Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-05-15 / 20. szám
IfARMBNCADIK jubileumi évfolyam 1935 május 15 20. szám Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Mit akarunk a városházán? Irta r TERBÓCZ IMRE országgyűlési képviselő Az országgyűlési választások eredménye megmutatta, hogy az ország lakosságának túlnyomó többsége a maga programjának vallja Gömbös Gyula Nemzeti Munkatervét, amely alapokmánya a kormányzati reformpolitikának. Ennek a mozgalomnak áramlata akkor érkezett el Budapest falai alá, amikor »a mozgalom politikai testületé: a Nemzeti Egység Pártja« szívós munkát involváló előkészületek és az összes feltételek biztosítása után hatalmas székes- fővárosi szervezetét megalkotta. Megalkotta pedig azzal a céllal, hogy a Nemzeti Múnkaterv pontjaiban lefektetett elvek szellemét a metropolis irányítására hivatott minden tényező valamennyi gestiójába belevigye. Be nem csupán az új magyar szellemnek kell bevonulnia a főváros életébe, hanem a fővárosnak is intenzívebben kell bekapcsolódnia az egyetemes nemzeti építőmunkába. E célból tehát minél teljesebb összhangot kell teremteni a fővárosi polgárság városházi képviselete és a Nemzeti Egység kormánya között. A küszöbönálló törvényhatósági bizottsági választások kimenetele sorsdöntő fontosságú lesz a főváros egész lakosságára s ezért a reformokat hozó és új életformát jelentő stílusát a miniszterelnök azzal kívánta kifejezésre juttatni, hogy maga állott a fővárosi párt) élére akkor, mikor a várbeli lista 'vezetőhelyére nevét felírta. Mit akarunk mi a városházán? Akarjuk ott is a nemzeti egységet, akarjuk ott is az alkotmányos, polgári rend uralmát, a felekezetek közötti békét, akarjuk Budapest népének boldogabb jövőjét, akarjuk a megélhetés megkönnyítését, követeljük, hogy a közüzemek — a víz, a világítás, a közlekedés — ne csak jövedelmet és vagyont hajhászó vállalkozások legyenek, hanem — erős és biztosított anyagi bázison nyugodva — a polgárság terheinek könnyítéséhez járuljanak hozzá. Akarjuk • és követeljük, hogy a városházán is vegye át az uralmat a higgadt polgári gondolat, amelyik a megszentelt hagyomány tisztelete mellett a mai élet szükségletének és iramának megfelelően, mindig a közösség nagy célkitűzéseit, érdekeit szolgálja — a reformgondolat jegyében. Akarjuk és követelni fogjuk, hogy a tisztviselői kar minden politikától mentesen álljon a főváros lakosságának szolgálatára és gondoskodni fogunk róla, hogy az érdem megkapja a jutalmát. Azt akarjuk, hogy olyan emberek álljanak az ügyek élén, akiket kizáróan és egyedül a tehetség és a jólvégzett uíunka képesít a vezetésre. Nyugalmat, rendet és békét akarunk a városházán; szorgos munkát, a polgárság érdekeinek szolgálatát várjuk azoktól, akiket a polgárság bizalma állított felelősségteljes helyükre. Hogy ezt a célt — az önzetlenséget, az összességen, az egységen alapuló alkotó munka korát — elérhessük, ehhez szükségünk van a városháza meghódítására. Gömbös Gyula hívei köré kell tehát sorakoznia minden fővárosi polgártársunknak, aki átérzi és megérti, hogy az egységes nemzet kulturális és gazdasági centrumának: a fővárosnak egységnek kell lennie. Nagy feladatok megoldása vár a főváros új törvényhatósági bizottsági tagjaira, mert a fővárosnak az élen kell haladnia a Széchenyi által inaugu- rált reformpolitika reneszánszában, vagyis abban a politikai és társadalmi munkában, amit tulajdonképpen Gömbös Gyula programja hirdet. Zsitvay Tibor: Munkát mindazoknak, akik a munkából részt kérnek M Nemzeti Egység fővárosi szervezetének vezére nyilatkozik a Független Budapestnek a párt törvényhatósági munkájáról és a fővárosi törekvések céIgáiról Amióta Zsitvay Tibor állt a Nemzeti Egység fővárosi szervezkedésének élére, a várospolitikai front hangja, terjedelme, egész mivolta megváltozott. Zsitvay Tibor csendes, de annál mélyrehatóbb munkába kezdett, kétségtelen bizonyságául annak, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök a legmegfelelőbb férfiút állította a fővárosban megkezdett nagyszabású munka élére. Amióta Zsitvay Tibor átvette a fővárosi párt vezetését, napról-napra, hétről-hétre óriási arányokban fejlődik a szervezkedés menete, a polgárság tízezrei szegődtek a Nemzeti Egység hatalmas táborába és kétségtelen, hogy az eljövendő törvényhatósági választások eredménye méltóképpen fogja jutalmazni azt a lendületes munkát, amelyet Zsitvay Tibor vezet a Nemzeti Egység fővárosi szervezetének kiváló gárdája élén. A választások előkészítése hihetetlenül nagy munkát igényelt. Hiszen amikor Zsitvay Tibor és munkatársai átvették a fővárosi párt vezetését, ott minden felbomlóban volt. A régi egységes községi párt nemcsak, hogy nem felelt meg az új reformidők szellemének, nemcsak hogy nem volt alkalmas a polgárság erőinek egyesítésére: ellenkezőleg, mindig és mindenütt egyéni és különleges érdekeket tartva szem előtt, teljesen elvesztette a közönség bizalmát és csupán arra volt jó, hogy szétzüllessze a polgárságnak azt részét is, amely hitt és hinni akart az elkövetkezendő jobb időkben, a magyar sorsközösség által életre hívott egységes cselekvés gondolatában. Nem volt vezető és nem volt párt: szétbomló kéve volt a konstruktív polgárság, a főváros népében nem volt meg az összefoglaló, tradicionáa következőket mondta a Független Budapest munkatársának: — Nagy elgondolásaink alapja a fegyelmezett munka. Hittel, lelkesedéssel és azzal a meggyőződéssel készülünk a főváros közéletébe, hogy célkitűzéseinket kiegyensúlyozott békés, testvéries légkörben, a mai időknek megfelelő konzervatív haladó szellemben feltétlenül meg is valósítjuk. — A lezajlott országgyűlési választások eredménye megmutatta, hogy ennek a haladó szellemű konzervatív politikának nemcsak, hogy létjogosultsága van, de az ideje is elérkezett. — Budapest székesfővárosnak is, amely az ország legerősebb és legnagyobb közületi egysége, ha részt akar venni ebben a nemzetépítő munkában és részese akar lenni e munka minden áldásának, szervesen kell bekapcsolódnia a haladó szellemű politikába. — A magyar nemzet jelét adta annak, hogy megelégelte a. paktumos kormányzást, meg kell szűnnie tehát a sok meddő lis erőkön nyugvó centripetális érzés, amely nélkül nincs életlehetőség. Ekkor jött Zsitvay Tibor. Neve kibontott zászló volt. Nagyszerű közéleti múltja, puritán egyénisége és lendületének ereje, rövid időn belül nemcsak, hogy viszaliozta mindazt, ami elveszett, hanem megsokszorozta azt. A főváros polgársága megértette, hogy hol a helye és már az országgyűlési választások eredménye is megmutatta, hogy a Nemzeti Egység gondolata ellenállhatatlan erővel hódít tért a fővárosban. Gömbös Gyula haladó szellemű, a tradíciókon felépülő konzervatív magyar politikája olyan diadalt aratott, amelyre nem számítottak ellenfelei, de meglepetés volt még azoknak is, akik közönbösen, fásult nemtörődömséggel belenyugodtak abba, hogy Budapest más, mint az ország és nem hitték, hogy a titkosan szavazó fővárosi választók is megértik azt, amit a magyar vidék az első hívó szóra magáévá tett. Most, a törvényhatósági választások előtt Zsitvay Tibor megszólalt és szavára felfigyelt a főváros társadalmának minden rétege. A polgárság épúgy, mint a munkásság, amely tudatára ébredt annak, hogy épúgy részese a magyar sorsközösségnek, mint a sokrétegeződésű magyar társadalom minden osztálya. A »Független Budapest«, a Nemzeti Egység fővárosi szervezetének orgánuma, a választások előtti hangulatban, amikor a különböző pártok jelölései már nyilvánvalókká lettek, megkérte Zsitvay Tibort, nyilatkozzék, milyen törekvésekkel indul a Nemzeti Egység fővárosi szervezete a választási ütközetbe és milyen feladatot vállal a fővárosi életben, a törvény- hatósági munka területén. ülésezésnek, tehetetlen pártvillongásnak és a személyi érdekekből született töredék-pártocskáknak. A Nemzeti Egység Pártja, véget akar vetni az elavult jelszavak körül való eredménytelen csatározásoknak és biztosítani kívánja azt, hogy a főváros hatalmas érdekeinek szem előtt tartásával, bekapcsolód- hassék a nemzeti megújhodás munkájába és, hogy ennek a munkának meglegyenek a biztos, kockázat nélküli, nyugodt előfeltételei. — A Nemzeti Egység Pártja gondoskodni óhajt arról, hogy a fővárosnak munkát adjon, de nemcsak az adminisztrációnak, hanem mindazoknak, akik ebhői a munkából részt kérnek. — A Nemzeti Egység Pártja biztosítani kívánja a főváros ügyeinek nyugodt légkörben való intézését. A Nemzeti Egység Pártjának végső célja, hogy a főváros közigazgatása a. lakosság vagyonának és érdekének megbízható őrzője és sáfárja legyen. Zsitvay Tibor, a Nemzeti Egység fővárosi szervezetének vezére Terbócz Imre
