Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-08-21 / 34-35. szám
4 Független Budapest Budapest, 1935 augusztus 21. Le kell dönteni a Pestkörnyék és a főváros között lévő kínai falat írta: BOCZONÁOI SZABÓ IMRE országgyűlési képviselő Boczonádi Szabó Imre képviselő álláspontja nem fedi a Független Budapest régi, kialakult véleményét, azonban a cikkíró illusztris személyére, továbbá az audiatur et• altera pars elvére való tekintettel örömmel adunk helyet a pest- környéki képviselő érdekes cikkének. Pestkörnyék félmilliónyi dolgos és munkás polgárának érdeke, de a székesfőváros fogyasztóközönségének is, hogy végre felismerjük a fővárosi fogyasztó és a pestkörnyéki termelő polgárság egymásrautaltságát és közelebb hozzuk nemcsak érzelmileg, de gazdaságilag is a vidéket a fővároshoz. Mert ma szinte azt mondhatjuk: mint harcos ellenfelek állanak egymással szemben és a harci frontot a székesfőváros tartja Pestkör nyékkel szemben három fővonalon is. Az egyik a közlekedés kérdése, az annyiszor megreformálni, mérsékelni ígért IIÉ V-t arí fával. A másik front a túlmagas kövezetvámok. A harmadik pedig a Nagyvásártelep monopóliuma. Ezt a három frontot kell lebontani sürgősen, hogy végre egymásrataláljon a fővárosi fogyasztó és a pestkörnyéki termelő és ebből a harmonikus találkozásból kialakuljon: a fővárosi polgár olcsóbb élete és a pestkörnyéki termelők egzisztenciális lehetősége. Az első és legfontosabb teendő tehát szólva arról, hogy ki vannak szolgáltatva a fogyasztó és termelő közé ékelődött közvetítőknek és amíg északról a Nagyvásártel épről az élelmiszer eljut — mondjuk — a város nyugati piacaira, illetőleg vásárcsarnokaiba, addig jó egypár kézen megy keresztül. S minden kéz keres rajta: a termelő olcsón adta, a fogyasztó pedig drágán veszi a több közvetítő kezén hozzá eljutott élelmet. Meg kell tehát találni a módját annak, — nem is valami súlyos probléma, csak jóakarat kell hozzá — hogy a pestkörnyéki termelő — amely községéhez közelebb van — tárolhassa behozott terinelvényeit és ne legyen kénytelen kizárólag a csepeli Nagy- vásártelepre szállítani áruját Pest vármegye közgyűlésein, a kisgyűléseken is, minden alkalommal halljuk ezeket íl panaszokat és azt hiszem, most már a legfőbb ideje, hogy komoly Lépések történjenek arra, hogy ezek az anomáliák megszüntessenek. Ismétlem: a környéket közelebb kell hozni a fővároshoz. Nem gondolok most Nagy-Budapest álomképére, hanem csak arra, hogy a pestkörnyéki termelő lakosság jogot formálhat arra, hogy a főváros döntse le egyelőre azt a hármas kínai falat, amely a viteldíj drágaságával, a kövezet- vám magasságával és a Nagyvásártelep kizárólagosságával mered félmillió derék, dolgos földművelő és kisiparos magyal’ polgár elé. S annál is inkább meg kell ezt tennie, mert ez jelenti a budapesti polgár részére is az olcsóbb piacot, a könnyebb megélhetést, a fővárosi kereskedelem és ipar részére pedig a na- g'yohl) forgalmat. még legalább egy vagy két nagyobb piacon Bérbe akarják adni a Ceglédi-úti sertésszállás telepét A régi vásárpénztári Kellemetlenségek epilógusa a sertésszállás ügyének mostani likvidálása a HÉV menetdíjainak sürgős leszállítása, hogy Pestkörnyék közelebb kerüljön Budapesthez. A székesfővárosnál is érzik és tudják azt, hogy mit jelentene a fővái’os lakosságára az olcsóbb élelmezés szempontjából a leszállított HÉV-tarifa. Tudom, hogy foglalkoznak is ezzel a kérdéssel, amióta a HÉV a főváros birtokába került. S mégse történt eddig ebben a kérdésben semmiféle komoly lépés, mert a főváros részéről az az álláspont érvényesült eddig’, hogy a HÉV úgyis deficites vállalkozás, ez a deficit még emelkednék, ha leszállítanák a viteldíjakat. Ez a rideg üzleti politika lehet kényelmes, de semmiesetre sem helytálló. Elég rámutatni arra, hogy a kisszakasz-rendszer —• amely kétségtelenül jelentékeny árleszállítás volt — mennyire megcáfolta a pesszimisták akadékoskodását: mert a kisszakasz-rendszer bevezetése helyrebillentette a BSzKRt nagyon is ingadozó mérlegét. A HÉV menetdíjainak leszállítása hasonló eredményt jelentene. Ma a drága tarifa mellett gyalogosan, kerékpáron és motorkerékpáron jönnek be a környékről az ottlakók tömegei, mert a HÉV túlmagas díjait megfizetni inem tudják. S nem jönnek be a kistermelők, mert az esetleg eladásra, szánt élelmiszer árához nem tudják hozzákalkulálni a magas viteldíjköltséget. Pedig ami élelmiszert a Pestkörnyék népe elad Budapesten, annak árát itt el is költi, mert szükségleteit inkább ott vásárolja be, ha már pénzt csinált a termelvényeiből. Az olcsó tarifa tehát a főváros kereskedelmének és iparának a megélénkítését is jelentené, amellett, hogy olcsóbb életet biztosítana a főváros polgárságán ak. A kövezetvám kérdése is sürgős revíziót követel. Igaz, hogy a fővárénak hatmillió pengő bevételt jelent a kövezetvám, amelyről teljesen nem mondhat le, de viszont ennek csökkentése is a fővárosi polgárság részére tenné olcsóbbá az életet. Éppen ezért a kövezetvám mérséklése ugyanolyan fontos, mint a HÉV-tarifa leszállítása, mert ezzel is közelebb hozzuk a környéket a fővároshoz. ' A Nagyvásártelep monopóliuma ugyancsak súlyos sérelme Pestkörnyék földmívelő és kisiparos polgárságának. Most az a helyzet, hogy a pestkörnyéki termelők a legmesszehbről is csak a Nagy- vásártelepen adhatják el termel vényeiket, nem is Stangl Ignác ácsmester Budapest, VI, Vilmos császár út 55. Telefon : 29-1-65 Jancsurák Gusztáv rézműves mester Budapest, IX., Ferenc u. 39. Tel.: 30-8-47 Főzőedények > vörösrézből vagy vasból. Gőzüzemű főzőkészüléken, hűtők, karbantartások, ónozasok a legjobban és legolcsóbban végeztetnek. I I1T7 LAKK- ÉS FESTÉKGYÁR R.-T. W Afan BUDAPEST. VII. KÉR., ŐRNAGY-UTCA 4. SZÁM. Vadász Gyula mozaiklaptjyára és építési anyagtelepe Budapest, III., Lajos ucca 89 és Kupp Imre ucca 46 í'elefon : 62-9-06 Tíz évvel ezelőtt építette a főváros a kőbányai Ceglédi úton modern sertésszállás 'telepét, amely csak egész rövid ideig volt, használatban. A Vásárpénztár kezelte a hízlalótelepet, ahol többezer sertés befogadására volt férőhely. Eleinte nagyszerűen prosperált az intézmény, de később, amikor a Vásárpénztárnál a válság előszelei kezdtek jelentkezni, a hízlalási üzletágat lassankint leépítették és a telep kiürült. Most már hosszú évek óta használaton kívül van, holott a telepet annakidején a főváros nagy reményekkel létesítette és a legmodernebb berendezéssel látta el. A nagykiterjedésű telep betonból épült és három részből áll. A három rész egymástól elkülöníthető, hogy ha a telep egyik részéit esetleg sertésvész tör ki, a másik két telepet el lehessen különíteni A telepen munkáslakások, különböző fedett helyiségek, raktárak, mérlegházak és egyél) üzemi épületek is vannak. Amikor a Vásárpénztár felszámolását elhatározták, a Ceglédi úti sertésszállás bérbevételét is napirendre tűzték és akkor pályázatot írtak ki a telep bérletére. A pályázat nem járt sikerrel, mert a beérkezett ajánlatok teljesen minimális bért kínáltak. A főváros most újból megkísérli a parlagon heverő sertéshízlalótelep bérbeadását, ile lehetőleg nem sertéshizlalási, hanem egyéb ipari célokra. Akár gyár, akár raktártelep, vagy bármilyen más elfogadható célra egészben, vagy részletekben is bérbeadják a telepet. Az ismertetés szeI i'int a hat magyar hold kiterjedésű, háromszög alakú telep, amelyet a Ceglédi út, Basa ucca és Száva ucca határol, három részben is bérbeadható. Mitndegyik részhez munkáslakások, raktározási célra alkalmas épületek és irodaépület is tartozik. A teleljek minden közművel el vannak látva. A telephez tartozik egy saját kútból táplálkozó vízvezetéki berendezés, szivattyúházzal és toronyban lévő víztartó medencével. A szomszédságban, a Schuszter János tér 8. szám alatt van a fővárosnak egyik darálómalma, amely annakidején a sertésszálló szükséglétét elégítette ki. Miután most erre sincs szükség, a főváros a malmot ■is bérbeadja a hozzátartozó mintegy 8000 u befogadóképességű raktárakkal, személyzeti lakásokkal, istálló és műhelyépületekkel, valamint a szállítóberendezésekéi. A daramalom épületének területe és két főépülete a IMÁV-tól, a melléképületek, valamint a gépi és egyéb berendezések a fővárostól bérlendők. Az új pályázat szeptember 14-én jár le. A főváros semmiféle kikötést nem tett a pályázat feltételeinél. Mindenki szabadon tehet ajánlatot a telepeknek bármilyen célra és bármilyen időre való bérbevételére és szabadon ajánlhatja fel a bérösszeget is. A városházán most érdeklődéssel várják, milyen eredménnyel végződik ezeknek az intézményeknek a hasznosítására kiírt pályázat. Schmidt Miksa hagyatékát nem veszi át a főváros Nagy terhekkel és súlyos kockázattal jár a mellőzött örökösök által indított per a fővárosra A Schmidt Miksa-féle hagyaték ügyében a főváros még mindig nem foglalt állást. A jelekből ítélve azonban nem Játszik valószínűnek, hogy az értékes örökségei: a főváros birtokba veszi, mert olyan terhek vállalásáról van szó, melyek a főváros számára terhessé teszik az örökségei fogadását. Újra előáll tehát az az eset, amely már Schmidt Miksa életében is fennállott, amikor ajándékozásról volt szó, mert a főváros se ajándékként, sem örökségképpen nem vehet birtokába olyan értékeket, melyeknek terhei nincsenek arányban a nyereséggel, amellett pedig még kockázatot is jelentenek. Beavatott helyen a kérdés jelenlegi állásáról a következőket mondották m unka társunkna k: — A Schmidt-féle hagyaték dolga még mindig függőben van, de rövidesen a főváros közölni fogja álláspontjuk, hogy tisztán lássanak mindazok, akiket az ügy bármilyen formában érdekel. Köztudomású, hogy a végrendeletet az elhúnyt örökösei perrel támadták meg. úgyhogy ha a főváros a hagyaték elfogadása mellett nyilatkoznék, akkor is ki lehetne téve annak, hogy az elégedetlen örökösök peres úton igyekeznek érvényesíteni vélt jogaikat és az ilyen perek nemcsak hosszú ideig szoktak húzódni, hanem amellett nagy költséggel is járnak, sokszor az egész perelt vagyont felemésztik. Milliós értékekről lévén szó, már bélyegköltségekben is tekintélyes összeget kellene a fővárosnak per esetén lerónia.. Meggondolásra késztet az is, hogy a főváros javára hagyományozolI örökséget a leltározás során igen magas összegre becsülték a közreműködő hivatalos tényezők és e magas becsért ékek alapján kellene a fővárosnak az örökösödési illetéket megfizetnie. A főváros szerint a hagyományozott értékek korántsem képviselnek olyan nagy összeget, mint amennyi a becslésekben szerepel, tehát bái- itt is nagy a differencia a főváros kárára. A hagyaték tárgyát képező ingatlanok fenntartása, az épületek .iókarbahelyezése és tatarozása nemcsak a hagyaték átvétele után jelentene a főváros számára nagy kiadást, hanem a jövőben is állandóan megújuló hasonló költségekkel kellene számolni. Végeredményben sok olyan mellékkörülmény bukkant fel lépten-nyomon. amelyek a fővárost arra késztetik, hogy nagyon gondolja meg, mielőtt ezt az egyébként igen nagyértékű, kulturális célok szolgálatára rendelt örökséget elfogadja. Amennyiben azonban a nehézségeket és a súlyos terhekre vonatkozó aggodalmakat sikerül áthárítani, a főváros nagy örömmel veszi birtokába a hagyatékot, hogy Schmidt Miksa nemes elgondolásait valóra váltsa. Rövidesen eldől a kérdés, A főváros vezetősége elhatározásánál az illetékes fórumok véleményét is meghallgatja. BB Augusztus 22, és 29-én U délután %3 órakor I getóversenyek
