Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-04-10 / 15. szám
6 Független Budapest Budapest, 1935 április 10. A főváros harca a szigetmonostor! gazdákkal Példátlan követelésekkel lépnek Sei a partmenti területtulajdonosok Nagy liarook árán elérkezett első etapjához a T iz müvek szigetmonostori kisajátítási ügye. Ismeretes, hogy a Vízművek fejlesztése kapcsán az új kntak számára a sziget par teremti területeit találták a szakértők a legalkalmasabbaknak. Körülbelül 250 méter szélességben kellene kisajátítani a sziget partmenti földsávját. Ez a terület mintegy 240 kisgazda tulajdonában van, akik kezdetül fogva nagy ellenszenvvel kísérték a főváros törekvéseit és a legkülönbözőbb akadályokat gördítették a Vízművek terveinek megvalósulása elé. A gazdákat egyenesen megszervezték az ellenállásra és vezetőik megtalálták a módját annak, hogy egyre súlyosbodó követeléseikkel a fővárost kényszerhelyzetbe sodorják. Amikor a partmenti területek megszerzésének szükségessége először felmerült és a főváros érdeklődött az,ok megvásárlásának feltételei iránt, a gazdák, illetve vezéreik, határozottan kijelentették, hogy pénzért semmiesetre sem válnak meg birtokuktól, hanem ha annak megszerzéséhez a főváros ragaszkodik, úgy Szigetmonostor község’ pedig külön igényt támasztott a partmenti kotrási jog- kártalanítására és kikötési jövedelmek megváltása címén. Ez utóbbi igénnyel szemben a főváros külön felterjesztésben apellált a földmivel ésüigygj miniszterhez. A múlt hétén végre Pest vármegye alispánja elsőfokon döntött a főváros kisajátítási igénye felett és megadta az engedélyt a területek kisajátítására. Ebben a határozatban természetesen összegszerű megállapítás nem foglaltatik. A gazdák azonban élnek a 15 napos fellebbezési lehetőséggel és a határozatot a kereskedelmi miniszterhez megfellebbezik. Az ügy sorsa azonban nem kétséges. A főváros illetékes tényezői már eljártak a kereskedelmi miniszternél, hogy a fellebbezési a beérkezés után azonnal vegyék tárgyalás alá és ez esetben még április folyamán a kormányhatóság végleges döntése is meglesz. Ezután kerül bírói eljárás alá a kisajátítandó terület értékének, illetve a kisajátítási árnak a megállapítása. Addig is a lőváros letétbe helyezi a szóbanlévő területek kataszteri tiszta jövedelmének negyvenszeresét, ami holdanként maximálisan 200 pengőt tehet ki. A főváros különben hajlandó arra is, hogy a partmenti gazdák területét ne csak 250 méter szélességben, hanem teljes kiterjedésükben megváltsa, noha ez esetben a szükséges 40 holdon felül további 48 hold földet kell megvásárolnia, tehát a költségek 120%-kal szaporodnának. A 88 hold föld megszerzése a főváros által felajánlott kétpen- I (Jős egységár mellett több mint 280.000 pengőt tenne I ki, a gazdák viszont ennek a dupláját követelik. Sok új szobrot kap Budapest De a Vámbéry-szobor felállítása még mindig késik csereterületre tartanak igényt. Ilyen előzmények után vásárolta meg a főváros közel egymillió pengőért a szigetmonostori Koronauradalmat, melyre nem lett volna egyébként semmi szüksége. Amikor azután ez a milliós áldozattal megszerzett terület a csere céljaira a főváros birtokába került, a gazdák hirtelen frontot változtattak és kijelentették, hogy nekik nem kell a Koronauradalom földje, mert az kevesebbet ér, mint a főváros által tőlük igényelt partmenti földek. Most már csak készpénzért mutatkoztak hajlandóknak a területekről lemondani. Megkezdődtek ilyen irányban is a tárgyalások, de az ellenállásra megszervezett szigetmonostori kisgazdák akkora igényekkel léptek fel, mintha földjük nem is a szigeten, hanem legalább is Budapest lakott területének szomszédságában lenne. Négyszögölenként négy pengőt követeltek a földekért, ugyanakkor, amikor a főváros a Koronauradalom területét körülbelül 00 filléres egységáron vásárolta meg. A főváros vezetősége látta, hogy a gazdák a kényszerhelyzetet ki akarják használni és áldozatok nélkül ezt a kisajátítást nem úszhatja meg, tehát felajánlott a kisbirtokosoknak négyszögölen- kétpengős árat, ami több mint háromszorosa o. koronauradalmi telkek vételárának. Már ez magában véve is nagy áldozat a főváros részéről, hiszen a 250 méteres partsáv megszerzése körülbelül 40 katasztrális holdnyi területet jelent az egész part hosszában. A gazdák azonban nem voltak hajlandók engedni a, négypengős árból és egyre taktikáztak a kisajátítási tárgyalások körül is. A szigetmonostori községházán több alkalommal tartottak érdemleges tárgyalást, amelyeket ismételtem: léibe kellett szakítani a gazdák magatartása miatt. A legérdekesebb és a legmeglepőbb az volt, hogy a kisajátítási tárgyalások során a gazdaérdekeltségek újabb követelésekkel léptek fel, nevezetesen kijelentették, hogy ha már a főváros elveszi tőlük földjüket és a kisajátítástól nem tudnak szabadulni, akkor sem hajlandók csak 250 méter szélességben földjüket átengedni, mert ez esetben a megmaradó. beljebb eső csonka földekkel nem tudnak mihez kezdeni, hanem ragaszkodnak ahhoz, hogy a partmenti birtokosok földjét a főváros mindenütt teljes szélességben sajátítsa ki és az egész területet négypengős négyszögölenkénti egységáron váltsa meg. HOFBAUER ÉS PIAZZA ÉPÍTŐMESTEREK TELEFON ■ 18-8-59 Telep : VI., Béke tér 5. Iroda: VI., Szondy ucca 34 GMMMI Praciziós Mechanikai Gyár* Budapest, VII, Dob ucca 63. Tel: 36-7*86 Kaltenecker Ferenc Bútorszállító Budapest, IX., Viola ucca 16 T E L E F 0 N : 41-8-81 A főváros a mai nehéz viszonyok között is sokat áldoz Budapest szépítésére, ami egyet jelent azzal, hogy a képzőművészetek támogatására nagy gondot fordít. A közeljövőben több új szobor kerül felállításra Budapest közterein, parkjaiban, sétányain, amelyek nagymértékben fognak hozzájárulni Budapest szépítéséhez. A tavaszi hónapokban és a nyár elején állítják fel az új szobrok nagy részét. Elsősorban Lechner Ödön emlékművét állítják fel az Andrássy líton, a Jókai-szoborral szemben, miután a Közmunkatanács hosszas tárgyalások után e hely kijelöléséhez hozzájárult. A Lechner-szobrot Farkas Béla készítette. A szobor felállítása előtt el kell távolítani a Liszt Ferenc tér e részéről az ott lévő díszes szökőkutat, amelynek most keresnek új, megfelelő térséget. Vagy a Böszörményi út egy parkozott háromszögén, vagy a Batthyány téren állítják fel újra a Liszt Ferenc téri szökőkutak Horvay János is gyönyörű díszkutat alkotott, amely egy sercintő parasztot ábrázol. Ez a diszkót a Garay téren kerül felállításra. Mészáros László a háborúban elesett lovaknak készített emlékművet, amely egy ágaskodó, sebesült lovat ábrázol. Ez a művészi alkotás valószínűleg a Ferenc József laktanya udvarán fog állani. Pátzay Pál »Budapest-kútja«, egy gyönyörű nőalak, szintén még a tavasszal kerül felállításra, azonban végleges helyét még nem állapították meg. Keresik a megfelelő közterületet Maugsch Gyula kutyás kútja számára is. Egy gyermekjátszótéren állítják fel Bory Jenő alkotását, amelynek címe: A huszár születése. Ez is diszkót, amelynek alakja szálló gólyamadár, amely csőrében buszárcsákós csecsemőt visz. Lendvay Márton, az egykori neves színművész szobra, amely valamiből* a régi Nemzeti Színház előtt állott, sokáig be volt raktározva. Most ismét előkerül a raktár homályából és a Nemzeti Színház előtt, az épület népszín- házuccai frontján állítják fel újra. Ligeti Miklós Dérynének készített emlékművet, amely a nagy szín- művésznőt krinolinban, kezében gitárral ábrázolja. Déryné szobra a budai Horváth-keriben fog állani. Az evangélikus egyházközség Luther Márton szobrát készítette el és kérte a fővárost a szobor helyének kijelölésére. A Luther-szobor a Deák Ferenc téren, a templom előtti háromszögön kerül felállításra. Az emlékművek sorába tartozik gróf Széchenyi György püspök emlékművének felállítása is. A nagynevű püspök, aki 103 évig élt és életének nagy részét jótékonykodással töltötte, halála után vagyonának jórészét különféle alapítványokra hagyta. 167.000 rajnai forintot hagyományozott az invalidusok házának megépítésére és ebből az alapítványból keletkezett a mai budapesti városháza épülete. A Széchenyi-nem- zetség kérelmére a főváros Széchenyi Györgynek most emlékművet állíttat és a szobrot a városháza város- házuccai főbejárati kapujának aljában állítják fel, ott, ahol most a hivatalos hirdetmények táblái vannak kifüggesztve. Ezen a helyen különben emlékművet kapnak még azok a férfiak is, akik a budapesti városháza megalapításában érdemeket szereztek. Érdekes a Szabadságharc-emlékmű sorsa. Még a békeévekben országos mozgalom indult annak érdé- fcében, hogy Budapesten emlékművet állítsanak a szabadságharc hőseinek. 1907-ben Gách István és Szárná volszky Ödön szobrászművészek kaptak megbízást a tervpályázat alapján a Szabadságharc-emlékmű elkészítésére. A művészek hozzá is kezdtek munkájukhoz, az emlékmű modelljei elkészültek, de közben kitört a háború és a Szabadságharc szobráról, amely majdnem olyan impozáns emlékmű lett volna, mint a Millenáris emlékmű, nem lett semmi. A modellek egy része még ma is a Bazilika pincéjében hever. Az országos gyűjtésből befolyt összegek elértéktelenedtek és ma körülbelül 3100 pengőt, tesz ki a szoboralap vagyona. A főváros most azt javasolja, hogy ezt az ősz- szeget utalják ki Gách Istvánnak, aki közben teljesen elszegényedett és hízzák meg, hogy az összeg ellenében viselje gondját a Szabadságharc-emlékmű modelljeinek. Szívesen számolunk he a főváros közművelődési ügyosztályának arról a törekvéséről, hogy a főváros uccáit művészi alkotásokkal díszítse. Még anyagi áldozatoktól sem szabad a fővárosnak visszarettennie, ha é törekvésével a küzdő képzőművészet súlyos helyzetén tud némiképpen is segíteni. De nem találunk magyarázatot arra a régi pia nászúnkra, hogy miért nem állítja fel a főváros az ajándékba kapott Vám- béry-szobrot, amely jeles művészi alkotás és mindenképpen érdemes férfiú emlékét van hivatva megörökíteni. Évek óta sürgetik már az adakozók a szobor felállítását, de a főváros mindeddig nem talált »megfelelő helyet« a kisméretű szobor elhelyezésére. Talán ez a sürgetésünk meghallgatásra talál és az elfelejtett szobrot csakhamar viszontlátjuk a pesti uccán, vagy valamely terén a fővárosnak. Helyet is tudunk számára: a Tudományos Akadémia épülete mellett lévő parksarkok egyikét. Az Akadémiának egyik büszkesége volt Vámbéry Ármin, szobrának tehát ott kell állnia az Akadémia előtt. Reméljük, hogy ez rövidesen úgy is lesz. LEDN1CZKY VEJE : HÓDOS UNDOR lakatosipari és redőny gyártó-üzeme Budapest, IX., Tompa ucca 32. Telefon: 39-9-36 HELMICH DEZSŐ elektromechanikai iparvállalata Budapest, VI, Csángó ucca 6/b. Tol.: 92-7-63, 92-7-83' Elektromos kapcsolóberendezések gyártása Nyaraljunk Pásztó ví kendházában Erdőnyaralók, víkendházak olcsó áron készülnek Fővárosi tisztviselőknek engedmény n #■ . a * r ácsmester, KOSZTOr jozser építési vállalkozó Budapest, II, Margit körút 60. Telefon : 528-80 OLCSÓ JtnnK PONTOS SZ TIK MŰNK 71 / KOVÁCS MIKLÓS épületüveges, képkeretező — Budapest, VI., Király ucca 101
