Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-02-21 / 8. szám

Budapest, 1934 február 21. Független Budapest 3 na kezdődik a Házban a fővárosi reformtörvény vitája Előbb 4, majd 8 és 12 őrás ülésekben tárgyalják a fővárosi reformjavaslatot Hozma Jenő nyilatkozik a bizottsági tárgyalás során elért eredményekről Rassay károly szerint semmi sem változott: a reformtörvény megöli az autonómiát líereszfes-físchcr belügyminiszter nyilatkozata a független Budapestnek a reformtörvény igazi celláiról A képviselőház egyesített közjogi és közigazga­tási bizottsága befejezte a fővárosi reformjavaslat tárgyalását. A bizottsági jelentést Niamesny Mihály előadó kedden délután terjesztette be a képviselő- házban, mire a reformjavaslat tárgyalását már ki is tűzték a képviselőház mai, február 21-i ülésének a napirendjére. A képviselőház plénumában rendkívül széles­körű vita indul meg, amelyet az alkotmányvédő szövetség vezetősége ren­dez. Az alkotmányvédő szövetségnek több mint 90 tagja van a képviselőházban, ami azt jelenti, hogy már az általános vita is rendkívül hosszú ideig eltarthat. Ez azonbaji nem valószínű, mert a Nemzeti Egység Pártjának vezetői úgy tervezik, hogy az általános vita elhúzódása esetében kérni fogják előbb nyolc-, majd tizenkétórás ülések bevezetését. A fővárosi reformjavaslat letárgyalása még így is három-négy hetet vesz igénybe, tekintve, hogy hét­főn és szombaton a képviselőház nem szokott ülést tartani. Ha a felsőházi vitához szükséges időt is figyelembe vesszük, akkor arra lehet számítani, hogy a fővárosi reformjavaslat még április elseje előtt törvényerőre emelkedik. Ebben az esetben már husvét után sor kerülhet a kormány szanálási tervét végrehajtó új főpolgármes­ter kinevezésére. Ez természetesen a legkorábbi terminus, sokkal valószínűbb, hogy az új kormánybiztost a kormány csak május­ban, vagy június elején nevezi ki. Közben ugyanis el kell készítenie a kormánynak azt a konkrét szanálási tervezetet, amelyet a törvény életbeléptetésekor kell nyilvánosságra hozni. Éppen ezért bizonyosra lehet venni, hogy a törvény kihir­detésére csak hetekkel a felsőház hozzájárulása után fog sor kerülni, mert a szanálási terv kidolgozása az abban foglalt kérdések kényes természetére való tekintettel hosszabb időt fog igénybevenni. Ezekután minden érdeklődés a reformjavaslat képviselőházi vitájának az alakulása felé fordul. A helyzetet kormánypárti szempontból az a nyilatko­zat világítja meg, amelyet Kozma Jenő, az Egységes Községi Polgári Párt elnöke, adott a Független Bu­dapest munkatársának. Kozma Jenőhöz azzal a kér­déssel fordultunk, hogy megvan-e elégedve a bizott­sági vita eredményével és milyen további módosítá­sok kiharcolását reméli még. Hozma Jenő, a kormány városházi pártjának elnöke, a következő­ket mondta a Független Budapest munkatársának: — A bizottsági vita eredményével meg' va­gyok elégedve. Természetesen még igen sok kívánságom lett volna, de be kellett látnom, hogy az adott szituációban nagyobb eredményt elérni nem lehet. Meggyőződésem az, hogy ab­ban az esetben, ha a belügy­miniszter előzetesen tárgyalt volna a fővárosi pártok ve­zetőivel, egészen más tör­vényjavaslat született volna meg, mert mi felvilágosítot­tuk volna a helyzetről. Az Kozma Jenő eredeti elgondolással szemben nagy javulást jelentett az autonómia felfüggesztésére és a kormánybiztos ki­küldésére vonatkozó tervnek az elejtése. Ha a bizottsági vita eredményeit nézem, meg­ád lapít hatom., hogy a belügyminiszter huszon­nyolc módosító indítványomat fogadta el. A képviselőházban benyújtott törvényjavaslattal Február 22-én és 25-én délután fél 3 órakor ügetőversenyek szemben igen sok módosítást sikerült elérni, úgyhogy a reform autonómiaellenes éle lényege­sen tompult. A helyzet az autonómia javára tolódott el. Ezt a javulást én elsősorban abban látom, hogy a szakbizottságok szerepe súlyban és te­kintélyben jelentékenyen emelkedett. A szakbizottságok nyilvánosan tárgyalnak és véleményüket a polgármester köteles figye­lembe venni annyiban, hogy —- ha előterjesz­tésében a szakbizottság határozatát nem ak­ceptálná — a szakbizottság véleményét is a közgyűlés elé kell terjeszteni, Mivel azonban a szakbizottságokban kifejezésre jut az autonó­mia többségének az akarata, a polgármester csak igen kivételes ese­tekben fog a szakbizottságok vélemé­nyével ellentétes előterjesztést tenni. A fővárosi reformjavaslat bizottsági tárgyalásá­nak eredményeiről és a vita során szerzett tapasz­talatokról Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának; —- A bizottságban rendkívül mélyreható vita folyt, amelynek során mindkét részről tisztázódtak a vélemények. Minden meggyőző érvnek engedtem, de nem engedhettem a reformtörvény alap­elveiből, mert ezzel azt a felfogást támasztotta volna alá, hogy a reformtörvényre szükség nincsen. Ennek a felfogásnak éppen az ellenkezője áll fenn: a reformra múlhatatlanul szükség van, és pedig azért, mert két év tapasztalatai bebizonyították, hogy az autonómia sok eléje meredő Kozma Jenő — mint fenti nyilatkozatából ki­derül — meg van elégedve a bizottsági vita során elért eredményekkel. Az ellenzék természetesen más állásponton van. Rassau Karola, a parlamenti ellenzék vezére, akit ebben az ügyben megkérdeztünk, a következőket mondotta a Függet­len Budapest munkatársának: — Amint előrelátható volt, a bizottsági tárgyalás során egyetlenegy komoly módosí­tást sem sikerült elérni. Ezen nem is csodálkozom, mert hiszen rejtett szándékai meg­valósítása érdekében volt szüksége a kormánynak a fővárosi reformtörvényekre és e szándékok csak az auto­nómia megsemmisítésén ke­resztül valósulhattak meg. A mi küzdelmünknek a bizott­ságban is az volt a célja, hogy az autonómia gondola­tát megóvjuk az ellene inté- Rassay Károly zett támadással szemben. Ez nem sikerült. Azok a módo­sítások ugyanis, amelyeket előre történt meg­beszélés alapján engedélyezett a belügyminisz­ter a kormánypárti szónokok előterjesztésére, egyáltalán nem érintik a törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek az autonómia elkobzá­sát eredményezik. Megmarad a főpolgármesternek neve­zett kormánybiztos kiküldésére vonat­kozó jog, megmarad továbbá a kormánynak az a joga, hogy a törvényhozás által nem ismert szánd Már maga a javaslatnak az az intézkedése is nagyjelentőségű, hogy a polgármester köteles « szakbizottságok véleményét minden olyan esetben kikérni, amikor a. döntés a közgyűlésre tartozik. Megemlítettük Kozma Jenő előtt azokat az aggodalmakat, amelyek a városházi főtisztvise­lők körében az utóbbi időben nagy nyugtalan­ságot keltettek. Az a hír járja ugyanis, hogy a szanálási tervezetben foglalt rendelkezések alapján a főpolgármesternek az interregnum alatt módja lesz a főtisztviselőket nyugdíjazni és helyükbe újakat kinevezni. Kozma Jenő a követ­kezőkben világította meg a helyzetet: — Városházi főtisztviselők, vagy egyálta­lán bármilyen adminisztratív tényezők kicseré­lése csak a nyugdíjalap-törvény alapján tör­ténhetik, Ebben az ügyben konkrét kérdést in­téztem a belügyminiszter úrhoz, aki kijelen­tette, hogy ilyen rendelkezéseknek a szanálási ter­vezetbe való fölvétele nem áll szándé­kában. Városházi főtisztviselőt vagy tisztviselőt csak az új nyugdíjtörvény alapján lehet nyugdíjba küldeni, abban az esetben, ha nem megfelelő­nek bizonyulna a működése. De ezzel szemben is garanciát jelent az a bizottság, amelyet a nyugdíjazás előtt meg kell kérdezni. Hogy ezt a bizottságot miként állítják össze, arról a kormány által legközelebb kiadandó végrehaj­tási utasítás fog intézkedni. Kozma Jenő végül elmondotta még a Független Budapest munkatársának, hogy nagy eredménynek tekinti a 17 tagú ellen­őrző-bizottságnak a kiküldését is. Ez a bizottság a főpolgármester mellett fog működni és véleményt fog nyilvánítani mindazokban a kér­désekben, amelyeket a kormány szanálási tervezete felölel. problémát megoldani nem tud. A bizottsági vita során többízben hangoztat­tam, hogy nem vádolok senkit. A reformtör­vény benyújtását nem lehet bárki ellen is vád­emelésnek minősíteni. Nem vádolom sem a pártokat, sem ad­minisztratív tényezőket, hibás maga a rendszer, amelyben rengeteg fogyaté­kosságot fedeztem fel. Kizárólag a főváros érdekei vezettek, amikor a reformjavaslat elkészítésére határoztam ma­gamat. A legfőbb cél a főváros pénzügyi hely­zetének szanálása, ami csak a túlmére- tezettség lebontásával sikerülhet. Azt elismerem, hogy az autonómia jogait az új törvény bizonyos vonatkozásokban sérti, de ezekre a rendkívüli intézkedésekre a mai rend­kívüli időkben sürgős szükség van. I lóisi tervet készítsen és e terv végrehajtására a maga korlátlan hatalommal kiküldött bizalmi emberének felhatalmazást adjon. A főpolgár­mester — aki a kormánynak csak a törvény életbeléptetése után kibocsátandó szanálási tervezetét végrehajtja — meghallgatja ugyan a 17-es ellenőrző-bizottságnak a véleményét, de azt respektálni nem tartozik, sőt ezalatt az idő alatt, ami »lehetőleg« egy év, de lehet több is, a főpolgármester a szanálási tervvel Munkaköpenyeket, ruhákat, valamint " ilyennemű sportkabátokat, tennisz-nadrágokat mérték után Készi’ Dani Károly Ili«.í” Telefon',: 85-9-91. JBegoícsóbb najpiávcifc MIKROFARAD [ RÁDIÓTECHNIKAI ÉS VILLAMOSSÁGI GYÁR Budapest, VI, Berlini tér 3 Telefon: 21-2-81 Keresztes-rischer belügyminiszter nyilatkozik a fővá­rosi reformfavaslat bizottsági vttáiának eredményeiről Rassay károly szerini nem sikerűit semmiféle eredményt sem elérni a bizottságban

Next

/
Thumbnails
Contents