Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-03-14 / 11. szám

4 Független Budapest Budapest, 1984 március 14. a hátralevő mennyiséi) a korán beállott téli idő­járás miatt különböző kikötőiében rekedt meg. A török szénen kívül íog'l átkozott az üzem zsii- völgyi, bolgár, továbbá lengyel-felsősziléziai, sőt angol gázszenek beszerzésével is. Ezenkívül Ruhr-vidéki szenek beszerzésének a gondolata is előtérbe került s innen 35 ezer tonna gázsze­net le is hőt öltek. A gázszénszállítás ellenérté­kének kiegyenlítésénél mutatkozó felár a szén­beszerzés költségeit emelte, sikerült azonban a Gázmüveknek olyan megállapodást létesítenie. amely mellett a felárnak a terhe — eddig leg­alább — lényegesen csökkenthető volt. Az Elektromosművek bővítési programja keretében a következő munkák készültek el: a kelenföldi telepen elkészült a 8-as számú 45 ezer kilovaitos transzformátoros olajhűtőberendezés, a 8-as számú gőzturbina, valamint a 8-as számú generátor és ennek körléghűtő berendezése es kapcsoló berendezése is. Befejezést nyert a 3-as számú kazánhoz és a 8-as számú gőzturbina-csővezeték szerelése. Ugyancsak befejezték a 3-as számú kazánliáz és a szénszállító-berendezésnek a fölszerelését is. A Magyar Dunántúli Villamossági Rt-től való áramvétel ügyében a törvényhatóság azt a határozatot hozta, hogy a részvénytársasággal évi 130 millió kilovattóra energiamennyiség át­vétele céljából 5 évi időtartamra, szóló szerző­dés köthető. A közgyűlésnél: ez a határozata jelenleg a belügyminiszter úr előtt van jóvá­hagyás (datt. Ezzel kapcsolatban megemlíthe­tem, bogy a székesfőváros a bánhidai telep megindulását követő években ideiglenes meg­állapodások alapján évente közel százmillió kilovattóra energiát már eddig is átvett. Bárczu István marad a HÍV elnöke A felmerült differenciákat elimináltak Nagy feltűnést keltett az az affér, mely Bárczy István és a HÉV igazgatósága között támadt és amelynek következményeképpen Bárczy István és Verebéty Jenő lemondtak a HÉV elnöki, illetve alelnöki tisztségéről. Az ügy folyományaképpen a HÉV igazgatósági tagjai értekezle­tet tartottak, amelyen a lemondá­sokkal és a béke megteremtésével foglalkoztak. Megállapította a HÉV igazgatósága hogy szó sincs arról, mintha a HÉV és BSzKRt között összeütközés lenne, sem arról hogy az igaz­gatóság az elnököt leszavazta volna. Az igazgatósági értekezlet szerint 'minden méltó- nyosság mellőzésével jött télre az új megállapodás. A BSzKRt-ot ugyanis 1923—1926-ig csak papírko­rona illette meg, azontúl pedig, minthogy valorizá­ciós igényét soha be nem jelentette, csak a papír­koronának megfelelő néhány fillér. Ezenkívül a né­gy ed milliós követelésben 40.000 pengős kamat is fog­laltatik, noha a BSzKRt számláját fizetés végett csak 1933 áprilisában mutatta he. A HÉV szerint a kereskedelmi életben az a szokás, hogy fizetési kérni esed: szonda alapján lehet es kamat csak a fizetési kötelezettség beálltá­nak napjától jár. ha a fizetést nem teljesíte­nék. A HÉV igazgatósága tehát ezt a követelést nem Bárczy István tudta jogosnak elismerni, már azért sem, mert ez az összeg a BSzKRt könyveiben mint vagyoniétel, vagy követelés sohasem szerepelt. A HÉV igazgatósága szerint ennek a tételnek elismerése vétkes könnyel­műség lett volna és jogtalan gazdagodást je­lentett volna a BSzKRt számára. A másik összeg, a 28.304 pengős tétel szintén régi keletű. Még a háború folyamán a HÉV acélt vásá­rolt a Wittkowitzer Esen werke-tői, de a. forradalmi káosz és a későbbi még zavarosabb viszonyok miatt a. tételt nem fizette ki. Most a BSzKRt azzal állt elő, hogy ő fizette meg a. HÉV tartozását. A HÉV igaz­gatósága. ezt sem akarja elismerni. Ami a rómaifürdői vonal megépítését illeti, a HÉV igazgatósága itt azt kifogásolta, hogy minden előkészület és rentabilitás nélkül, egyszeri .hallásra kellett volna dönteni e nagyfontosságú kérdésben és nehézményezte azt, hogy amikor a HÉV-nek egy el­ismert és feladata magaslatán álló építési osztálya van, akkor egy ilyen ügynél a HÉVét teljesen mel­lőzik és az építkezést a BSzKRt akarja végezni. Végül megállapították és leszögezték, hogy az igazgatóság működésének tartania alatt egyetlen olyan esemény sem történt, amely Bárczy Istvánnak az elnökségről való lemon­dását indokolttá tehetné és hogy a HÉV és a BSzKRt igazgatósága közölt semmiféle összeütközés se merült fel. Különben is már kezdetben kimondották, hogy ha a két igaz­gatóságnak valamilyen kérdésben ellentétes felfo­gása lenne, úgy közös értekezleten tisztázzák a. fel­merült differenciákat. A HÉV-igazgatóság mi dent elkövet, hogy elég­tételt szolgáltasson elnökének, Bárczy Istvánnak. A Független Budapest értesülése szerint a teljes béke Bárczy és Verebéig visszatérésével megpecsételődik, akik garanciát kaptak arravonatkozóan, hogy a mos­tanihoz hasonló eset — amelyben az igazgatóság szembehelyezkedett elnökének álláspontjával — meg­ismétlődni többé nem. fog. Komoly megoldás előtt a Városi Színház ügye Szerdán tárgyalja a közművelődési bizottság az új bérleti ajánlatokat Ángyán Béla dr. és a Rózsavölgyi és Társa cég a pályázók között Tudatában vannak a helyzetnek, hogy a részvények többsége a BSzKRt kezében van és ép ezért a HÉV igazgatósága mindenkor kész a BSzKRt-fal a leg­nagyobb harmóniában dolgozni és elismeri a BSzKRt- nak azt a jogát, hogy a fontosabb kérdésekben az irányelveket ő szabja meg. Az értekezlet szerint az elnökválság csakis a helytelen ügyrend következtében állhatott elő, amely olyan intézkedést tartalmaz, mely szerint a HÉV ügyei előbb a BSzKRt-női tárgyaltatnak, holott a logikus az volna, hogy a HÉV-dolgokat előbb a saját igazgatósága vitassa meg, amely jobban is­meri az ügyeket és csak azután hozzon ellenőrző ha­tározatot a BSzKRt. Az igazgatósági értekezlet nyilván osságra hozza az egyik ;>összetűzés« körülményeit és előzményeit. Eszerint a BSzKRt átküldött a HÉV igazgatóságához egy hiteltervezetet tárgyalás végett. Ezt a terveze­tet a HÉV általános hitelművelet szempontjából, de összegszerűleg is kifogásolta. Kifogásolták többek között forma szempontjából, a. költségek tekinteté­ben. de főleg összegszerűen. A BSzKRt két léteiben 252.339 és 28.304 pengőt számolI el a HÉV terhére, amit az igazgatóság kifogásolt. A 252.339 pengős té­tel onnan származik, hogy a HÉV még 1898-ban peage-szerződést kötött a BKVV-val, melynek értel­mében a HÉV a peage-jogért pályafenntartási és újítás címén 1230 forintot fizet a Fehérvári úti vo­ll alszakasz használatáért. A BSzKRt szerint ez a szerződés 1924-ben le­járt, míg a HÉV szerint a szerződés fennáll, A HÉV ez alapon egy évtizeden át megtagadta új szerződés kötését, de 1933-ban mégis új szerződés jött létre, melynek körülményei, a HÉV szerint, kihívják a kritikát. ÁMON ANTAL ÉS FIAI kövezőmeaterek, út-, csatorna- és betonépftési vál­lalkozók, földmunka, vágányfektetés, mészkőbánya VIII., Futó ucca 10. Telefon: 303-85 HULLER ÉS LUKÁCS Kövező, útépítő és vasútépítő vállalat Budapest, 9äi., Bécsi-ót 88. szám. Telefon : 62—5—66. Szegedy Béla Jenő oki. gépészmérnök, kövezőmester, ót-, vasút-, csatornaépítési vállalat I, Alkotás ucca 18. Tel.: 52*8-52 SZÁSZ ALBERT oki. mérnök I út, vasút, csatorna- és magasépítési vállalkozó Budapest, II., Margit körút 43. Telefon: 5-1-4-OG GRÖSZ FRIGYES oki. mérnök, építési vállalkozó és kövező BUDAPEST, I., BERCSÉNYI U. 7 Telefon; 68-0-64 A Városi Színház sokat zaklatott ügye fordulat előtt áll. Mióta Labriola kivonult, a színházat a fővá­ros saját kezelésében tartja és esetről-esetre adja bérbe alkalmi vállalkozásoknak különféle célokra. Művészeti és kulturális szempontból azonban éles kifogások hangzottak el e helyzettel szemben és fő­leg az ismeretes Hlavács-botrány óta sűrűn követe- | lik a Városházán a Városi Színház ügyének, végleges rendezését. Eddig azonban nem akadt olyan jelentkező, akire a főváros nyugodt lelki ismerettel és felelős­ségérzettel rábízhatta volna a viharosmultú színház sorsát. Arra. semmiesetre sem kapható a főváros, hogy ismét, olyan bérlővel kössön szerződési, aki újabb művészi és anyagi bot ráng okba sodorja a színházat és újabb kellemetlenséggel rontja a főváros presztí­zsét is. Sokat tárgyaltak az állami színházak vezetőségé­vel is a Városi Színház átvétele, illetve ott rende­zendő népszerű előadások érdekében, de. az állami színházak vezetősége az ajánlatot nem fogadta el. \Most azután jelentkezett egy komoly érdekeltség, mely megnyugtató és minden tekintetben megala­pozott ajánlatot tett a Városi Színház bérbevételére. Az érdekeltség nevében Alberti Viktor, az egyik is­Megírtuk nemrégen, hogy egyes kerületi elöljáró­ságok a náluk segélyért jelentkezőket törölték a vá­lasztói névjegyzékből, azon az alapon, hogy az ér­vényben tévő törvény szerint a közsegélyben része­sülőt: elvesztik választó jogosultságukat. A polgár- mester ez ügyben vizsgálatot indított, melynek ered­ményéről most jelentést tett. A jelentés rámutat arra, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925. évi XXVI. t.-c. felsorolja azokat a kizáró okokat, melyeknek fenn­forgása mellett a választók névjegyzékébe felvett egyéneket a névjegyzékből törölni kell. A törvény egyik paragrafusa szerint »a választójogból ki van zárva az az egyén, aki köz jótékony ság i vagy közse­gélyből él«. Ezen az alapon a központi választmány irodája a választók névjegyzékének kiigazítási mun­kálatai sortin minden évben felkérik a kerületi elöl­járóságokat, hogy mindazon egyénekről, akik az em­lített rendelkezés alá esnek, nyilvántartólapot készít­senek és azokat a központi választmány irodájának küldjék meg. A központi választmány irodája a kerületi elöl­járóságokhoz intézett leiratában hangsúlyozta, hogy 1 csak azokról kell nyilvántartólapot kiállítani, illetve mert budapesti hangverseny-rendező vállalat igazga­tója tette az ajánlatot, egyben megnevezte azokat, akik a vállalkozásban tőkéjükkel és művészi fel­készültségükkel r észtvennének. Az érdekcsoportban szerepel többek között a Rózsavölgyi és Társa zene­műkiadó cég, valamint Ángyán Béla dr. volt állam­titkár és zeneszerző. Az érdekeltség egyelőre egy évi időtartamra venné bérbe a színházat, mégpedig április 1-től kezdődően. Operettelőadásokat tartanának, hangversenyeket rendeznének a színház­ban és a bruttó bevételből megfelelő részesedést ajánlottak fel. Az ajánlat részleteit a főváros vezetői nem akarták idő előtt nyilvánosságra hozni, de szerdán délben a közművelődési bizottság már foglalkozik- az üggyel és minden valószínűség szerint javasolni fogja a polgármesternek a bérleti szerződés meg­kötését. Ez esetben az ajánlatot, illetve szerződési feltétele­ket részletesen fogják ismertetni. csak azon egyéneknek a nevét és személyi adatait kell a központi választmánnyal kö­zölni, akik közsegélyből élnek. A központi választmány ez átiratából következik, hogy azokról, akik csak esetenként részesülnek köz­segélyben és akiknek a közsegélyben való részesedés nem kizárólagos jövedelmük, ilyen nyilvántartólapo­kat nem lehet, kiállítani. Ami már most a kerületi elöljáróságok eljárását illeti, azoknak kötelessége, hogy minden egyénről, aki kizárólag közsegélyből él, az ottani nyilvántartás alapján a központi választ­mány részére értesítést állítsanak ki. A polgármes­ter különben megállapította, hogy közsegély bői élés címén a választók névjegy­zékéből mindössze 95 egyént töröltek. A főváros egyébként serényen végzi az új kép­viselőválasztói lista kiigazítását. A folyó évre érvé­nyes névjegyzékben 322.311 választó szerepel. Már­cius 15-ig, tehát a mai napig jelentkezhetnek a név­jegyzékbe való felvételre azok, akik időközben sze­rezték meg a választó jogosultság kellékeit. A köz­pont i választmány a kiigazítási munkálatokkal c hő végére elkészül. 322.311 Választó az idei névjegyzékben Csupán 95 választót töröttek azon a címen, hogy közsegély bot étnek

Next

/
Thumbnails
Contents