Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-07-24 / 30-31. szám
Budapest, 1935. július 24. Független Budapest 5 Beszélgetés Terbócz Imrével Biílapesi idegenforgalmáról, annah lövő fejlődéséről es beláthatatlan jelentőségű perspehtivátáról — Valahányszor itt ülök és elnézem a napsütésben csillámló Dunát és ezt a gyönyörű panorámát, amelyik innét, az ember elé tárul, mindig ugyanaz a gondolat foglalkoztat; az idegenforgalom emelése és minden j eszközzel való fejlesztése. Való- ! Sággal mániákusa lettem eninelt a gondolatnak! Terbócz Imre képviselővel, a Nemzeti Egység városházi pártjának egyik vezérlő tagjával ülünk a »Hangli« áruyatadó gesztenyefái alatt. Tekintetével — ki tudná megmondani hányadszor? — újból végigjárja az öreg Citadellát, a királyi palotát, amely mint valami tündérkastély, koronázza a zöldbe öltözött Várhegyet, a Lánchidat, a Mátyás-templomot, a Rózsadombot. Mintha csak magának beszélne, folytatja: — Hát nincs igazam? Húszmilliós országból nyolcmilliós országgá nyomorítottak bennünket. És ennek a kis országnak el kell viselnie ezt a milliós várost. Mert el kell viselnie! Ez a nemzeti becsület és a magyar élniakarás kérdése! És ha az ember meggondolja, nem is olyan nehéz dolog ez! Itt terül él ez a város, a világ egyik leszebb és legderűsebb városa. Az Isten megáldotta a természet legkáprázatosabb szépségeivel és elhalmozta olyan kincsekkel, amelyeknek sehol a világon nem találni párját. Csak le kell nyúlni értük, meg kell fogni őket és Budapest az idegenforgalom révén olyan Mrre és nagyscigra vergődhetik, amilyenre alig' találni példát. — A fővárost igazán nem érheti gáncs, mert hiszen mindent megtesz, amit erejéhez mérten megtehet — jegyezzük meg. — Ezt én egy pillanatra sem vonom kétségbe, — feleli Terbócz — de azt tartom, hogy a fővárosnak erején túl is áldoznia kell. Mert szerintem az idegenforgalom — Buda. pest jövője. — Éz a szegénnyé tett ország nem táplálhatja és nem tarthatja el ezt a milliós várost, amelyik \ az egész ország lakosságának egynyolcadát zárja magába. Ha meg akarjuk tartani, ha fejleszteni, szépíteni, emelni, gyarapítani és kultúrájában gazdagítani akarjuk Budapestet, úgy arra kell minden rendelkezésre álló eszközzel törekednünk, hogy idegenforgalmát emeljük. — Ha rajtam állana, én a Városházán külön idegenforgalmi ügyosztályt létesítenék, amely minden bürokratikus formaságtól és a bürokrácia természetében rejlő nehézségtől mentesen szolgáhatná az ügyet, amelyik a hírnéven és az erkölcsi érdekeken túl elvégre mégis csak jólétet, forgalmat, pénzt jelent és jelenti a kereskedelem és ipar fellendülését. — Ez pedig mind igaz. De — sajnos — csak teória. Gyakorlati oldaláról kellene mégis csak megfogni a kérdést. — Hát persze. Szolgálhatok mingyárt gyakorlati tanácsokkal, vagy, ha úgy tetszik, javaslatokkal is. Például ezt a gyönyörű sétányt, a Dunapar. tot, elékteleníti a villamos. — Miféle akadálya van annak, hogy ez a csúfság megszűnjék? Mi akadálya lehet annak, hogy a síneket felszedjék, a sétányt kiszélesítsék és a közúti forgalmat akár autóbuszokkal, akár pedig a földalatti vasút meghosszabbításával bonyolítsák le? — Az akadály: a pénzhiány. — Meggyőződésem, hogy erre a célra könnyen lehet pénzt szerezni és bizonyos vagyok benne, hogy a törvényhatóság szívesen szavazná meg az FRITZ TERÉZ EBNYftMOTCREM Budapest, IV., Pilvax köz 7 Javításon és áthúzáson — Városi tiszt- viseiohneh to százoiéh árengedmény FÜLÖP DEZSŐ építőmester BUDA DUST, VIT., ARÉNA ÚT 11 Telefon 35 5-84 KALAPÁCS MIHÁLY GY. RESZELŐGYÁRA Budapest, VI. kér., Szabolcs u«a 6. Telefon: 92-6-12 . Vadász Gyula mozaiklapfjyara és építési an yay telepe Budapest, III., Lajos ucea 89 és Rupp Imre ucca 46 I olofon H2-9-0.fi errevonatkozó ■előterjesztést. Istenem, —• mondja különös mosollyal — ha elgondolom, hogy mire szavaztak már meg pénzt a maliban.. . De most nem erről van szó ... Itt van például a Szent István-hét. A főváros illetékes tényezőinek igazán szép és a nemzeti érzést nagyszerűen szolgáló kezdeményezése volt a Sent István-liét, amely idegenforgalmi attrakciónak is elsőrangú lehet,, ha, bizonyos sa lángoktól megtisztítjuk. Megítélésem szerint a Szent István-hetet nem lehet és nem szabad alkalomszerűen megrendezni. Ezt a hetet, hogy úgy mondjam, intézményesíteni kell, olymódon, hogy a Szent István-i ünnepségek megrendezését állandó bizottság kezébe kell letenni, amelyben az ország legnevesebb művészei, írói és hírlapírói foglalnának helyet és amelyik egész esztendőn át permanenciában volna. Az ilyen bizottság mindenesetre olyan programot állítana össze, olyan eszméket és ötleteket vetne fel, amelyek a Szent István hetet mai szép, de mégis csak lokális jelentőségéből világraszóló eseménnyé emelnék. Nem látom he, miért ne lehetne például Szent István hetében — salzburgi mintára — nálunk is megrendezni az ünnepi játékokat és olyan mű. vészi események középpontjává tenni Budapestet, amelyek idegenek ezreit vonzzák ide? — Ami a mai látványosságok sorában jó, mint például a »Gyöngyös bokréta«, azt természetesen meg kell tartani, sőt, ha lehet, fejleszteni kell. És minden körülmények között fenn kell tartani a gellérthegyi tűzijátékot is. Ebben a kérdésben merően ellentétes állásponton vagyok, mint Rassay Károly, akinek véleményét egyébként nagyra tartom. A mi tűzijátékunk valóban nem olyan kápráztató, mint például a montecarlói; szegények vagyunk és nincs pénzünk. De a valóság mégis csak az, hogy az istvánnapi tűzijátékot az emberek százezrei nézik végig és az elszakított nógrádi hegyekről is ma. gyarok százai lesik, mikor szökken sisteregve az ég felé egy-egy rakéta, egy égő, világító üzenet az el nem felejtett hazából. — Ha másért nem, hát egymagában ezért is érdemes és kell megrendezni a tűzijátékot! — A tűzijáték kapcsán jut eszembe, valahol arról olvastam, hogy a Gellért szobor alatt világító vízesést akarnak csinálni. A gondolatot igen életrevalónak tartom és ha a kérdést jól oldják meg, úgy a világ egyik legszebb látványosságát sikerül megteremteni. Sajnos, abból, amit erről a kérdésről olvastam, azt látom, hogy a tervezett' megoldás nem sok jóval bíztat. Reflektorokkal akarják megvilágítani a vizet. Nem tudom, kinek a fejében született meg ez a gondolat, de ha keresztülviszik, bla. mázs lesz belőle. Annyit minden laikus tud, hogy vizet reflektorral világítani, vagy pláne színesíteni, nem lehet. Nem tudom, ki tervezte, vagy csinálta az Iparcsarnok előtti világító szökőkutat, de a józan ész azt mondja, hogy mindenféle kísérletezés helyett mégis az volna a legokosabb, ha ugyanazzal a tervezővel csináltatnák meg a Gellért-vízesést, aki már bebizonyította, hogy érti a mesterségét. Feltéve persze, ha az illető, vagy az illetők rendelkezésre állanak. — Ebben tökéletesen igaza van. Ügy tudom, hogy Szendy Károly polgármester ilyen irányban intézkedett is. — Annál jobb. De hogy visszatérjek az én »vesszőparipámra«, az idegenforgalom nézőpontjából ■sok jót remélnék attól is, hogyha például a főváros vezetősége rászorítaná a fiatalabb tisztviselőket arra, hogy idegen nyelveket tanuljanak. Éspedig nemcsak franciául, angolul, vagy olaszul, — a németről nem is szólva — hanem a bennünket környező államok nyelvét is. Az ember nem is hinné, milyen fontos ez! A telefonos ember jelenti,, hogy »Terbócz képviselő urat kérik.« Nem telik bele három perc, már jön is vissza. — Hiába, mindenütt megtalálják az embert! — mondja nevetve és cigarettára gyújt. — Persze — folytatja — az is baj, hogy nálunk még hiányzik az idegenforgalmi nevelés. Nem tanultuk még meg a mesterséget. De majd belejövünk. Egyelőre főként arra kell vigyázni, hogy az idegenben ne lássák egyesek — hogy is fejezzem ki magamat, hogy senkit meg ne bántsak? —• a gyors meggazdagodás Gondoljon* egészségére, szívjon JV1K07EXET Terbócz Imre forrását. Igaz ugyan, hogy erre maga a idegen is vigyáz. Azt mondották nékem a múltkor, hogy egy7 felsőmargitszigeti vendéglőben egy halételért hat pengőt számítottak. Ha ez igaz, akkor ez zsarolás és azt, aki ilyet tesz, példásan meg kell büntetni. Az óráját nézi. Sietnie kell. Várnak rá a pártban. Pedig- a témát még távolról sem1 merítettük ki. Például a fürdőkről még1 nem is_ esett szó. Mikor erre figyelmeztetem, szinte meglepődik. — A fürdők? Ez az idegenforgalomnak az a része, amelyről keveset kell beszélni, de amelynek érdekében annál többet kell tenni. A fürdők az a kincs, amelyről eszmecserénk elején beszéltem. A fürdőkben van ennek a városnak óriási gazdagsága és beláthatatlan jövője. Ezen a téren Budapest egyedül áll a világon. Mert másutt is vannak gyógyfürdők és másutt is vannak szép, kellemes városok. De fürdőváros, amely egyesíti magában a gyógy eszközök ilyen teljességét, egy kulturált világvárosnak minden szépségét és lehetőségét, ilyen fürdőváros csak egy van az egész földön: Budapest. A nemrégen alaknlt gyógy- és üdülőhelyi bizottság- feladata, hogy Budapest fürdőváros a világ figyelmét felhívja. Ügy hallom, hogy ezen a téren, nagy és széleskörű propagandát fejt ki. Hogy7 ennek a propagandának eddig milyen eredménye van, nem tudom felmérni, hiszen az egész intézmény még csak négyhónapos, de meggyőződésem, hogy7 ügyesen és céltudatosan vezetett propaganda meghozza a maga gyümölcsét. — Különben — fejezte he érdekes mondanivalóját Tarbócz — az idegenforgalom fejlesztése elsősorban nem is annyira anyagi, mint inkább erkölcsi kérdés. Az a pénz, amelymt az idegenforgalom propagálásába fektetnek, sokszorosan megtérül, ha az az ország, vagy az a város, amelyet az idegen meglátogat, oly7an — mondjuk —• gazdaságerkölcsi, vagy — ha úgy tetszik — erkölesgazdasági magatartást tanúsít az idegennel szemben, hogy az magát néni kiuzsorázott utasnak, hanem szívesed látott vendégnek érzi. Biztosan tudom, hogy7 Budapest lakosságában, kereskedőiben és iparosaiban ebben a tekintetben sohasem csalatkozik meg az idegen. És ezért van Budapestnek nagy idegenforgalmi jövője. (—iy—) WEISZENSTEIH S. Fém és címiábla öniőde — Budapest, VI., Rózsa ucca 37 Telefon r 39-9-78 — Bronz és horgany, cég- és felirati táblák, mindennemű bronz, aluminium és rézöntvények, speciális aluminium kalapforma öntések ! ACKER EMIL OKLEVELES MÉRNÖK Budapest, V., Kossuth Lajos tér 16 TELEFON: 29-0-95 \IT Alii rCDÜMP lakatos mester, vas- WAflL f Li L Dl L és fémipari vállalata Budapest, VIII., Víg ucca 39 — Telelőn: 316-45 Elvállalja takaréktüzhelyek és mindennemű lakatosmunkák készítését. Postatakarékpénztár! csekkszámla 30255 Gótsch Mihály cserépkályha-építő iparvállalata Budapest, II., Batthyány u. 13 Telefon: 52-3-22 Alapítva: 1872 Molnár Kálmán oki. gépész és közgazdasági mérnök, építési vállalkozó | TELEFON : 89-7-13 j Budapest, IV,, Irányi ucca 21 Közúti gőz- és motorhengerlést vállal WOLFF ERNŐ Budapest-Kelenföld, Kelenföldi út 1. Tel.: 59-9-68 I Mz elegáns világ fogasa egyedárusítója DJÓSY JÁNOS Budapest, VII., Rákóczi út 24 Gergely «János cementipari üzome Budapest, X., Kőbányai út 49 — Telefon: 48-7-11 Jó minőségű márvány-mozaiklapok, minden méretű betoncsövek legolcsóbb napi áron, állandó nagy raktára___________ PARKETTÁZÓ ÉS PADLÓZÁSI VÁLLALAT KMRTELEN l ánd Tatco? Budapest, VI. Bajnok ucca 1 Lidiig «JUZM/1 Telefon: 199-65 és 181-30 Uj és javítási munkát szakszerű kivitelben, gyorsan és olcsón készít
