Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-04-03 / 14. szám
Független Budapest Budapest, 1935 április 3. / 200 ezer pengőt törölt a kormány az idegenforgalmi költségvetésből Az idegenforgalmi járulék ezután is megmarad A költségvetés jóváhagyásával kapcsolatban — mint arról lapunk más helyén beszámolunk — a beliig y mi n iszter nagyobb törlést lelI az Idegenforgalmi Hivatal kiadásaiban. Ez az intézkedés meglepetést keltett, mert köztudomású, hogy u főváros, de az állami hatóságok is milyen nagy erőfeszítést tesznek az idegenforgalom emelése érdekében. Az idegenforgalomból csak haszna lehet minden országnak és minden városnak, az abba befektetett költségek többszörösen megtérül vek és sok vonatkozásban kamatoznak. A főváros közgyűlése, amikor a deficites költségvetést tárgyalta, éppen az idegenforgalom nagy jelentőségének ismeretében szánta el magát arra, hogy a jelentkező deficit ellenében, még a főváros hivatalos előirányzatánál is jobbun dotálta az Idegenforgalmi Hivatal büdzséjét és 200.000 pengővel magasabb összeget szavazott meg az idegen- forgalmi propaganda céljaira, mint amennyit a polgármester ja vásott. A 20D.0IIII pengős többletet egyhangúlag szavazta meg az egész közgyűlés ÓS abból a Következő tételek kiadásait emelték volna fel: A Szent Iwtván-hét szervezésére 25.000, a bécsi propaganda emelésére 40.000. új nyomtatványok készítésére 75.000, filmpropagandára további ló.OilO, előre nem látott propaganda alkalmakra újabb 10.000, prospektusokra 5000, budapesti és környékbeli fényképekre 5000. térképekre, plakátokra 5000, a nemzetközi dermatológiai kongresz- szns támogatására 25 000 pengő. A belügyminiszter azonban, ezeket az összegeket, csekély kivétellel, törölte. Leiratában arra hivatkozik a miniszter, hogy a főváros mai nehéz pénzügyi helyzetében nem áldozhat ilyen sokat idegenforgalmi propagandára, noha elismeri a propaganda hasznos voltát. Az Idegenforgalmi Hivatal működését és külföldi propagandáját az eredeti költségvetési javaslat tételeinek keretében kell, a legnagyobb takarékosság szem előtt ta rtásával, elvégezni. Szól a leirat az idegenforgalmi járulék ügyéről is. A szállodás érdekeltségek tudvalévőén minden évben megfellebbezik az idegenforgalmi járulék kivetését és annak eltörlését követelik. Idén sem mulasztották el ezt a követelésüket megismételni és megjegyezték, hogy ha már a fővárosnak a propagandaköltségek részbeni fedezésére ilyen irányú jövedelemre van szüksége, úgy azt ne egyedül a szállodákon hajtsa be, hanem azokon az ipari és kereskedelmi ágakon is, melyék az idegenforgalomból j szintén hasznot húznak. A belügyminiszter most újra arra az álláspontra jutott hogy a főváros pénzügyeinek szempontjából az idegenforgalmi járulék nem szüntethető meg. A szállodásoknak azért kell fizetniük ezt a járulékot, meri a főváros által nagy anyagi áldozatokkal kifejteiI propagandának elsősorban a szállodaipar látja hasznát. Mindazonáltal a belügyminiszter leiratában felhívta a főváros figyelmét arra a lehetőségre, hogy az idegenforgalmi járulék terhét tényleg megoszthatnák az idegenforgalom jövedelmében részes lobbi iparágak között. Ilyen irányban a beliigy- j miniszter megfontolásra és esetleges javaslattételre | szólította fel a főváros vezetőit. Szabőky György parkett-vállalkozó Budapest, IX., Üllői út 73. Tel.: 37-4-03 Vállalok mindennemű parkettmunkát, új és régi fektetést. ■"■“Breitner Bernát Jégszekrények és Hűtőkészülékek Gyára Gyár, raktár és iroda : Budapest, VI., Király ucca 36 _______Aiapittatott 1876 HOFBAUER ÉS PIAZZA ÉPÍTŐMESTEREK TELEFON : 18-8-59 Telep : VI., Béke tér 5. Iroda: VI., Szondy ucca 34 * * Pál, építkezésiyS3.HffO új- és használt VaSablak, kapa, gerenda, sín, kapcsok, gépek Budapest, V-, Váci út 14 — Telelőn: 13-4-35 Wiesner Vilmos rézműves-, fámám- éa gépműhelye Budapest, II., Kacsa u. 14. Tel.: 52-3-43 Mindennemű ónoz.ást vállal Gabay Sándor szobrász — síremlóktolepe Budapest, Vili., Fiumei út 9. szám. Telefon: 31-4-34. Hatalmas városrendezési terv középpontjába kerül az új központi városháza Folynak az új városházépítési tervek előkészítő munkái A Független Budapest írta meg elsőnek, hogy Szendy Károly polgármester utasítást adott a magasépítési ügyosztálynak az új budapesti városháza építési terveinek elkészítésére. Az új városháza létesítésének gondolata, nem mai keletű és ha talán a mostani viszonyok között nélkülözi is az aktualitás látszatát, a kérdés most mégis sokkal időszerűbb, mint korábban volt. A főváros vezetősége mindenáron munkaalkalmakat akar teremteni és célszerű, lmsznothajtó, közérdekű alkotásokat kíván létrehozni. Ezek között első heiy illetné meg az új városháza építését, tehát ez nemcsak hasznos és célszerű beruházás lenne, nemcsak nagy munkaalkalmat teremtene, hanem a várható megtakarításokból az építkezés költsége megfelelő idő alatt amortizálódnék is, mert nem kellene közhivatalok részére i'dlegen épületekben bérelni helyiségeket. A középítési ügyosztályon meg is kezdték az új városháza tervezgetését és, mint jelentettük, a szükséges adatok megszerzése végett felhívták- az ösz- szes ügyosztályokat és hivatalokat, jelentsék he, hány és milyen terjedelmű helyiséget i gén y c lnek. Ezek az adatok beérkeztek és Friedrich Lajos műszaki főtanácsos vezetésével most folyik azok. feldolgozása. Legalább két hónapi munkál igényel, amíg a kérdés olyan stádiumba jut, hogy tiszta képet alkothatnak mayuknak a tervezők arról, milyen méretűre is kell szabni az új budapesti városházái, jobban mondva, annul: Károly király üli front iát, miután. az építkezés kizárólag a Károly körúti traktus átépítésére vonatkozik. A részletes tervezést tehát csak két hónap múlva kezdhetik meg és akkor alakul majd ki a szükséges költségkeret is. A főváros vezetőségének az a terve, hogy ha a nyers tervek elkészülnek és a várható építési költségek felől is tájékozódni lehet, külön kölcsönt vesznek fel az új váorslváza felépítésére. A megadott méretek és szükségletek közlésével azután nyilvános tervpályázatot fognak hirdetni a városháza részletes terveire. Modern, impozáns reprezentáns kiképzésű városházi homlokzatot akarnak teremteni, hogy végre Budapest is büszke lehessen a maga Hotel de Vilié-jére. Az új városháza építését össze akarják kapcsolni az Erzsébet sugárút megnyitásával, az Andrássy út Vilmos császár úti torkolatának, a Gróf Tisza István ucca kiszélesítésének és a Deák Ferenc tér, Erzsébet tér, Tisza. István ucca, Vilmos császár út között elterülő nagy komplexum új jár ep- dezésének problémájá.va.l. A villamosáram hatalmas térhódítása negyven esztendő alatt Az Elektromosmű vek gyönyörű, nagyérdekességű műben ismerteti a villanyáram fejlődését Budapesten Az Elektromosművek igazgatója »Budapest áramellátásának története« címen rendkívül érdekes és értékes kötetben számol be arról á fejlődésről, amely a budapesti villamosáramszolgáltatás terén megindulásától számított negyven esztendő alatt a legszebben és legjobban világított európai nagyvárosok egyikévé emelte Budapestet. A szakszerű munka a laikusoknak is élvezetes módon pertraktálja a. hatalmas fejlődés egyes állomásait és szinte az olvasó szeme előtt bontakozik ki céltudatos és szakértő irányítás eredményeként teljes pompájában és imponáló stílusában a nagy mű: a mai Budapesti Elektromosművek. 1893-ban kezdődött meg a felszabadulás a különböző magánvállalatok és érdekeltségek karmaiból és 1914-ben váltotta meg hosszas tárgyalások után a főváros a. Magyar Villamossági Rt.-ot. 1893 december 15-én a termelt árammennyiség 1647.5 kWó volt, míg 1933 december 15-én ugyanez a tétel 93ÖV756 kWó-va rúgott. Az Elektromosművek hatalmas fejlődését a | Elektromotorja tökéletesen működik, ha szén- és bronzkeféi, kollektorai Magyar Kollektor, Szén- és Bronzkefe üzem Műszaki Vállalat-tói Budapest, VIII., Kisfaludy ucca 29, valók. Telefon: 41-3-40 nagy világégés és összeomlás óta eltelt utolsó 13 év alatt az alábbi számadatok mutatják; 1920. 1925. 1930. 1933. Fogyasztóik száma . Értékesített áram- mennyiségek millió 111.797 166.055 233.541 235.076 kWó-ban .... 65.; 1 116.9 180.2 210. Szén fogyaszt, tonna Hőszükséglot átlaga 202.000 274.000 271.000 229.000 kal/kWó .... 10.551 8.805 6.390 4.785 Hálózat hossza km . Egyidejű terhelés 1.065 1.457 2.531 2.927 maximuma^ • • 1 H á zcs at 1 ak oz á s o k 30.050 53.700 71.800 73,400 y száma .................... Al kalmazottaik 10.915 15.917 22.730 26,471 •száma.................... 1.8 65 2.620 3.151 3,016 A 300 oldalas, egészvászonlkötésben megjelent pompás kiállítású könyvet 250 fénykép, .rajz. és-diagramm teszi változatossá. Azokról a személyiségekről, akiknek a főváros áramellátásának megteremtésében, vezetésében és fellendítésében irányító szerepük volt, a könyv előszavában történik megemlékezés. De megemlékezik az előszó az Elektromosművek személyzetének, mérnöki gárdájának szakszerű és sokszor úttörő munkájáról is. Megegyezett az OTI a fővárossal Vége a többéves kórházi háborúskodásnak A Független Budapest több alkalommal beszámolt arról a harcról, amely a főváros és az OTI között dúlt hosszú ideig a kórházi ápolási díjak körül. Most végre jelenthetjük, hogy*a harc megszűnt és a felek békét kötöttek. A háborúskodás onnan származott, hogy az OTI az általai beutalt betegük nagy számára való hivatkozással lényeges árengedményt köveiéit a rendes kórházi ápolási díjakból. Miután megállapodni nem tudtak az engedmény nagyságában, az OTI bojkott alá 'vette a főváros közkórházait: betegeit részben saját kórházaiban, részben pedig a fővárossal konkurráló, olcsóbb ápolási díjakat felszámító magánkórházakban kezeltette. Ez súlyos veszteséget okozott a fővárosnak, mert a kórházi ágyak nagyrésze emiatt üresen maradlak, viszont a kórházak adminisztrációs és fenntartási költségei ezeket az üres ágyakat is terhelik. A fővá- .ros ép ezért igyekezett a békét megteremteni és a magú részéről elment az engedékenység legvégső határáig. Az OTI szintén kívánta a békét és most a felek közi létre is jött a megállapodás, mely nagy vonásokban a következő: — Az OTI kötelezi magát, hogy a főváros közkőrházaiban naponta legalább 11100 ágyat vesz Igénybe és ezek után a megállapított ápolási díjat az esetben is levonás nélkül megfizeti, ha az ápoltak száma naponta nem érné el az 11)00 személyt. A napi ápolási díj 4.80 pengő. Amennyiben az OTI főbb beteget utal be, az esetben 1200-zas átlagszám mellett 4.70, 1400-zas létszám mellett 4.60. 1500-zaa vagy azon felüli átlaglétszám mellett 4.50 pengő az ápolási díj. Az OTI havonta ezeket az összegeket, utólagos elszámolás mellett, előlegként befizeti a főváros pénztárába. Az ápolási díjon felül a főváros sem az intézettől, sem a betegektől, vagy hozzátartozóiktól más díjat nem szedhet és gondoskodni tartozik arról, hogy a kórházak alkalmazottal se kérhessenek, vagy fogadhassanak el külön díjazást. E díjakban tehát a műtét, gyógyellátás, kiszolgálás stb. mind hennfoglaltatik. Ha az OTi-tag! kiilönszobál igényel, ennek igénybevételénél ugyanazon kedvezmények illetik meg, mint a fővárosi tisztviselői Segítőalap, vagy az OTBA tagjait. Az OTI a közös kórtermi és a kül&vszóbai különbözet ért nem felel. A megállapodást határozatlan időre kötötték azzal. Ivogy bármely hónap 1-jén, vagy 15-én közlendő három havi felmondással megszüntethető. A megállapodás április 1-én életbelépett.
