Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-12-25 / 52. szám
Budapest, 1985 december 25. Független Budapest 15 gelyénelt elhelyezése tekintetében. A Pesti oldalon a feljáró a Bodor ucca vonalába fut, de elágazása van kis töréssel a Hungária útra és van egy északi elágazás is. A budai oldalon a feljáró a Kiscelli ucca és Vörösvári út metszéspontjába kb. a szögfelezőbe fut be. Legjellemzőbb 'sajátsága ennek a tengelyellielye- zésnek az, hogy a Margitsziget csúcsát a híd nem érinti és a hídról sem kocsi, sem gyalogoslejárás a híd forgalombahelyezésekor nem lesz lehetséges, amit a Közmunkatanács a Margitsziget gyógyfürdő jellegének megóvása céljából tartott szükségesnek. Megemlítem még, hogy a hidat mégis úgy tervezik, hogy annak for- galombahelyezése után meg ltgycn a lehetőség arra, hogy a szigetre vezető lejáró utólag is bármikor megépíthető legyen. Amint látjuk, a hídfők (kiképzése egyszerű és áttekinthető. A budai oldalou a kiépítés semmiféle nehézségbe nem ütközik, mert ott legnagyobbrészt nyomorúságos földszintes viskók fekszenek ma a leendő feljárók és felvezető útvonalak helyén. A pesti oldalon a feljáró a Lipótvárosi pályaudvarnak megy neki, úgy hogy ezt a hídnak közeljövőben várható megépítésekor át kell a feljáróval hidalni. Remélhetőleg a nem nagyon távoli jövőben sikerülni fog úgy a pályaudvar körüli gyáraknak, mint magának a pályaudvarnak is mielőbbi kitelepítése. A három feljáróág közül először valószínűleg csak a Hungária úti ág fog megépülni, ami egyelőre forgalmi szempontból is kielégítő lesz. A többi ág megépítésére a pályaudvar kitelepítése után kerülhet majd sor. Itt említem meg, hogy az a minduntalan felbukkanó eszme, hogy valamely híd helyett a Buna alatti közúti alagút építtessék sajnos utópisztikus és kivihetetlen, mert az ilyen alagút költsége óriási ösz- szegre, a közúti híd költségeinek négy-ötszörösére rúg. Legfeljebb arra lehetne gondolni, hogy bizonyos fontos okokból a Duna alatt valahol egyetlenegy keskeny, mintegy 8 m. átmérőjű alagút építtessék íTyors vasúti közlekedés céljaira. Ennek magának azonban az építési költségei elérnék a 24 m. pálya- szélességű óbudai híd összes építési költségeit. Budapest már nemcsak ezekre az új hídépítésekre ■érett meg’, hanem hovatovább komolyan mérlegelendő lesz sze. r intem Újpestnél, majd Pedig ezt köve tői eg a mai összekötő vasúti híd helyén megépítendő Duna-hidak kérdése is. Csak megemlítem még, hogy a többi meglevő budapesti Dunaliíd hídfőinél is számos szabályozási feladat vár megoldásra, illetve hibák várnak sürgős kiküszöbölésre. Befejezésül legyen szabad ezt az alkalmat is annak hangsúlyozására felhasználnom, hogy mindazoknak, akiknek közmunkák létrehozása és közmunkaalkalmak megteremtése körül szerepük van fáradságot nem kímélve azon kell munkálkodniok, hogy ebben az országban minél több hasznos és a sürgősség sorrendje szerint gondosan megválogatott közmunka legyen. Megbukott a Víziváros szabályozási terve Nagyon sokba került voina és amellett jó se volt Még le sem került a napirendről Óbuda szabályozásának ügye, a Közmunkatanács máris előterjesztette egy új, nagyszabású budai városrendezés tervét. A Víziváros szabályozását akarja ,a Közmunkatanács megvalósítani, mert ennek a városrésznek az újjáépítése szintén azon feladatok közé tartozik, melyek évtizedek óta várják, hogy kivitelre kerüljenek. A Közmunkatanács el is készítette a Víziváros szabályozásának első tervét, ez azonban korántsem aratott olyan sikert és elismerést, mint Óbuda és Újlak rendezésének terve. A vízivárosi szabályozást a Közmunkatanács e heti ülésén mutatták be, de a bizottsági tagok olyan egyhangú ellenvetéssel fogadták a tervet, hogy a Közmunkatanács be sem várva az állásfoglalás eredményét, a szavazást, önként visszavonta azt. A Vízivárosban számos új, széles útvonalat akartak nyitni és mivel ez .a városrész teljesen beépült terület, a nyitandó, illetve kiszélesítendő útvonalait folytán «gesz sereg ingatlant kellene kisajátítani. Hozzávetőleges számítások szerint legalább 3 millió pengő költséget igényelne az új útvonalak által kihasítandó telkek, épületek megszerzése. Többnyire kisemberek ingatlanainak kisajátításáról volna szó. A legnagyobb és legszélesebb új útvonal átlós irányban szelné át a Víziváros testét és a Ke- lety Károly uccából, a Csalogány ucca kiszélesítésével. a Batthyány térig haladna. Ez az útvonal tömegével szeli át a meglévő házakat. De a szabályozási terv többi új, kiszélesítendő útvonalai, is mind olyanok, melyek csak nagy áldozatok árán valósíthatók meg, amellett pedig nem jelentik a városrész szabályozásának ideális kivitelezését. A Közmunkatanács most teljesen új elgondolás szerint igyekszik az újjáépítés előfeltételeit megteremteni. Közvetlen tárgyalásokat kezd a főváros városrendezési szakértőivel és igyekszik közös tervet készíteni. 1 ■ Az üzemeknek eddigi racionalizálási intézkedéseiről jelentést kér Lamotte Károly alpolgármester Lamotte Károly alpolgármester rendeletet bocsátott ki, amelyben hivatkozik a részvénytársaságok, közüzemek és egyéb közérdekű testületek gazdaságosabb működésének elősegítése tárgyában kiadott 1933. évi kormányrendéittre, mely az önkor. mányzatokat arra kötelezi, hogy a tulajdonukban levő üzemek kiadásainak csökkentésére és működésük gazdaságosabbá tételére vonatkozóan javaslatokat kell készíteniük és azokat a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságához kell felterjeszteniük. Már készült ilyen, jelentés az üzemek működéséről, azóta azonban bosszú idő telt el és az új fővárosi törvény életbeléptetésével kapcsolatban történt közjogi változások és átalakulások miatt az önkormányzatnak mindezidáig nem volt módjában az üzemek gazdálkodására vonatkozólag határozni. Az ügyben való állásfoglalást az is hátráltatta, hogy ezeknek a kérdéseknek a rendezését az 1934. évi szanálási törvény nagyrészt a főpolgármester hatáskörébe utalta. A közelmúltban a kormányhatóságok, valamint a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága is ismételten megsürgették ezeket a felterjesztéseket. Miután az 1930-ban készült jelentések anyaga már nem időszerű, az alpolgármester most újabb jelentéstételre szólítja fel a főváros összes közüzemeit és intézményeit. A jelentésben fel kell sorolni az üzemi gazdálkodás terén az 1933. évtől kezdődően keresztülvitt racionalizálási nitézkedéseket és azok pénzügyi eredményeit, fel kell tüntetni a bevételek növekedése, illetve a kiadások csökkenése céljából jelenleg előkészítés alatt álló munkálatokat, továbbá fel kell sorolni azokat az adatokat is, amelyek a jövőre nézve az üzem gazdaságosabb működését célozzák. Lebontatják a Dunaparton egy hétemeletes bérház két emeletét A Dunaparton csak ötemeletes házak lehetnek Sok baj van mostanában egyes épületek magasságával. Úgy a főváros, mint a Közmunkatanács ellenzi a túlmagas építkezéseket, különösen olyan helyeken, ahol az ilyen építkezés megbontja az útvonal, vagy a környék egységét. Az utóbbi időben számos építési engedélyt tagadtak meg olyan esetekben, mikor valalu magasabb épületet akart emelni, mint amilyenek a szomszédban vannak. Az azonban már ritkábban fordult elő, hogy rég fennálló épületek »leépítését« követelnék, arra való hivatkozással, hogy magasságuk megbontja a környék egységes vonalát. Legutóbb a Bethlen-udvar sorsának megvitatása kapcsán merültek fel olyan tervek, hogy az épület két felső emeletének lebontásával lehetne az épületet megmenteni és a környezetbe beilleszteni. Még nem is döntöttek arról, vájjon csakugyan ehhez az esz- közbötz folyamodnak-e a városkép megóvása érdekében, máris újabb hasonló terv került napirendre. A Petőfi téri görögkeleti templom mellett, a Petőfi tér és a Hégiposta ucca sarkán lévő régi épületet, amely szintén az egyházközség tulajdona, le akarják bontani és helyén vagy szállodát, vagy bérházal akar. nak építeni. A Közmunkatanács foglalkozott az ügygyei és kimondta, hogy csupán 5 emelet magasságú építkezést engedélyez, mert magasabb építmény rontaná a Dunapart képét, tekintve, hogy a Dunaparton végig csupa 5 emeletes palota áll. Egyetlen kivétel a görögkeleti templom másik oldalán, a Petőfi tér és a Piarista ucca sarkán álló Puchert-palota, amely 7 emelet magas. A régi piarista-épület lebontása nyomán történt terep- rendezés különben is látszólag emelte az épületet, mert elvették előle a magas gyalogjárót és ezzel a palota homlokzata tényleg magasabbá vált. A Közmunkatanács most elhatározta, hogy a Dunapart egyetlen hétemeletes házát, a Petőfi téri Puchert.palotát is »lefejezi«, hogy a Dunaparton egyforma magas épületek álljanak. Hatóságilag el fogják rendelni a Puchert-palota, két legfelsőbb emeletének lebontását. Ez természetesen anyagi konzekvenciákkal is jár, mert annak idején a tulajdonosok szabályszerű építési engedély birtokában emelték bét emelet magasságúra a palotát. Ha tehát a főváros, illetve a Közmunkatanács most soknak találja a hét emeletet, a kifogásolt emeletsorok lebontását csak úgy követelhetik, ha a háztulajdonost megfelelően kártalanítja. Kisajátítási eljárást kell indítani és ha békés úton nem lehet megegyezni, úgy bíróság fogja megállapítani az emeletekért járó kártalanítási összeget, amely nemcsak a befektetett tőkére, a lebontandó emeletek értékére, hanem az évtizedekre előre kiszámítandó jövedelemveszteségre és a palota értékének csökkenésére is kiterjed. A kártalanítási összeg a Közmunkatanácsot terheli. Balogh György vizsgázott pala- és cserépfedö mester Budapest, II, Olasz fasor 31. Tel.: 55-6-86 STEIGER ÉS SZIMPER Cégtulajdonos : Steiner Mór Dísz-, templom , szobafestők és mázolok Budapest, IX., Üllői út 57. Tel.: 30-6-29 Barátit György hat. eng. villanyfelszerelési vállalata. A kereskedelmi minisztérium szerződéses szállítója ! Budapest, II., Olasz fasor 4. szám — ’1 elofon : 60-9 67 I^endvay Gyula virágkertész, kertépítő és kertberendezési vállalata Budapest, XI., Tarcalí ucca 2. Telefon: 58-3-86 Trafikot vegyen át vezetésre Befektetett tőkéje, megélhetése biztos. Trafikügyekben forduljon bizalommal a Dohánykisárusok Szövetkezetéhez Budapest, Vili., Bérkocsis ucca 19. szám, II. emelet 11
