Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-30 / 5. szám
Budapest, 1935 január 30. Független Budapest O Egy 25,000.000 pengős fővárosi Kölcsön előnyei A Független Budapest legutóbbi számában foglalkoztam a fővárosi belső kölcsön emissziójának lehetőségeivel és a belső kölcsön szükségességének indokaival. A Független Budapest népszerűségét és olvasottságát igazolják azok az érdeklődések, amelyekkel felkerestek s amelyeknek során egyenesen felkértek, hogy a belső kölcsön formáját s számszerűségeit ismertessem. Előző cikkemben azt írtam, hogy 20—30 millióra értékelhetők azok a hasznos beruházások, amelyekre . úgy vár Budapest székesfőváros normális élete és | fejlődése, mint a tikkadt vándor az enyhet adó hűs í forrásra. A polgárság leromlott kereseti viszonyai és a különböző iparágak vigasztalan helyzete közkötelességgé teszi, hogy a holtpontról való elmozdulás érdekében gondolkozzunk. E helyen egy 25,000.000 pengős belső kölcsön tervét igyekszünk számszerűleg megvilágítani. 250.000 darab, egyenként 100 pengő értékű kamatozó kölcsönkötvény lenne kibocsátandó. De, hogy a polgárság minden rétege részt vehessen a kötvény- vásárlásban, a 100 pengős kötvények egyrésze 10 pengős címletekre volna bontandó. A kötvények kamata, évi 2%, és a nyeremények összege bennfoglaltatnék az 5.5%-os annuitásban. A tervezet szerint a kamatozó nyereménykölcsön- kötvény vagy nagyobb nyereménnyel, vagy kamatos kamataival kerül kisorsolásra. Senki a, pénzét el nem veszítheti. szemben először is utalunk az évenként megismétlődő osztálysorsjáték és állami sorsjáték emissziókra, amelyek minden ciklusban vevőkre találnak. Az aggodalmaskodókkal szemben reá kell mutatnunk arra is, hogy pl. míg egy 25,000.000 pengős külföldi kölcsön átlag 10—12%-os árfolyamveszteséggel számítol- tatik le, tehát 25 millió helyett csak 22,000.000 pengő folyósíttatnék, addig a 25,000.000 pengős belső köl- csöln levonás nélkül, hiánytalanul volna beállítható a fővárost beruházási szükséglelek szolgálatába. Egyébként is a való élet azt bizonyítja, hogy ha lehetne is beszélni külföldi kölcsönről, annak ma igen nagy ára van, olyan ára, amelyet nem is materiális értékmérővel, de etikai áldozatokkal lehetne és kellene felmérni. A főváros közönségének megértő hazafiassága lehetővé tenné, hogy 20—30 millió pengős belső köl Pattanásos arcbőr, csalánkiütés, bőrviszketegség és más hasonló betegségek esetében több napon át 1 - 2 pohár „MIRA“ keserűvíz ivása a legjobb hatással jár. csőn könnyűszerrel kontraháltassék. A székesfőváros közönségének nincs oka arra, hogy leeressze szárnyait s magába roskadva várja a lassú felörlő- dést. Nem lehet nagyobb veszedelmet elképzelni, mint — bármely közületre nézve — a magábanbízás erejének sorvadását. Minden közület, így egy ország fővárosa is, akkor jegyzi el magát a fejlődéssel, a felfeléívieléssel, az örökkévalósággal, ha felbecsüli és megbecsüli értékeit s nem lemondást, csüggedést, sorvadást hirdet, hanem magábanbízó erővel hirdeti a közületfenntartó konstruktív erők csoportosítását. Döntés előtt négy fővárosi üzem sorsa Laky Dezső műegyetemi tanár Jelentése a bet ügy miniszterhez A tárgyilagos előadás a tőváros és iparkamara közötti harcban a főváros álláspontja mellett foglal állást írta: Dr. VáKár P. Arthur v. miniszteri biztos, Kormányfőtanácsos A nyeremények között van: 8 darab 8 darab 12 darab 16 darab 60 darab 120 darab 100.000 pengős 50.000 pengős 20.000 pengős 10.000 pengős 5.000 pengős 2.500 pengős s még igen nagy számban 2000, 1000, 500, 200, 100 pengős nyeremény. Minden kötvény nyer. Végső esetben a kötvény árát és kamatos kamatját. A fővárosi közpénztárak a kötvények 10%-át köztartozások fizetésére kötelesek lennének elfogadni s ezzel a pénz forgássebessége íokoztatnék. Vitán felül áll, hogy a fővárosi belső kölcsön jótékony hatással lenne az iparra és kereskedelemre, mert míg egyrészt hozzájárni a munkanélküliség csökkentéséhez, másrészt minden adóalany erejét, fizetőképességét növeli. Az alábbiakban bemutatjuk két félév táblázatát és nyerési esélyeit, amelyekből konstruálható a félévenként változó és megismétlődő táblázat. I. félév: A beváltod Beváltási, illetve darabok száma nyereményösszeg 1 100.000 2 5.000 2 2.500 5 1.000 10 500 50 100 100 50 1000 20 2000 10.10 II. félév: 1 50.000 1 20.000 1 10.000 4 5.000 4 2.500 10 1.000 10 500 50 100 100 50 1000 10.10 A felfektetett terv szerint 5.5% mellett 1,375.000 pengő évi annuitásra van szükség, hogy a kisorsolt kötvények fedezetet találjanak. Vannak akik úgy vélekednek, hogy a pénzhiány és gazdasági életünk infcrioris helyzete lehetetlenné tesznek minden belső kölosönműveletet. Ezekkel Télen: Br@nhy Nyáron: JégrakéfGi Égési évben: Frutti 1 Mind a három S T ü H M E R g y á r t m á n y A fővárosi közüzemek elleni harcnak egy újabb fejezetéhez jutottunk el. Már sokan el is felejtették, hogy a belügyminiszter az érdekeltségek nyomására, külön vizsgálatot rendelt el az Ásványüzem, a Községi Temetkezési Intézet, a Szappanfőzőüzem és a városházi étkező ellen. A. vizsgálat lefolytatásával Laky Dezső műegyetemi tanárt bízta meg- a miniszter. Laky Dezső most terjesztette elő terjedelmes jelentését, melyben beszámol megbízatása teljesítéséről. A jelentés az egyes üzemek ismertetésén kívül 3 szakvéleményt is tartalmaz, még pedig az üzemeket védő polgármester, az üzemek ellen küzdő kereskedelmi és iparkamara, valamint a tárgyilagos előadó szakvéleményét. A belgyminiszter a hozzá, benyújtott jelentést másolatban megküldötte a fővárosnak is. Ebből a következő derül ki: Az Ásványvízüzem ellen a kamara igen sok érvet hoz fel. Rámutat arra, hogy a főváros az Ásványvízüzemre rá,fizet, hibáztatja többek között, hogy a főváros saját bérleményeiben kizárólag a Harmatvizet engedi árusítani. A Kamara szerint az Ásványvízüzemet külön kell választani a gyógyforrások vizének poharanként! kimérésétől. A Harmatvízüzemet bérbe kell adni, ami egyrészt a magánkereskedelemmel való kcnkurrenciát szüntetné meg, másrészt a bérletből kifolyóan a fővárosnak nem deficitjei hanem jelentős jövedelme lenne az üzemből. A polgármester véleménye az, hogy idegenforgalmi és közegészségügyi szempontból nem lehet az Ásványvízüzemet ketté választani és azt osztatlanul kell meghagyni a főváros üzemében. Az előadó megfontolandónak tartja a .Harmatvíz ágazat bérbeadását, melyet gazdaságosabb megoldásnak minősít. A Községi Temetkezési Intézet erős szálka a Kamara szemében és így nem lehet csodálkozni, ha ezt az alkalmat is felhasználta az intézet megszüntetésének követelésére. Legkevesebb kívánsága a kamarának az, hogy ha az üzemet nem oszlatják fel, legalább monopolisztikus jellegét szüntessék meg. A polgármester a mai helyzet fenntartását tartja szükségesnek közegészségügyi és szociális okokból. Az előadó az intézet védelmére kel és legfeljebb a koporsódíszmhűely feloszlatását pártfogolja. A szappanfőzőműhelyben a kamara szintén a magánipar és a magánkereskedelem versenytársát látja, ezért az üzem teljes megszüntetését követeli. A polgármester szerint az intézményt nem lehet feloszlatni, mert az közérdekű tevékenységet fejt ki az elhullott állatok zsiradékéinak feldolgozásával, konkurrenciától pedig nem lehet beszélni, mert az intézmény nem üzletszerűleg működik. Laky Dezső! előadó a polgármester álláspontját tette magáévá, annak hangsúlyozásával, hogy a jövőben ügyelni kell, hogy a műhely tevékenységének korlátját pontosan betartsák. Végül a városházi étkező ügyéről van szó. A kamara ezt az intézményt is állandóan támadja. Szerinte semmi szükség nincs a | konyha fentartására, már csak azért sem, mert a ! főváros arra ráfizet. Rámutat a kamara arra is, hogy az utóbbi időben 161 budapesti vendéglő szűnt 5 meg, a vendéglők bevétele pedig 77.5 százalékkal csökkent. A polgármester szociális érdekből kívánja az étkező további fentartását és azt az állásponját fejti ki, hogy a városházi konyha feloszlatása sem segítene a magánvendéglők helyzetén. Az előadó a kamara álláspontját tette magáévá, olyan értelemben, hogy az úgynevezett polgári konyhát tartja megszüntetendőnek, mert szerinte is az ipar érdekeivel ellentétben áll, ellenben a városházi étkező diétás konyháját továbbra is fentartandónak javasolja. A belügyminiszter most veszi tárgyalás alá Laky Dezső tanulmányát és javaslatait. I ILIA FERENC I KŐMŰVESMESTER, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ Budapest, VI., Eötvös ucca 26/c GÁBRIEL ANTAL okleveles gépészmérnök Villany-, vízvezeték-,központi fűtésszerelési vállalata BUDAPEST, I., ESZÉK UCCA 18. Telefon : 68-3-26 KALLINA GRAFIKAI SZAKÜZLET Budapest, Vili., Tavaszmező ucca 16 Telefon: 31-4-16 Elektromotorja tökéletesen működik, ha szén- és bronzkeféi, kollektorai Magyar Kollektor, Szén- és Bronzkefe üzem Műszaki Vállalat-tói Budapest, Vili, Kisfaludy ucca 29, valók. Telefon: 41-3-40 |< 1E Babay Sándor szobrász — síremléktelepe 3udapest, Vili., Fiumei út 9. szám. Telefon: 31-4-34. < 8 STEINER ÉS SZIMPER Cégtulajdonos : Steiner Mór Dísz-, templom-, szobafestők és mázolok ludapest, IX,, ÜElői út 57. Tel.: 3C-S-29 »B If T es F iURD0K AD AK, CSÖVEK lasenörl, Csengery u. 53
