Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-16 / 3. szám
2 Független Budapest Budapest, 1935 január 16. Intézeti és házi ruha mosására csak a „KIRÁLY11 IV., Magyar ucca 3, VII., Vll , Dohány ucca 20 — Király ucca 15, V., Bálvány ucca 23 Telefon — Házhoz küldenek. bizottság közgyűlése csak február hó folyamán tölti be, mert előbb bevárják, amíg megérkezik a km mányzói megerősítés Lamotte Károly alpolgármester megválasztása ügyében. Lamotte Károly dr. alpolgármestert a legutóbbi napokban az üdvözlő küldöttségek egész sorozata kereste fel. tanácsos a Független Budapest f. évi 1. számában felhívta a figyelmet azokra a kapcsolatokra, amelyek a Mária Terézia Rend és a székesfőváros közt, előbbinek immár kétségtelenül megállapított magyar jellegéből logikusan következnek. Ez a magyar jelleg másfél évszázadon át el volt homályosítva, tudata először kezdett derengeni 1921- ben, amikor a magyar kormány a rendvagyon felosztásának kérdésével foglalkozva, kimondotta, hogy mivel Mária Terézia a Kendet mint magyar királynő alapította, az magyar rendnek tekintendő. Kerek tíz esztendőnek kellett azonban eltelnie, amíg ez a felismerés 1931 október 15-én ünnepélyes kormányzói deklaráció formájában elhangozva, végleg megállapította a Rend közjogi hovatartozandő- ságát. Az érdem ennek megtörténtéért Petrichevich ezredest, a Rend lovagkeresztes vitézét illeti, aki évek hosszú során át harcolt a magyar igazság érvényesüléséért. Ő volt az, aki fáradhatatlanul kutatta a Rend közjogi és történelmi vonatkozásait, míg végre hatévi keresés után (mert a keresett bejegyzés évekkel később történt) 1930-ban felfedezte azt a teljesen feledésbe merült tényt, amely szerint a Rend alapszabályai — éppúgy, mint a Szent István Rendéi is — annakidején bejegyeztettek a Királyi Könyvekbe (libri regii), miáltal Magyarországon törvényerőre emelkedtek. (A Királyi Könyvekbe történt bejegyzés létesítette sok nemesi és főrangú család örökös rangját.) Ez szolgált azután alapul a fentemlített kormányzói deklarációnak. Ezekután Magyarországra, nézve igazán nem fontos, milyen intézkedéseket léptetett életbe a többi utódállam a Rendet illetőleg. Fontos azonban a Rend volt hatalmas vagyonának, irattárának és egyéb értékeinek a sorsa, illetve felosztása. A városházi pártok osztatlan nagyrabecsüléssel viseltetnek Lamotte Károly dr. személye iránt, akinek kipróbált pénzügyi és közgazdasági szaktudását minden oldalon elismerik. Működése elé éppen ezért nagy reménységekkel tekintenek. csak a magyar királyság hadereje maradi meg, mint a rendintézmény egyedüli tulajdonosa, természtes, hogy az összeomlás után a Rend vezetősége a tulajdonát képező rendi kereszteket a megszűnt »közös« hadseregmúzeumból bevonva, fenti nagymesteri parancs értelemszerű alkalmazásával a budapesti M. kir. Hadimúzeumnak lett volna köteles átadni. Ide tartoznak a többi utódállamból származott rendvitézek keresztjei is, mert azok a Renddel s ennek tradícióival minden közösséget megtagadtak. ELasonlókép ide tartoznak a volt habsburgi belga- I holland és olasz provinciákból származók keresztjei | is, mert a tartományok nem voltak »osztrák« tartományok, hanem mint a magyar királyi ház (a Habs- burg-család) külön tartományai, sem a német-római, sem, a későbbi osztrák császársággal semmiféle kapcsolatban nem állottak. Bármily meglepően is hangzik ez az állítás, köz jogilag kétségbe nem vonható. Külön figyelem fordítandó azokra a rendvité- j ■zekre, illetve ezek rendi keresztjeire, akik maguknak annakidején a magyar honosságot megszerezték. Ezek az ú. n. magyar indigenák. Ezek a honfiúi esküt letették, ami a magyar Corpus Jurisba is becikkelyez- tetett. Sokat közülök a magyar király donációkkal ajándékozott meg; mint magyar főrendek, kiváltságokat és előjogokat élveztek, tagjaivá váltak a magyar törvényhozásnak, stb. Mindezekért Magyar- országgal szemben megfelelő kötelességekkel is tartoztak, amelyek az előnyökkel együtt átszármaztak az utódokra is. Ezeknek rendi keresztjei és emléktárgyai is a magyar hadimúzeumnak volnának át- adandók. Biztos, hogy e körül a kérdés körül a megegyezés nehéz lesz. Például az osztrákok szerint Radetzky a múlt század legnagyobb osztrák hadvezére. Ezzel szemben a valóság az, hogy Radetzky nem Ausztria, hanem a koronázatlan császár és koronás magyar király országai összes haderejének, tehát épp annyira a magyar királynak, mint az osztrák császárnak volt a tábornagya. Származására nézve pedig nem osztrák, hanem csehországi, aki 1827-ben magyar indigenátust nyert, tehát magyar állampolgár lett. Ha ez utóbbi nem történt volna, úgy a st.-germaini békeszerződés értelmében Csehország emelhetne igényt Radetzky emléktárgyaira, amelyek között ott találhatjuk magyar városok díszpolgári okleveleit is. 5. Jósiás szász-coburg-saalfeldi hercegnek a bécsi Schatzkammerben tárolt hímzett rendi csillaga. A herceg az 1790. évi 71. t.-cikkel honfiúsíttatott. 6. Az »Erzsébet Terézia Katonai Alapítvány« eredeti alapítólevele és az alapítvány vagyon teljes egészében. Ezt az alapítványt Erzsébet Terézia mint III. Károly örökös magyar király, nem pedig IV. Károly választott német-római császár özvegye alapította 1750-ben. Bizonyíték erre az alapítvány ama rendelkezése, amely szerint abból csakis Szent István koronájának országaiból és a habsburgi német örökös tartományokból, de nem a német-római birodalom egyéb országaiból származó tisztek részesülhették. Az alapítvány vagyonát a Kát. Mária Terézia Rend állanI dóan gyarapította bizonyos évi hozzájárulásokkal. Hozzák haza a kincseket! Akadhatnak esetleg olyanok, kik a felsorolt javakat talán nem tartják oly értékeseknek, melyekért esetleg hosszú nehéz harcot volna érdemes végigküzdeni. De akik így gondolkoznak, szemük elől tévesztik a tárgyak óriási történelmi becsét s a bennük rejlő hagyományok rendkívüli hatóerejét. A nemzet ereje nemcsak az ország területi nagyságától függ, hanem elsősorban nemzeti hivatásától, állameszméjének és tradícióinak hatóképességétől s ezekből fakadó nemzetközi súlyától. Mit jelentene tehát a székesfővárosra a Rend felsorolt kincseinek Budapestre való hazahozatala? Egy rendkívül érdekes és nagyjelentőségű új múzeumot, amely kisebb lenne ugyan, mint a bécsi Schatzkammer, de jelentősége talán annál is nagyobb. Kétségtelen, hogy a Rend, ha kincseinek birtokába jut, az Erzsébet-nnízeumhoz hasonló házi múzeumot fog’ felállítani, amelyben azokat elhelyezi. A magyar vitézi múlt legértékesebb emléktárgyai így nemcsak állandóan nevelő hatással lesznek a magyar ifjúságra, de hirdetni fogják az itt megforduló idegenek előtt Magyar- ország eddig alig ismert ősi önállóságát és dicsőségét is, amire mai nehéz helyzetünkben sokkal inkább ! szükségünk van, mint bármikor volt. A Katonai Mária Terézia Rend és a Székesfőváros Irta: dr. GEŐCZE BERTALAN egyetemi m. tanár Fenti cím alatt dr. Vákár P. Artúr kormányfőfV*.ilyen javakból áll a rendvagyon? A Rend vagyonának Magyarországra eső részén felül azonban vannak a Rendnek oly történelmi értékű javai, amelyek magyar eredetűek, de amelyeket még- ma is Becsben őriznek, .annak dacára, hogy az Osztrák Köztársaság a maga területén a Rendet már 1919-ben törvénnyel törölte el. Ezek a jog és a történelmi igazság szerint Magyar- országot illetik, éspedig: 1. Az alapszabályok eredeti példánya és az alapításra vonatkozó összes okmányok. 2. Az eredeti alapítólevél. 3. A Rend irattára, kivéve a mai Ausztria területéről származó rendvitézekre vonatkozó okmányokat, valamint a Rendkönyvtár arányos része. 4. A Rend tulajdonát képező rendjelek és emlék- Argyak fenti kivétellel, úgyszintén a Nagymesterek és a királyi család által viseltek, melyek ma az osztrák köztársasági hadsereg múzeumában vannak tárolva. Ezek a rendjelek annakidején a hadseregmúzeumnak — Heeresmuseum — adattak át megőrzés végett. Szigorú különbség teendő az Osztrák-Magyar Monarchia »összes fegyveres erejének« volt múzeuma fs.. a.? osz^rók szövetséges hadsereg jelenlegi múzeuma között, amely egyáltalán nem jogutóda az előbbinek. Amaz ugyanis, utóbbival ellentétben, »közös« intézmény volt. Azt, hogy a Mária Terézia-rendjelek a közös hadseregmúzeumban helyeztessenek el, I. Ferenc József mint nagymester rendelte el. Miután azonban az alapítólevélben Mária Terézia által említett »örökös kii ályságok es országok katonaságából« ma már llkovits J. központi fűtés- és vízvezetéki vállalata V„ József tér 11 IIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIII Telefon : 81-1-54 llllllllllllllllll|||||||||| Harc a BSzKRt és a MÁV közt a Szent Imre úti aluljáró körül A M Áy nem hajlandó hozzájárulni az építési Költségekhez Sokáig harcolt a BSzKRt a kincstárral a híd- használati hozzájárulás miatt, mert a kincstár száz- százalékos valorizáció mellett követelte a hidak használatáért általa megállapított összegeket. Peres úton intéződött el ez a kérdés, a BSzKRt súlyos áldozathozatalával és azóta a villamosvasút évente közel 100.000 pengőt fizet az államnak a hidak igénybevételéért. Most a MÁV-val van anyagi differenciája a BSzKRt-nak. A közelmúltban megírtuk, hogy a BSzKRt igazgatósága a forgalom megjavítása érdekében szükségesnek tartja annak a vasúti aluljárónak a kiszélesítését, amely a Szent Imre herceg-útját keresztező délivasúti vonal alatt van. Ez a vasútvonal itt az úttest felett épült négy méter széles hídon halad át és ez alatt közlekednek a villamosok, A szűk aluljáró igen megnehezíti a forgalom rendes lebonyolítását és már nem lehet elzárkózni az aluljáró megfelelő kiszélesítése elöl. A BSzKRt el is készítette a terveket, melyek szerint az littest egész szélességében áthaladó, 3i méter széles, modern aluljáró épülne a mai helyén. Tárgyalások kezdődtek a BSzKRt és a MÁV között a költségek tekintetében, de a megállapodást a MÁV egyre halasztotta. A napokban az ügy előkészítése már odáig fejlődött, hogy az illetékes hatóságok képviselőinek jelenlétében megtartották az új vasúti aluljáró helyszínén a hatósági műszaki bejárást és megbeszélték a munkálatok megindításának időpontját. A tárgyaláson a főváros ismét felvetette a kérdés anyagi oldalát és bejelentette, hogy a I70.0UU pengős építési költség felerészét a BSzKRt hajlandó vállalni, noha az ilyen természetű létesítmények költségét kizárólag a Vasútnak kellene viselnie, miután a vasútvonalak helytelen vezetése okoz városfejlődési Szempontból ilyen komplikációkat. A MÁV megbízottja azonban nagy meglepetésre kijelentette, hogy a vasút semmivel sem hajlandó hozzájárulni a Szent Imre herceg-úti aluljáró építési költségeihez, I az építkezést a maga részéről fontosnak nem tartja, de ha a főváros, illetve a BSzKRt az új aluljáróhoz ragaszkodik, úgy azt építse meg a város költségén. Ez a bejelentés nagy megdöbbenést keltett, mert a MÁV ilyen magatartására senkise számított. A főváros hangsúlyozta, hogy a várost nemcsak az általa önként vállalt 50%-os építési költség terhelné, ami 85.900 pengő, hanem azonkívül további 50.000 pengő kiadás is, miután az új aluljáró építésével kapcsolatban a Szent Imre herceg-útja egy hosszabb szakaszát is át kellene építeni és a tnllamosvágá- nyok szintén átépítésre szorulnának. Mindkét álláspontot jegyzőkönyvbe vették és most egyelőre bizonytalanná vált az egész munka megvalósulása. A BSzKRt a maga kijelentése szerint elment a méltányosság legvégső határáig, több költséget nem hajlandó viselni, a MÁV pedig egyáltalán nem mutat engedékenységet. Studény Károly gyógyszerész ..Galenochemla" gyógyszer- és vegyipari vállalat Budapest, VBII., Szeszgyár u. 1—3 TEMESVÁRY ÉS TÁRSA elektrotechnikai vállalat Budapest, VJI., Akácfa ucca 20. — Tel.: 35-7-08 Olajfestmények "‘"‘•‘““‘"Hoffmannál jeiefon: 89-3-05, Budapest, 89-4-95, 89-2-39 IV , Károly körút 28 sz.
