Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-05-22 / 21. szám

HARMINCADIK jubileumi évfolyam 1935 május 22 21. szám VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJA SZÉKESFŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁG ti GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A nemzeti egység meg a főváros Irtás ZECH ALFONS báró Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter a mnlt héten beszédet mondott a Józsefváros egyik választói gyűlésén és ebben a beszédben ismét hangsúlyozta azt, amit Gömbös Gyula minisz­terelnök, a Nemzeti Egység mozgalmának ve­zére fanatikus meggyőződésével kezdettől fogva hirdet, hogy megbonthatatlan nemzeti össze­fogásra van szükség és életkérdés számunkra az erős, stabil nemzeti kormány. Felvetődik önkénytelenül is a kérdés: mit jelent ez a nemzeti összefogás és a stabilitás a főváros »külön« életeben? A nagy nemzeti összefogást követnie kell-e, illetve ki kell-e egészíteni egy külön összefogással a váiosi politikában? Gyakran szokták hangoztatni ugyanis, — különösen most a törvényhatósági választások előtt — hogy más az országos po­litika és más a fővárosi, külön útjai meg ér­dekei vannak mindegyiknek; hogy ami igazság lehet a nagy politikában, az a fővárosra vo­natkozólag még nem igazság, mert a főváros autonóm életének függetlennek kell maradnia az országos politika labilis xítvesztőitől. A főváros autonómiájának teljes tisztelete és száz százalékig való elismerése mellett is meg kell állapítani, hogy az ilyen okoskodás nem egyéb, mint a korteshadjárat torzszülötte. A főváros élete nem szakadhat el a nemzeté­től, Budapest nem lehet idegen test az ország­ban, nem lehet »állam az államban«. Az ország- nyilatkozott, a parlamenti választásokon két­ségbevonhatatlan erővel mondott verdiktet es elsöprő egyértelműséggel szegezte le magát a nemzeti egység gondolata, az ingadozásoktól mentes, stabil kormányzat és az összefogás gondolata mellé. Harmadfel esztendeje ve ette el Gömbös Gyula a magot, amely a mostani választásokon szökkent dús kalászokba. A főváros vezetésének a legszorosabb har­móniában kell lennie az ország vezetésével. A nemzeti öncél úság gondolata nem tűr meg kü­lön célokat, mellékösvényeket és méllékérdeke- ket. Minden erőnek és értéknek fel kell olvad­nia a nagy magyar sorsközösség által diktált programban és vétkeznek a jövő ellen, akik azt akarják elhitetni, hogy a fővárosnak külön érdekei is vannak, vagy lehetnek. Budapestnek igenis megvan a maga óriási fontosságú feladata és szerepe a magyar élet­ben, de ez nem fajulhat öncélú, partikuláris fel­adattá, hanem részese az egész nemzeti élet jövendő kialakításának. A magyar főváros élete nem lehet más, mint a nemzeté. Budapest szerepét elsőízben az a feladatkör determinálja, amelyet minden fővárosnak kijelölt a sors, de a magyar fővárosnak különösen nagy a jelen­tősége a kicsinyre csonkított ország életében, | nagyobb, döntőbb, mint más fővárosnak. Nemcsak azért, mert Budapest lakosainak száma közel egynyolcada az ország lakosságá­nak, hanem elsősorban azért, mert a magyar j nemzet minden tehetségét, anyagi, szellemi és j erkölcsi erejét évtizedekig arra koncentrálta, j hogy kialakítsa azt a büszke emporiumot, amely méltóképpen reprezentálja múltúnkat, l jelenünket és jövőnket, kifejezze külön lelkűn- J két, kultúránkat, temperamentumunkat: mind- ! azt, ami magyar, ami más, mint a többi Európa, j A magyar nemzet óriási áldozatokat hozott Budapestért, amelyre féltő büszkeséggel, féltő szeretettel tekint. Budapest nem tagadhatja meg a nemzetet, nem járhat külön utakon, nem futkoshat külön célok után. Egy a célja, gondolata, álma min­den magyarnak: a nemzeti feltámadás, a nagy, i végső egység boldog álma. A magyar főváros­nak szeretnie kell a nemzetet, ezen az úton, lobogó fáklyának kell lennie, amely utat jelöl, tűzoszlopnak, amely vezeti a pusztaságban ver­gődő népet, Ha van külön célja és feladata Bu­dapestnek, rígy ez a vezető szerep az, az egyet­len, a mindenek!'elett való! Szendy polgármester nyilatkozik a Független Budapestnek a státuszrendezésről, a tanügyi állások és az üzemek veze betöltéséről A városháza életét a közeledő választások ural­ják és az érdeklődést teljesen lekötik a választással kapcsolatos bevezető har­cok az ajánlási rendszer­rel összefüggő viszássá- gok és küzdelmek. A polgármesteri hi­vatalokban és az ügy­osztályokban azonban változatlanul folyik a munka, amelyben Szencly Károly polgármester pá­ratlan energiája diktál. Szendy Károly példátlan lendülete, energiája és munkabírása akkora fel­adatokat tűzött maga elé, amelyeknek megoldására, úgyszólván évtizedek óta készül a főváros, ezúttal azonban nem Mába. Amióta Szendy Károly elfoglalta a polgármes­teri széket; sorra meg­oldódnak a nagy kérdések és mint éppen leg­utóbb is kipattant, elkészült az új státuszrendezés tervezete, páratlan izgalmat és érdeklődést keltve a főváros tisztviselői karában. A státuszrendezéssel kapcsolatban különböző hí­rek láttak napvilágot, olyanok, amelyek gyakran el­lentétekben állottak egymással. Az, elmúlt héten nyil­vánossá vált, hogy a tanügyi állásokat is be fogják tölteni, amely nem csekély izgalmat váltott ki a fő­város pedagógiai köreiben. Szendy Károly nemrégi­ben betöltötte a két nagyüzem, az Elektromosművek és a Gázművek vezérigazgatói állását, amelyek évek óta — amióta a két nagyüzem vezérigazgatója, Deutsch Lajos és Kózsa Károly elhúnytak — betöltet­lenül állottak. Mindezek az elhatározások és intézke­dések váratlanul érték a főváros közvéleményét, minthogy előzetes tárgyalások, hosszas alkudozások nem előzték meg azokat. A polgármester feltűnést keltő intézkedése és el­határozásai arra indították a Független Budapestet, hogy az ellentétes hírekkel kapcsolatban magától a legilletékesebb tényezőtől, Szendy Károly polgármes­tertől kérjen felvilágosítást a készülőiéiben lévő és várható eseményekkel kapcsolatban. ur. Szendy Károly Szende Kávoíy poÉ&ápmesíei* a következőkben nyilatkozott a Független Budapest munka tár sának: Mindenek előtt az iránt érdeklődtünk a polgár- mesternél, mi az igazság a státuszrendezés körül és véglegeseknek tekinthetők-e azok az adatok és hírek, amelyek eddig napvilágot láttak a készülő rende­zésről. — Mindaz, ami eddig a státuszrendezéssel kapcsolatban a nyilvánosság előtt megjelent, csak első tervezet, úgyszólván fogalmaz­vány, amely semmiesetre sem tekinthető véglegesnek. Astátuszfendezési tervezet még’ nincs ab­ban az állapotban, hogy azt a tisztviselői kar véglegesnek tekinthetné. Ez a kérdés egyelőre még embrionális állapotban van. A tervezetet előbb a főtisztviselők, tanárok tanulmányozzák át, meg kell beszélni egyéb illetékes faktorok­kal is, azután pedig még a 17-es szanálási bizottság elé kerül. Mindezek a tényezők valószínűleg még sok mindent megváltoztatnak az eredeti tervezeten, úgyhogy mire az elkészül, sok tekintetben egé­szen más lesz. A státuszrendezést nem lehet egyik napról a másikra megcsinálni, nem sza­bad elsietni, hiszen 25 év előtt, 1911-ben készült a legutolsó státuszrendezés Bárszy István polgár- mestersége alatt. Életbevágóan fontos tehát, milyen lesz a végleges megoldás. Ezután azt a kérdést vetettük fel a polgármester előtt, hogy mikor löltik be az üresedésben levő tan­ügyi, állásokat. Kérdésünkre Szendy polgármester a következő felvilágosítást adta:-— Szeptemberben vagy októberben írjuk ki a pályázatokat a tanügyi állások betöltésére, a : végrehajtásra azonban csak decemberben fog kerülni a sor. Annyi bizonyos, hogy még ebben az esztendőben befőttjük az összes rendszeresí­tett, üresedésben levő tanügyi állásokat. Megkérdeztük a polgármestert, hogy a gáz- és elektromosművek vezérigazgatói állásának betöltése után, mikor kerül sor az egyéb üzemvezetői állások, így a kenyérgyár, hirdető vállalat, községi élelmiszer- árusító üzem megüresedett üzemvezetői állásainak betöltésére. A polgármester kérdésünkre a következő választ adta: — Egyelőre még nem határoztunk ezeknek az üzemvezetői állásoknak a betöltésére nézve és nincsenek is még meg a jelöltjeink. Annyit azonban mondhatok, [hogyha erre kerül majd a sor, nem a protekciók és külső befolyás fogja eldönteni ezeknek a vezetői állá­soknak a sorsát, j niert úgy, mint az elektromos- és gázműveknél történt, igyekszem mindenhol belső emberekkel betölteni ezeket a fontos pozíciókat. Van a fő­városnak elég kiváló és kipróbált, az üzemek vezetésére alkalmas szakembere, elsősorban ők jönnek számításba, ha majd ezeknek az állá­soknak a betöltésére sor kerül. A polgármester felvilágosításai nyilvánvalóvá teszik tehát, hogy a státuszrendezésről nyilvánosságra jutott adatok és részletek nem tekinthetők véglege­seknek, sőt ellenkezőleg időelőtti éknek kell tekinteni azokat a közléseket, amelyek ebben a- tekintetben nap­világot látnak. A főváros tanügyi személyzetére meg­nyugtatókig hathat a polgármesternek az az erélyes kijelentése, hogy még ebben az esztendőben feltétle­nül betöltik az összes üresedésben levő állásokat épp úgy, mint ahogy az üzemek körében is bizonyára tel­jes megnyugvást kelt Szendy Károlynak az a kijelen­tése, hogy nem a protekció és a külső befolyás fogja betölteni ezeket a fontos és nagy javadalmazásit po­zíciókat.

Next

/
Thumbnails
Contents