Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-02-27 / 9. szám
2 Független Budapest Budapest, 1935 február 27. s^safa „KIRÁLY“ GŐZMOSÓ IV., Magyar ucca 3, VII., Király ucca 15, V., Bálvány ucca 23 VII , Dohány ucca 20 — Telefon — Házhoz küldenek! Újra műsoron a lakásbérleti szabályrendelet Most már valószínű, hogy májusra mégis csak életbe lép és emellett állandó locsolásról is kell gondoskodni. Súlyos ezreket kellene itt erre a célra előteremteni, éppen ezért én fölvetettem azt az ötletet, hogy az egész tabáni területet lucernával kellene bevetni, ami egyrészről kevés költséget igényel, másrészről szép képet nyújtana. A tabáni problémák megoldásának az elhúzódása adja meg tehát a magyarázatát annak, hogy miért halasztottak el az IMI által fölajánlott hét és félmillió pengős kölcsönnek az igénybevételét. M közlekedési problémák megoldása Szóba hoztuk Szerűig Károly polgármester előtt a különböző közlekedési kérdéseket is, amelyek a legutóbbi napokban a BSzKRt. igazgatóságát a közlekedési szakbizottságot és a szanálási bizottság tagjait egyaránt élénken foglalkoztatták. Szendy Károly polgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Sajnálattal vettem tudomásul, hogy a közlekedési szakbizottság nem tette magáévá azt az előterjesztést, amely a nagykörúti forgalom. új szabályozására vonatkozott. Azt a kifogást emelték, hogy nehézkes átszállásra kényszerülnek az utasok a Berlini téren, ahol egyenesen életveszélyessé válik a forgalom. Ez a beállítás téves. Ugyanott kell a tí-os viszonylatról a Buda felé közlekedő villamoskocsikra átszállani, ahol az utas a 6-osról leszáll. Meg kell értenie a főváros közönségének, hogy ez egyáltalán nem életveszélyes átszállás, de meg keil értenie azt is, hogy csak ezen az úton lehet a nagykörúti forgalmat sűrűvé és gyorsan lebonyo- líthatóvá tenni, ugyanakkor pedig nagy megtakarításokat elérni. Feltétlenül megszüntetjük a pestkörnyéki városok és községek villamos járatainak azt a részét. amely belterületre esik. A kispesti és pestszentlőrinci villamos relációnak a Ludovikánál lesz a jövőben a végállomása. Sok kocsikilométert fogunk így megtakarítani, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a kocsik az Üllői úton és a Múzeum körúton már teljesen üresen szaladnak'. Ha a rövidlejáratú vonalakat mindenütt rendszeresítjük és az előbb említett szempontokat érvényesítjük, akkor kétmillió pengő megtakarítást érhetünk el, ami a mai viszonyok között nem nevezhető csekélységnek. Szendy Károly polgármester végül közölte még a Független Budapest munkatársával, hogy a különböző'ügyosztályokban készülő előterjesztések már a legrövidebb időn belül az illetékes szakbizottságok elé kerülnek. Ezekkel az előterjesztésekkel, ameny- nyiben a főváros pénzügyi helyzetét érintik, foglalkozni fog a 17-es bizottság is. Szendy Károly polgár- mesternek ez a nyilatkozata részletes felvilágosítást nyújt arról a nagykiterjedésű és mélyreható kérdéseket felölelő munkáról, amely mostanában a városházi ügyosztályokat foglalkoztatja. Dr. Rátkai Károly. A városházán befejeződtek a tárgyalások az új lakásbérleti szabályrendelet ügyében. Mint már korábban jelentettük, a főváros illetékes tényezői a belügyminiszter ismeretes módosításait tartalmazó leirata nyomán újabb tárgyalásokat kezdtek a kormánykörökkel és igyekeztek azokat meggyőzni a módosítások egy részének tarthatatlanságáról. Még a múlt év júliusában érkezett le a városházára a belügyminiszter leirata és azóta folytak ezek az egyeztető tárgyalások, melyek azonban a főváros számára nem jártak lényeges eredménnyel. Az igazságügyminiszter és a belügyminiszter csupán egészen csekély változtatásokat voltak hajlandók akceptálni, a módosítások zömét pedig továbbra is fentartották. Ilyen körülmények között kilátástalan lett a főváros további küzdelme, mert a módosítások el nem fogadása esetén nem remélhetné a jóváhagyás kieszközlését. A főváros vezetői ezért úgy döntöttek, hogy a minisztériumok intencióinak megfelelően terjesztik elő az új lakásbérleti szabályrendeletet. A jövő héten ül össze a szociálpolitikai bizottság, m'elyet ez alkalommal kiegészítenek a kérdéssel foglalkozó más bizottsági tagokkal is. A helyzet ismeretében most már nem valószínű, hogy túl- ' hosszú vita kerekednék az új tárgyaláson, úgyhogy még márciusban a közgyűlés is elfogadhatja a sza- j bályrendeletet, mely ezekutdn május 1-én életbeléphet. A szabályrendelet új formájában a következő fontosabb rendelkezéseket tartalmazza: Mindenekelőtt megállapítja, hogyha az a felek megállapodásából nem következik, a bérletet éves bérletnek, az albéx-letet pedig havibérletnek kell tekinteni. A bérlet éves, vagy havi jellegét nem érinti az, hogy a bért milyen időszakokban fizetik. Az albérletbeadáshoz a bérbeadó háztulajdonos írásbeli hozzájárulása szükséges. A bérleti szerződés érvényességéhez foglaló adása nem szükséges. Ha ellenben foglaló adásában egyeztek meg a felek, de annak összegét nem állapították meg, a foglaló ösz- szege éves bérletnél negyedévi bérnek, havi bérletnél a havibérelmek egyötöde. A foglalót bánatpénznek tekinteni nem lehet. Sem a bérbadó azzal, hogy a foglalót visszaadja, sem a bérlő azzal, hogy az összeget veszni hagyja, nem mentesül a szerződéstől. Éves bérletnél is lehet a házbért havonta előre fizetni. A li"tet nappal és éjjel egyaránt állandóan üzemben kell tartani. A háztulajdonos a bérlőtől, albérlőtől és a lakók háznépétől liftdíjat nem szedhet, ha csak errenézve külön meg nem állapodik. Ezeset- ben is a liftdíj személyenkint és menetenkint hat fillérnél több nem lehet. Ha ugyanazon családhoz tartozó több személy használja a liftet, akkor is csak hat fillért kell fizetni. Ha pedig két vagy több, nem egymáshoz tartozó lakó veszi igénybe a felvonót, együttesen csak 12 fillért kell fizetniük. Idegenek nappal tíz fillért, este húsz fillért fizetnek, több idegen egyidejű lifthasználata esetén 20, illetve 40 fillér fizetendő. Ha felvonót lakók és idegenek használják egyszerre, úgy külön tartoznak a megállapított díjat fizetni. A bérleményt úgy a bérbeadó, mint a bérlő féregmentes, közegészségügyi követelményeknek megfelelő, minden tekintetben használható állapotban tartozik az új bérlőnek átadni. A rendes felmondási idő ipari, vagy kereskedelmi célra használt éves bérleteknél 1500 pengőtől félév, azon alul negyedév. A lakás céljaira használt helyiségek felmondási ideje 2000 pengőn felüli bérnél félév, azon alul negyedév. A raktári célokra használt helyiségek felmondási ideje, ha a bérlet tartama három hónap, 30 nap, három hónapnál hosz- szabb bérletnél félév, három hónapnál rövidebb bérletnél 15 nap. Részletesen szabályozza a szabályrendelet a házfelügyelő kötelességeit és jogkörét. Két évnél rövidebb szolgálat esetén a házfelügyelő szolgálatát egy hónapra, hosszabb szolgálat esetén bárom hónapra lehet felmondani. A kapupénz éjfél előtt tíz és éjfél után húsz fillér. Két vagy több személy együttes ki- vagy bebocsátása esetén éjfél előtt 20 fillér, éjfél után 30 fillér kapupénz fizetendő. Ha segédházfelügyelő van a házban, úgy a hámesterpéinz egyharmadrésze és a szemétpénz teljes összege a segédházfelügyelőt illeti. Az üzemiek Az üzemi tisztviselők kénytelenek szegre akasztani a kultúr ember jogos igényeit, mert ezentúl nem telik ilyen fényűzésre. Még nem csökkentették eddigi illetményeiket, de az üzemi tisztviselők már is szükségesnek látták, hogy megelőzve a leszállítást, elsősorban a kulturális — tehát a luxus-igényeket! — ejtsék el. A fővárosnak azonban szüksége van arra, hogy kultúremberek maradjanak az üzemi hivatalokban. Nem szabad alámerülnünk a Balkán felé, hanem — mint azt Sipőcz Jenő megmondta, — meg kell őriznünk a világvárosi nívót. A főváros minden egyes tisztviselője európai nívón álló, huszadik századbeli modern ember és ugyanilyennek kell lennie az üzemi tisztviselőnek is, akiről hol azt állapítják meg, hogy köztisztviselő, hol pedig a magántisztviselők közé sorolják őket. Ha adójukat emelik például, akkor magántisztviselők, amikor azonban a fizetésükről van szó, akkor köztisztviselőkként bánnak velük, vagyis eddig négy ízben szállították azt le. Az üzemi tisztviselők körlevele, amellyel bejelentik kultúrigényeíkröl való lemondásukat: nem egyéb, mint felszisszenés. Nem offenzív lépés, hanem defenzív. Felszisszentek, mert fáj a művelet, amelyet most akarnak végezni rajtuk, felszisszentek, mert ez joga minden embernek. Ne haragudjunk' miatta és ne ítéljük el őket: emberek, még hozzá szegény emberek, akik nem bírták hang nélkül megállni, amikor eleven húsukba akarnak belevágni ... Mindent eltemet a por Közönséges embernek fülében furcsán hangzik az az állítás, hogy : mindent eltemet a por. Ahogy mi gyarló halandók porból lettünk és porrá leszünk, azonképpen a mindent fölfaló por takarója alá kerül minden, amit emberi agy és emberi kéz alkotott. S ha jelenünknek élve . büszke öntudattal nézzük a. hatalmas palotákat, I a pompás templomokat, az építőművészet száz | és száz remekét ; ha világgá hirdetjük a nagy- ) szerűen fölszerelt kikötőinkből útnak induló és ; odaérkező óriási hajók méreteit, gyorsaságát, fényes berendezését és ha hivalkodva az emberi elme találékonyságának eredményeivel dicsérő szóval hivatkozunk a sok csodára, amit, mintha minden elmúlással dacolhatna, fából, kőből, vasból és betonból alkottunk ; jusson eszünkbe az emberiség történetének sokezer éves tanítása, az, hogy minden múlandó, nagy világvárosok eltűnnek, üveg törik, lánc elszakad, a fát meg- őrli a szú, megáll az élet, mindent eltemet a por. Mindent. . . A legújabb kor keresi, kutatja a legrégibbnek hagyományait, maradványait és a kiásott romok néma beszéde elmondja, hogy rdgente is voltak olyan nagy városok, mint a mieink, palotákkal és bérkaszárnyákkal, mesésen megépített vízvezetékkel, központi gőzfűtéssel, uccai világítással, fürdőkkel és mindazokkal a megoldásra váró kérdésekkel, amelyek ma is foglalkoztatják a városatyákat és a küülönböző fő- és albizottságokat. A régi Róma életének néhány mozzanata szembetűnően megmutatja ezt és azok az árnyoldalak, amelyek e letűnt kor szemlélete közben elvonulnak előttünk, föltalálhatok egyáltalán minden antik nagyváros életében. De ! meg kell mondanunk mingyárt azt is, hogy annyi I a szép és annyi a jó, hogy az árnyékok szinte J eltörpülnek a fényességük mellett. Az antik nagyvárosnak nem kell félnie a mi I nagyvárosainkkal való összehasonlítástól, sőt I nem egy tekintetben lefőzi ezeket. Róma egymaga i több műkinccsel és középülettel dicsekedhetett', mint | a világ valamennyi modern nagyvárosa együttvéve. I A krónikások szerint volt -123 temploma, 154 istenszobra aranyból és elefántcsontból, továbbá 28 könyvtár, több mint 10.000 képzőművészeti mestermű. A város leltárába tartozik 6 obeliszk, csaknem 47.000 bérház, 19 vízvezeték, 856 fürdő, 290 raktár. Crassus háza 14 millióba került. A gazdagok házainak ebédlőiben, előszobáiban, könyvtártermeiben, képtáraiban egész falakat és mennyezeteket arannyal vontak be vagy gyöngyökkel ékesítettek. A fürdőszobák fala és padlója üvegmozaikból készült. A hideg vág y meleg víz — tetszés szerint — ezüst csövekben folyt. Az ablakok eleinte vékony, félig átlátszó márvány táblából, később zöldes táblaüvegből készültek. Nagy figyelmet szentellek mindennek, ami a vízellátással es a csatornázással függött össze. Róma vízvezetékei naponta fejenkint 600 liter, össze-vissza egymillió köbméternél több vizet szállítottak, mégpedig gyakran száz kilométernyi távolságból. Agyagból, ólomból vagy rézből készítik a csöveket, sziklákat fúrnak át és többemeletes vízvezetékeket ^építenek. Róma nyilvános fürdői nagyszerű intézmények tömérdek öltözködőcsarnokka], izzasztókamrával, zuhanyszobával, hideg és meleg fürdővel. Már a 6000 éves krétai palotavárosokban is vízöblítéses berendezés van mindenütt kézmosásra és egyébre. Minden nagyobb városban nyilvános illemhelyeket épít a hatóság. Pompeji- ben ezek olyan díszesek voltak, hogy amikor kiásták, eleinte azt hitték, hogy kápolnákról van szó. Nagyszerű a csatornázás, amely a föld alatt behálóz minden antik nagyvárost. A római har- madfélezer éves »cloaca maxima« méternyi vastagságú falaival és boltozataival még ma is használatban van. Az uccákat és a házakat, akárcsak ma, egyre vékonyodó oldalcsövek kötötték össze a főcsatornával. Mint a vízvezetéket és a csatornázást, minden jobb római házban megtaláljuk a központi gőzfűtést is : a padló alatt, gyakran a falakban is üregek vannak meleg levegő fölvételére. A fűtő- kamra valamely központi helyen van és csöveknek, szellőztető és szabályozó aknáknak egész hálózata szabályozza a meleg levegő áramlását, amely padlónyílásokon beáramlik a befödendő helyiségbe. Ez a híres római központi fűtés egykor ott volt a római impérium minden telepén, Pompejibcn, a gall nagyvárosokban, Trierben. A népvándorlás zavaraiban tűnt el és a középkor már nem tud róla semmit. Az idegenforgalom nagy volt. Minden tartományból, a legtávolabbi országokból özönlenek az idegenek Rómába. Éjjel-nappal zaj, lárma, tolongás, csődület az uccákon. Persze napirenden van a lopás és a betörés. A nagy birkózások, a gladiátorok látására hihetetlen tömegek érkeznek a városba. A »circus maximus«-ban elfér 385,000 néző. Róma akkor jóval nagyobb volt, mint ma. Minden telek, minden ház fölmérve föl jegyeztetett a telekkönyvbe, érc-, márvány- vágy viasztáblákra bevésve és pedig a tulajdonos nevével és telekkönyvi számmal, amit a közönség bál mik or megtekinthetett. Vlakat olyanokat épilellek, aminőknél különbek ma sincsenek. Mérföklnyi bosszú, nyílegyenes, ^parkokkal cs oszlopsorokkal szegélyezett pompás utakat építettek. Kikövezték : hogy az esővíz eltávozzék, kissé domborúan készítették : nví-
