Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-02-21 / 8. szám
/ Budapest, 1934 február 21. Független Budapest Nehézségek a Széchenyi-fürdő büffé-bérlete körül A Községi Élelmiszerárusítóüzemnek ki kell vonulnia a bérletből Az üzemkorlátozásokról szóló belügyminiszteri rendelet — mint ismeretes — eltiltotta, a Községi Élelmiszer üzemet attól, hogy nyilvános helyeken büfféket tartson fenn. A Községi Élelmiszerárusító üzem kezelésében volt ugyanis a Városi Színház és az állami színházak büfféje, továbbá a Széchenyi- fürdő büfféje is. A rendelet megjelenése után a színházi büfféket az üzem kiadta kezéből és meg akart válni a Széchenyi-büfíé kezelésétől is. A fürdő büf- féjének felszerelésébe és berendezésébe azonban az Élelmiszerárusítóüzem sok pénzt ölt bele és a rövid bérleti idő alatt ez a befektetés nem amortizálódhatott. Az üzem vezetősége kijelentette, hogy igényt tart a beruházások megtérítésére, még pedig olyanformán, hogy a biiffé új bérlője vegye át leltári értékben a felszerelési és berendezési tárgyakat. A múlt évben ki is írták a pályázatot a Széchenyi- fürdő büffé-bérletére és az volt az egyik feltétel, hogy az új bérlő 27.700 pengő értékben tartozik átvenni és kifizetni az Élelmiszerüzemnek a berendezési tárgyakat. Csupán azt a koncessziót nyújtották, hogy az összegből 10.000 pengő lett volna azonnal fizetendő, míg a hátralékos összeget a bérleti idő tartama alatt heti részletekben törleszthették volna. A biiffékre ilyen feltételek mellett nem akadt reflektáns. Csupán hét ajánlattevő akadt, az egyik a Központi Tejcsarnok volt, a másik pedig a Szeifert-kávéház tulajdonosa. A tejcsarnok csak 15.000 pengőt volt hajlandó fizetni a berendezési tárgyakért és 5 százalék részesedést kínált a bruttó bevételből, a másik ajánlattevő 13.800 pengőért vette volna át a berendezési tárgyakat és 12 százalék részesedést adott volna a fővárosnak. Egyik ajánlatot sem tartották kielégítőnek, mert a Községi Élelmiszer árusítóüzem ragaszkodott ahhoz, hogy az általa megállapított leltári értékért teljes kárpótlást kapjon. Miután a szezon már előrehaladott volt, a főváros felterjesztésben kérte a minisztert, hogy erre az idényre még hagyja az üzem kezelésében a Széchenyi-fürdő büfféjét. Az en- | gedélyt meg is kapták, de a belügyminiszter hangsúlyozta, hogy a következő évtől kezdve okvetlenül ki kell vonulnia a Községi Élelmiszerárusítóüzemnek a biifféből. Most tehát gondoskodni kel! a bérlet újabb hasznosításáról és ez irányban meg is kezdték a tárgyalásokat. Miután a múlt évi tapasztalatokból látta a főváros, hogy ilyen súlyos anyagi feltételekkel nem lehet bérlőt találni, tárgyalásokat kezdett a Községi Élelmiszerárusítóüzemmel, hogy a berendezési tárgyak értékét szállítsa le. Ezek a tárgyalások nem jártak eredménnyel, mert az üzem nem hajlandó veszteséggel kivonulni a bérletből. Ehelyett azt a propozíciót tette, hogy a főváros, illetve a Széclienyi-fürdő vegye át a berendezési tárgyakat és maga bocsássa a bérlő használatába. A fürdőnek sincs azonban erre pénze és végül olyan megállapodást kötöttek, amely mind a két félt kielégítheti. Eszerint a Községi Élelmiszerárusítóüzem nem kap azonnal megtérítést a büfféberendezési tárgyakért, hanem a Széchenyi-fürdő a bérlet jövedelméből fogja törleszteni az összeget és a részleteket mindaddig fizeti, amíg a 27.790 pengős becsérték ki nem egyenlítődik. A berendezési tárgyak ilyenformán a fürdő tulajdonába kerülnek és a fürdő azokat az új bérlő rendelkezésére bocsátja. A bérlő ilyenformán nem köteles befektetést eszközölni a biiffé berendezésébe és felszerelésébe. Most fogják kiírni az új pályázatot a bérletre: a feltételek szerint évi 2000 pengő fix béren kívül százalékos részesedést is kell ajánlani. A százalékos jövedelem fele részét fordítja a fürdő a berendezési I tárgyak amortizálására. — Morbitzer Dezső kitüntetése. Morbitzer Dezsőt, a fővárosi kertészet kitűnő igazgatóját a főváros fejlesztése körüli érdemeiért a kormányzó a Magyar Érdemrend III. osztályával tüntette ki. A jeles és népszerű igazgatót ebből az alkalomból mindenfelől melegen üdvözölték, a Budai Társaskör pedig ünnepi vacsorát rendezett tiszteletére, amelyen dr. Kipka Ferenc v. főpolgármester köszöntötte fel az ünnepeltet. Morbitzer érdemeit méltatták még szép beszédekben Petracsek Lajos dr. országgyűlési képviselő és Király Kálmán tanácsnok is. — Az idei nyári állatkerti hangversenyek. Az Allatkert igazgatóságának javaslatára az idei nyáron ismét a Budapesti Hangversenyzenekar rendez hangversenyeket az Állatkertben. Hetenként négyszer, hétfőn, szerdán, csütörtökön és szombaton lesznek hangversenyek 52 tagú zenekar közreműködésével. Úgy, mint a tavalyi idényben, idén is egész operákat, operetteket fognak előadni és neves művé1- szeket léptetnek fel. Az esti bevételből a zenekar 82.5%-ot kap, azonkívül az Állatkert hetenként 675 pengő szubvenciót juttat a zenekarnak az attrakciót) esték költségeihez való hozzájárulásképen. A hangversenyeket június 13-tól augusztus végéig rendezik. — Telket ad a főváros egy szociális intézmény céljaira. A Szent József otthonegyesület azzal a kérelemmel fordult a fővároshoz, hogy a Kórház ucca mellett volt régi temető telkéből engedjen át megfelelő ingatlanrészt az egyesület által építendő napközi otthon céljaira. A főváros 400 négyszögölnyi területet bocsát erre a célra az egyesület rendelkezésére. — A »Pesti Városliázác-nak, György Endre várospolitikai és kritikai szemléjének legújabb száma gazdagon illusztrálva, rendkívül érdekes tartalommal február 15-én jelent meg. írtak bele: Payr Hugó és GásVárdy Elemér országgyűlési képviselők, Georges Oudard francia újságíró Budapestről, Éber Antal és Huszár Aladár főpolgármester. Az élénken szerkesztett és képekkel bőségesen díszített szemle előfizetési díja egy évre 10.—, egy félévre 6.— pengő. Megrendelhető a kiadóhivatalnál, V., Lipót körút 7. — Az Autóbuszüzem igazgatójának jubileuma. Körmendy Jenő, a BSzKIit autóbuszüzemének aligazgatója most töltötte be fővárosi szolgálatának harmincadik évét. Ebből az alkalomból az Autóbusz- üzem tisztviselői és alkalmazottai meleg ünneplésben részesítették a közszeretetben álló és népszerű aligazgatót. akit a személyzet nevében Bernauer Emil üzemfőnök köszöntött. Körmendy Jenőt jubileuma alkalmából a társadalom széles rétegei árasztották el üdvözlésekkel. — Beketowéké lesz ismét a ligeti cirkusz bérlete. A városgazdasági bizottság multheti ülésén foglalkozott a városligeti nagy cirkusz bérletének ügyével. A bizottság a három pályázó közül Beketovjék ajánlatát tartotta a körülményekhez képest a legmegfelelőbbnek, de a polgármester előterjesztésével szemben azt javasolta, hogy a bérletet hat év helyett csupán eüy évre adják ki, mert egy óv múlva esetleg kedvezőbb ajánlatok várhatók. A polgármester a törvényhatósági tanács holnapi ülése elé terjeszti az ügyet és fenntartja eredeti javaslatát, mely szerint a bérletet hat évre kössék meg. Beketowék régi tartozásuk és az új szerződés kötelezettségeinek garantálására egy 30.000 márka értékű németországi ingatlant ajánlottak fel biztosítékként. — Előadás és vita a házadómentességről a Magyar Közgazdasági Társaságban. A Magyar Köz- gazdasági Társaságban február 1-én Csizik Béla dr. p. ü. min!, osztálytanácsos előadást tartott a »Házadómentesség és lakásgazdálkodás« kérdéséről. Átfogó és a probléma minden vonatkozására kitérő tudományosan megalapozott tanulmányában párhuzamot vont a háborúelőtti és háborúutáni házadókivetések között, megállapítván, hogy a mostani kedvezmény sokkal általánosabb és meszebbmenő. Csizik Béla dr. előadása fölött február 8-án nyitotta meg a vitát Éber Antal dr., a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke. A vita első szónoka Dános László műépítész volt. Prokisch János építész, Szende Péter Pál dr., majd Knob Sándor dr., a GyOSz titkára szólott a kérdéshez. Újlaki Müller Pál dr., a Magyar Tégla- és Agyagárugyáro- sok Osrzágos Egyesületének elnöke felhozta a vezetése alatt álló érdekképviseletbe tömörült gyárak adatait. Müller dr. után Harrer Ferenc ny. miniszter hangsúlyozta, hogy a lakástermelés alapja a nemcsak mennyiségi, de minőségi lakásszükséglet. Tervszerű várospolitika és városrendezés megteremti az építési hitel alapjait is, amely az iparszerű lakástermelés előfeltétele. Ligeti Pál építész, Kováts Elemér dr., Böszörményi András, Molnár Sándor, Nádas László dr. és Ziegler István dr. felszólalásai után Thoma. Frigyes, a Mérnöki Kamara főtitkára szólaltatta meg a középosztály, az állástalan diplomások és a munkásság szempontjait. Az elhangzott felszólalásokra Csizik Béla dr. részletesen reflektált, majd Éber Antal elnök bezárta a vitát rámutatva arra, hogy az elhangzott felszólalások oly értékes adatokat szolgáltattak, melyeket illetékes helyen is komolyan mérlegelni kell. Ki építi meg a jánoshegyi drótkötélpályát ? A BSzKRft és egy magánvállalkozás állanak egymással szemben Több alkalommal írtunk már a Jánoshegyre vezető függővasút építésének tervéről. Eredetileg a BSzKRT akarta ezt a közlekedési eszközt megépíteni, de a gazdasági viszonyok nem voltak alkalmasak a terv megvalósítására. Időközben a magánvállalkozás is kezdett érdeklődni az ügy iránt. Nem régen Hantos István mérnökkel az élén alakult egy vállalkozócsoport abból a célból, hogy megépítsék a jánoshegyi függővasú tat. El is készítették a részletes terveket, melyeket bemutattak a fővárosnak és közölték, hogy 500.000 pengő tökével akarnak hozzákezdeni a vállalkozáshoz. A BSzKKT-nak nem volt kifogása az ellen, hogy az építési engedélyt a magánvállalkozás kapja meg, egyrészt azért, mert a BSzKKT ma sem rendelkezik olyan pénzügyi feleslegekkel, melyek e beruházásra szükségeseik, másrészt pedig azért, mert a koncessziós szerződésben amúgyis kikötnék, hogy bizonyos idő múltán a függővasút a főváros birtokába háramlik. Így tehát a főváros ingyen juthat a vasút birtokába. A vállalkozók meg is kezdték a részletes tárgyalásokat és már addig jutottak, hogy az elvi építési engedély kiadására került sor. Az utolsópillanatban azonban mégis megakadt az ügy, mert a területi kérdésekkel volt, baj. A fővárosi különböző igazolásokat követelt, annak dokumentálására, hogy a vasútpálya céljaira szükséges területtel az építtetők rendelkeznek, Közölte a koncesszió feltételeit is, amelyeket a vállalkozók nagyon terheseknek minősítettek. Végül is a tárgyalások abbamaradtak. A vállalkozók mégsem mondtak le tervükről. A kereskedelmi minisztertől kapott előmunkálati engedélyük lejárt és most folyamodtak az engedély meghosszabbítása iránt, amit meg is kaptak. Ugyanekkor a BSzKRT sem akart háttérbe szorulni a magánvállalkozókkal szemben és szintén kérte a kereskedelmi minisztert, hosszabbítsa meg részére a függővasút megépítésére szóló előmunkálati engedélyt. A kereskedelmi miniszter a IíSzKRT kérelmét is teljesítette. úgy hogy most mind a két érdekeltség újból rendelkezik érvényes előmunkálati engedéllyel. A magánérdekeltség most azt szeretné elérni, hogy a főváros engedjen rideg magatartásából, mérsékelje a szigoréi feltételeket és tegye lehetővé számára a jánoshegyi drótkötélpálya megépítését. Idegenforgalmi szempontból is fontos lenne a vasút megvalósítása, de a 1 munkaalkalmak teremtése szempontjából sem meg- j vetendő a félmilliós közmunka. Ezernél több kiállító lesz a Nemzetközi Vásáron A május 4-én megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásár kiállítóinak száma — hivatalos jelentés szerint — máris jóval meghaladja az ezret. Figyelemre méltó, hogy ebben a számban csak az egyéni kiállítással résztvevő cégek szerepelnek. A rendezés alatt álló számos külön csoport keretében résztvevő cégek számát a vásár vezetősége ezúttal még nem mutatta ki. A vásár résztvevői sorában ezúttal a közép- gyárak nyomulnak újból előtérbe, amelyek felveszik a versenyt: nemcsak a belföldi mám műt vállalat okkal, hanem részt kérnek a vásáron lebonyolódó exportüzletből is. Különösen feltűnő ez az átalakulás a textilipar, -a vegyészeti és kozmetikai szakmák, valamint az apróvas- és elektrotechnikai cikkek terén. A vásár általános szakmai bemutatóját — terv szerint — ez évben a liszt- és sütőipar, a ruházati és konfekcióipar, az autóipar és néhány egyéb szakma külön csoportja fogja kiegészíteni. Kiállítást rendeznek ezenfelül a magyar fürdők, a telekparcellázó és öröklakásépítő irodák, valamint külön bemutatót szerveznek mindazok a szakmák, amelyek a gyermek ellátásával, hygieniájával és a gyermek ruházatának sokoldalú problémáival foglalkoznak. — A budapesti gyári tüzvizsgálatai. A kerületi elöljáróságok a tüzoltóföparancsnoksággal egyetértőén megállapították a folyó évi gyári tüzvizsgálatok időpontjait. Eszerint az I. kerületben március 9, 11, 13, április 12, 18, 21, 25, június 27, 28. 3(1, a II. kerületben április 15-től .június 1-ig a páros számú kedd, csütörtök és szombati napokon, a III. kerületben június 9, 13, 16, 17, 19, 22, 24 és 26, a IV. kerületben október 1-töl nyolc páros napon, az V. kerületben április 1— 30-ig és szeptember 1—17-ig mindenkor páratlan napokon, a VI. kerületben április 25-töl május 10-ig és november 1-töl 23-ig, a VII. kerületben március 1—16-ig, június 6—12-ig, szeptember 2-től október 10-ig, a VIII. kerületben április 28, május 2, 4, 6, 8, 10, november 24, 28, 30, december 2, 4, 6, a IX. kerületben március 15. és április 30. között hetenként háromszor kedd, csütörtök és szombati napokon, a X. kerületben május 10—30-ig és október 12—30-ig tartják a gyár vizsgálatokat.
