Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-10-23 / 43. szám
Budapest, 1935 október 23. Független Budapest 3 „Az élet embere és szolgája akarok lenni...” Bessenyey Zénó a Közmunkák Tanácsának elnöki székében — „Programom egy szó: Budapest“ — Minden kérdésben a székesfővárossal való teljes harmóniára törekszik. lr A nnoo rrUTA egészségügyi berendező, KARDOS JENŐ [BUDAPEST, VI., Ó UCCA 31 — TELEFON: 17-9-05 patibilis. Ebben tökéletesen igaza is van. A közmunkatanácsi elnöki állás tiszteletdíjjal járó megbízatás és nem fizetéssel járó hivatal. Különben is, el ciciéi közül többen, legutóbb Bakovszky Iván is, képviselők voltak az laiatt az: idő alatt is, amíg a Tanács élén állottak. Hiába, sorsát senki el nem kerülheti. Tizenegy esztendővel ezelőtt történt, hogy Bethlen István gróf, Magyarország akkori miniszterelnöke, felajánlotta Bessenyey Zénónak, Sárospatak követének, Budapest kormánybiztosi állását. Bessenyey a megbízást vállalta — és mégsem ö lett a kormánybiztos. Egyszer talán megírom, hogy Vass József milyen módon hiúsította meg Bethlennek ezt az elhatározását, amely akkoriban a fővárosban osztatlan megelégedést váltott ki és amelyről akkor a Budapesti Hírlapban éppen én emlékeztem meg. Bessenyey Zénó tehát nem lett kormánybiztos, de a sors, amely mindnyájunk élete felett lebeg és gyámkodik, már akkor kijelölte Bessenyey helyét Budapest kormányzásában és ő maga is, mintha tudta és érezte volna, hogy milyen szerep vár reá, az utóbbi években sokat és behatóan foglalkozott a főváros ügyeivel. Magam vagyok ennek a tanúja, mert a régi barátság jogán engemet, tisztelt meg azzal, hogy még pataki képviselő korában folyvást érdeklődött nálam a székesfőváros dolgai iránt. Pedig akkor még kontúrjai sem bontakoztak ki annak a változásnak, amely először az autonómia megbontásához, majd — végső kifejlődésében — a mai városházi helyzethez vezetett, amelyben azután Bessenyey Zénó, mint Budapest egyik képviselője és törvény- hatósági bizottságának tagja, vezetőszerephez jutott. És ma ő a Fővárosi Közmunkák Tanácsának az elnöke. Ebben a sok gazdát és kevés sikert látott új hivatalában látogattam meg Bessenyey Zénót, az új elnököt. A falakon a régi nagyságok képe fogad. Akiket a képek ábrázolnak, — az egy Németiig Károly alelnököt kivéve ■— mind elköltöztek már az élők sorából. Idősb Andrássy Gyula gróftól, a Tanács megteremtőjétől, és első elnökétől, kezdve Pod- maniczky Frigyes bárón, Szapáry Géza grófon, Tisza Lajoson, Wekerle Sándoron, Polonyi Gézán, Zie- linsky Szilárdon, Garancsy Mihályon és a többi elnököm meg alelnökön akad meg a látogató szeme, aki előtt ezeken a képmásokon keresztül vonul el egy metropolissá nőtt város küzdelmes, dicsőséges múltja. —• Utoljára akkor jártam1 itt, —- mondom, amikor elhelyezkedtünk a kényelmes bőrfotőjben — amikor Polonyi Géza volt itt az úr. Sok ideje már ennek, de a Tanács azóta sem lett népszerűbb. Mert meg kell mondanom, hogy a Közmunkák Tanácsa sohasem volt népszerű a főváros polgársága szemében. Azt mondották róla, hogy a kormány azért találta ki, hogy minden jó dolgot lehetően megakasszon és minden lehetetlent lehetővé tegyen. Volt is ebben a felfogásban sok igazság, hiszen csak rá kell nézni ennek a városnak a képére! Ennyi szabálytalan építkezés sehol a világon nem látható. Az elnöki állást meg — állapítom tneg nevetve — éppen amolyan szinekurának tekintették. „— Hogy mi volt a múltban, azzal én nem törődöm. Én a jövőbe nézek, — és nagy önbizalom csendül ki erőteljes hangjából — mert a jövőnek akarok dolgozni! Én ezt az állást nem tekintem nníkedvelő' állásnak. Ha ilyennek látnám, sohasem ogadtam volna el. Engemrt nem az állásnak a dísze hozott ide, hanem az a vágy, hogy teljes munkakedvem és munkabírásom latbavetésével szolgáljam Budapest fejlődésének nagy ügyét és megoldásra vigyem a reám bízott nagy feladatokat, —■ Van már valamilyen programja Méltóságodnak ezeknek a feladatoknak az elvégzésére! — Kidolgozott programom még nem is lehet, hiszen alig néhány órája vagyok csak elnök. De annyit már most is mondhatok, hogy működésem körét két részre fogom osztani: az adminisztrációs teendőkre és a nagyobb problémák előkészítésére és gyakorlati megoldására. Bessenyey Zénó Köhögsz? végy Bron hy-t! STÜHMER GYÁRTMÁNY Az előbbi cél elérhetésére a hivatalhoz befutó minden aktát magam nézem majd óit és magam vizsgálom felül minden ügy elintézését. Ez az eljárás talán kissé aprólékosnak tűnik fel, de viszont csak ezen az úton érhetem el azt, hogy a. legkisebb részletről is tudomást szerezhessek és mindenről tudjak, ami a. hivatalban, vagy a hivatalon keresztül történik. — Ami már most a nagyobb problémák ügyét illeti, etekintetben is megvan a tervem. í A már elméletileg előkészített ügyeket igyekezni fogok a gyors megvalósuláshoz eljuttatni, — a félig kész tervek elől pedig elhárítom azokat az akadályokat, amelyek megvalósításuk elé tornyosulnak. Általában az élet embere és szolgája akarok lenni, az életé, amelyik mindig felvet megoldásra váró kérdéseket és rendelkezésére leszek a nagyközönségnek is, ha közérdekű problémák megoldását kéri vagy sürgeti. Én ezt a hivatalt valóságos, lüktető élettel aka rom és fogom megtölteni! Nem vagyok kicsinyes ember és nem vagyok nagyképű sem! Az én ajtóm mindenki előtt tárva-nyitva áll aki önzetlenül szolgctlni akarja ennek a városnak az ügyét. Ha valaki jó és szép ötlettel jön hozzám, boldogan karolom fel azt, mert nekem öröm minden, ami a nagyság és szépség útjára lendíti Budapestet. Elnézem, amint nekilelkesülve jár fel s alá a szobában. Délceg, fiatalos alakja, simára beretvált érdekes arca lelki szemeim elé varázsolja egy másik Bessenyeynek, Ferencnek, a testőrnek, az alakját. Ő a magyar nyelv és a magyar irodalom kiformálásának volt egyik nagy úttörője. A kései utód, ime, a magyar főváros egyik továbbépítője akar lenni. Alkotni! — úgylátszik ez a vágy benne van a Bes- senyey-vérben. — Tulajdonképpen ebben az állásban programot adni, abban az értelemben, amint ez nálunk szokás, jó lélekkel nem is lehet — fűzi tovább előbbeni gondolatmenetét, majd elém- állva folytatja: — A program, szerintem egy szó: Budapest! Vagy úgy is lehetne mondani: az Élet! Budapest élete! Igen, ez az! Ez az egyedüli helyes programi! És én ezt a programot hiszem és vallom. Az a szándékom, hogy hivatalos működésemen túl, ankéteket és eszmecseréket rendezek egy-egy nagyobb vagy fontosabb kérdés eldöntése érdekében. Általában azt szeretném, ha a vezetésem alatt álló tanács mentesülne a kisebb bürokratikus formasóigoktól, hogy annál na gyobb energiával fordulhasson a nagyobb problémáik felé. Minden tervnek, minden elhatározásnak az élet, Budapest élete adja. meg a célját és az értelmét. — Amit a programadásról mondott Méltóságod, az — ebben az állásban — valóban helytálló. De azért mégis csak kell olyan kérdéseknek lenni, amelyek minden programtól függetlenül, már az első pillanatban foglalkoztatják a Közmunka Tanács elnökét. — Hát persze, hogy vannak. Itt van pél- I dóul a pesti üunapart elrendezésének a kérdése, vagy a budai főbb útvonalak, kiképzése. Ilyen az építkezési szabályrendelet reformja az új építkezési törvénybe való bekapcsolódás. De itt van a. Tabóin és a fürdőváros ügye és az idegenforgalom, amelynek fejlesztése érdekében mi is ki akarjuk venni a magunk részét, — természetesen teljesen önzetlenül. Ezek úgyebár — ^ nem új kérdések, de még mindig csak előkészítés alatt állanak és megoldásra várnak. Hogy ezekről az ügyekről, mondhatnám örökség gyanánt reámmaradt ügyekről beszélünk, meg akarom mondani, hogy hálásan nyugtázom elődömnek, llakovszky Ivómnak, azt a kijelentését, hogy ő számos nagy problémáit készített elő. És a legnagyobb készséggel ismerem el az ő nagy ügyszeretetét és buzgalmát, amelynek a Közmunkatanács az élén mindig bizonyságát adta. A hivatalban »Elnök iir«-nak szólítják. Mindenkihez igen kedves és előzékeny. Egészen bizonyos, hogy hamarosan mindenki szeretni fogja. A modorában van valami bursikóz nyíltság, amely már az első pillanatban megkapja azt, akivel beszédbe elegyedik. Reggel kilenc órától úgyszólván megszakítás nélkül estig van a hivatalában. — Az a bizonyos ríj seprű! — mondom. — No nem egészen! — feleli nevetve. - Szeretem minden dolgom,at elvégezni. Amint mondani szokás: szeretek azsúr lenni. Azután meg a küldöttségek, a felek és a referensek meghallgatása sok időt követel — és én, szeretek dolgozni. Szó kerül a képviselőségéről. Kijelenti, hrtgy I 1 fta/idá,Iumáról nem mond le, mert állása nem inkom- És választott bizottsági tagságomról sem mondok le. Ennek az az oka, hogy a törvény értelmében a Közmunkák Tanácsának az elnöke a törvény- hatósági bizottságban csupán tanácskozó joggal bír. Pártom vezetősége azonban azt akarja, hogy én a főváros pénzügyi és közigazgatási életével továbbra is szoros összeköttetésben maradjak. Minthogy magam is ezt akarom, mert ezzel közvetlenebb érintkezésben maradhatok a főváros vezetőségével, ami mindkét félnek egyformán az érdeke, — megtartom vóilasztott bizottsági tagságomat. A Közmunkáik Tanácsált az alelnök úr fogja a közgyűlésen képviselni. — A Közmunkák Tanácsának egyik legfájdalmasabb pontja, de egyben egyik legnagyobb büszkesége is a Margitsziget. Mit tervez ezzel kapcsolatban Méltóságod? — Erről most még bővebben nem nyilat- kozhatom, mert a sziget ügyét csak a. legközelebbi jövőben veszem át. A részvénytársasági forma ugyanis megkívánja, hogy elődömnek az elnökségről való lemondása következtében az összehívandó rendkívüli közgyűlés engemet az igazgatósáig tagjává vádasszon. Ha ez megtörtént, mi sem áll útjában annak, hogy a legnagyobb szeretettel és melegséggel foglalkozzam a sziget ügyével és minden lehetőt megtegyek, hogy a székesfővárosnak ez az értékes gyöngyszeme tovább szépüljön és fejlődjék. Sokat gondolkozom azon, hogyan lehetne, a köz megterhelése nélkül, a sziget pénzügyeit rendbehozni. A legjobb reménységgel fogok ehhez a munkához és céljaim elérésére reményt ad az, hogy nemcsak a kormány teljes bizalmát bírom hanem a legőszintébb barátság fűz a székesfőváros minden illetékes faktorához. Elhatározott szándékom, hogy mindent a velük való legteljersebb harmóniában és egyetértésben intézzek el. Az elnök úr családjára terelődik a szó.- A. feleségem nem igen törődik a politikával. Öt egészen leköti a háztartás és a család minden gondja. Ez az én új kinevezésem is csak abból a nézőpontból érdekli, hogy én meg vagyok-e elégedve? A fiam, aki a sárospataki kollégium hetedik osztályának a tanulója, az már egészen más! Abban már benne van a, bacillus. Éppen most kaptam tőle ide levelet. Többek között ez áll benne: »Ma is jelesre feleltem földrajzból és történelemből és holnap írunk angol dolgozatot. Nagyon rosszul esett nekem, hogy nem írtál és Keresztapáéktól kellett megtudnom, hogy letetted már az esküt ...«i Ez korán kezdi a kérdőrevonást. Ezt már érdeklik a politika dolgai. Pedzi már ... Bessenyey Zénó dr. sárospataki főszolgabíróból lett képviselő és ügyvéd volt, mielőtt a Közmunkák Tanácsának elnöki székébe került volna. Most töröltette magát az ügyvédet sorából. — Egyénileg a legnagyobb öröm számomra az, hogy visszatérhettem oda, ahonnét elindultam: a köztisztviselői pályára. Abbahagytam az ügyvédséget, amely szép és szabad pálya, sőt annyiban rendkívül tanulságos is, hogy a közéleti emberrel megismerteti az életnek olyan oldalait is. amelyeket mint köztisztviselő sohasem ismerhet meg. Mégis azt kell mondanom, hogy köztisztviselői mentalitású közéleti ember számára rendkívül kényes foglalkozás. És mit tagadjam, alapjában véve sohasem volt nékem való ..-. Én, aki jól és közelről ismerem Bessenyey Zénót, megállapítom, bogy az ügyvédi pályát csakugyan nem neki és főként nem az ő szivének találták fel. Zólyomi Dezső. Gondoljon egészségére, szívjon MIKOTEXET | Képviselőházi M nyilvános étterem megnyílt Budapest magyar stílusúi éttermeinek látványossága Igen olcsó polgári árak Ebéd menü ......................... P t.40 Es te CSÓKA FERI muzsikát
