rendes és két-két P'óittagját, amely bizottságok a rendelet szerint »ó.s alkalmazónak szabályszerű elbánás old vonását megelőző eljárás lefolytatására« hivatottak. Sipőcz Jenő főpolgármester a bizottságok elnöki tisztségeit már betöltötte. A hét blzoság közül az egyikben maga a főpolgármester vállalta az elnöki szerepet. A többi bizottságokban Liber Endre alpolgármester, Farkas Ákos, Szepesváry Pál, Babar- czy István báró, Felkay Ferenc és Némethy Károly tanácsnokok fognak elnökölni. A rendes tagsági helyeket egyenlő arányban a többségi pártok osztják el maguk között, a póttagsági helyeket pedig az ellenzék köréből töltik be. Húsvét után kezdik meg működésüket a párhuzamosan alakított bizottságok, melyek a közigazgatás egy-egy csoportja, valamint a tanügyi alkalmazottak körében végzik hálátlan feladatukat. Hír szerint a hivatalok már régebben elkészítették javaslataikat a kényszernyugdíjazásra vonatkozóan. A javaslatok alapjául azok a minősítési összeírások szolgáltak, melyeket a múlt évben végeztek. Akkor hat százé cmnéhány közigazgatási és tanügyi alkalmazott neve szerepelt a kényszernyugdíjazási B)-listán, azonban egy részük időközben már nyugdíjba vonult, úgyhogy ai most végrehajtásra kerülő kényszernyugdíjazás sokkal szűkebb keretű lesz. Maximálisan 300 kényszerny ugdíjaztatásra lehet számítani. Ezek között a legkülönbözőbb állású, rangú és korú tisztviselők meg alkalmazottak szerepelnek. A nyugdíjazandóknak körülbelül egyharmada a női alkalmazottak közül kerül ki, akiknek kényszernyugdíjazásánál a döntő szerepet ellátottságuk kérdése játssza. Ebből a szempontból elsősorban a férjes női alkalmazottak nyugdíjaztatása jön számításba, ezek közül is mindenekelőtt azoké, akiknek férje szintén közszolgálatban áll. A nyugdíjaztatások kiterjednek majd azokra a tisztviselőkre és alkalmazottakra is. akik fegyelmi büntetésben részesültek, akik szolgálati szempontból kifogás alá esnek, végül pedig azokra az idősebb és régen szolgáló alkalmazottakra, akik egyébként is közel állanak a szabályszerű nyugdíjazáshoz. Az eljáró bizottságok a legalaposabb vizsgálat alá vesznek minden egyes ügyet és minden méltánylást érdemlő szempont figyelembevételével hozzák meg határozatukat. Május végére befejezik a bizottságok az előkészítő anyag letárgyalását, de működésük ezzel nem szűnik meg. A későbbiek folyamán szükség esetén továbbra Is végzik a rájuk háruló munka intézését. Gondoljon egészségére, szívjon MIKOIEXET Nyolc emeletes lesz és 12 millióba kerül az újjáépülő városháza A szerdai közgyűlés dönti el, kiírják-e a tervpályázatot a városháza és környéke rendezésére A városháza újjáépítésének ügye élénken foglalkoztatja a főváros közvéleményét. A Független Budapest hozta elsőnek nyilvánosságra, már hónapokkal ezelőtt ezt a nagyszabású tervet, melyet akkor még kételkedve fogadtak, mert kevesen hitték, hogy a főváros vezetősége ezekben a nehéz időkben anyagi fedezetet tud teremteni erre a nagyszabású tervre. Szendy Károly polgármester azonban megtalálta a lehetőségét annak, hogy a községi háztartás megterhelés nélkül oldja meg az új városháza fölépítését és mint ismeretes1, olyan tervet dolgozott ki, mely szerint az építési költség nagyrészét a városi nagyüzemek fedeznék, viszont az üzemek adminisztrációja az új városházára kerülnének. Ennek további messzemenő- előnye az lenne, hogy így megvalósíthatnák a nagyüzemek igazgatásának egyesítését, ami szintén egyik régi kérdése a városi igazgatásinak. A kitűnő tervet azonban egyes városrendezők, akik állandóan utópisztikus terveket szövögetnek, igyekeznek elgáncsolni és olyan előfeltételekhez kívánják kötni az új városháza megépítését, melyek talán még hosszú évtizedek múlva sem teHjesítlhetők. Megint fölelevenítették az ú. n. „fórum“ gondolatát, melynek lényege az, hogy a Bazilikától a Kedvin térig egységes váirosrenclezési és szabályozási tervet kell megállapítani és ennek keretében a különböző köz- intézmények és középületek egész sorát fölépíteni. Töbhszázmilliós álom ez az elgondolás, melynek szö- vögetői követelik, hogy a városháza újjáépítését kapcsolják össze ezekkel az ábrándokkal. És csak ha már általuk elképzelt fórum egységes szabályozását elvégezték és annak keretében az új városháza végleges helyét, meg kiviteli megoldását hsr elhatározták, akkor kerüljön sor a városházi építkezésekre. Mégis remélhető, hogy a szerdai közgyűlésen nem fogják elbuktatni délibábos illúziók kedvéért a polgármester nagykoncepciójú előterjesztését ég . a többség hozzájárul a javaslatban foglalt előmunkálatok me gi n d í (Sasához. A főváros vezetősége mindent előkészített, hogy a városházi építkezés minél gyorsabban megindulhasson. De eleget tett azoknak a kívánságoknak is, melyek a városháza környékének szabályozását is szükségesnek tartják. Átirattal fordul a polgármester a Közmunkatanácshoz, melyet felkért, írjon ki nyilvános tervpályázatot a Károly körút s a közvetlen környék rendezési terveire. Ennek költségeit a főváros viseli. A városháza Károly király úti frontjának terveire külön tervpályázatot rendeznek. 70.000 pengőt biztosítottak erre a célra, amit ideiglenesen a Gázgyár előlegez. Valószínű azonban, hogy a tervpályázati költségeket emelik, miután a tervezőktől megkívánt feladatok olyan nagyarányúnk, bogy a 70.000 pengő elégtelen lesz a díjazásokra. Külön tervpályázatot rendeznek az Andrássy út, Vilmos császár úti betorkolásának, illetve a gróf Tisza István ucca felé valófolytatásának rendezésére. Ennek élők$szüsz.létéit a városrendezési ügyosztály a Közmunkatanáccsal egyetértőén szintén folyamatba tette. A napokban ezek a kérdések a Közmunkatanács ülésén már szóba kerülnek és néhány héten belül a pályázatok kiírása is megtörténik. A főváros 12 milliót irányzott elő a városháza újjáépítésére. Két év alatt szándékozik az építkezést végrehajtani. Nyoleemelet magasságú lesz az új városháza Károly király úti frontja, mert az értékes telket igyekeznek minél jobban kihasználni. A közgyűlésen éles támadások fognak elhangzani azok ellen, akik késleltetni szerelnék a gyönyörű terv megvalósítását. Nemcsak Budapestinek van -szüksége egy világvároshoz méltó új városházára, hanem az egész gazdasági életnek is, melynek minden ágát fellendítené ez a 12 milliós- középítkezés. Köztisztviselők és úri családok régi kedvelt bevásárló heiyea Tribun“ Ruházati 33 Részvénytársaság Budapest, Vili., Üllői út 14. Tel.: 392-85 és 312-97 Az ország egyik legrégibb és legnagyobb ruházati intézete. Mérsékelt árak. Megbízható minőség. Pontos kiszolgálás. Legkedvezőbb fizetési feltételek. Tavaszi kabátok, szövetek, selymek és egyéb tavaszi divatujdonságok, minden igényt kielégítő választékban. Mintákkal és ajánlattal készséggel szolgálunk.
