Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-02-13 / 7. szám

Budapest, 1935 február 13. Független Budapest 7 Előfizetési felhívás Harmincadik évfolyamába lépett a F ü g- g e 11 e n Budapest, a leg­régibb városházi orgánum, amely most kezdte meg jubiláris esztendejét. Programja ezután is az, ami egy emberöltőn keresztül volt: a köz önzetlen szolgálata, a kisember védelme, Budapest nagyságáért, boldogsá­gáért és önkormányzati szabadságáért való lankadatlan küzdelem. Ez^ volt pro­gramunk a múltban, ez lesz a jövőben is. Amikor most friss erővel új munkába fogunk, arra kérjük olvasóinkat, tartsák meg a Független Budapestet régi szeretetükben. Segítsenek bennünket cél­jaink elérésében, abban a szakadatlan, meg nem alkuvó munkában, amelyet a magyar fővárosért folytatunk. Január elsején új előfizetést nyitott a Független Budapest. Akik eddig is támo­gatták lapunkat, azoknak további hűségét és szeretetét kérjük. Akik pedig eddig nem tartoztak előfizetőink közé, erősítsék lapunkat a további küzdelemhez azzal, hogy előfizetnek a Független Buda­pestre. A Független Budapest ára: Egy évre 24.— pengő. Fél évre 12.— pengő. — Sipőez főpolgármester a főváros parla- mentarizmusárói. A Piarista Diákszövetség multheti összejövetelén Sipőez Jenő főpolgár­mester »Fővárosi parlamentarizmus« címen nagyszabású előadást tartott. Párhuzamot vont előadásában a főpolgármester a parlament és a főváros törvényhatóságának élete közt és megállapította, hogy sok analóg vonás van e kettőnek működésében. Az egész előadás hit­vallás volt a; parlamenti és önkormányzati élet szabadsága mellett, szemben a divatos jel­szavakkal és áramlatokkal. Sifiőcz Jenő magas- szárny alású gondolatait és emelkedett szel­lemű fejtegetéseit a nagyszámban összegyűlt közönség lelkes tetszéssel fogadta. — Gömbös, Fabínyi, Sipőez, Szendy és Wolff Károly a Baross-szövetség közgyűlésén. Vasárnap tartotta meg- háromnapi közgyűlésének záróülését a Baross-szövetség. Az ülésen megjelent József Ferenc főherceg, Gömbös miniszterelnök, Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter, Sipőez Jenő főpolgármester, Szendy Károly polgármester Sztranyavszky Sándor, a kormánypárt elnöke és számos más közéleti kivá­lóság. llovszky János elnök szép beszéddel nyitotta meg az ülést, majd utána Wolff Károly szólalt fel és erősen támadta a kisipar létét fenyegető kartele­ket, amelyek, mint mondta, a forradalmat készítik eíő. llovszky János a szövetség legnagyobb kitünte­tését, a Baross-láncot nyújtotta át Gömbös Gyulának, Fabinyinak és Wolff Károlynak. A miniszterelnök nagyobb beszédben köszönte meg a kitüntetést, be­szédében hangoztatta, hogy a kormány nem lehet klikkek kormánya, hanem csak a nemzet összességéé. A közgyűlés után 2000 terítékes bankett volt, ome- fyen Sipőez főpolgármester a kormányzót köszön­tötte fel, majd József Ferenc főherceg, Almásy László házelnök, Sztranyavszky Sándor, Fabinyi Ti­hamér és Szendy■ Károly polgármester mondott po­hárköszöntőt. — Ifjú Vájná Ede előadása. Ifj. Vajna Ede fő­városi fogalmazó február hó 13-án, szerdán este fél 7 órakor a »Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége« kaszinóhelyiségében (VIII. kér., Mária ucca 10., I. em ) »Csikágótól Triesztig« címen, saját felvételeinek kíséretében fog beszámolni északameri­kai tanulmányútjáról. Belépődíj nincs. ILIA FERENC KŐMŰVESMESTER, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ Budapest, VI., Eötvös ucca 2S/c HOFBAUER ÉS PIAZZA építőmesterek telepun - I8-8-09 Telep : VI., Béke tér 5. Iroda: VI., Szondy ucca 34 Studény Károly gyógyszerész ..Galenochemla" gyógyszer- és vegyipari vállalat Budapest, Vili,. Szeszgyár u. 1—3 Hol létesülhetnek új sportpályák Egységes~n és a városfejlesztési szempontok fígye errebevetelével rendezik a sportpályák ügyét A főváros az utóbbi időben igen behatóan fog­lalkozik sport-kérdésekkel, mégpedig nemcsak sport- politikai, hanem városrendészeti vonatkozásban is. A most újjáalakult sportügyi bizottság e héten tar­totta első ülését és ezen a tárgyaláson részletes vita fejlődött ki azzal az előterjesztéssel kapcsolatban, melyet a városi jlesztési bizottság- tett az, új sport­területek tárgyéiban. Mióta a sport olyan széles kö­rökben lett népszerű, egymásután alakulnak új sport- egyesületek, legnagyobb részük sietve megjelenik a városházán és összeköttetések alapján sportpálya- területet kér a fővárostól. Már alig lehet szánion- tartani az engedélyezett sportpályákat, melyek a fő­város legkülönbözőbb pontjain hosszú időre foglal­nak le a város fejlődése elől értékes területeket. A városfejlesztési bizottságnak az volt a nézete, hogy a sportpályákat nem lehet olyan ötletszerűen kijelölni, ahogy ez a múltban történt, hanem egységes program szerint, gondos előrelátás­sal, a városfejlődés figyelembevételével szabad csak sportterületeket kihasítani. A bizottság meg is jelölte azokat a helyeket, me­lyek ebből a szempontból számításba jöhetnek. Hat területet szemeltek ki újabb sportpályák céljára. Éspedig: 1. Buda gyöngye, 2. a Fehéregyházi út mentén, 3. Nádorkert, 4. Vizafogó, 5. külső Üllői út és 6. a Bá- kosi. gyakorlótér területének eg-y részét. Ezeken a, helyeken nagy sporttelepek létesülné­nek, egy-egy helyen 5—6 sportpálya, egymás mellett. Természetesen az összes kiszemelt területeket el kell látni a szükséges közművekkel, meg kell teremteni a kényelmes közlekedési lehetőségeket egész­ségügyi viszonyokat. A vízisport számára két helyen jelölt ki vízfelü­letet a bizottság. A tömegevezés céljára a budai Dunaszakasz, az evezősversenyelc céljára az újpesti Dunaszakasz a legmegfelelőbb. Szükségesnek tartják az-iskolai sportpályák sza­porítását és azok legmodernebb felszerelését. Külön leventesporttelepekre nincs szükség, azok célszerűen beilleszthetők az iskolai sportpályák keretébe. Eze­ket az elgondolásokat a telepítési tervek most folyó megállapítása során is megrögzítik. Még egy érdekes kérdés szerepelt a sportügyi bi­zottság műsorán és ez az új fedett sportcsarnok ügye. A bizottság tagjai vegyes érzelmekkel értesültek arról, hogy különböző helyeken a Batthyány téri vásárcsarnokot szemelték ki fedett sportcsarnokul. Már befejezett ténynek vélték, hogy a sportcsarnok a Thököly út és a Verseny ucca sarkán, a régi ló­versenytér területén fog felépülni, ahol a főváros erre a célra oda is ígért egy 10.000 négyszögöles területet. Most azután előtérbe került a Batthyány téri vásárcsarnok felhasználásának ötlete, ami, ha sikerül is, tekintélyes költséggel járna, mert többszázezer pengő szükséges a vásárcsarnok­nak sportpálya céljára való átalakításához. Mindazonáltal a sportügyi bizottság sem pro, sem kontra nem foglalt állást e tervvel szemben, hanem úgy határozott, hogy az elgondolás tekinteté­ben véleménynyilvánításra kéri fel az Országos Test- nevelési Tanácsot és ha csak a legfelsőbb sportügyi fórum nyilatkozatának birtokában lesz, akkor ha­tároz a Batthyány téri megoldást illetően. — A Budapest Fürdőváros Egyesület köz­gyűlése. Budapest Fürdőváros Egyesület ked­den, február 12-ikén tartotta meg rendes ^ évi közgyűlését a Gellért-szállóban. A közgyűlésen Sipőez Jenő főpolgármester az egyesület dísz­oklevelét szép beszéd kíséretében adta át Jó­zsef Ferenc főhercegnek, aki tíz éve áll az egyesület élén. A közgyűlés után vacsora volt, amelyen számos felköszöntő hangzott el. — Újabb hatéves haladékot kap a BKE a mű­jégpálya teljes kiépítésére. A Budapesti Korcsolyázó Egylet, 1925-ben kötött szerződést a fővárossal a vá­rosligeti tó területén építendő műjégpálya, létesíté­sére. A feltételek szerint 1935-ig használhatja az egylet a területet abban az esetben, ha 1930-ig 9200 négyzetméternyi területen készül el a műjégpálya. A BKE csak 7579 négyzetméternyi műjégpályát lé­tesített és már 1930-ban haladékot kért és kapott a még hiányzó 1621 négyzetméternyi műjégpálya to­vább építésére. Ez a halasztás most jár le és a BKE beadványában arra kérte a polgármestert, hogy to­vábbi haladékot engedélyezzen a kötelezettség telje­sítésére. A BKE hivatkozik beadványában arra, hogy a bécsi után a budapesti műjégpálya Európa legnagyobb ilyen sportintézménye. A további építés 180.000 pengőt igényelne, mely összeg ezidőszerint nem áll az egylet rendelkezésére. Remélik, hogy hat év alatt a viszonyok megjavulnak és az egylet akkor a műjégpályát az egész területen megépítheti. A polgármester a fennforgó méltányossági körülmé­nyek figyelembevételével megadta a kért haladékot. — Lantos Zoltán előadása. A Budapesti Piarista Diákszövetség ifjúsági Csoportja előadássorozatában február 8-án, pénteken Lantos Zoltán fővárosi mér­nök »'Amerikai építésügyi benyomások« címmel nép­szerű vetitettképos előadást tartott. A nagyszámú közönség meleg tapsokkal köszönte meg az érdekes előadást. A terraszok járdafoglalásí díját három részletben lehet fizetni A tavalyi díjak maradnak érvényben Bár a kávéházi terraszok szezonja még messze van, a főváros már most előterjeszti a jár da foglalási díjak ezidei megállapítására vonatkozó javaslatát. A kávéházak, vendéglők és cukrászdák a járdafog­lalási díjak magassága ellen ép olyan elkeseredett és szünetnélküli harcot folytatnak, mint a többi közszolgáltatások ellen. Évröl-évre követelik a díjak csökkentéséi, amit több alkalommal sikerült is el­érniük. Pedig ezek az illetékek mélyen a békeparitás alatt állanak, ami viszont nem mondható sem a liáz- bérekről, sem a vendéglők meg kávéházak árairól. Az érdekeltségek ezidéu is korai akcióba kezdtek a helyfoglalási díjak mérsékléséért. Amint az szoká­sos, a városgazdasági ügyosztály végleges javasla­tának előterjesztése előtt idén is véleménynyilvání­tásra kérte fel a kerületi elöljáróságokat a díjak mértékére nézve. Az elöljáróságok kivétel nélkül a tavalyi dí­jak meghagyását javasolták. Ezen az alapon a főváros most az előző évi hely- foglalási díjakat kéri, mert semmi sem teszi indo­kolttá a díjak mérséklését. A terrasszok helyfoglalási díja ezidőszerint mindössze 45 százaléka a háboróelőtti díjak­nak. A főváros jövedelme évről-évre csökkent ezen a cí­men. Két évvel ezelőtt még 67.000 pengő volt a fő­város bevétele, a következő évben 60.000, tavaly már csak 45.000 pengő. Amellett még- ezek a díjak sem folynak be teljesen. Átlag 75% a hátralék. Ennek ellenére a főváros az idei díjak tekintetében azt az engedményt fogja nyújtani a kávésoknak és vendég* lősöknek, hogy a díj befizetésére részletfizetést engedélyez. Három részletben lehet befizetni a díjakat, éspedig az -első az engedély kiadásakor, a második részletet júniusban, a harmadikat augusztusiján. Azok, akik régebbről tartoznak, a részletfizetési kedvezményt nem vehetik igénybe. A helyfoglalási engedélyeket most is a kerületi elöljáróságok adják majd ki, de a helyek kijelölésé­nél sokkal szigorúbban fognak eljárni, mert a múlt­ban sok volt a panasz amiatt, hogy a terraszok aka­dályozzák a forgalom lebonyolítását. — Péntektől kezdve olcsóbb a környékbeli autó­buszok viteldíja. A BART kérésére a főváros hozzá­járult a környékbeli autóbuszjáratok viteldíjainak kísérletképen való leszállításához. Az új jegyárak február 15-én, pénteken a 20, 21, 22, 2í és 25-ös autóbuszvonalakon lép életbe. Az új jegyárak a kö­vetkezők: eg’y szakasz 16, két szakasz 24, három sza­kasz 32, négy vagy ennél több szakasz 40 fillér, az át­szállójegy ára 32, 40, 48 és 56 fillér. A szakaszbuosz- tásokat és a viteldíjakat az autóbuszokon kifüggesz­tett ábrák' szemléltetően mutatják. — Patz Sándor BSzKRt. igazgató ünneplése. A BS'zKRt. forgalmi igazgatásának tisztikara Patz Sándor dr. BSzKRt. igazgató tiszteletére kormány- főtanácsossá történt kitüntetése alkalmából február 14 én, csütörtökön este fél 9 órakor a Gellért-szálló csarnokában ünnepi vacsorát rendez. — A városligeti cirkusz bérlete. A városligeti cirkusz bérleti ügye a döntés stádiumába jutott. A -főváros vezetősége J. Busch ajánlatának elfogadását javasolja, miután úgy művészi, mint anyagi tekin­tetben ezt a nagymultú és nagynevű cirkuszvállala­tot tartja a legalkalmasabbnak a budapesti műinté- zet vezetésére. Van azonban olyan irányzat, mely a versenytárgyalás megsemmisítéséi tartja célszerűbb­nek. Az elkésett Hagenbeck-féle ajánlaton kívül ugyancsak elkésve érdeklődött a Teddy A. Ehrenthal párizsi varietéügynökség is a budapesti cirkusz bér­lete iránt. Azt remélik, ha a pályázatot megsemmi­sítik, esetleg mind a három külföldi ajánlattevő ko­molyabb ajcinlatot tehet. Ha azonban mellőzik az új pályázat kiírását, Buschék kapják meg — egy­előre egy évre —- a bérletet, de egyben opciót is1 kap­nak a bérlet további 5 évvel való meghosszabbítá­sára. A városgazdasági bizottság’ hétfőn tartott ülésén a városligeti cirkusz bérletét Busch bécsi! cánkusz- vállalkozónak ítélte oda. Bérleti díj címéin évemként legalább 20.000 pengőt kap a íőváiros.. — Üj munkáslaktanyát épít a BSzKRt. A BSzKRt igaz­gatósága elhatározta, hogy a Soroksári úti munkáslaktanya és raktárépület bérletét felmondja. Ennek az épületnek •< NOVA a tulajdonosa és a BSzKRt évi 12.000 pengő bért fizet annak használatáért. A határozat szerint új épületet építenek a szentlőrinci vasút végállomása mellett, az új épület mind­össze 15.000 pengőbe kerül, tehát alig valamivel többe, mint az eddigi épület egyévi bére. Leguótbb szó volt arról, hogy a BSzKRt alkalmazottak részére lakóházakat is építenek. Ez a terv azonban lekerült a napirendről. — Ismét a régi bérlő kapja a városligeti tó csó- nakázási jogát. A városligeti tó csónakázási joga évtizedek óta a Szakmáry-család bérletében volt. A főváros legutóbb nyilvános pályázatot írt ki a osó- nakázási jog bérletére. A pályázat azonban csak egyetlen ajánlatot eredményezett: ismét csak Szak- niáry Márta, a régi bérlő nyújtotta be ajánlatát. Szakmáry Márta az eddigi évi. 2900 pengő helyett csak 2500 pengő bért kínált. A főváros ilyenformán a régi bérlővel újítja meg húrom esztendőre a csó- nakázási jog szerződését. — Kozmetika. Budapest előkelő köreiben évek óta bevezetett és előnyösen ismert Breyer Kozmetika, az új Lipótvárosban, Tátra, ucca 12/a. szám alatt a legtökéletesebben berendezett és felszerelt fiókot nyitott, amelyet a külföldi útjáról hazatért Breyer Manci vezet. Az új lipótvárosi kozmetikát a művész­nők írók és újságírók hozzátartozói erősen láto­gatják. , / I

Next

/
Thumbnails
Contents