Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-03-07 / 10. szám

I Budapest, 1934. március 7. Független Budapest o Tarifa mérséklést kérnek a dunai rakodópartok bérlői Újból jelentkeznek a //vízikávéház"-fantómok Idén sokáig húzódik a dunai rakodóvariok bér- j beadóm. A főváros tudvalévőén a régi árakon | akarta bérbeadni a rakpartot, de az érdekelt vál­lalatok jelentős árengedményre tartanak igényt. 2j _35%-os tarifamérséklést kérnek a part­bé rlők, elsősorban a hajóstársaságok, építésére is, de fedezet hiányában a főváros kénytelen évről- évre elodázni ezt a közérdekű munkát, noha árvíz­védelmi szempontból nagyon is fontos volna, ha a rakpartok kiépítése folytatódnék. Mint minden évben, úgy idén is megjelentek a városházán a vállalkozók, melyek a rossz gazdasági viszonyokra hivatkoz­nak igényük előterjesztésénél. A főváros tavaly kisebb mértékben csökkentette a partbéreket és ezért idén nem akar további tarifaleszállítást enge­délyezni. Annál kevésbé hajlandó az árleszállí­tásra, mert a rakpartbérek mélyen a békebeli szín­vonal alatt mozognak. Miután azonban a vállala­tok ragaszkodnak a tarifamérsékléshez, most a közgazdasági ügyosztály kikérte a pénzügyi ügy­osztály véleményét az ügyben és csak akkor tesz javaslatot a kérelem dolgában, ha a pénzügyi ügy­osztály válasza megérkezik. Átlagos 25%-os tarifamérséklés mintegy Ilii).0(111 pengő veszteséget jelentene a fővá­rosnak és kérdés, hogy a mai körülmények között ilyen jövedelemről a város lemondhat-e. Különben is a part bérekből befolyó jövedelem nem mind a tiszta haszon, mert nem sokkal kevesebbe kerül évente a fővárosnak a rakodópariok karbantartása. Szükség volna a rakodópartok további ki­a Dunán építendő vízikávéház tervével. A fővárosnál már nem is veszik komo­lyan ezeket a tervezgetéseket, mert soha egyik sem valósul meg, noha a főváros már több alka­lommal meg is adta az engedélyi a vízikávéház ötletével jelentkező partbérlőknek. l,j uszodák létesítésének tervével is többen foglalkoznak, de valószínűleg ezek felállítására sem kerül sor. mint ahogyan évek óta folyton halogatják az Or­szágház előtti Dunaszakaszon felállítandó uszoda építését is. Úgy látszik, nincs tőke, csak vállalko­zási kedv van és hiába ad koncessziókat a főváros ilyen alkalmi üzletekre, nincs aki a koncessziót felhasználná. Különben is a dunai uszodák az utóbbi években a rossz időjárás miatt nem bizo­nyultak jó üzleteknek, látogatóik száma nagymér­tékben megcsappant. A rakpartok hasznosítása és tarifái dolgában még ebben a hónapban döntenek. Még mindig vajúdik az Erzsébetvárosi kerületi székház ügye Egymásután állítják fel az új közigazgatási kerületeket A Független Budapest már több alkalommal adott hírt a VII. kerületi elöljáróság sorsáról. Most már rövidesen megtörténik a döntés az erzsébetvárosi .elöljáróság hivatalainak elhelyezéséről. Ez év végén ki, kell költözködni a Csengery ucca 11. számú épü­letből és addig vagy felépítik az ríj elöljárósági szék­házat, vagy kész épületet vásárolnak az elöljáróság számára. Az Erzsébetvárosban eddig 12 épületet aján­lottak fel megvételre a fővárosnak. Elsősorban az elöljáróság jelenlegi székházát, a Csengery ucca 11. számú házat kínálják megvételre, de jelentkezett a szomszédos, Csengery ucca 10. számú ház tulajdonosa, aki szintén eladná házát elöljáróság céljaira. Ezenkívül a Király ncca 67., Wesselényi ncca 24., Rákóczi út 6., Rákóczi út 64., Klauzál tér 5., Erzsébet körút 27., Dohány ucca 3., Dohány ncca 46., Kertész ucca 40—44. és Szövetség ucca. 48. számú bér­házakat ajánlották fel a tulajdonosaik. Az elmúlt napokban szakbizottságok járták végig az épülete­ket és hivatalosan felbecsülték azok értékéi. Magá­tól értetődik, hogy a hivatalos becsérték lényegesen kevesebb, mint amennyit a tulajdonosok kérnek a bér- házakért. A bizottságok a használhatóság szempontjából is felülvizsgálták az épületeket és a Kertész u-ccai, va­lamint a Szövetség uccui épületeken kívül a többi 10 bérházat alkalmasnak minősítenék az elöljáróság céljaira. Ugyanekkor elkészítette a középítési ügyosztály az új elöljárósági székház építési, terveit és költség- vetését. Sokszoros átdolgozás után a középítési ügy­osztály olyan tervezetet készített, mely szerint 850.090 pengőért építhető fel a Dob nccai üres telek egyik sarkán az új székház. A városgazdasági ügyosztály, amely ezzel a kérdés­sel foglalkozik, most feldolgozta az egész anyagot és jelentés kíséretében áttette az ügyet a pénzügyi ügy­osztályhoz azzal, hogy a pénzügyi ügyosztály döntse el, vájjon új székházat építsenek-e az erzsébetvárosi elöljáróságon, vagy a felajánlott bérházak közül vá­sárolják-e meg a legalkalmasabbat. A pénzügyi ügy­osztály véleménye lesz a döntő a kérdésben. Nincs kizárva, hogy amennyiben amortizációs alapon olcsón megvásárolhatják valamelyik bérházat, úgy ezt a megoldást választják, mert így néhány évi bér elle­nében a főváros végleg az elöljárósági székház bir­tokába jut és pillanatnyilag nem is kell ezért nagy anyagi áldozatot hoznia. Az elöljárósági kérdés különben állandóan napi­renden van. Egymásután akarják felállítani az új kerü­leteket é® most a zuglói kerület kerül son a. A zuglói elöl­járóság székháza a Róna uccában lesz és az eddigi tervektől eltérően valószínűleg új épületet emelnek számára. A Beketow cirkusz sorsa Súlyos vádak Beketowék ellen — A törvényhatósági tanács elé kerül a polgármester újabb javaslata Nagy a kavarodás a városligeti nagy cirkusz bér­lete körül. A versenytárgyalás tudvalévőén nem járt kedvező eredménnyel, mert a kevésszámú pályázók egyike sem adott he elfogadható ajánlatot, egyik sem rendelkezik komoly tőkével és más oldalról sem nyilvánult meg komolyabb érdeklődés a cirkusz bér­lete iránt. A városgazdasági ügyosztály ennek követ­keztében kénytelen volt a három jelentkező közül választani. A választás — mint már megírtak — Beketowékra esett, noha az eddigi bérlők több mint 70.000 pengő bérhálralékkal tartoznak a főváros­nak és semmi érdemleges garanciát nem nyújtottak arra nézve, hogy az esedékes béreket ezentúl rendesen fizetik és hatalmas adósságukat le­töri'sztik. Az ügyosztály — bízva Beketowék ígéretében — ne­kik akarta juttatni újból a bérletet. A városgazda­sági bizottság hozzá is járult a javaslathoz, azzal a különbséggel, hogy hal: év helyed.I mindössze egy évre hajlandó a bérletet meghosszabbítani, mert re­méli, hogy a gazdasági viszonyok időközben megja­vulnak és egy év múltán megfelelőbb feltételek mel­let! sikerül majd a cirkusz további hasznosítása. A 1 örvény hatósági tanácsban azonban súlyosan, megvádolták Bekctowékat és e vádak nyomán vizsgálatot rendeltek el az ügyben. Ennek befejezéséig a bérlet eldöntését függőben tartották. A városgazdasági ügyosztályban a vizsgálat nagy eréílyel meg is indult é® egész se­reg kihallgatás folyt a cirkusz üzletvezetése tekin­tetében. Ezalatt a konkurrens vállalkozók az adatok tömegét hajtották fel Beketowék ellen és mindent elkövettek, hogy a régi bérlőket kompro­mi táljuk és őket a bérlet elnyerésétől végképen el­üssék. A vizsgálat befejezéshez közeledik és a város- gazdasági ügyosztály e héten készíti el jelentéséi, melynek alapján a polgármester újból javaslatot tesz a cirkuszbér] e-t ügyében. A vizsgálati anyagot a tör­vényhatósági tanács legközelebbi ülése elé terjesztik. A jelek szerint a polgármester újból Beketo- wékat hozza javaslatba. de az sincs kizárva, hogy új pályázatot fognak ki­írni és a pályázati hirdetményt külföldön is közhírré teszik. Annyi tény, bogy Budapesten a cirkusz ní­vója egyre romlik, amellett a főváros százezreket fizet rá. Ha a főváros nem tud szakavatott és anya_ gdci/i is: megbízható bérlőre szert tenni, akkor inkább tartsa zárva a. cirkuszi, mert van elég, a cirkusznál fontosabb közcél, amelyre a főváros százezer pengőt fordíthat. M HÉT Joanovich Pál Mindenkinek fáj a szomorú hír, hogy Joanovich Pál meghalt, mert mindenki szerette őt. Aligha volt ellensége, lehetetlen, hogy lett volna. Ahol megje­lent, oda magával hozta a derűt, a mosolyt, a böl- cseséget: külön atmoszférában járt, amelyet nyom­ban megérzett mindenki. Elmúlása nagy vesztesége ' a fővárosnak, de súlyos vesztesége az egész társada­lomnak. Derék ember, kitűnő lélek távozott el Joa­novich Pállal. Élő lexikon volt »Pali bácsi.« A főváros közigaz­gatása épúgy a kisujjában volt, mint a közigazgatás egész tudománya. Rendszeres agy volt, kitűnő tör­vényismerő és törvénymag y ár ázó. Nékünk, újság­íróknak nem egyszer adott felvilágosítást olyan dol­gokról, amiket nem vettünk észre, kikerülte a fi­gyelmünket: Pali bácsi mindent meglátott és meg­értett. A lélektani dolgokat is, amelyekhez az ő röntgen-szeme kellett. Amellett nagyszerű hisztérikus is volt, ismerte a főváros, főképen pedig Buda éle­tének minden mozzanatárt, példája volt annak, mi­ként kell élnie, gondolkoznia és cselekednie Buda pest hív polgárának. Budapesté voll Joanovich Páti, 1 e s t es to I-lelkes tői. Pedig származására nézve »idegen« volt. Szerb ere­detű családja egyike volt az évszázadok óta itt élő bevándorlottaknak: gyönyörű volt, miként asszimi­lálódott lélekben teljesen magyarrá és budapestivé. Meghatott részvéttel tesszülfc le koszorúnkat Joano­vich Pál frissen hántolt sírjára: kívánjuk, vajha sokan lennének, akik annyira szeretik a magyar fő­várost mint ő, aki »a.ere perennius« monumentumot állított magának a főváros lakosságának szívében. Magyar Miklós az Almássy téren Hat-hétszáz szegény ember vonul fel minden délben az Almássy-térre, hétszáz didergő, nyomorgó, sorsüldözött. Hosszú sorban állnak és várják az ebédet, az Eletet, amelyet az a meleg étel jelent számukra, amelyhez Magyar Miklós törvényható­sági bizottsági tag jóvoltából jutniuk. Gyönyörű cselekedet Magyar Miklósé. Talún nem kell fejtegetni, mit jelent az, napról-napra újból és újból megmenteni hétszáz életet, felszárítani annyi könnyet, behegesztem annyi sebet. Irigyeljük Ma­gyar Miklósi: nem lehel nagyobb boldogság, mint látni azt a hatalmas vert sereget, amelybe ö önt életet, látni a sorsüldözöttek megkorbácsolt töme­gét, amely senkitől se várhat és kérhet segítséget, csak tőle. Szinte sok is egy embernek az a nagy érzés, amely olyankor fütheti, amikor végigtekint a maga szegényein, akik — hogy úgy mondjuk — fizikailag az övéi, hiszen nélküle talán már néni is lennének. Csak egyet csodálunk: hogy Magyar Miklós- I nak nincsenek versenytársai. Hogy egymagában, példa nélkül áll ebben a nagy városban. Hogy nem akadnak tömegesen Magyar Miklósok, akik megszereznék magúknak azt a mindennél magasz- tosabb örömet, amely az övé. Hiszen sokan vannak, akik épúgy megszerezhetnék azt maguknak, mint ö, vagy talán még könnyebben és mégis . . . mégsem akad második, harmadik, tizedik Magyar Miklós. Szállít saját bányájából t Réteges iagsas követ, kerti ú lak,, valamint makadám úiak építéséhez murvát. — Építkezésekhez kőport, salakot OBERMEYER TAMÁS bányavállalkozó és fuvaros Telefon: 57-7-58 A székesfőváros balatonkenesei üdülőtelepének volt főkertésze a Központi Városháza épületében, Károly kőrút 28. szám alatt virágüzletet nyitott Kéri a szíves pártfogást Szieber Imre szobafestő-, ércfényező- és mázolómester Budapest, II, Batthyány u, 59

Next

/
Thumbnails
Contents