Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-03-14 / 11. szám

Független Budapest Budapest, 1934 március 14. 2 M igazságttguminisztérium féltésen átgyúría a Közgyűlés által ellogadott lahbérszabályzatot Egyetlen paragrafus sem maradt meg eredeti szövegében — Augusztus előtt még nem léphet életbe a szabályrendelet hónapon belül, metj fog győződni arról, hogy az áj fővárosi törvény megalkotására szükség nem volt. M reform és a városháza Arra a kérdésre, hogy a fővárosi reformtörvény életbeléptetése milyen változásokat fog előidézni a székesfővárosi autonómia életben, Kozma Jenő így felelt: — A leglényegesebb változás a törvény­hatósági tanács megszüntetése lesz. Csak for­mailag fog azonban ez az Intézmény megszűnni, mert lényegében feltámad két új intézményben. Az egyik lesz a tizenhét tagú tanács, amelyet a főpolgármester a szanálási terv végrehajtá­sára nézve fog minden egyes esetben megkér­dezni. Ha a főpolgármestert az ríj törvény ér­telmében nem is fogja megkötni intézkedései­ben a 17 tagú tanács állásfoglalása, annyi bizo­nyos, hogy a tanács egyes megállapításai fölött nem lehet majd könnyűszerrel elsiklani. Ha a főpolgármester mellőzni fogja a 17-es ta­nács véleményének a meghallgatását, ezzel rendkívül súlyos felelősséget vesz magára. A másik intézmény, amelyben a törvény- hatósági tanács újjáéled, a 25 tagú pénz­ügyi szakbizottság lesz, amelybe minden párt a maga vezetőit fogja de­legálni. A polgármesternek minden egyes ügyet a pénzügyi szakbizottság elé kell terjesztenie, ami azt jelenti, hogy a pénzügyi szakbizottság tagjainak módjukban lesz a maguk felfogását minden egyes konkrét polgármesteri elő­terjesztéssel szemben kifejezésre juttatni. De többé-kevésbé a törvényhatósági tanács örö­kösének kell tekinteni valamennyi szakbizottsá­got is, amelyek mind foglalkozni fognak a re­szortjukba tartozó polgármesteri előterjeszté­sekkel és intézkedésekkel. Nem félek tehát attól, hogy az autonómia akarata nem fog érvénye­sülni, A Független Budapest munkatársának értesü­lése szerint a fővárosi reformtörvény életbeléptetésé és ezzel kapcsolatosan a kormány szanálási tervének publikálása április vegére, vagy május elejére vár­ható. A középítésí ügyosztály tavaszi programja Wossala Sándor tanácsnok beszámol a folyó év előkészítés alatt álló építkezéseiről Lassan megindulnak a tavaszi közmunkák a fő­városnál is. Sajnos, a pénzügyi viszonyok miatt ezek a munkaalkalmak csak kis keretek közé szorítkoznak és egy­két nagyobb létesítménytől elte­kintve inkább csak tatarozásokból, átalakításokból állanak. Érdek­lődtünk Wossala Sándor tanács­noknál, a középítési ügyosztály vezetőjé­nél a most folyó városi építkezé­sekre vonatkozóan és következő felvilágosítást kaptuk; — A főváros által folyamatba tett építési munkálatok közül a legkiemelkedőbb a Gellért- fürdő új úszócsarnokának építkezése. Az átala­kítási munkák közül a XI. kerületi elől'járóság céljaira kijelölt épület átalakítása érdemel em­lítést. A farkasréti temetőben az új üvegházak építését vették munkába. Jelenleg inkább még előkészítések vannak folyamatban, amelyek a későbbi hónapokban kerülnek kivitelre. A le­csökkenteti hitelek takarékos felhasználása ér­dekében ez évben még nagyobb jelentőséget nyert a tatarozási program pontos elkészítése. E célból a kórházak, kegyúri és népjóléti épü­letek, laktanyák és iskolák szükségleteit hely­színi szemléken állapítjuk meg és ezek alapján állapítjuk meg a költségelőirányzatokat, Előkészítettük a Mátyás templom to­ronysisakjának bontási munkáit. Foglalkozunk az állatkerti zenepavillon átépí­tésének terveivel. Elkészült ügyosztályunkban az Új Szent János kénház főzőkonyhájának toldaléképítkezési és a Török Pál uccai ipar- rajziskola kibővítési munkáinak terve. — Előkészítettük többek között a Görgey Artur uccai iskola fűtési kazánjának kicseré­lési és az alapvezetékek átalakítási munkáit, továbbá a Széchenyi fürdő második' artézi kút­jának fúrását. A községi műszerüzem megszün­tetésével kapcsolatban előkészületek folynak a kisebb villanyszerelési és központi fűtési kar­bantartási munkák vállalati úton való kiadá­sa ra. Folytattuk a részletes vállalati felté­telek kidolgozását. Részt vett iink a port hind cement-szabályzatot elő­készítő^ bizottság munkájában és az elektromos felvonó szabványok kidolgozáséiban. Tárgya­lásra készen áll a liáné)—Marik-féle távfűtési koncesszió' javaslata is. Az elmúlt hetekben a fővárosi épületek tetőzetén elhelyezett rádió­im ten nák fölszerelését ell en őriztük. Még októberben tető alá hozta a közgyűlés a lalásbérleli szabályrendeletet, mely évekig vajúdott, míg végre megszületett. A háztulajdonosok és egyes optimisták abban reménykedtek, hogy még a novem­beri házbér negyedre az új szabályrendelet életbe is lép, míg a főváros megelégedett volna, ha február 1-re jóváhagyja a kormány a nagyfontosságú jog­szabályt. Elmúlt azonban február 1. is, közeledik a májusi lakbérnegyed, de a lakásbérleti szabályren­delet jóváhagyásáról még mindig semmi hír. Beavatott helyről úgy értesülünk, hogy a szabályrendelet még mindig az igazság- ii gyminisztériumban fekszi k, ahol beható tárgyalások folynak körülötte. Bizonyos máris, hogy a főváros közgyűlése által elfogadott sza­bályrendeletnek egyetlen paragrafusa se ma­radt meg eredeti szövegében. Nemcsak jelentős intézkedési változtatásokat eszkö­zölt eddig a minisztérium a szabályrendeleten, ha­nem stUáris módosítások valóságos tömegét hajtotta végre. Egész szakaszok teljesen új szövegezést kap­tak, Igen sok lényegbeli változtatás is van már a szabályrendeleten. Az igazságügyminisztérium még mindig nem készült el a jogszabály átdolgozásával és bírósági szakembe­rek bevonásával még most is állandóan gyúrják, fa­ragják a szöveget. Állítólag március végén kerül át a szabályrendelet a beliig ym i n isz tér i u mb a, ahol csak ezután kezdik élőiről a szabályrendelet ta­nulmányozását és valószínű, hogy ott is sok módosí­A közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén a kórházi ügyekkel kapcsolatban több kifogásoló fel­szólalás hangzott eh Szóbahozták a Margit-kórház gyermekambulanciája körüli állapotokat és kifogá­solták, hogy a gyermekbei egek számára való rende­lés nem megfelelő körülmények között történik, A közegészségügyi ügyosztály ebben az ügyben most jelentést tett közzé, melyben rámutat arra, hogy a gyermekgyógyászati rendelő 1932-ben kezdte meg működését, amikor az akkor nagy számban fellépett influenzás megbetegedésekre való tekintettel a ke­rületi orvosok és a Stefánia-szövetség a. preventív irányú kezelést kiegészíteni és ezért a gyermekgyó-' gyászain ambulancia a többi rendeléstől eltérő idő­ben történik. A helyzet így sem megfelelő, mert a kórházi blokképiileíben, ahol szülészeti és sebészeti osztályok is vannak, a fertőző betegségek elhurcolásának veszélye miatt gyermekambulanciát tartani aggályos. A kérdési gyökeresen megoldani csak úgy lehetne, ha a Margil-kórházai egy gyermekosztállyal bővíte­nék ki. Ez rég tervbe van véve, de a mai viszonyok között erre nincs lehetőség. Addig is, míg az épí­tésre sor kerül, a. szegény beteg gyermekek orvosi ellátásáról gondoskodtál kell. A gazdasági helyzet következtében a szociális viszonyok nagyon szomo­rúak és nagyon megnőtt a hatósági ellátásra szoruló gyermekek száma. Ezen körülmény mérlegelésével javaslat történt arra nézve, hogy az óbudai szegény gyermekek kezelése érdekében a hatósági orvosok száma szaporíttassék- A hatósági orvos kirendelésével ugyanis a kórházat — melynek az ambuláns kezelése különblen sem tar­tozik feladatkörébe — a gyermekrendelés ellátása alól mentesíteni lehelne és ezzel megszűnnék a mai közgészségiigyi szempontból is méltán kifogásolható állapot A nemibe leg gondozó intézetek szaporítását is sürgetlek. Erre nézve a közegészségügyi ügyosztály kijelenti hogy húr a közgyűlés még 1929-ben elhatá­rozta, hogy a Gyáli út és a Vágóhíd ucca sarkán nem vb ctog-d i span zort létesít és a kormány ezt a ha­tározatot jóvá is hagyta, a főváros egyre romló pénzügyi viszonyai folytán a határozat végrehajtá­sára eddig nem kerülhetett sor. Az intézel működé­sének. hiányát igyekeznek ideiglenesen pótolni oly­képpen. hogy az egyes közkórházakban létesítettek nemi­be! cg-rendel őket, ahol, a rendes orvosi személyzet tálja, el az ambu­lanciái. tásl és stiláris változtatást, fognak eszközölni. A vároházán meg vannak győződve arról, hogy május 1-re sem lép életbe az áj lakásbérleti szabályrendelet, miután a rengeteg változtatás miatt a kormányha- tóságtói való visszaérkezés után az egész anyagot a közgyűlésnek újból le kell tárgyalnia és a közgyűlési határozat ismét 11 napos fellebbe­zési határidő alá esik, Ha tehát a belügyminiszté­rium csodát nem művel és rövid tanakodás után áp­rilis első napjaiban le nem küldi a városházára a. szabályrendeletet, hogy a közgyűlés még április első hetében a változtatásokat elfogadhassa és a fellebbe­zési határidő i.s még április vége elölt leteljék, úgy teljesen ki van zárva, hogy ciz új szabályrendelet májusra életbe léphessen. Sőt számolnak a város­házán azzal a körülménnyel is, hogy a közgyűlés a minisztérium állal kívánt változtatásokat nem fo­gadja el és ismét napokig tartó vitát fog rendezni a szabályrendelet körül. A kormány azonban el van határozva, hogy a szabályrendeletet az általa történt módo­sításokkal lépteti életbe, még az esetben is, ha. a főváros közgyűlése azokat nem fogadná el. Ez esetben ugyanis a belügyminisz­ter rendeleti úton hirdeti ki és lépteti életbe a sza­bályrendeletet. A jelek szerint az új jogszabály gya­korlati életbeléptetésére már csak az augusztusi bérnegyedre van kilátás, de lehetséges, hogy kihirdetése már előbb is meg fog történni. A Független Budapest nemrégen megírta, hogy az OTI és a főváros közötti ápolási díjharcot az tá­masztja alá, hogy - egyes magánkórházak olcsóbb ápolási dijakat számítanak fel, mint a közkórházak. Erre nézve a fővárosnak az az álláspontja, hogy a közkórházakban az orvostudomány legkiválóbb kép­viselői működnek, a főváros kórházai mintaszerűen vannak ellátva az összes legmodernebb gyógyászati eszközökkel, melyekkel a magánkórházak általában nem rendelkeznek. Minthogy a fővárosi kórházakat az orvosi tudomány haladásának megfelelően is ál­landóan színvonalon kell tartani, ez mindenesetre költségesebb berendezést kíván, mint a .magánkór­házak igazgatása, ami természetszerűleg kihatással van a gyógy díjak megállapítására, illetve nagy­ságára. Azt is elismeri a főváros, hogy egyes magánkórházaktól, mint pl. a Polikli- nikától, a Zsidókórháztól, a Bethcsdától meg­vonta a szubvenciót azért, mert az OTI-bo- tegek ápolását olcsóbban vállalták, mint a városi közkórházak. Ez az intézkedés azonban a törvényhatósági tanács határozata alapján történt és ezekkel a kórházakkal a jövőben is hasonlóképpen fognak eljárni, ha a köz­kórházaknak ilyen illegális konkurreneiát okoznak. A belügyminiszter — mosolyog. Az elmúlt héten fejezte be a képviselőház a fővárosi reformról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Friedrich István a vita során általános derültség közben azzal kezdte javaslatellenes beszédét, hogy a belügyminisztert közel három hét óta — mióta a javaslat a képviselő- ház előtt van — nem látta mosolyogni. A szónok — úgymond — általában figyelni szokta a miniszte­reket és ennek igazolásául megkérdezte a belügy­miniszter mögött ülő Búd Jánost, aki helybenhagyó- lag bólogatott Friedrieh felé. Keresztes-Fiseher Ferenc belügyminisztert aki közel három hét óta némán és mozdulatlanul, fejét tenyerébe hajtva figyelte a szónokokat és a vacsora­idő kivételével úgyszólván egy percre sem hagyta el bársonyszékét — kizökkentette nyugodtságából Fried­rich malíciája és a Ház legnagyobb meglepetésére — el mosolyogta magát. Ügy véljük, hogy a mosolygás nem esett nehe­zére a belügyminiszternek, mert végre ő is csak, mint mindannyian, mindenekelőtt — ember. A képviselők tekintélyesebb része Friedrich Ist­vánt beszéde végeztével nem is annyira kitűnő be­szédéért tapsolta és ünnepelte, hanem azért *— mert sikerült ínogncvcttotnio a belügyminisztert. Miért drágábbak a közkórházak, mint a magánkórházak Nagyon megnőtt a hatósági ellátásra szoruló beteggyermekek száma Wossala Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents