Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-07-24 / 30-31. szám
Budapest, 1935. július 24. Független Budapest 3 Szendy Károly polgármester őszre „kerekasztal konferenciára" hívja meg a pestkörnyéki városokat A polgármester nyilatkozik Nagy-Budapestről és az ezzel kapcsolatos kérdésekről egészségügyi berendező, KARDOS JENŐ központi fűtés, vízvezeték BUDAPEST, VI., Ó UCCA 31 csatornázási TELEFON vállalata 17-9-05 a HÉV pénzügyi szempontból nem valami ragyogó vállalkozás. Ha fel is tehető, hogy a viteldíj-leszállítás a forgalom növekedését idézné elő, nem valószínű, hogy ez a forgalomemelkedés olyan arányú lenne, mely a bevételi kiesést pótolná, sőt azt meg is haladná. De nagyon óvatosan kell bánni ezzel a kérdéssel azért is, mert Nagy.Budapest problémáját mostanában ismét :sokat feszegetik. Lépten-nyomon nyilatkozatok, hoz_ zászólások látnak napvilágot erről a kérdésről. Mindenki beszél Nagy-Budapeströl, de a végén valamennyien egyetértenek abban, bogy ez a kérdés ma nem aktuális. Egyesek szerint a környékről indul ki a mozga- , lom, ahol abban reménykednek, bogy a pestkörnyéki városok és községek Budapesthez csatolása, a kör. nyék kulturális, szociális és anyagi íelvirágozását fogja maga után vonni. Remélik, hogy lia Nagy.Budapest megvalósul, a környék. Szendy Károly polgármester a következőket mondotta Nagy.Budapest kérdéséről: — Nagy-Budapest problémája kétségtelenül elsősorban pénzügyi kérdés, ami akkor lesz aktuális, ha ezek a városok meg értek arra, hogy Budapesttel úgy kulturális, mint pénzügyi szempontból összekap- csoltassanak. Ebben a kérdésben az utóbbi időben hivatalos helyről kezdeményezés nem történt, hivatalos tárgyalásról nincs tudomásom. Dr. Szendy Károly i\ agy Budapest keidése összefügg azokkal a különböző problémákkal, melyeket a környék lakossága állandóan felszínen tart és feszeget. Kétségtelen, hogy ezekkel a kívánságokkal foglalkozni kell és amit a főváros megtehet, meg is fogja tenni. Amikor Pest vármegye új főispánja elfoglalta hivatalát, felkerestem és megkértem arra, írassa, össze azokat az óhajokat, melyeket a környék a fővárossal szemben támaszt, még pedig azért, hogy a felmerülő kívánságokat kivizsgál, hassam és a magam részéről megállapíthassam, hogy ezekből mit lehet megoldani, hogyan és miképpen lehet bennük intézkedni. Amint ezek a kívánságok összefoglalva kezemben lesznek, nyomban hozzáfogok azok megvizsgálásához és ha ezzel elkészültem, kérni fogom a pestkörnyéki kerekasztal kon erenciának összehívását és annak keretében nyiltan, őszintén meg fogom mondani, mit tehet a főváros a környék CUSTODIS ALPHONS Mérnöki iroda és építési vállalat ipari berendezések részére Budapest, V., Nádor ucca 19 Telefon: 12 0-07 Zománc. HÍDtómáz. Nitró-szórómáz. Autopolish. Elbétöm. Gyártja : ELLINGER LAKKGYÁR Rt. Soroksár Telefon: *47-3-6ri Alapítási 6V lö/ö Gyárkóményépítés, gőzkazánbefalazás, ipari kemencék építése és tervezése 4 és 5 szobás lakások kiadók Érdeklődni lehet naponta 9—2 óra között: V., Rudolf tér 6. IV. 23 beli városok és községek is jó és olcsó vízhez, villanyhoz, gázhoz, úgyszintén olcsó közlekedéshez fognak jutni, szociális intézmények létesülnek, megszűnik a városi vám, utak, csatornák épülnek és a környék egy nívóra jut Budapesttel Lehet, bogy a környékbeli városok és községek tényleg erre gondolnak, amikor azonban kérdést intéznek hozzájuk, hallani sem akarnak a Budapesthez való csatlakozásról, ellenben fenntartják igényeiket az olcsó és jó közszolgáltatásokra. A felmerült vitával kapcsolatban érdekében. Tudomásom szerint a vármegye vezetősége már dolgozik is az adatok összeállításcin és azt hiszem, őszei abban a helyzetben leszünk, högy ez a régen vajúdó kérdés napirendre kerülhet. — A környékbeli községek egyik legtöbbet emlegetett kívánsága a HbV viteldíjak leszállítása. Ez nagy pénzügyi probléma, mert hiszen köztudomású, hogy félő, hogyha a HÉV viteldíját mérsékeljük, úgy a fővárosi lakosság a perifériákra költözködik, már pedig igen rossz politika lenne az, ha olcsó közlekedéssel elősegítenénk Budapest elnéptelenedését. — A városi vámok ügye is a pestkörnyéki kívánságok egyik sarkalatos pontja. Ez nemcsak pénzügyi, de politikai kérdés is. A fővárosnak évi hatmillió pengő bevétele van a városi vámokból és ilyen bevételi forrást megszüntetni a mai viszonyok között teljesen lehetetlen. Midenesetre a főváros foglalkozik a felmerült kívánságokkal. Bejelenthetem, hogy még ez év őszén egészen új és racionalizált városi vámtarifa javaslatot fogunk előterjeszteni, amely egyes vonatkozásokban vámmérséklést jelent. Halgassa |C A BC 11 |f'ban' '■ Atíila körút meg a Mm 22. szám alatt, az új schramli zenekart ^"és: Az élelmezési iparból Kerül hl a legtöbb iparos-házfulaldonos Ilhjefaiví I. Latos út hatalmas művelten érdehes adatai az ipari polgárság életviszonyairól - Hogyan elneh a fővárosi iparosok Amikor öt évvel ezelőtt megjelent a székesfő^ városi statisztikai hivatalnak a budapesti munkások szociális és gazdasági viszonyait megvilágító hatalmas kiadványa, már ígéretet tett dr. Illyefalvy I. Lajos, a hivatal kitűnő igazgatója, hogy ezt a publikációt követni fogja a polgárság életviszonyait feltáró munka is. Most megjelent az ezer oldalt meghaladó nagyszabású munka. És példátlanul gazdag anyaga kétségtelenül hatalmas segítség lesz a reformtörekvések megvaló- Dr. Illyefalvy Lajos SÍtásábail. Egymásután sorakoznak itt a főváros polgári társadalmának szociális és gazdasági helyzetét megvilágító legújabb statisztikai felvételek eredményei. Látjuk a polgárság kialakulását és fejlődését, jövedelmi viszonyait és adózását. Megismerjük lakásviszonyait és egyesületeit. Majd sorra bontakozik ki az iparosok, a kereskedők, a köz- és magán- tisztviselők, az orvosok, az ügyvédek, a mérnökök, a nyugdíjasok, a kereskedelmi alkalmazottak és főiskolai hallgatók szövevényes összetételét és rejtett életviszonyait bemutató adatok tömege. CsöKkcnt a nőiparosok száma A főváros polgárságainak legszélesebb rétegét, az iparosokat tárgyaló fejezetét érdemesnek tartjuk bővebben is bemutatni. Harminc évvel ezelőtt 31.219 önálló iparos élt Magyarország fővárosában. Ma 34.557. Érdekes, hogy amíg a férfiiparosok száma 17.549-ről 22.241-re nőtt, addig az önálló npiparosoké 13.594-ről 12.268-ra fogyott. Érdekes rámutatni, hogy éppen úgy, mint a fővárosi kereskedőknek, az összeírt iparosoknak is alig több mint egynegyed része: 4830 született csak Budapesten és a budapesti születésűek száma csaknem éppen annyi, mint az elcsatolt részekről ide- kerülteké. 832 külföldi születésű is tarkítja az összeírtak sorait. Ezek közül 255 Lengyelországból, 198 Ausztriából, 1C>2 Csehszlovákiából származik. Tényleges külföldi honos azonban már csak 408 van közöttük. Sok a diplomás iparos Az iparosok sorában szép számmal találunk diplomás mestert. fgy ill egyetemei vagy egyéb főiskolát végzett és 213 mérnöki diplomával emelte képzetségük szín. vonalút. Do akadtak, akik a tanári, az ügyvédi vagy nz orvosi pályát hagyták ott, bogy mint iparosok keressék a boldogulásukat. Mindössze alig 200 olyant van közöttük, aki csak 4 elemit végzett. Ezzel szemben 754 középiskolai érettségivel, 3314 pedig a középiskola 4 osztályát meghaladó iskolai végzettség után lett önálló iparos. És 3392 valamilyen idegen nyelvet is tudott, míg 174 négynél is több nyelven beszélt. Jellemző azonban, hogy az összeírt 833 szállodás és vendéglős között csak 400 olyan volt, aki ezt a mesterséget tanulta. A többi más pályán próbálkozott előbb. Az 500 villádig szerelőmester között is szép számmal találunk olyant, aki előbb asztalos, bádogos, könyvkötő, nőiszabó, órás vagy egyéb mes- terséget_ tanult. Ami nem is csoda. Hiszen csak kétharmadrészük alapította maga az üzemét. 3301-en vétel útján szerezték, 1135 en örökölték, 593-an társulás útján léptek be, 22-en ajándékba kapták, 69-en »benős;üitek%, 351-en pedig bérlői voltak az egyes ipari üzemeknek. Ahol minden nyolcadik ember házfulojűonos Önálló háza vagy házrésze az összeírt iparosság közül 2496-nak van. Tehát körülbelül minden nyolcadiknak. Jóval kedvezőbb ez a kép a sütőknél, ahol az összeírt 316 közül 99 szerepel a háztulajdonosok között, vagyis minden harmadik. De jobb a helyzet az átlagosnál a henteseknél is, ahol 637 közül minden negyediknek, 162-nek van háza. Ilyen az arány a vendéglősöknél és szállodásoknál és a cukrászoknál is. A liáztulajdon terén tehát az élelmiszerrel foglalkozó iparosok vezetnek. Súlyosabb helyzetet mutat az a körülmény, hogy 5673 iparos, tehát közel minden harmadik olyan kevés munkához tud csak jutni, hogy évi forgalmiadója még 50 pengőt sem ér el. Egy-egy napi bruttó bevétele tehát alig 4—5 pengő. Ami bizony még tiszta jövedelemnek is kevés. Ezzel szemben 128 olyan nagyforgalmú vállalatot is látunk, ahol 10.000 pengőnél több a forgalmiadé. Sőt 15 helyen 50.000 pengőnél is nagyobb. Ami azért is érdekes, mert 5 hentes, 1 kávés, 2 mészáros és 2 vendéglős, tehát ismét az élelmiszerrel foglalkozó ipar tartja itt is a rekordot másfélmillió pengőt meghaladó forgalommal. KRAL GYULA kőfaragó-mester, síremlék és márványáru gyártelepe Budapest. Hl, rajos U. 77-79, I.: 62-4-88 Köbányailz.em i Budafsalűsx Dj orgonákat, harmóninmokat készít és szállít FITTLER SÁNDOR orgona- és liarmóniumkészít.) niest er Ppatszenterzsébet,Valéria ucca 41. saját telepén. Iskolai harmóniumok 100.— P-től. Negyedszázados cég Alapítt;itoti 1910-ben
