Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-09 / 2. szám
2 Független Budapest Budapest, 1935 január 9. Intézeti és házi ruha mosására csak a „KIRALY“ GŐZMOSÓ IV., Magyar ucca 3, VII., Király ucca 15, V., Bálvány ucca 23 Vll , Dohány ucca 20 — Telefon — Házhoz küldenek. végre saját hatáskörében hozott rendelkezésekkel és csak a legkivételesebb esetben óhajtok élni a fővárosi törvényben biztosított főpolgármesteri hatalommal. Szendy Károly polgármesíei*a szanálás feladatairól ut. Szendy Károly Sipőcz Jenő főpolgármesternek ez a nyilatkozata egyrészről megvilágítja a szanálási művelet megindításának menetrendjét, másrészről alkalmas arra, hogy a különböző oldalakról jelentkező aggodalmakat eloszlassa. Szendy Károly polgármester akivel ebben az ügyben szintén beszélgetést folytattunk, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A fővárosi pénzügyi helyzet szanálásának a munkálatainál természetesen minden tekintetben segítségére leszek a főpolgármester úrnak. A főpolgármester fir kezdeményezése és utasításai alapján a vezetésem alatt álló városházi adminisztráció dolgozza ki azokat az előterjesztéseket, amelyek végeredményben a szanálás eszközeit tartalmazzák. Arról hogy milyen tervek merültek fel a szanálással kapcsolatosan, — még nem tudok nyilatkozatot tenni, mert hiszen egyelőre még a részletekről semmiféle tanácsko- zás# sem folytaltunk. A (szanálást azok között a keretek között hajtjuk végre, amelyeket a fővárosi törvény megjelöl. Az új fővárosi törvény ugyanis ebben a tekintetben szigorú rendelkezéseket tartalmaz, amelyeket feltétlenül figyelembe kell vennünk. A legfőbb feladat a költségvetés egyensúlyának a helyreállítása. Erre nézve a közgyűlés Wolff Károly indítványainak az elfogadásával határozatot hozott. Most várjuk a belügyminiszter úr döntését afelől, hogy ezt a közgyűlési határozatot jóváhagyólag tudomásul veszi-e, vagy sem, A szanálás igazi munkálatai csak akkor fognak megindulni, ha a belügyminiszter úrtól megérkezik a költségvetés jóváhagyására vonatkozó leirat, amely nyilván különböző intézkedéseket fog tenni. M belügyminiszter* Borvendég Ferenc szanálási terveinek megvalósítását követeli? A szanálással kapcsolatosan híre terjedt a városházám, hogy mégis csak sor kerül azoknak a szanálási terveknek a végrehajtására, amelyeket még Borvendég Ferenc dolgozott ki. Ezek a hírek bizonyos idegességet váltottak ki nemcsak a városházi adminisztráció tagjainak a körében, hanem a városházi pártok vezetőinek a körében is. Általános volt ugyanis az a vélemény, hogy Sipőcz Jenőnek főpolgármesterré történt kinevezésével új szituáció állott elő, amely általánoságban szakítani fog a régi rendszerrel, Az idegességet fokozzák azok a hírek, amelyek szerint maga Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter követeli Borvendég Ferenc eredeti szanálási terveinek a megvalósítását. Ezeket a kósza híreket egyelőre még nem lehet ellenőrizni. Mindenesetre meg kell várni, amíg a belügyminiszter dönt a főváros 1935. évi költségvetésének a jóváhagyása felől. Nem kétséges ugyanis, hogy a költségvetés jóváhagyásáról intézkedő belügyminiszteri leiratban — amint ezt Szendy polgármester is hangsúlyozta — különböző rendelkezések lesznek, amelyek a költségvetési deficit eltüntetésére és a szanálási művelet megindítására nézve irányt szabnak. Dr. Rátkai Károly. A Katonai Mária Terézia Rend és a Székesfőváros Reflexiók dr. Vákár P. Arthur mult számunkban megjelent hasonló című cikkéhez Irta : KISFALUDY PÉTER ELEMÉR A »Független Budapest« f. évi 1. számában ez alatt a cím alatt dr. Vákár P. Arthur v. miniszteri biztos, m. kir. kormányfőtanácsos, igen érdekesen tárgyalja a Mária. Terézia Rend közjogi helyzetének és vagyonának kérdését, egyben kitérve a Rend és a Székesfőváros közti vonatkozásokra. Fejtegetéseiben egyrészt oda konkludál, hogy a szuverén magyar királytól alapított rendintézmény székhelye — (éppúgy, mint a Szt. István Rendé, a m. kir. udvari kancelláriáé és a magyar nemesi testőrségé is) — kezdettől fogva. Magyarország fővárosa kellett volna legyen, másrészt, hogy a Rend alapítványi vagyonának arányos része úgy, amint azt gróf Bethlen István, akkori miniszterelnök, már 1921-ben szorgalmazta, az Osztrák Köztársaságtól mielőbb vissza- követeltessék. Dr. Vákár fentemlített cikkében megemlékezik arról az immár egy évtizede folytatott szívós küzdelemről, melyet Petrichevich György ny. ezredes, a Rend lovagkeresztes vitéze fanatikus elszántsággal folytat a Rend magyar jellegének elismertetéséért. Olvasva Petrichevich ezredesnek a Katonai Mária Terézia Rendről írt háromkötetes müvét, meg lehet állapítani, mily számottevő nemzetközi tényezőként folyt be -a XVIII. századbeli Magyarország Európának politikai elrendeződésébe. De megállapíthatjuk azt is, mennyire hián voltunk abban az időben egy nagykoneepciójú magyar államférfiúnak. Mária Teréziának, mint a Habsburg Ház fejének hatalma elsősorban a független Magyarország biztos Január lO-én és 13-án délután %3 órakor ügetőversenyek Ádler és Társai Ólomcsó készítő Üzem Gyárt: Mindennemű ólomnyomó- és lefolyócsövet Iroda: Budapest, VI., Podmaniczky u. 2. Tel. 15-3-94 __________________________ Gyár : V., Váci út fig bá zisán nyugodott. Étinek folytán, külpolitikai viszonylatban is, csak mint szuverén magyar király érvényesült, — amit különben mint a Szt. Birodalom egyes orrszágainak hűbéres uralkodója nem is tehetett. Legeklatánsabb bizonyítéka ennek az az eset, amikor külpolitikája homlokegyenest ellentétbe jutott a Német-Római-Birodalom érdekeivel. A francia szövetség volt ez, melyet férjének, a, Birodalom császárának heves ellenkezése dacára kötött meg. S e történelmi tények után akadnak magyar egyetemi tanárok, akik azt állítják, hogy Mária Terézia nem mint magyar király, hanem mint az »osztrák« tartományok fejedelme foglalta el világ- hatalmi állását! (Megjegyzem, hogy »osztrák« tartományokról csak L30G óta lehet beszélni, eddig az időpontig ezek az országok »Habsburg-dinasztia örökös tartományai« voltak. Elég sajnálatos, hogy tankönyveink is a helytelen »osztrák« örökös tartományok megjelölést használják ) A Petrichevich ezredes és az említett egyetemi tanárok közt folyó tudományos vita mindenesetre örvendetes módon segíti elő o kérdés tisztázását, s egyre nő azoknak száma, kik büszke önérzettel tekintenek vissza nemzeti múltúnk e nagy korszakára. Megnyugtató, sőt fölemelő az a tény, hogy Petrichevich megállapításait elsők közt a many. kir. kormány fogadta el, aminek következményeként tette meg Magyarország Kormányzója 1931 október 15-én, — a Rend Mária Teréziától előírt évi emlékünnepén — fontos deklarációját, mely szerint Magyarország a Katonai Mária Terézia Rendet változatlanul továbbra is fenntartja. A vagyonjogi kérdés Megoldatlan azonban idáig a rendvagy on kérdése. A Rend eredeti alapítványi vagyona a napóleoni háborúk okozta devalváció folytán tönkrement. Üjjáteremtcse, »mint magát igen gazdagon kifizetődő állami kiadás« a Volt kettős monarchia összes országainak jövedelmeiből történt. .Az osztó igazság követelménye, hogy ez a vagyon, — mely az összeomlás Idejében közel 2« millió aranykoronát tett ki — ugyanazon államok között oszlassák fel, melyek ázt annakidején összeadták. (Ingatlanvagyona a Rendnek nem volt.) Ily módon mintegy 3—4 millió aranykoronányi érték jutna Magyargrszágra. A vagyon főként osztrák állampapírokba volt befektetve, melyek felosztását az akkori osztrák pénzügyminisztérium szerve p- a Katonai Felszámoló Hivatal — önkényesen s a jogos tulajdonos ismételt tiltakozása ellenére mindaddig elodázta, míg azok elértéktelenedtek, Államadósságról lévén szó, a papíroknak megfelelő aranyérték így az osztrák államkincstár ölébe halott. Petrichevich folytatólagos műveiben eredeti okmányok felsorolásával bizonyította be az osztrák kormánynak ebből folyó felelősségét, illetve kártérítési kötelezettségét. Ez a kiváló, rendkívül alapos szakmunka oly fegyvert ad Magyarország kezébe, mellyel igazát bármely bíróság előtt kivívhatja. Remélhető azonban, hogy erre nem kerül a sor. A mai osztrák kormány nem tagadja meg a régi értékes tradíciókat, így a Mária Terézia Renddel szemben is jóindulatú álláspontra helyezkedik s bizonyára módját fogja találni a vagyonjogi kérdés barátságos úton leendő megoldásának, A Mária Terézia Rend magyar haloitaí iránti kegyelet Van azonban egy terület, melyen már a közeljövőben is alkothat a főváros maradandót a Rend számára: ez a temető! Gondoljunk csak azokra a művészi temetőkre, melyeknek kegyeletes kultuszát a nyugati kulturközpontokban annyira megcsodáljuk. Nemzetünk nagyjait a kerepesi temetőben díszsírhellyel tiszteli meg a főváros. Jelöljön ki ott, vagy a Hősök temetőjében egy parcellát a Rend vitézei számára, mely zarándokhelye legyen mindazoknak, kik a nemzet jövőjét a vitézség kultuszának ápolásában látják. A város valószínű fejlődése sohasem fogja a kerepesi temetőt teljes egészében eltüntetni, a Kossuth, Batthyány, stb. mauzóleumokat, nagy embereink művészi síremlékeit sohasem fogják barbár »építő« kezek lerombolni. Valószínű, hogy annakidején ez a temető is oly szerencsés és kegyeletes megoldással fog megszűnni, amint pl. a tabáni és vízivárosi temetők: a neves halottak sírjai megmaradnak, míg- a többi sírok helyén csendes park létesül. A kerepesi temetőben vagy a Hősök temetőjében helyeznék örök nyugalomra Budapest különféle temetőiben eddig elhantolt rendvitézeket, elsősorban báró Kövesst, a nagy magyar marsallt. (Báró Alvinczy tábornagy hatalmas síremléke a vízivárosi temetőben van, a gróf Gyulayé az ottani kápolnában. Báró Kray tábornagy hamvai a belvárosi plébániatemplom északi fala mellett uyugosz- nak, amit bent a templomban remekművű emléktábla hirdet.) Ezekből megállapíthatjuk, bőgj- mivel tartozunk az élő és fejlődő magyar történelemnek s a múltnak. Budapest székesfőváros nem haladhat el nemes elhatározások nélkül ez — indokoltan —- napirendre került kérdés mellett s mert a múlt történelmének példaadó megbecsülése inellett minden időkben Budapest székesfőváros tett elsők között bizonyságot, így a. Mária Terézia Rend és Budapest székesfőváros ebben a kérdésben is találkoznak — a magyar hazafis ág oltárkövénél. Ifj. Szubota István mtíaranyozó Budapest, VIII., Üllői út 54. Antik bútorok és keretek szakszerű javítását és mindennemű aranyozási munkákat vállal. OLCSÓ MRJZK PONTOS SZMKMUMKM KOVÁCS MIKLÓS épületüveges, képkeretező - Budapest, VI., Király ucca 104 Elektromotorja tökéletesen működik, ha szén- és bronzkeféi, kollektorai Magyar Kollektor, Szén- és Bronzkefe üzem Műszaki Vállalat-tói Budapest. Vili, Kisfaludy ucca 29, valók. Telefon: 41-3-40 HBIII Ilim Ilim mi IBI««™——BaWBfflMB FÜRDŐKÁDAK, CSÖVEK Hasenörl, Csengery u. 53 Traub Ödön aaifaltazig^telő, tetőfedő vállalata Budapest, X, Rezső tét* 3 Telefon i 411-65
