Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-03-28 / 13-14. szám
HUSZONKILENCEDIK évfolyam 1934 március 28 13—14. szám Függcílm Budapest Városi, politikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZEFsKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. I. Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 íme az ember! ségek bilincseibőL Mindenfelé új világot emlegetnek, a kor szelleme valóban új elgondolásoktól terhes, de az az új világ csak akkor jöhet el, ha az emberre, az ember életére építjük. Az emberiség mai kálvária útján megismételhetjük a bibliai szavakat: »Íme az ember!« Kevesz.tes-Fisch.et* beiugyminiszter nyilatkozik a Független. Budapestnek a kormány szanálási programjáról „H szanálási programban nem tesznek antiszociális intéz- kedések" — ,,Senkinek sincs oka félni, legkevésbé az üzemek munkásságának — Május első napjaiban lép életbe a fővárosi reformtörvény — Gömbös miniszterelnök hű*vét után dönt a kormány szanálási programját végrehajtó főpolgármester kinevezéséről Beszélgetés Kozma Jenövei a fővárosi reform vitájában eiert eredményekről A Független Budapest részére írta : Dr. SIPŐCZ JENŐ Budapest székesfőváros polgármestere A húsvéti ünnepek alkalmából felvonulnak az ember lelkiszemei előtt az isteni tragédia megrázó jelenetei. Eszünkbe jut Munkácsy Mihály Ecce Homo-ja, mely a művészet eszközeivel, a színek nyelvén elénk vetíti és elmondja a szent történet megrendítő fordulatát, mely.- szerint a megostorozott, megcsúfolt Istenembert a római- helytartó bemutatta a népnek ezekkel a szavakkal: íme az ember«. Szánalmat, irgalmat akart ébreszteni a vádaskodókban, hogy engedjék el, ne követeljék a halálát, mert nagyon megszenvedett, sebektől elborítva, vérző homlokával, erőtlen testtel alig áll a lábán. A mai idők nagy megpró- Dr. Sípőcz Jenő 'báltatásai, súlyos szenvedései kálváriautat jelentenek a nemzet szamara. Az ember nehéz keresztet hordoz a vállán, az élet keresztjét, mely próbára teszi lelkierejét és . sokszor állítja a kétségbeesés, a reménytelenség örvényszéiére. A 'szent történet megrendítő jelenetei ismétlődnek meg különböző formákban, egyesek és nemzetek láttára felsóhajt'ha- tunk megrendült lélekkel; Íme az ember! A teremtés koronája, akit az Istenember az Isten gyermekének mondott, ime! nagy nyomorúságban, mély elesettségben él, sebek borítják, súlyos gondok nyomják, alig tud lélegzeni az élet keresztje alatt. A válságok okát sokan gazdasági bajokban keresik, pedig a tragédiának elsősorban lelki, szellemi magyarázata van. A világ a maga örökös haladásában olyan utakra térett, amelyeken elvesztette életének igazi céljait. Külsőségekbe merült a gondolkozás, az ember természetétől és lényegétől elvonatkoztatott elméletek irányították a népeket és országokat. Az embert masszának nézték, amelyből különböző elgondolású társadalmi és állami épületeket lehet építeni. Nagyon sokszor kísérleti nyúl volt politikai elméletek asztalán. Az Istenember tanításának az a legfenségesebb^ alapigazsága, hogy az embert állította a világ központjába, az embert felemelte a halhatatlan lélek méltóságára, sőt az embert többnek, nagyobbnak mondotta az anyagi világnál. Ez a megváltó nagy gondolat, mely egykor megfordította a világtörténelmet ‘ és új alapot adott a népek életének, a kultú- rális fejlődésnek, s a társadalmi haladásnak, a modern időkben valahogy elsikkadt, kihullott a közgondolkozásból. Éppen az a világválságnak a legmélyebb magva, hogy megfeledkeztek az emberről, megfeledkeztek a lélekről, amelyen nyugszik az állam és társadalmi élet egész épülete. Az általános válságból hol a kivezető fit? Az embert kell alapul venni minden életkérdés megítélésénél. Az emberért van minden és nem megfordítva, hogy az ember ezért, vagy azért a rendszerért, vagy politikai elgondolásért el. Az élet kényszeríti a népeket arra, hogy visszatérjenek az emberhez, hogy belássak es megértsék az Istenember tanításában rejlő örök igazságot. fin ezen az alapon, vagyis az ember értékének és jelentőségének alapján nézzük a világot, akkor látjuk, hogy milyen nagy tévedések épültek bele a világ mai életberendezésébe. Majdnem azt mondhatjuk, hogy az embert feláldozzák^ az anyagi érdekek oltárán, pedig az anyagi értékek is az ember munkájától függnek. A különböző válságok lelket, megértést, szereteted, erkölcsi igazságot követelnek, különben katasztrófába jut az emberiség kultúrá- u'u*'68 ,anya^ világával. A súlyos megpróbál tiltások, a megoldhatatlannak látszó életkérdések között önkéntelenül tör fel a lélekből a, nagy igazság, hogy mentsük meg az embert, szabadítsuk lel a lelket a tévedések és külsőMiután a képviselőház részleteiben is megszavazta a fővárosi reformjavaslatot, most már csak a felsőház hozzájárulására van még szükség. A felsőház rendszerint egyetlen ülésen szokott végezni az eléje kerülő törvényjavaslatokkal, ezúttal azonban megtörténhetik, hogy a felsőházi vita több napig fog tartani, tekintettel arra a szokatlanul nagyarányú érdeklődésre, amely a fővárosi reform sorsa iránt minden oldalon megnyilvánul. Mint a Független Budap>est munkatársa teljesen beavatott kormánykörökből értesül, a fővárosi reformjavaslat április 8—10-e között kerül a felsőház elé. Nem lehetetlen, hogy a felsőház egyik vagy másik szakasznál módosítást fog elhatározni. Ebben az esetben a reformjavaslatot vissza kell küldeni a képviselöházhoz a felsőház által megszavazott módosítás jóváhagyása és tudomásulvétele céljából. Ilyen körülmények között a fővárosi reformtörvény legkorábban május első napjaiban lép életbe és ugyanakkor publikálja a kormány a főváros pénzügyi helyzetének és üzemi gazdálkodásának szanálásara vonatkozó rendelkezéseit, amelyeket az új főpolgármester hajt végre. Nemcsak várospolitikai körökben, hanem országos vonatkozásban, sőt a főváros közönségének legszélesebb rétegeiben is általános érdeklődés előzi meg a szanálási tervezetnek nyilvánosságra hozatalát. Nem kétséges, hogy a szanálási tervezetben foglalt rendelkezések olyan természetűek lesznek, amelyek teljesen útalakíthatják az egész városházi adminisztrációnak és az üzemi gazdálkodásnak is a képét. Nagy érdeklődés előzi meg a szanálási tervezet publikálását már csak abból a szempontból is, mert a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A főváros pénzügyi helyzetének szanálását célzó programtervezet előkészítés alatt áll. Ezt az úgynevezett szanálási tervezetet a fővárosi reformtörvény életbeléptetésével egyidejűén fogom a főváros vezetőségének tudomására hozni. A tervezet egyes rendelkezéseiről érdemleges nyilatkozatot nem tehetek, mert hiszen itt hivatalos titokról van szó, de különben sem volna helyes eljárás a szanálási tervezetről már most közléseket tenni a nyilvánosság számára, amikor még- az illetékes tényezők arról semmiféle tudomást sem szereztek. Annyit azonban már most is a leghatározottabban kijelenthetek, hogy nem célom antiszociális intézkedéseket tenni. Már a képviselőházban is kijelentettem, hogy a törvényjavaslat mögött nem húzódnak meg semmiféle rejtett célok, éppen ezért a szanálási tervezet rendelkezéseitől senkinek sincs oka felni, de legkevésbé az üzemek munkásságának, amellyel kapcsolatosan bizonyos oldalról különböző aggodalmakat hangoztatnak. Hangsúlyozni kívánom, hogy nem akarom az üzemekben foglalkoztaaz 1934. évi fővárosi költségvetés jóváhagyásáról is ebben a szanálási tervezetben fog intézkedni a belügyminiszter. Olyan helyen, ahol a kormány intencióit közelről ismerik, úgy informálták a Független Budapest munkatársát, hogy a szanálási tervezet feltétlenül kiterjeszkedik a tisztviselői kar létszámának csökkentésére, a központi és üzemi tisztviselők fizetésének redukálására és több székesfővárosi intézménynek a megszüntetésére, vagy legalábbis szűkebb keretek közé kényszerítésére. Ez azt jelenti, hogy számolni kell 10—15 százalékos létszámcsökkentéssel, továbbá 5—10 százalékos fizetésredukcióval, sőt az üzemi munkások bérének a leszállításával is. ügy tudjuk, hogy a belügyminisztériumban készülő tervezet a főváros 1931. évi költségvetésében szereplő deficitet ezen az úton akarja elsősorban kiküszöbölni, de szó lesz természetesen másfajta takarékossági intézkedéseknek a foganatosításáról is. Politikai körökben ezzel a kérdéssel kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy a kormány a maga szanálási terveit miért nem kísérelte meg a főváros ezévi költségvetésének megváltoztatása útján végrehajtani. Az 1930. évi XVIII. te. ugyanis módot ad a kormánynak arra, hogy a költségvetés jóváhagyásával kapcsolatosan konkrét intézkedéseket tegyen. Ebben az ügyben alkalmunk volt beszélni magával Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterrel, akinél aziránt is érdeklődtünk, hogy készül-e már a kormány szanálási programja és ez a program milyen- irányú intézkedéseket fog tartalmazni. tott munkásság sorsát érinteni és ebben a tekintetben csak megismételhetem a képviselőházi részletes vita során tett azt a kijelentésemet, hogy az igazi szakmunkást nálam jobban senki sem becsüli és értékeli. — Ami azt a kérdést illeti, hogy a kormány szanálási terveit miért nem kísérelem meg a költségvetés jóváhagyásával kapcsolatosan megvalósítani, erre vonatkozóan megállapíthatom, hogy a költségvetés jóváhagyásánál csupán törlésre, vagy pedig lineáris leszállításra van módom. Itt sokkal nagyobb célok eléréséről van szó, semhogy ezen az úton megkísérelhetném feladatom teljesítését. A most rendelkezésre álló eszközöknek az igénybevételével ugyanis csakis olyan szanálást hajthattam volna végre, amely igazságtalanságokra és aránytalanságokra vezeteti volna. A főváros minden ügyét a legnagyobb alapossággal kell áttanulmányozni, mert csak így lehet fontos érdekek sérelme nélkül, — a gyakorlati élet követelményeihez alKeresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter
