Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-08-07 / 32-33. szám
1935 augusztus 7 32—33. szám HARMINCADIK jubileumi évfolyam VÁROSPOLITIKÁI, POLITIKAI ÉS KÖZG AZ DAS ÁGI LAP A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJA SZÉKESFŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Tizenhat év után... Augusztus elején múlt 16-ik esztendeje annak, hogy összeomlott a vörös diktatúra és- ezzel befejeződött Magyarország történelmének legszégyenletesebb, legszomorúbb korszaka. A diktatúra bukásán való végtelen örömbe azonban üröm vegyült: román csapatok garázdálkodtak Budapest uccáin, a Balkán fojtó, kultúrátlan világa nehezedett megalázó módon a magyar fővárosra. Tizenhat esztendeje ennek, de amikor felrajzik bennünk ez a sötét emlék, úgy tűnik fel, mintha évszázadok múltak volna el felettünk. Ma egységesen, nemzeti érzéséhen százszorosán megerősödve áll a magyar nemzet Európa közepén. A trianoni szörnyű csapás okozta kábulatból magára eszmélve megtalálta az egység útját: Gömbös Gyula miniszterelnök nagyszerű elgondolása és páratlan akaraterejének szuggesztivitása megszüntette az ősi turáni átkot, az önmarcangoló széthúzást. Amikor most, 16 év után újból Szent István ünnepére készül a magyarság, hittel hirdethetjük, hogy megtaláltuk az utat, amely méltó a nagy, szent király emlékéhez • és amelyen eljutunk az ő országához, az egységes, i szabad Nagymagyarországhoz. Ha Budapest elmúlt 16 esztendejét nézzük, akkor J érezzük és látjuk csak a maga egész tisztaságában j azt az óriási távolságot, amely 1919 augusztusától 1935 augusztusáig vezet. Minden romokban hevert. Az uccákon verekedő csoportok, elkeseredett emberek: reménytelen ájulásban, kilátástalan kétségbeesésben volt minden és mindenki, nem volt holnap és nem volt ma, csak tegnap. De voltak emberek. Héroszok, akik tudták mit akarnak. A történelmet, mint Carlyle írja, emberek csinálják és a magyar nemzet elmúlt tizenhat éve mindennél erősebb igazsággal hirdeti a nagy angol történelemíró tételét. A nemzet ősereje termelte ki a férfiakat, akik a tizenhat év előtti pokolból elvezettek bennünket a jövő fényességében ragyogó országúira, köztük is legelői Horthy Miklós kormányzót, akinek vezetése csodát művelt e másfél évtized alatt. Budapest, a tizenhat év előtti leziilött, tönkrement város ma Európa egyik legragyogóbb ékessége. Akkor — ha ugyan egyáltalán elmerészkedett ide j a külföldi utas — azért jött, hogy kétes üzleteit le- | bonyolítsa, a zavarosban halásszon. A világ söpre- j déke sietett hozzánk, hogy kikaparja az üszkös romok alól pecsenyéjét, kalandorok lepték el Budapes- i tét, politikai és üzleti fezőrök: a külföld lelkiisme- j retlenjei adtak itt találkozót a magunk hiénáival, j akik mohó habzsolni akarással bukkantak fel az akkori éjszaka sötétségéből. Szörnyű lázálom, csúf vízió a tizenhat év előtti kép, szerencse, hogy régeu elmúlt és — ha a mai állapotokat nézzük — szinte hihetetlen, hogy igaz volt. A nyári idegenözönlés idején ma Budapest Európa egyik legbiztonságosabb, legragyogóbb, legkonszolidáltabb empóriuma. A magyar főváros bevonult a világ legragyogóbb szépségei közé, a nagy világ köztndata felfedezte, mint Európa egyik elvarázsolt tündérkertjét, ahol megfordulni öröm és boldogság. Nincs senkise, aki ne tudná, teljes bizonyossággal ne érezné, hogy Budapestnek és Magyarországnak van holnapja. Ha végigmegyünk a Belváros uccáin, a Dunakorzón, elmegyünk a Várba, a Szigetre, mindenütt ott találjuk a bizonyságát annak, hogy máris »vagyunk«. Csoportokban és egyenként mindenfelé ott találjuk a külföldieket, a világjáró turistákat, angol, német, francia, olasz holland, svéd és egyéb vendégek tömegesen lepik el szórakozóhelyeinket és mi büszke örömmel lessük az elragadtatás, az öröm és megelégedés hangjait, amelyek a világ minden nyelvén jutnak el hozzánk. Az idegenforgalom nálunk nemcsak üzlet. Bármilyen fontos is az a sok gazdasági előny, amit az idegenjárás jelent, van ennek a forgalomnak egy sokkal nagyobb, megmérhetetlenül és láthatatlanul jelentkező értéke: a propaganda, amit nagy nemzeti céljaink részére jelent a világ hozzánk özönlése. Amikor a tovasuhanó zsúfolt autocarokat látjuk, amikor a külföld érdeklődésének örülünk, rnindannyiunk lelkében fellobban a megismerés: j szépnek, bölcsnek, igaznak és jónak kell lennünk, mert ezek azok a fegyverek, amelyek le fogják győzni ellenségeink szúronyerdejét, amellyel körülvesznek minket. Az ágyúk, tankok és bombavetők légióival a ragyogó, a nagy kultúrájú Budapestet szegezzük szembe, ezt a mindennél nemesebb és diadalmasabb f egy verii ükét. Ezt a tanulságot kell levonnunk az elmúlt 16 év után ... LM MOTTE KMROLY dr. alpolgármester a költségvetés összeállításáról, a készülő és folyamatban lévő közmunkákról, a kölcsönügyek állásáról, a drágaság és az ínségakciók kérdéséről, a tarifa- és vámrevíziókról nyilatkozik a független Budapestnek M drágulás következményei nem befolyásolhatják az étkeztetési akciók kereteit Nyári álmát alussza a városháza. Az uborkaszezon rávetette az árnyékát, csendesek a folyosók, néptelenek az előszobák. A törvény- hatósági szünet végre pihenőhöz juttatta a város vezetőit is, szabadságra ment Sipőcz főpolgármester, Szendy Károly polgármester és Liber alpolgármester, csupán Lainotte Károly áll őrt a pesti városházán. Az ő kezébe fut most össze minden szál, az ifjú alpolgármester reprezentálja most egyedül Budapest fő- és székvárost. A tanácsnokok nagyobbik fele is szabadságon van és azt hihetné az avatatlan ember, Lamotte Károly hogy minden alszik, minden pihen a pesti városházán. Pedig a budapesti városháza dolgozik. Az élet dübörgő irama egy pillanatra sem állt meg, a munka folyik, mintha nem is lenne nyár: hisz akkora feladatok várnak ősszel megoldásra, amilyeneket csak megfeszített munkával lehet előkészíteni és megoldani. Az utolsó közgyűlés megszavazta a nagy beruházó kölcsönt és programot, a munkák nagyrészét már meg is kezdték, másik része pedig rövidesen megkezdődik. A nyár ezenfelül sok különböző problémát is vetett fel. A természet kegyetlen csapása, a példátlan szárazság ránk hozta a drágaságot és az ezzel kapcsolatos szociális problémák egész táborát. Előkészület alatt állnak a különböző tarifareformok, közmunkák és egyéb nagy jelentőségű ügyek, amelyeket már nem lehet halasztani: ennek a. nyárnak kell azokat megérlelnie, hogy őszre gyümölcsként hulljanak a főváros közönségének ölébe. A városháza nyári munkája iránt érdeklődve, felkerestük Lamotte Károly dr. alpolgármestert, aki kérdéseinkre szíves készséggel nyilatkozott a városháza munkájáról. Mindenekelőtt aziránt' érdeklődtünk, mi van a jövőévi költségvetés előkészítő munkáival. Lamotte alpolgármester a következőket mondtí): — Az ügyosztályok elkészítették költség- vetési tervezetüket és idejében benyújtották azokat. Most a pénzügyi ügyosztály dolgozza fel a beérkezett anyagot és a törvényes határidőre a pénzügyi bizottság, illetőleg a törvény- hatósági bizottság elé terjesztjük a költségvetést. Szanálási periódust élünk és bár egyes jelek azt mutatják, hogy a mélyponton már túl jutottunk, a költségvetés összeállításánál mégis kénytelenek voltunk sok jogos igényt mellőzni és azzal az óvatossággal eljárni, amelyet évek óta szem előtt tartunk a költségvetés készítésénél. Mindamellett egyetlen pillanatig se feledkeztünk meg arról, mivel tartozunk Budapest világvárosi jellegének és annak a magas kulturális értéknek, amit a főváros jelent a magyarság .és Európa életében. Ezután a közmunkák dolgában intéztünk kérdést Lamotte alpolgármesterhez. — A lényeges közmunkák rendben folynak, — felelte az alpolgármester — más részük pedig folyamatban van. A nagy beruházó programba felvett közmunkák nagy részét már kiadtuk, egyes^ nagyobb munkák kiadása pedig, mint például a csatornaiszap gázositó 600.000 pengős, a főnyomócsőmeghosszabbítás 700.000 pengős és az angyalföldi szivattyútelep még ennél is nagyobbsza.bású munkája rövidesen szintén kiadásra kerül.- A magasépítési ügyosztály szakbizottsága letárgyalt és kiadott egész sereg nagyszabású építkezést, amelyek közül, hogy csak néhányat említsek, a jelentékenyebbek: a fehér sastéri iskola lebontása, a Mészáros uccai Szilágyi Erzsébet leányliceum építése, a mes- teruccai polgári iskola 140.000 pengős, a népligeti sporttelep 170.000 pengős, egyéb pedagógiai épületek átalakításának 125.000 pengős, a Szent László kórház új pavillónjának 150.000 pengős, a Bakács téri szülészeti kórház rádiumkórházzá való átalakításának 100.000 pengős, az Uj Szent dános kórház nőgyógyászati pavillonjának 240.000 pengős, a Vágóhíd hűtőháizának 600.000 pengős építkezése. Itt említem még meg a balatoni műéit, egymilliós építkezését, amely szintén megkezdődött. Ezután azt a kérdést intéztük Lamotte alpolgármesterhez, miképpen állnak ai főváros különböző kölcsönei, van-e újabb esemény ezen a téren.- A fővárosi kölcsönök kamatait a szokásos módon fizetjük, különösebb újság itt nincs. Mint ismeretes, szeptember 15-én vesszük fel az OTI-tól a beruházó kölcsön első részletét, 4.2 millió pengőt, amelyből fedezzük a folyamatban lévő munkák költségeit. A külföldi kölcsönök törlesztése pedig rendben folyik. Ezután a drágaság kérdésére tértünk át. Megkérdeztük az alpolgármestert, hogy a köz- élelmezési ügyosztály ismeretes intézkedésein kívül szükség érnék lát-e a főváros egyéb intézkedéseket is, különösen pedig, hogy az általános drágulás nem lesz-e kedvezőtlen befolyással a különböző' étkeztetési akciók kereteire. — Ami a drágaságot illeti, az természetszerűen gondot okoz a fővárosnak — felelte Lamotte alpolgármester. — Egyelőre az a helyzet, hogy a drágaság — véleményem szerint — még nem érte el tetőfokát és télig még emelkedni fog, tekintve a mostani kedvezőtlen időjárás várható következményeit. Az inségakciók kereteinek megállapításánál a költségvetés összeállításakor tekintettel leszünk a növekvő beszerzési árakra: az arra rászorult szegényeknek nem szabad megérezniök az idők mostohaságát. Ezután a különböző, előkészületben lévő tarifareformok sorsa iránt érdeklődtünk. — A tarifareformok dolgában e pillanat- ban semmi újat nem mondhatok. Mint ismeretes, a reformtervezetek elő vannak készítve, minthogy azonban ezeket az autonómia fórumai elé terjesztjük, ezek a kérdések csak a törvényhatósági élet megindulása után lesznek aktuálisak. Végezetül arra kértük Lamotte alpolgármestert, nyilatkozzék a vámtarifák dolgában, amelyekről a közigazgatási bizottság legutolsó ülő-
