Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-04-03 / 14. szám

Budapest, 1935 április 3. Független Budapest A beruházási program Már a legközelebbi betekben megindulnak a 21 millió pengős beruházási I>rogram mimkálatai A kormány megadta az előzetes .jóváhagyást a főváros 20 milliós beruházási kölesönének felvételére. E felhatalmazás alapján még e héten konkrét tárgya­lásokat folytatnak a főváros vezetői az OT1 elnöksé­gével a kölcsön féléidéinek megállapítása végett és a következő héten már közgyűlés elé kerül a beruházó kölcsön ügye, a beruházási program ismertetésével egyetemben. Sok tárgyalni való már nincs az OTI-val, mert előze­tesen megtörtént a megegyezés, sőt a kormány a köl­csön kamatlábát is megállapította 5.5%-ban. Most csak az a kérdés, hogy a kölcsönt a főváros milyen részletekben részi fel és mennyi idő alatt, milyen részletekben fizeti vissza. A kamatszolgáltatási terhek csökkentésé végett a 20 milliós kölcsönt a főváros nem akarja egyszerre, egy összeg­ben felvenni, hanem 2—3 részletben, úgy, amint azt a munkák fo­lyamata megkívánja. Egy féléves különbség is te­kintélyes kamatot jelent és ha lehet, a főváros igyek­szik a felesleges kamatterheket elkerülni. A kölcsön felvétele úgy a fővárosra, mint az OTI-ra igen előnyös. A fővárosra nézve azért, mert az összeget minden levonás nélkül, minden közvetítő jutaléktól mentesen kapja meg, az OTI számára pedig előnyös azért, inert felesleges készpénztartalékát sokkal jobban gyümölcsöztéli e kölcsönnyújtás útján, \Mintha bankban helyezné el, vagy bármilyen más -jövedelmező vállalkozásba fek­tetné. A pénzügyi ügyosztály most állította össze a be­ruházó program végleges rendjét. A program ugyan­is igen sok változáson ment át, amíg mostani végle­ges formájáig eljutott. Mindenekelőtt meglepetés az, hogy a 20 milliós kölcsönből a főváros 21 millió pengő értékű beruhá­zást hajt végre. Ezt úgy oldják meg, hogy a beruházások időközben megtérült összegéből 1 milliót újból felhasználnak. A 21 millió pengő értékű beruházás a következő­kép oszlik meg: Mindenekelőtt a Margithíd kiszélesítését hajtják végre és ez a munka, amely kereken 5 mil­liót igényel, még a nyár előtt megindul. Az 5 milliós befektetés felét az állam viseli és ugyancsak az ál­lam fizeti e 2.5 millió után a kamatterheket is. A fő­várost tehát a Margithíd kiszélesítésével kapcsolat­ban csak 2.5 milliós kiadás és ennek megfelelő kamat­törlesztés terheli. Viszont ezt az összeget nem tudja visszaszerezni az ingatlanforgalmi illeték jövedelmé­ből, mert ennek az illetéknek a több jövedelme csupán a Boráros-téri és az óbudai új hidak építési költségé­nek fedezésére szolgál. Ugyancsak az új beruházási kölcsön terhére kell a fővárosnak egy másik állami feladatot is társas viszonyban finanszíroznia. Nevezetesen a budapesti orvostudományi egyetem klini­káival kapcsolatban tüdőbetegosztály létesí­tenek és ennek építkezése 800.UOO pengőbe' kerül. Az össze­get a beruházási kölcsönből fedezik, de feles arány­ban ezt a kiadási is visszatéríti az állam, éppúgy, i mimt a Margithíd építésénél és viseli 400.000 pengő nlán a. kamatokat is. Tulajdonképpen az államnak kellene felépíteni a klinikák tiidől>eIegosztályát, de a főváros — általános közegészség-ügyi szempontokra és a pesti tüdőbetegek nagy számára való tekintettel — meghozza azt az áldozatot, hogy az állami intéz­mény építéséhez fele összeggel hozzájárul. A többi beruházások között szintén van egynéhány, amely állami létesítményekkel függ össze, ezeket azonban a főváros már kivétel nélkül teljesen a saját költsé­gére hajtja végre. így mindenekelőtt megépítik a Kőbányai út vasúti keresztezésénél az alul­járót, melyről más helyen bővebben beszámolunk. Ennek költségére 600.000 pengőt használnak fel a kölcsönből. A Balatonhoz vezető új mű út fővárosi szakaszát szintén a kölcsön terhén» építik ki. Ez a nagyszabású új útépítkezés 050.000 pengős ki­adási jeleni. Csator miépítkezésekre 5,400.000 pengő szerepel a beruházási programban. Ez a. legnagyobb létei és e tekintélyes összeg felhaszná­lásával Budapest csatornázása és- közegészségügye hatalmas lépéssel fog előbbre jutni. Elsősorban a fö- gyüjtőcxatornákat építik ki, továbbá az angyalföldi szivattyúi el epet. Egész városrészek fejlődése vesz majd nagy lendületet a csatornaépítkczésék nyomán. A Tabán ideiglenes rendezése is n felveendő beruházási kölcsön kapcsán nyer meg­oldási. Sajnos, a Tabán végleges beépítése késik, még ma sines végiig elintézve <> városrész sorsa. Mai álla- polábnn azonban nem lehet meghagyni ezt a hatal­mas és idegenforgalmi .szempontból is exponált he­lyen levő területet, ezért á főváros'vezetői úgy hatá­roztak, hogy a Tabán végleges ájjáiépüléséig a terű­idet ideiglenesen rendezik, esztétikailag elfogadha­tóbb állapotba hozzák. Elegyengetik a terepet, par­írozzák a területet és bár éppen a munkálatok ideig­lenes voltára való tekintettel a legnagyobb takaré­kossággal hajtják majd végre ezt a rendezést, mégis 1.275.000 pengőre van szükség a hatalmas terület | rendbehozatalához: Másik nagy tétel a beruházási programban az iskolaépítkezés. 1.300.000 pengő költséggel épülnek- majd új iskolák, elsősorban a budai új leánygimnázium. Iskolaépítke­zésre azonban ennél jóval többet fordítanak, mert a későbbi programban szerepel új iskolaépítkezések cél­jaira az az összeg- is, melyet előbb az autóbuszuk be­szerzésére fordítanak. A most felveendő beruházási kölcsönből ugyanis 1,500.6011 pengőt a BSzKl’t rendel­kezésén' bocsát a főváros új autóbuszok beszerzésére. A BSzKlit ezt az összeget rövid idő alatt visszafizeti és amint ez a pénz befolyik, azonnal, felhasználják további iskolák építésére. A közélelmezési intézmények fejlesztése is szere­pel a nagyszabású program keretében. A sertésvágóhíd bővítésére, további modernizálására és új hűtőházak építésére 1.300.000 pengőt biztosítanak, míg a nagyvásártélepen szükséges új raktárházak építésére 600.000 pengőt irányoztak elő a kölcsönből. Ezek a létesítmények nagy kihatással lesznek nemcsak a fő­város közélelmezési viszonyainak javítására, hanem exportlehetőségeinek növelésére is, melynek baszna nemzetgazdasági viszonylatban fog mutatkozni. A Riulasfiircíő újjáépítését szintén az OTI-k öl csőriből végzik cl. Eleinte csak 70(1.000 pengőt szántak a fürdő modernizálására, idő­A politikai események rövid időre elterelték a figyelmet az egyéb fővárosi kérdésekről, sőt teljesen megakasztották a már folyamatban lévő ügyek el­intézését is. Ez a helyzet a BSzKRI tarifareformjá­val és meneirendracionalizálásával is. Az ügyvezetés elkészült a maga javaslataival, de a kérdés nem tud előbbre jutni, mert a választások lezajlásáig levet­lek a napirendről mindén olyan kérdési, mely a kö­zönség részére különösebb változást jelentene. Már pedig- a tervezett tarifa és vonalvezetési A’áltozáso- kat a közvélemény nem nagy szimpátiával fogadta, hiszen az eg-yik vonatkozásban arról volt szó, hogy két fillérrel emelik a villamosjegyek árát, a HÉV tarifamérséklésének ellensúlyozására, a másik irány­ban pedig azt tervezték, hogy a menetrendracionali- zaiás kapcsán csupa. rövid relációkat léptetnek élet­be és ezzel többszörös átszállásra kényszerítik az u tazóközönségét. A választások előtt már úgy volt, hogy ezek a reformok életbe is lépnek, amint azonban a politi­kai események bekövetkeztek, egyszerre elnémult minden és azóta senkisem beszél sem a villamosjegy árának emeléséről, sem az egyéb reform tervekről. Ez a szélcsend meghosszabbodik az cselben, ha sor kerül a községi választásokra is, mert a községi pártok szempontjából fontos, hogy a választások előtt semmi olyan intézkedés ne történjék a város­házán, amely n közönség- megterhelésével jár. Miután a közgyűlés napjai meg vaunak számlálva, nem lehet már szó ebben a ciklus­ban a többi tarifareformokról sem. A cm léptet liclik éleibe az új villany túri fái, u gáz- egységárak reformját, elodázódik a taxitarifa mó­dosítása is, melyhez szintén közgyűlési hozzájáru­lásra lenne szükség. Előreláthatólag­ez a közgyűlés már csak a heruházókölcsönt és a beruházó programot tárgyalja le és rög­tön utána feloszlik. Ez április végére várható. Attól számított hat hét múlva lesznek a választások, ami mái- június köze­péi jelenti. A megalakulás után előbb a különböző szervezeti kérdések kerülnek megvitatásra, mire be­áll a nyári szünet. Legjobb esetben tehát csak ősszel kerülhet sor arra, bogy a közönség által régen Aárt és kedvező megoldásként remélt különböző reformok, tarifamódosítások újból napirendre kerüljenek. örülni lehet, ha majd az év végére egyik-másik reform valóban életbelóp. Meg- lehetne oldani ugyan közben azonban a program annyira bővült és a fürdő átépítési' kapcsán annyi más új szükséglet is. jelent­kezett, hogy végeredményben a Rudas fürdő átépíté­sére fordítandó összeg 1,325.000 pengővel szereim!. Eb­ből természetesen a. fürdő környékének rendezésére is jelentős összeget fordítanak. A közegészségügyi intézmények közül két kórház fejlesztését iktatták be a beruházási programba. Mint már jelen­tettük, az Uj Szent János kórház egyes pavilion jói­nak átépítése keriil. végrehajtásra, új osztályok léte­sítésével egyidejűleg, ami 600.000 pengőt igényel, a Szent László kórházban pedig a fabarakok pótlására építenek új kőépületet 150.000 pengő költséggel. Végül két új elöljárósági épület is létesül a beruházó kölcsönből. A Xlt. és a Xltl. kerület számára emelnek egy-eg-y új székházat és e célra 500.000 pengőt fordítanak. Nagy vonásokban így alakul a fŐA’áros új beru­házó programja, amely hatalmas munkaalkalmakkal szolgál, mert valamennyi beruházás olyan természetű, melyeknél nagy munkástömegek és az ipar vala­mennyi ága foglalkozta Iható. A főváros vezetőségét is kizárólag az a eél Arezé- relto a beruházásoknál, hogy ezek révén a gazdasági életet feliemlítsék, vérkeringést vigyenek az elsat- nyult, bizalmát vesztett kereskedelembe és iparba. Elsősorban Szendy Károly polgármestert illeti hála és elismerés, hogy a 20 milliós köl­csön által Budapest mimikához jut. Szendy rövid polgárimstersége alatt máris kézzel­fogható tamijeiét adja alkotóképességének, energiá­jának és teremtő erejének. ANDREA MOZAIKLAPJA KITŰNŐ V.,Tátrau.26.Tel.: 92-0-37 a kérdést a szanálási felhatalmazás alapján is, mi­után a törvény a tarifák újból való megállapítását a szanáló főpolgármesterre bízta, azonban Sipőcz Jenő főpolgármester, aki címe mellől a »szanáló« jelzőt mindig hangsúlyozottan törölte, ezzel a felhalahna- zással nem kíván élni és csak az autonómiával egyetértőén hajlandó ezeket a kérdéseket megoldani. Az érdekelt üzemek is félretették a változott Asszo­nyok következtében ezeket a tarifaügyeket, sőt ti­tokban örülnek is annak, hogy a reform számára az 1935 év ismét elveszett. A mai állapot ugyanis - legalább is a főváros szerint — az üzemek számára több jövedelmet jeleni, mert a fari fa revízió javulási­hozó anyagi eredményeiben egyik üzem sem biza­kodik. (ORDATIC A TÖKÉLETES AUTÓPNEU I FŐELÁRUSÍTÁS: BUDAPEST, VI., MOZSÁR U. 9 Az összes tarifareformok őszre maradnak a választások miatt Az új törvényhatóság dönt a nagy tarifális problémák dolgában Földes Péter bádogos és szerelő, egészségügyi berendezés, gáz és AÚzvezetók, csatornázás Budapest, VII, Cserhát u. 6. Tel.: 43-3-46 Just Hornéi ohl. mérnök Építési vállalat Ppest, V. Kossuth Lajos tér 13-15. t.; 28 3 68 HOLZBAUER TESTVÉREK j vas és szerszám kereskedés — lemezárúgyár Budapest, III., Flórián tér 9. Telefon: 62-2-26 — Alapítva I860

Next

/
Thumbnails
Contents