Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-11-07 / 45. szám

Budapest, 1934 November 7. Független Budapest / A közgyűlés megkezdi a költségvetés tárgyalását Tárgyalni fogják a pénzügyi bizottságban végzett módosításokat is Szerdán kezdődik az 1935. évi költségvetés köz­gyűlési tárgyalása. A polgármester magáévá tette a pénzügyi bizottság határozatát és az ott elfogadott módosításokkal terjeszti a közgyűlés elé a költség­vetést. Mint ismeretes, a pénzügyi bizottságban 300.000 pengővel emelték a kiadások összegét, ebből 200.000 pengő jutott az idegenforgalmi propaganda növelésére, 60.000 pengő a. közművelődési ügyosztály költségvetése keretében a Rákóczi-szoborhoz váló hozzájárulás, továbbá a hazai irodalom és zeneművé­szet támogatására, 30.000 pengő pedig a református, görög katolikus és evangélikus egyházak rendkívüli segélyére. A pénzügyi bizottságban előterjesztett indítványok közül a következőket fogadták el: Bánóczy László dr. az iskolai tandíjak és az olcsóbb tankönyvek érdekében kért intézkedést, Bródy Ernő dr. a kerületi választmányok működésének megindí­tását, a tatarozási adókedvezmények meghosszabbí­tása érdekében a kormányhoz intézendő feliratot, a tandíjmentesség' kereteinek kiszélesítését és a tan­díjak havi részletekben való fizetését, Büchler József a kommün után elbocsátott tisztviselők kegydíjainak folyósítását, Csilléig András dr. az üresedésben lévő állások betöltését, Harrer Ferenc dr. a Margitlüd ki- szélesítése érdekében a kormányhoz felirat intézését, Horovitz Gábor a szegényházi férőhelyek szaporítá­sát, a munkabért örvény végrehajtási utasításainak kiadását, a ÍO órás munkaidő életbeléptetését és az üzemi munkásság nyugdíjszabályzatának életbelép­tetését, llovszky János a kartell örvény szigorítása érdekében a kormányhoz felirat intézését, Mát-Uás- falvy Erich a javadalmazások igazságosabb megosz­lása érdekében a kormányhoz felirat intézését és a ÍO órás munkahét törvénybeiktatását, Miklós Ferenc dr. a közegészségügyi kérdéseknek az iskolánkíviili népművelés keretében való intenzívebb tárgyalását, a ferencvárosi kikötő megfelelőbb hasznosítását, Pár­kány Frigyes dr. a városbírói állások ügyvédi képe­sítéshez kötésével kapcsolatban a díjazásra vonat­kozó szabályrendelet megalkotását, az üzemek gaz­dálkodásának megvizsgálására 15 tagú bizottság ki­küldését, Petracsek Lajos dr. a transzferalapba be­fizetett kölcsöntörlesztések és kamatok visszakérését, Révész Mihály az államrendőrségi hozzájárulási dí­jak mérséklését és felfüggesztését, a közszolgáltatási tarifák leszállítását és a Haller téri piac parikozását indítványozta. Számos indítvány/ tárgyalás végett kiadtak a polgármesternek. Ezek a következők; Büchler József indítványozta a fürdődíjak leszál­lítását, Csiliéry András dr. a tisztifőorvos ügykörét megállapító szabályrendelet megalkotását, a köz­egészségügyi természetű intézményeknek a közegész­ségügyi ügyosztály hatáskörébe való utalását, Horo­vitz Gábor a Horthy Miklós-kórház területén egy rákosbeteg-pavilion építését, llovszky János a tiszt­viselők részére karácsonyi jutalom engedélyezését, valamint az áruházadó bevezetését, Mátyásfalvy Erich a balatoni forgalommal kapcsolatban a vasúti viteldíjak leszállítását, az elektromosáram-tarifa reformját és a főváros szénbeszerzésének a szénkar- tel önkényétől való fiiggetlenítését, Miklós Ferenc dr. a Rókus-kőrház lebontását és pótlására új kórház építését, új külföldi idegenforgalmi irodák létesítését, a központi fűtéseknél a hazai szenekkel való tüzelés eltiltását, a trolleybuszforgalom kiterjesztését, to­vábbá a dunaparti hajóállomások, teheráruraktárak kitelepítését, a Hangli lebontását és a dunaparti sé­tányok kiszélesítését, Szőke Gyula pedig indítványá­ban a költségvetés egyes tételein kívánt változtatá­sokat eszközöltetni. A főváros 30 eszfendejéneh hűséges führe lesz a független Budapest jubileumi száma Karácsonykor ünnepet ül a Független Budapest. Harmincadik évfolyamába lép. Olyan jubileum ez, amelyre méltán vagyunk büszkék; a kommunális liír- lapírás terén nincs erre példa, minthogy úttörők vol­tunk mindig a városházi sajtóban. Harminc év... Egy emberöltő. Ez a harminc esz­tendő azonban több ennél; gigászi léptekkel dübör­gőit végig a világon a mi harminc évünk alatt a tör­ténelem vágtató szekere, többet rombolt és alkotott, mint máskor sok-sok emberöltő alatt. A főváros életében pedig ez a harminc esztendő sorsdöntő volt. 1905—1935: Budapest csodálatos kiteljesedésé­nek korszaka. És mi ott állottunk annál a csodánál, amikor a gyer­mekből óriás lett, végignéztük, segítettük, tápláltuk és féltő gonddal becéztük. A főváros harminc eszten­dejének minden mozzanatában, örömében és bánatá­ban, gyönyörűségeiben és keserű napjaiban ott vol­tunk, nemcsak azért, hogy lássunk, hanem hogy résztvegyünk a küzdelmekben, harcoljunk és alkos­sunk, megteremtsük azt a Budapestet, amely ma már a világ csodája és a magyar géniusz leg­nagyobb büszkesége. | 30 esztendőnek minden eseményét és mozzanatát fel- } öleli. Az arra leghivatottabbak fognak megszólalni, l ennek a korszaknak vezető férfiai fogják méltatni ! az elmúlt emberöltő jelentőségét országos és fővárosi I viszonylatban. I ] A várospolitika és ügyigazgatás minden ága beszámol az elmúlt 30 év munkájáról a »Füg­getlen Budapest« ünnepi számában. Egy darab történelem lesz jubileumi számunk: egy vérben, könnyben, örömben és szomorúságban de mindig munkában, hallatlan erőfeszítések közt el­múlt korszaké. Egy darab történelem, épúgy, mint a i nemzeté és a fővárosé, de minden egyes emberé is, akit az a szerencse vagy- csapás ért,-hogy ezeket a történelmi időket átélte, mintaliogy a Független Bu­dapest életének eddigi pályája erre a korszakra esett. Budapest fejlődésének, építkezésének, szociális politikájának, nagy kultúrmunkájának és pénzügyi megerősödésének tükre lesz a jubi­leumi szám. Részletesen beszámol a városháza és Budapest vezetőinek óriási munkájáról, amely a mai Budapes­tet adta a magyarságnak és a nagyvilágnak. Egyúttal Harminc év után ma fejlődésének tetőfokán lát- j juk a magyar fővárost. Gyönyörű perspektívák előtt, I amelyek a nagyság és a boldog jövő felé vezetnek. j A Független Budapest jubileumi száma ennek a MAGYAR KIR. ÁLLAMI VAS-, ACÉL- ÉS GÉPGYÁRAK Budapest, X, Kőbányai út 21 Lakóházak felszereléséhez a közismer­ten elsőrangú Teudloff-Dittrich-féle kivitelben gyártunk kézi- és erőhajtású kútszivattyúkat óskútfelszerelósi alkatrészeket, házi víz­ellátóberendezéseket, bor- és sav- szivattyukat stb. - Városok és egyéb közületek részére tűzoltósági, közogósz- sógügyi és köztisztasági szereket, eszkö­zöket és berendezéseket Lakóházak, középületek stb. részére a leg­alkalmasabbak a hazai barnaszóntüzelésre szer­kesztett Jobbágy-féle folytonégőkályhák. seregszemléje lesz a főváros ipari, kereske­delmi és gazdasági fejlődésének is, beszámol arról a hihetetlen haladásról, amely e har­minc év alatt végbement. Budapest hőskora volt az elmúlt három évtized. És hőskora volt a magyar gazdasági életnek is, amely a háború után kezdett úgyszólván önálló lenni, addig csupán függvénye volt Ausztriának. Egyik napról a másikra kellett megteremtenünk az önálló léthez szükséges ipart, kereskedelmet, vállalkozást, de Bu­dapest megteremtette. Aki ezt az óriási iramú fejlődést meg akarja is­merni és tudni akarja, mit végzett Budapest az el­múlt 30 év alatt, az mindent meg fog találni a Füg­getlen Budapest karácsonyi számában. A szerkesztő­ség már megkezdte a rendkívül nagy anyag feldol­gozását, amely oly gazdag, hogy a legnagyobb gon­dot az okozza: mit lehet kihagyni belőle. Eredményekben és csalódásokban, örömben és bánatban oly gazdag volt ez a harminc év, hogy meghatódunk, amikor visszatekintünk a megtett útra. Teljes erőnkkel, minden tudásunkkal állunk továbbra is a magyar főváros mellett, a köz szolgálatában, füg­getlenül és pártokon felül szolgálva a főváros és a magyar feltámadás ügyét. Haladunk tovább az ed­digi mesgyén, a főváros és népének bátor, becsületes szolgálatában. Székrekedés esetén egy-egy ivópohár „MIR A” keserűvíz ivását rendelik az orvosok. — Boros László dr. A brüsszeli nemzetközi újságíró kongresszus az újságírók nemzetközi szövetségének, a Federation Inter nationale des Journaüstes-nek alelnökivé választotta Boros László dr. kormány főtanácsost, az Esti Kurír felelős szerkesztőjét, a Magyar Újságírók Egyesületének főtitkárát. Ennek a választás­nak külön jelentőséget ad az, hogy egy magyar újságírót ért ez a nagy nemzetközi megtisztel­tetés, de fokozza ezt, hogy a francia delegáció hozta javaslatba Boros László megválasztását. Boros László személyén keresztül az egész ma­gyar ujságírótársadalmat, de az egész magyar nemzetet is megbecsülés érte ezzel a válasz­tással, amely annak a nagyszabású _ munkának az elismerése, amelyet Boros László fejtett ki a multévi budapesti újságíró kongresszus ren­dezésével. A Federation Internationale des Journalistes magában foglalja úgyszólván az egész világ újságíróit (legutóbb az Egyesült Államok 10.000 újságírója is tagja lett a szö­vetségnek) és így méltán lehetünk büszkék nemzeti szempontból is erre a választásra, amely a magyarságnak nemcsak díszt, de gya­korlati értéket is jelent a jövőben. — Battlay Imre elöljáró. Lapunk legutóbbi számában beszámoltunk arról, liog'y Muzsiké István, a Ferencváros népszerű és érdemes elöljárója nyu­galomba vonult. A törvényhatósági bizottság az elmúlt héten búcsúztatta el a főváros egyik legna­gyobb kerületének vezetőjét és főtisztviselőjét. Si- pőcz Jenő dr. polgármester a IX. kerület vezetésé­vel Battlay Imre főjegyzőt bízta meg, aki ezideig az V. kerület helyettes elöljárója volt. Battlay Imre személyében a polgármester egy jóságos, melegszívű embert és kitűnő tisztviselőt állított a kerület élére, aki mindig megértéssel viseltetett az elöljáróság tá­mogatására szoruló szegény emberek kéréseivel szemben. A Ferencváros elöljáróságának vezetésével megbízott kitűnő főtisztviselőt szeretettel üdvözöl­jük új pozíciójában, amely módot nyújt neki arra, hogy sokoldalú kvalitásait, nemes gondolkodását é9 szociális érzelmeit a kerület egész polgárságának ja­vára érvényesítse. — A budapesti levegő. Budapest tisztátalan leve­gője sokat foglalkoztatja a szakköröket. A tiszt1' főorvos ellenőrzése mellett állandó levegővizsgálato- kal folytatnak, amelyek a legszomorúbb adatokat tárják fel Budapest levegőjéről. A szakértők szerint Budapest levegője egy minőségű a közismert ködös, piszkos londoni levegővel. Nálunk nem az időjárás, hanem a rossz tüzelés folytán keletkező égéstermé­kek, a füst, korom, pernye teszi füstössé a levegőt. Magyar Miklós bizottsági tag a legközelebbi köz­gyűlésen interpelláció alakjában teszi szóvá ezt a kérdést. Követeli az interpelláló, hogy a legszigo­rúbb intézkedésekkel tegyék kötelezővé a füstmentes tüzelési. — November végén állítják lel Mátyás király történetírójának szobrát. Farkas Zoltán szobrász- művész elkészítette Bonfiniusnak, Mátyás király történetírójának szobrát, amelyet a királyi Várpalo­tában, a zászlóőrség és a palota közötti térségen fognak felállítani. Pontosan még nem állapították meg a leleplezés napját, de mindenesetre november 28. és december 1. között zajlik le az ünnepség. Bon- finius bronzból készült mellszobrának leleplezésén j Horthy Miklós kormányzó személyesen vesz részt és Sipőcz Jenő polgármester mondja' az ünnepi beszé­det. Meghívják a szoborleleplezésre az olaszországi Asconi város polgármesterét is, mert Mátyás király történetírója ebben a városban született. Farkas Zol­tán az ifjú magyar művészgárdának egyik kitűnő­sége és az új .szobor egyik ékessége lesz Budapest­nek.____________________________________________________ Gabay Sándor í szobrász — síremlóktelepe Budapest, Vili., Fiumei út 9. szám. Telefon: 31-4-34. SZÁSZ ALBERT oki. mérnök út, vasút, csatorna- és magasépítési vállalkozó Budapesti II., Margit körút 43. Telefon: 51-4-06

Next

/
Thumbnails
Contents