Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-05-15 / 20. szám

IfARMBNCADIK jubileumi évfolyam 1935 május 15 20. szám Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Mit akarunk a városházán? Irta r TERBÓCZ IMRE országgyűlési képviselő Az országgyűlési választások eredménye meg­mutatta, hogy az ország lakosságának túlnyomó többsége a maga programjának vallja Gömbös Gyula Nemzeti Munkatervét, amely alapokmánya a kormány­zati reformpolitikának. Ennek a mozgalomnak áramlata akkor ér­kezett el Budapest falai alá, ami­kor »a mozgalom politikai testü­leté: a Nemzeti Egység Pártja« szívós munkát involváló előké­születek és az összes feltételek biztosítása után hatalmas székes- fővárosi szervezetét megalkotta. Megalkotta pedig azzal a céllal, hogy a Nem­zeti Múnkaterv pontjaiban lefektetett elvek szellemét a metropolis irányítására hivatott minden tényező valamennyi gestiójába belevigye. Be nem csupán az új magyar szellemnek kell bevonulnia a főváros életébe, hanem a fővárosnak is intenzívebben kell bekapcsolódnia az egyetemes nemzeti építőmunkába. E célból tehát minél teljesebb összhangot kell teremteni a fővárosi polgárság városházi képviselete és a Nemzeti Egy­ség kormánya között. A küszöbönálló törvényhatósági bizottsági választások kimenetele sorsdöntő fontos­ságú lesz a főváros egész lakosságára s ezért a re­formokat hozó és új életformát jelentő stílusát a miniszterelnök azzal kívánta kifejezésre juttatni, hogy maga állott a fővárosi párt) élére akkor, mikor a várbeli lista 'vezetőhelyére nevét felírta. Mit akarunk mi a városházán? Akarjuk ott is a nemzeti egységet, akarjuk ott is az alkotmányos, polgári rend uralmát, a felekezetek közötti békét, akarjuk Budapest népének boldogabb jövőjét, akar­juk a megélhetés megkönnyítését, követeljük, hogy a közüzemek — a víz, a világítás, a közlekedés — ne csak jövedelmet és vagyont hajhászó vál­lalkozások legyenek, hanem — erős és bizto­sított anyagi bázison nyugodva — a polgárság terheinek könnyítéséhez járuljanak hozzá. Akarjuk • és követeljük, hogy a városházán is vegye át az uralmat a higgadt polgári gondolat, amelyik a meg­szentelt hagyomány tisztelete mellett a mai élet szükségletének és iramának megfelelően, mindig a közösség nagy célkitűzéseit, érdekeit szolgálja — a reformgondolat jegyében. Akarjuk és követelni fog­juk, hogy a tisztviselői kar minden politikától men­tesen álljon a főváros lakosságának szolgálatára és gondoskodni fogunk róla, hogy az érdem megkapja a jutalmát. Azt akarjuk, hogy olyan emberek álljanak az ügyek élén, akiket kizáróan és egyedül a tehet­ség és a jólvégzett uíunka képesít a vezetésre. Nyu­galmat, rendet és békét akarunk a városházán; szor­gos munkát, a polgárság érdekeinek szolgálatát vár­juk azoktól, akiket a polgárság bizalma állított fe­lelősségteljes helyükre. Hogy ezt a célt — az önzet­lenséget, az összességen, az egységen alapuló alkotó munka korát — elérhessük, ehhez szükségünk van a városháza meghódítására. Gömbös Gyula hívei köré kell tehát sorakoznia minden fővárosi polgártársunknak, aki átérzi és megérti, hogy az egységes nemzet kulturális és gaz­dasági centrumának: a fővárosnak egységnek kell lennie. Nagy feladatok megoldása vár a főváros új törvényhatósági bizottsági tagjaira, mert a főváros­nak az élen kell haladnia a Széchenyi által inaugu- rált reformpolitika reneszánszában, vagyis abban a politikai és társadalmi munkában, amit tulajdon­képpen Gömbös Gyula programja hirdet. Zsitvay Tibor: Munkát mindazoknak, akik a munkából részt kérnek M Nemzeti Egység fővárosi szervezetének vezére nyilatkozik a Független Budapestnek a párt törvényhatósági munkájáról és a fővárosi törekvések céIgáiról Amióta Zsitvay Tibor állt a Nemzeti Egység fő­városi szervezkedésének élére, a várospolitikai front hangja, terjedelme, egész mivolta megválto­zott. Zsitvay Tibor csendes, de annál mélyrehatóbb munkába kezdett, kétségtelen bizonyságául annak, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök a legmegfele­lőbb férfiút állította a fővárosban megkezdett nagy­szabású munka élére. Amióta Zsitvay Tibor átvette a fővárosi párt vezetését, napról-napra, hétről-hétre óriási arányokban fejlődik a szervezkedés menete, a polgárság tízezrei szegődtek a Nemzeti Egység hatalmas táborába és kétségtelen, hogy az eljövendő törvényhatósági választások eredménye méltóképpen fogja jutalmazni azt a lendületes munkát, amelyet Zsitvay Tibor ve­zet a Nemzeti Egység fővárosi szervezetének kiváló gárdája élén. A választások előkészítése hihetetlenül nagy munkát igényelt. Hiszen amikor Zsitvay Tibor és munkatársai átvették a fővárosi párt vezetését, ott minden felbomlóban volt. A régi egységes községi párt nemcsak, hogy nem felelt meg az új reformidők szellemének, nemcsak hogy nem volt alkalmas a pol­gárság erőinek egyesítésére: ellenkezőleg, mindig és mindenütt egyéni és különleges érdekeket tartva szem előtt, teljesen elvesztette a közönség bizalmát és csupán arra volt jó, hogy szétzüllessze a polgár­ságnak azt részét is, amely hitt és hinni akart az elkövetkezendő jobb időkben, a magyar sorsközösség által életre hívott egységes cselekvés gondolatában. Nem volt vezető és nem volt párt: szétbomló kéve volt a konstruktív polgárság, a fővá­ros népében nem volt meg az összefoglaló, tradicioná­a következőket mondta a Független Budapest mun­katársának: — Nagy elgondolásaink alapja a fe­gyelmezett munka. Hittel, lelkesedéssel és azzal a meggyőződéssel készülünk a fővá­ros közéletébe, hogy célkitűzéseinket ki­egyensúlyozott békés, testvéries légkörben, a mai időknek megfelelő konzervatív haladó szellemben feltétlenül meg is valósítjuk. — A lezajlott országgyűlési válasz­tások eredménye megmutatta, hogy ennek a haladó szellemű konzerva­tív politikának nemcsak, hogy létjo­gosultsága van, de az ideje is elér­kezett. — Budapest székesfővárosnak is, amely az ország legerősebb és legnagyobb közü­leti egysége, ha részt akar venni ebben a nemzetépítő munkában és részese akar lenni e munka minden áldásának, szerve­sen kell bekapcsolódnia a haladó szellemű politikába. — A magyar nemzet jelét adta annak, hogy megelégelte a. paktumos kormányzást, meg kell szűnnie tehát a sok meddő lis erőkön nyugvó centripetális érzés, amely nélkül nincs életlehetőség. Ekkor jött Zsitvay Tibor. Neve kibontott zászló volt. Nagyszerű közéleti múltja, puritán egyénisége és lendületének ereje, rövid időn belül nemcsak, hogy viszaliozta mindazt, ami elveszett, hanem megsokszo­rozta azt. A főváros polgársága megértette, hogy hol a helye és már az országgyűlési választások eredmé­nye is megmutatta, hogy a Nemzeti Egység gondolata ellenállhatatlan erővel hódít tért a fővárosban. Gömbös Gyula haladó szellemű, a tradíciókon fel­épülő konzervatív magyar politikája olyan diadalt aratott, amelyre nem számítottak ellenfelei, de meg­lepetés volt még azoknak is, akik közönbösen, fásult nemtörődömséggel belenyugodtak abba, hogy Buda­pest más, mint az ország és nem hitték, hogy a tit­kosan szavazó fővárosi választók is megértik azt, amit a magyar vidék az első hívó szóra magáévá tett. Most, a törvényhatósági választások előtt Zsitvay Tibor megszólalt és szavára felfigyelt a főváros tár­sadalmának minden rétege. A polgárság épúgy, mint a munkásság, amely tudatára ébredt annak, hogy épúgy részese a magyar sorsközösségnek, mint a sokrétegeződésű magyar társadalom minden osztálya. A »Független Budapest«, a Nemzeti Egység fővá­rosi szervezetének orgánuma, a választások előtti hangulatban, amikor a különböző pártok jelölései már nyilvánvalókká lettek, megkérte Zsitvay Tibort, nyilatkozzék, milyen törekvésekkel indul a Nemzeti Egység fővárosi szervezete a választási ütközetbe és milyen feladatot vállal a fővárosi életben, a törvény- hatósági munka területén. ülésezésnek, tehetetlen pártvillon­gásnak és a személyi érdekekből született töredék-pártocskáknak. A Nemzeti Egység Pártja, véget akar vetni az elavult jelszavak körül való eredmény­telen csatározásoknak és biztosítani kí­vánja azt, hogy a főváros hatalmas érde­keinek szem előtt tartásával, bekapcsolód- hassék a nemzeti megújhodás munkájába és, hogy ennek a munkának meglegyenek a biztos, kockázat nélküli, nyugodt előfelté­telei. — A Nemzeti Egység Pártja gon­doskodni óhajt arról, hogy a fővá­rosnak munkát adjon, de nemcsak az adminisztrációnak, hanem mind­azoknak, akik ebhői a munkából részt kérnek. — A Nemzeti Egység Pártja biztosítani kívánja a főváros ügyeinek nyugodt lég­körben való intézését. A Nemzeti Egység Pártjának végső célja, hogy a főváros köz­igazgatása a. lakosság vagyonának és érde­kének megbízható őrzője és sáfárja legyen. Zsitvay Tibor, a Nemzeti Egység fővárosi szervezetének vezére Terbócz Imre

Next

/
Thumbnails
Contents