Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-02 / 1. szám
Budapest, 1935 január 2 Független Budapest Tanulságok Budapest idegenforgalmának három évtizedes történetéből Irta: ZILAHY DEZSŐ Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalának igazgatója Budapest székesfőváros idegenforgalmának alapköveit a székesfőváros törvényhatósága már csaknem egy félévszázad előtt letette, akkor, amikor 1888. márciusában hozott közgyűlési határozataival a főváros idegenforgalmának 'fejlesztése érdekében prog ranimot állapított meg és annak végrehajtására bizottságot küldött ki. Már ugyanebben az esztendőben megjelentek az első idegenforgalmi propaganda-kiadványok idegen nyelveken a fővárosról. A tervszerű idegenforgalmi tevékenység első komoly eredményeiről azonban tulajdonképpen csak áz ezredéves országos ünnepségek megrendezése, vagyis 1800 óta beszélhetünk. Az azóta eltelt több mint három évtized! a főváros Idegenforgalmának története szempontjából .három főrészre osztható: 1. háborít előtti, 2. háború alatti, 3. háború utáni idegenforgalomra. A háború előtti idegenforgalom korszaka, mint már említettem, az ezredéves országos ünnepségekkel kezdődött és a háború kitöréséig tartott. Ebben a korszakban az idegenforgalom, mint gazdasági kereseti ág, még gyermekcipőben járt. Inkább bravur, mint komoly bevételekre törekvő akció. FUMEX mindenütt bevált legolcsóbb beton kémény fej ANDREA CEMENTÁRUGYÁR V., TÁTRA UCCA 26 tELKFÜN: 92—0—87 flU m IM A boldog békebeli Magyarország bősége és patriarkális szelleme az irányadó ezen a téren is. Általában ezt a kort az jellemzi, hogy a millenáris ünnepségek idegenforgalmi teljesítményét látva maga előtt, a köztudatban az egykor élvezett aranykorszak eredményeinek megismétlése volt a főcél. Ebben az atmoszférában született meg egy idegenforgalmi hivatal felállításának a gondolata is, ami azonban csak jóval később került megvalósításra. A háborús idegenforgalom korszaka 1914-től 1921-ig tartott. A háború tartama alatt az ország — mint egész Európa —- egy megbolygatott hangya- bolyhoz hasonlítható. A háborús hadmozdnlatok és az ellátási problémák a főváros idegenforgalmának képére is rárajzolták a maguk jellegzetes vonásait. Ebben a korszakban az idegenforgalom ügyének intézése szintén nem annyira a gazdasági cél jegyében történik, mint inkább abból a célból, hogy a köz érdekében egyéni munkát végzők ellátása és elszállásolása biztosítható legyen. Ez volt ebben az időben az idegenforgalommal kapcsolatban a legnagyobb probléma. Ellátási és kenyeret adni az idegeneknek akkor, amikor a gabona-termő magyar Kánaánban csak jeggyel leheteti kenyérhez jutni. Tisztességes lakást biztosítani az idegenek számára akkor, amikor katonaság, pénzintézetek és a háborús ellátást szolgáló egyéb konjunktúra-szervezetek szállták meg nemcsak a magánlakásokat, hanem a szállodák egy részét is. Ebben az atmoszférában rengeteg közérdekű kötelezettség közepette született meg a főváros vezetőségében az az elhatározás, hogy a régóta tervezett székesfővárosi idegenforgalmi hivatalt életrehívja. A háboríts idegenforgalomnál — a háborús állapotok sajátos viszonyai folytán — a nehézség nem az idegen megszerzésében állott, mint ma, hanem egyrészt az idegen elszállásolásában és ellátásában, másrészt pedig abban, hogy az általa fizetett összegek miként legyenek maradandó értékké átalakíthatok a háborús infláció papírértékei, között. Ennek az idegenforgalomnak a lebonyolítása sem annyira a gazdasági haszon szempontjából történt, mint inkább hadi érdekből. A háború utáni idegenforgalom akkor veszi kezdetét, amikor a kommunizmus utáni katonai megszállás befejeződik és Magyarországon a trianoni béke szomorú jegyében ríj nemzeti fellendülés veszi kezdetét. Ebben a korszakban a gazdasági élet terén a termelés ismét teljes erővel dolgozik az egész világon, áruban -nincs hiány, nem úgy, minit a háború alatt. Az idegen számára minden beszerezhető, csak pénz kell hozzá — pénz, pénz, pénz! Természetes, hogy ilyen viszonyok között magától merült fel a gondolat, bogy a költséges berendezéseket és propagandát, igénylő idegenforgalom szorgalmazása csak akkor célirányos, ha annak hozama; aktív a főváros, illetve az ország javára. Egyrészt ezek a gazdasági megfontolások és az Európában és Amerikában általánossá lett utazási láz következtében, másrészt pedig azon oknál fogva, hogy az ország megtépázott gazdasági élete -— különösen a külkereskedelmi politika terén — már régi kitaposott útak helyett új útakat volt kénytelen keresni, érleli ki nálunk is azt a meggyőződést, hogy az ország és «a főváros idegenforgalmi kincseinek racionális kihasználásával újabb bevételekhez juttathatjuk úgy a fővárost, mint. az országot. Ezen a téren különösen két intézmény járt elől és végzett úttörő munkát. Az egyik az 1916-ban létesített Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal, amely messzeágazó szervező-munkával igyekezett a főváros iránt érdeklődést a külföldön felkelteni, valamint a hazai és fővárosi tényezőket az idegenforgalom fejlesztése szempontjából szükséges inveszti- ciós munkákhoz megnyerni, másrészt pedig odahatni, hogy a társadalmi részről folyamatba tett különböző propaganda-akciók nagyobb hatóerővel érvényesüljenek. A székesfőváros tevékenységé azonban nem szorítkozott kizárólag Budapestre, illetve az országra, hanem az 1981-ben felállított bécsi propaganda-irodája útján a nyugati idegenforgalom egyik gócpont jóiban, az osztrák fővárosban, fejt ki nagyvonalú idegenforgalmi propagandát igen nagy eredménnyel. A másik intézmény a kereskedelem és az ipar autonóm szervének, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, által rendezett Budapesti Nemzetközi Vásár volt. Ez az ältruisztikus tendenciával, de a magyar gazdasági élet érdekében évenként megrendezett nagy tavaszi demonstráció folytonos fejlődést jelent a főváros idegenforgalmának történetében, nemcsak azért, mert kitűnő rendezősége van, a piacot ismeri, modern kereskedőszellem dominál, hanem azért is, mert ennél az intézménynél, épp úgy, mint a fővárosnál, a vezetésben nem az ötnérdek, hanem mindig a közérdek érvényesül. Ha visszapillantunk arra'a vállvetett munkára, amelyet ez a két intézmény együtt végzett, a magyar idegenforgalom érdekében, ma másfél évtized után, nyugodtan szögezhetjük le, hogy az általuk végzett tevékenység számos vonatkozásban olyan nevelő- és tanító-munka volt, amely nélkül a mai magyar idegenforgalom nem érhette volna, el azokat az eredményeket, mint amelyeket valamennyiünk örömére, elért. Külön fejezet illeti meg a magyar idegenforgalom történetében az utazási irodákat, itt elsősorban, az Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási rt.-ot és a Wagefflé-LitslCook céget, amely irodák nemcsak üzleti szempontból szolgálják ki a külföldi közönséget, hanem azon túlmenőleg",' a legnagyobb megértéssel szolgálják az idegenforgalom ügyét minden vonatkozásban. De nem lehet elvitatni az egyéb kiállítások és idegenforgalmi események nagy érdemeit és jelentőségét, amelyek közül a legkomolyabb idegenforgalmi színt kapta- a legnagyobb magyar nemzeti ünnep, Szent István király ünnepe. Első szent királyunk dicső emlékezetének megünneplésére a székesfőVáros által kezdeményezett és nagy áldozatkészséggel megrendezett ünnepi betek és azoknak programújából évről-évre jobban kiemelkedő, a magyar népművészetet ápoló és ismertető »Gyöngyös Bokréta« előadások évről-évre végzett, szerves előkészítő munka által olyan nagyszabású látványossággá izmosodott, amelynek vonzóereje a határokon túl élő magyarokat, és külföldieket egyaránt mind nagyobb számban hozza; a fővárosba. Hogy a fővárosi fürdők, múzeumok, színházak és egyéb intézmények és idegenforgalmi iparok milyen mértékben és milyen módon szolgálták az idegenforgalom fejlesztésének ügyét, az meghaladja e cikk keretét. Röviden csak azt mondhatom: céltudatosan és megértéssel. De feltétlenül meg kell emlékeznem — last but not least — a m. kir. kereskedelemügyi kormánynak az idegenforgalom terén tett nagyvonalú, összefogó munkájáról, amely a székesfőváros által végzett munkát országos jelentőségben, nemzetközi hatóerejűvé szélesítette ki. Röviden ebben foglalható össze a magyar idegenforgalom három évtizedes története, a patriarkális jellegű magyar vendéglátástól az üzleti haszonra törekvő, céltudatos idegenforgalmi politikával szervezett — az ország gazdasági életében egyre nagyobb helyet foglaló — mai idegenforgalomig. Szigorú takarékoskodás a szanálás jegyében Zsitvay Tibor szerint a belügyminiszter nem hagyja jóvá az új költségvetést Január 1-től kezdve iái főváros gazdálkodása már az új költségvetés alapján folyik. A közgyűlési határozat folytán a költségvetés meglehetősen eltér az eredetileg készült tervezettől és több mint 10 millió pengő különbség mutatkozik a végsommázatok között. Eredetileg 153,015.533 pengő volt a községi háztartás kiadási végösszege, az új költségvetésben ez 145,297.567 pengőre csökkent. Hasonlóképpen jelentős csökkenés történt, az intézeteik és üzemek előirányzatában is. Az előző években, amikor takarékossági okokból a polgármester az egyesi kiadási tételeiket kénytelen volt 10%-kal zárolni, ezt a műveletet a költségvetési előirányzatban nem dokumentálták, gsupán a gazdasági év során éltek a 10%-os zárolással, amelyet sok esetben, amikor arra szükség volt, az év végén fel is oldottak. Most azonban a. deficit eltüntetése végett a főváros pénzügyi vezetősége a 10 százalékos zárolást már magában a költségvetési számoszlopokban végrehajtotta, úgyhogy itt utólagos feloldásokról nem lehet szó. A 10%-os zárolás címén közel 2.5 millió pengővel csökkentették a költségvetés egyes tételeit. Az e,gye,s fejezteteken ez a csökkentés a következőképpen oszlik meg: Pengő I. Fefejezet. Igazgatás 258.408.— II. » Üt- lés csatornaépítés 520.740.— III. » Városrendezés 16.598. IV. » Közjogi szolgáltatások 29.205.— V. » Közlekedés 5.200.— VI. » Pénzügy 100.090.— VII. » Közoktatás 412.767.— VIII. » Közélelmezés 193.856.— IX. » Köz jótékonyság 322.676.— X. » Közegészség 361.451.— XI. » Városgazdaság' 147.586.— XIV. » Közművelődés 115.005.— XV. » Közgazdaság és Ipar 12.040.— Összesen: 2,483.582.— Beavatott körök véleménye szerint azonban a belügyminiszter a felterjesztett költségvetést ebhen a formában nem fogja jóváhagyni, mert a több mint 10 milliós deficit eltüntetésének ezt a módját nem tartja megfelelőnek. Zsitvay Tibor, az új városházi kormánypárt vezére az egyik lapban közölt karácsonyi cikkéiben -szintén kifejezést ad annak a véleményének, hogy ezt a mesterkélten deficitmentes költségvetést a belügyminiszter nem hagyja jóvá és valószínű, hogy Zsitvay Tibor információja a legilletékesebb helyről, közvetlenül a belügyminisztertől származik. Ha ez tényleg így lenne, úgy a főváros vezetősége számára nem marad más hátra, mint fokozott takarékoskodással csökkenteni a mutatkozó deficitet. Az kétségtelen, hogy a több mint 10 milliós hiányt teljesen eltüntetni — bármilyen szigorú takarékoskodással — nem lehet, miután a költségvetés amúgy is a legprimitívebb szükségleteik figyelembevétel-évei számol. A városházán éppen erre való tekintettel sorozatos takarékossági intézkedések követik egymást, a szanálás jegyében. Ha a községi háztartásnál .jelentősebb mértékű megtakarításra nem is lehetne -számítani, az üzemeknél annál tágabb körű lehetőségek vannak ilyen irányban. Az üzemi megtakarítások is végeredményben a községi liáztart-ás javára szolgálnak, miután a megtakarítások ré-vlé-n növekedő feleslegek a községi alap számára fognak befolyni. FÜRDŐKÁDAK, CSÖVEK Hasenörl,Csengeryu.53 TÖKÉLETES TELI MOTOROLAJ: VEZÉRKÉPVISELET: “ VAS-, MŰSZAKI ÉS AUTÓFELSZERELÉSI RT. Budapest, V., Vilmos császár út 28 Telefon: 273-20 „FERRO
